Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1961-04-28 / 17. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Falley. A magyarság érdekeit Függetlenség J. Hungarian Weekly TRENToy 10, Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében N. j. Vol. XXXIX. Evk am 17-ik szám BETHLEHEM, PA., 1961 ÁPRILIS 28 Egyes szám.* ára 10 cent !»W<! VILÁGTÜKÖR :«.«==V £ --------,ü. • • A CUBAI menekültek inváziós kísérlete, amelyben a New Yorkban székelő emigráns Forradalmi Tanács utólagos közlése szerint, csak néhány százan vettek részt, — mint előrelátható volt — kudarcot szenvedett és ez nem válik javára Amerika presztízsének, ■miként kudarc esetére, mint közöltük, a N. Y. Times már az április 9-i számban, tehát egy héttel az igen meglepő, sőt elképesztő akció előtt figyelmezeteteít. Elképesztőnek azért mondjuk az akciót, mert az előre kudarca volt ítélve, amikor Kennedy elnök már április 10-ikén kijelentette, hogy ha inváziós kísérlet történne a cubai Castro rezsim ellen, USA abban katonailag nem venne részt. Őszintén szólva, az invázió első hírére arra gondoltunk, hogy Amerika legalább ‘‘ÖNKÉNTESEKET" fog küldeni tízezer számra, mindenféle modern fegyverekkel (ha nem is atomfegyverekkel) ellátva, miként Kína százezerszámra küldött úgynevezett önkénteseket az északkoreai kommunisták megsegítésére. Több ilyen “önkéntes" brigád megszervezése és azoknak az inváziós kísérletben való vezető szereke né'kül hozzáfogni a cubai invázióhoz, hihetetlen műkedvelői ügyetlenség volt, hiszen még igy is számolni kellett Castro 300,000 főnyi katonaságán és milíciáján és a Szovjetblokk részéről kapott fegyveres felszereltségén kivül arra, hogy ha minden kötél szakad, a Szovjet maga is katonailag beavatkozik a konfliktusba, vagyis ha az invázió sikerül és Castro nem tudja tovább tartani magát, a Szovjet az osztályharcos szolidaritás nevében megvédi a háromnegyedrész- j ben komimun'sta cubai rendszert, miként azt Kruscsev régóta Ígéri Castronak. * * • A MENEKÜLTEKNEK Castro elleni esetleges invázióra való j megszervezése már Eisenhower | elnöksége alatt kezdődött s Ken- j nedy, aki a választási kampány- i ban nyíltan hirdette, hogy segíteni kell a menekülteket Castro ellen, átvette az akciót. De úgy lászik pillanatnyira sem gondolt arra, hogy amerikai “önkéntesek" tízezreire is szükség volna, noha a legrozsásabb optimizmussal sem lehetett azt remélni, hogy a kÍ3 emigrációs hadsereg egymagában célt érhet. Talán tisztában veit ezzel, de tartott attól, hogy ez esetben a Szovjet is sokezer “önkéntest” küld Gubába és ebből hosszú háború, sőt könnyen világháború is fejlődhet ki? Lehet vitatni azt az óvatos álláspontot, hogy Kennedy azért nem állított fel hadosztályokat "önkéntesekből", nehogy a Szovjet is erre a gondolatra jusson. De akkor hogyan képzelte, hogy Cuba lakossága csatlakozzék az inváziós csapatokhoz? A cubai lakosság egyrészének kétségkívül nem rokonszenves Castro rezsimje, de miként remélhették Washingtonban azt, hogy odacsatlakozzék a maroknyi emigráns armádiához, amikor tudván tudta, hogy még akkor is, ha sikerül megverni Castro haderőit és megingatni Castro helyzetét, a Szovjet nem hagyja annyiban a dolgot és vagy Castrot vagy egészen kommunistá hírében álló fivérét épp úgy megsegíti, mint ahogy Kádár Jánossal tette? * * * BIZONY a cubaiak emlékeztek arra, hogy 1956-ban győzött a magyarországi forradalom, amely épp úgy önrendelkezést követelt, mint Cubán azok akik kifogásolják hogy Castronak még mindig esze ágában sincs szabad válasz- , tásokat kiírni és nem is lesz, mert kommunista módra egypárti i diktatórikus rendszert akar fenn- ' jelentkezésére, a Castro ellenes és , kommunista ellenes cubaiak ha-1 nyatthomlók sietnek majd lecsatlakozni, holott végül Kruscsev repülőgépeken küldött katonai expedíciója döntené el a kísérlet sorsát? A cubaiak tanultak a magyarországi forradalom esetéből és nem kockáztatták a bőrüket, kivált hogy Kennedy előre kijelentette, hogy USA nem, avatkozik be fegyveresen. Nem kockáztatták volna akkor sem, ha az inváziós csapatoknak sikerült volna (kapcsolatot találni az állító'agos földalatti guerilla mozgalmakkal, de mint utólag kiderült nemeseik nem tudtak kapcsolatot teremteni, de ezek nem is tudták előre az invázió időpontjáról és szintén meg voltak lépve, • * * A KILATÁSTALANSAG előre nyilvánvaló voltának tudatában csak sajnálni lehet az invázióban résztvett cubai emigránsokat, annál inkább, mert legtöbbjük fiatalon áldozta fel életét. . . Kruscsevnek nincs igaza, amikor "mercenaries"-eknek, zsoldosoknak nevezi őket, — csak mert az osztályharcos front másik oldalán álltak. Épp úgy nincs igaza, amikor (Kennedy elnökhöz április 22-én intézett válaszában a támadási nyilván beleértve annak elősegítését is, gangsterizimusnak nevezi. Ez is osztályharc volt, nrként Kruscsev 1956 november 4-i magyarországi beavatkozása, csak éppen, mint akkor Eisenhower, úgy most Kennedy sem ment el olyan döntő pontig az osztályharcos szolidaritásban mint Kruscsev. Eisenhower a kisujját sem mozgatta és szinte felfortyanva jelentette ki, hogy ő senkit sem biztatott arra, hogy forradalmat csináljon a Szovjet ellen. Ezzel csak akaratlan megnyugtatta Kruscsevet, hogy nyugodtan vérbe fojthatja a magyar forrada’mat. — Kennedy esete pedig az osztálvharcos szolidaritás előre való megtagadása, vagyis az amepkai haderő távolmaradásának bejelentése következtében megrekedt az előkészítésnél, a menekülteknek részben a USA részben guatemalaí földön való kiképzésénél, hadianyag segítségnél és rokonszenvező szavaknál. . . Amerika az individualista világ vezetőjének szerepében most sem ment el olyan messzire a maga eszméinek frontján, mint Krus- j csev, aki ezt, mint diktátor könynyebben teheti, mint Kennedy egy demokráciában, ahol szabad vélemény nyilvánítás van és az amerikai nép a jelek szerint nyu-1 galmat akar, amíg Hannibál nincs "a kapuk előtt", hanem csak 90 mérföldre. . . Persze nem szabad általánosítani és van az amerikai népnek egy része, amely helyeselte volna, ha iKennedy önkéntes hadosztályokat állít fel sőt azt hiszi, hogy előbb utóbb kibírhatatlan lesz ez a mai “békés együttélés”. De a többségről nem lehet biztosan tudni, hogy egyebek közt a hidrogénbombás rakétáktól való idegenkedésében, egy háborús le- j számolás helyett nem e egyezik ki inkább egy még sok éven áti hidegháborús állapotban, legalább is a mostani, már sokat átélt nemzedék életére. . . * * * AZ EMIGRÁNSOK mindig elfogultan látják az otthoni helyzetet, nagyrészt a vágy- álmaiktól vezettetik magukat. De hogy az Allan Dulles vezetése alatti Central Intelligence Agency, az amerikai bizalmas politikai hírszolgálat közel 20,000 személyt foglalkoztató szervezetének főnöke és helyettese, R. Bissell, akinek specialitása volt a cubai ügy, oly alaposan tévedtek volna, Hogy javasolták az inváziót, mert kéiőbb nem lehetne számítani a lakosság zömének támogatására (még aéon esetben is, Ka USA nem vesz részt az akcióban), szinte hihetetlen. Bármint van is, az elnökrő1 nehéz feltételezni, Hogy nem bírt | volna annyi látókörrel, — már a magyarországi 56-os forradalom alapján is, — hogy nemcsak Castroval, hanem Kruscsevvel és a Szovjet hadi potenciáljával is ali szemben, még győzelem esetén is. Rusk külügyminiszter és Chester Bowles külügyi államtitkár állítólag ellenezték, hogy a CIA javaslata alapján az elnök megadja a zöld lámpájelet az invázió ra, de az elnök mégis megadta. Szerintünk itt valami misztériumnak kell lennie, hiányzik valami logikái láncszem áz események alakulása magyarázatából. . Lehet e ok ily elhamarkodott lépésre, hogy állítólag Guatemala akarta tovább, rendelkezésre ;bocsájtani a gyakorlótereket? — Látni kellett, hogy a menekültek egymás kögt sem voltak egysége! sek, emigrációs szokás szerint (béke egérharcban marták egymást és egyetlen igazi varájzsos vezéri egyéniség nincs közj tűk, beleértve Cardonát, Castro jvolt első miniszterelnökét, akii j Washington a Forradalmi Tanács ! elnökévé tett meg. Most rájön- I nek, hogy biztos amerikai fegy| veres segítség nélkül épp úgy végzetes kockázat volt belemenniök sut inváziós kísérletbe, mint az 1956-os magyaroknak a forradalomba, , . De nekik előre megmondta Kennedy, míg a magyar szabadságharcosok csak a "nem hivatalos" müncheni Szac bad Europa Rádió lead 'saibó! kiolvasott biztatásokra hivatkozhatnak. * * * A CUBAI MENEKÜLTEK most azzal vígasztalodnak, hogy csak egy csatát vesztettek el, de nem egy háborút. Legközelebb, hangoztatják, jobb légi fedezet kel' a partraszálláshoz s előbb ki kell építeni a kapcsolatot a belső földalatti mozgalommal, Hogy órára készen legyenek elfoglalók a rádióállomásokat és mozgósítsak a Castro ellenes tömegeket, stb. Mi ennek sikerében nem tudunk hinni, ha USA nem támogatja ténylegesen, legalább is "önkéntesek" brigádjaival a harcot és nem hajlandó ezt akként tenni, hogy számításba veszi végső esetre a két világnézet döntő összecsapásának kockázatát is. Kockázat nélkül nincs semmi. . . Kennedy elnök április 20-án Washingtonban beszédet mondott a lapszerkesztők gyűlésén és kifejtette, hogy Kruscsevnek, a budapesti beavatkozás és vérfürdő mesterének nincs joga szemrehányásra. Ebben feltétlenül igaza van. Mondta azt is, hogy Gub't nem engedik át végleg a kommunizmusnak s a harc továbbmegy. — Győzelme azonban, szerintünk, attól függ, hajlandó e Amerika a világnézeti szo'id ári tásnak arra a fokára lendülni, aimebmől Magyarországon és most Cubában a Szovjet tanúságot tett? De ki merne ebben, a minden kérdések legnagyobbikában tanácsot adni Amerika népének ? ! r. o. AMERIKAI KATONAI különítmény ment LA0SBA Soviniszta tábornokok puccsa Algírban De Gaulle ellen Lord Home angol és Gromyko ersz külügyminiszter között, hir szerint megállapod 's jött létre, hogy felhívást adnak ki a laos; fegyverszünetre, A megállapod' s szerint az indiai New Delhibe azonnal összehívják az “indokínai felügyelői bizotttságot", | amely India. Kanada és Le.ngyel- I ország de'egáttjaiból áll. Ha megszűnnek a harcok, a bizottság (elindul Laosbari Azután m'jus 12-én összeül (jeniben az indo- I kínai békekonferencia 14 tpgál■ lama, hogy végleges megoldást .keressen a laosj prbalemára. ! Washington gőzölte, hogy a laosi kormány kérésére fokozna katnai segélyét (Laosnak és erős katonai tanácsidó missziót küldött a harcok stinhelyére, hogy I helyre billentse az erők egyen! súlyát, amelyet jmegbentott a tá- j amd koi-nmuniitáknak nyújtott j | állandó, nagyszabású Szovjet se-1 gitség, J I Az amerikai jtülüni meny kül-, déséről szóló közleményt rövid-! del azután ad tik ki hogy lord Mome bejelentene az angol felsőházha.n, hogy a fegyverszüneti egyezmény megíotése a legközelebbi órákban virható, Még folyik a haj-c A kommunistjik még mindig erősen nyomulnák előre, hogy kihasználják a ielyzetet a fegyverszünet forma szerinti megkötése előtt. Már c*ak 80 mérföldre vannak a fővárostól, Washington hangoztatja, hogy addig nem. vesz részt a tervezett laosi konferencián Centben, amíg a felkelő kommunisták tényleg le nem tették a fegyvert,- — -poq--------- •«— 0 Alsrirban Maurice Ghalle tár bornok három imás tábornokkal együtt forradalmi céllal elfoglai■’ ta a fővárost, hogy rregakadás lyozza De Gaulle elnöknek az e a'giri arab menekült korrrr nm-a' ■ való megegyezését a hat éve fo> Ivó nolgárháboru befejezésére é« - az algíri iikoss'g önrendelkezési a joga érvCTJ3*esitésére. 3 A puccsot nagyreszt ugyanazon ejtőernyős hadtest táborno kai rendezték, amely annak' dej ín puccsal akarta hatalomba juttatni De Gaullet. Az algíri ejtőernyős plkaulatok egyrésze hozzájuk csatlakozott, ucy szintén a mintegy egy millió főmű algiri francia 5 j telepesek zöme, akik eddig keí zükben tartották a hatalmat a I közel tízszeresen nagyobb számú j arab lakosság fölött. 11 Az Algíron kívüli lakosság, J beleértve a nagy munkás szakszervezeteket, továbbá a haderő ! túlnyomó többsége De Gaulle _ | mellé állt, Tíz millió munkás j egyórás tüntető sztrájkot rendezett De Gaulle mellett éa a j sgé!aő jobboldali generálisok el- J len. De Gaql’e mozgósította a katonaságot és tengerószetet a lázadok ellen. Két éjjel Páris az algjiri ejtőernyősök légi inváziója nak félelmében élt, de ezek nem f merték megtámadni a kentinen' tális Franciaországot, ■ összeomlott a lázadás Lapzártakor jelentik: A láza„ dás összeomlott. Egész Algír ismét a De Gaullehoz hü elemek , kezében van. Challe tábornokot ( letartóztatták. Raoul Sálán tábornok a lázadás másik vezetője öngyilkos lett. Több tábornok el| menekült idegen területre. I Párisban több szélső jobboldali politikust keresnek a politikai rendőrség emberei, köztük Jacques Soustellet, De Gaulle volt egykori belső bizalmasát és mi■ niszterét, aki később ellene fordult s most abban a gyanúban áll, hogy a lázadás egyik legfőbb sugalmaz ója volt. KENNEDY ELNÖK GUBÁRÚLs AMERIKA TÜRELMÉNEK IS VAN HATÁRA! Kennedy elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja kiszolgáltatni Cubát a kommunistáknak még akkor sem, ha az amerikai kontinens államai nem is tennének eleget kötelezettségüknek a kommunista behatolással szemben el'enállásra. — Az Egyesült Államok türelmének is van határa, — mondotta Kennedy és hozzátette, — az Egyesült Államok habozása nélkül teljesíteni fogja a kötelezettségeit, de nem hajlandó morált tanulni azoktól, akik Budapest vérrel áztatott utcáin szereztek hírnevet maguknak. Nem ez az első eset, hogy kommunista tankok lehengerelnek férfiakat és nőket akik bátran harcolnak hazájuk függetlenségének helyreállításáért. És ez nem utolsó szakasz a szabadságnak a zsarnokság elleni örök küzdelmében sem, amely mindenütt a világon folyik beleértve Cubát is. Castro a foglyok kivégzésével fenyeget Castro április 23-án négy és fél órás beszédben dühöngött Washington és Kennedy elnök ellen. Cáfolta, hogy a támadók 400—5,000 főnyien lettek volna. Csak 400—500-at ismer el s 458 fogolyról állította, hogy halálos ítélet vár reájuk és a belső ellenforradalmárokra is. Hangsúlyozta, hogy a menekültek vezetői annyira bíztak Washingtonban, hogy Jósé Miro Cardona, a new yorki Cubai Forradalmi Tanács elnöke és Tony Varona a Tanácsa egyik vezetője fiukat is harcba küldték, akik most fogságban várják sorsukat, "Faredon" (Fáihoz állítani őket) zúgta Castro hallgatósága. Castro azt állítja, hogy a támadást 72 óra alatt szétverték s a támadók zöme “amerikai zsoldos" volt. Újabb támadások esetére “a Szovjetunió rakcttjeivel" fenyegetődzött. Kennedy elnök Maxwell Táyor nyugalmazott tábornokot és • • •-000-TÁMADJÁK ELIZABETH KIRÁLYNŐT A TIGRISVADÁSZATÉRT A labourpárti Daily Mirror vezér cikkben támadta E'izabeth II angol királynőt az indiai tígrisvadasZaton való részvétele miatt. A lap szerint a Buckingham palota és az élet reálitésa között hatalmas szakadék van. Az a luxushadászat, arm elv Indiában lebonvolodott a kirábmő ind’ai láto"■arisa alkalmával kihívást jelent az élmző milliókkal szemben — irta a lap. A közvélemény azonban, úgy látszik, más ál'á'p’mton van. — Amikor a kir'b’nő az ed'r’bourehi herceo’vel hazaérkezőn Londonba. ezre In-» menő lelkes tömeg ünnepelte őket. Eichmann a magyarországi transzportokról A Jeruzsálemben harmadik hete folyó Eichimann tárgyaláson, április 20-án a vádlott a magyarországi akcióiról elhangzott vallomásában azt állította, hogy összesen mintegy 450,000 magyar zsidónak az irtótáborokba való elszállitásá: hajtptta végre, ő csak az elindítással foglalkozott. A vaggonokba való elhelyezést a magyar kormány, illetve karhatalmi közegei végezték, még pedig “olyan tulbuzgalommal, hogv a gyermekeket és 60 éven felüli öregeket is bevaggonirozták, holott azokat a német kormány nem kérte, sőt visszahagyni rendelte.” Azt is állította, bogy a magyar csendőrök verték az embereket és túlzsúfolt vaggonokba kényszeritették őket. Eichmann e mosakodása magyar körökben a iegkülömbözöbb kommentárokkal találkozik. Legtöbben kételkednek abban, hogy Horthy kormányzó, — feltéve, hogy erről tudomása jutott, — megengedte volna a gyermekek és aggok kiszállítását, holott a németek “őket otthon hagynirendelték.” A SZENÁTUS ELFOGADTA KENNEDY ELNÖK MINIMÁLIS ÓRABÉR JAVASLATÁT A szövetségi szenátus április 20-án 65 szóval 28 ellenében elfogadta a minimális órabér felemeléséről szóló javaslatot, úgy ahogy Kennedy elnök kívánta, a minimális órabért két részletben $1.2 5-re emelve és további négy millió dolgozóra, köztük a nagy áruházak, (department storeok) személyzetése is kiterjesztve. Mint megírtuk a képviselőház ezzel szemben olyan javaslatot fogadott el, amely csak $I.15-re emeli fel a bért és az emelést csak 1.2 millió munkásra terjeszti ki. A két javaslat most egy szenátusi képviselőházi delegátusokból álló bizottság elé kerül, amelvben többségi szavatattal fog eldőlni, hogy a két javaslat közül melyik emelkedik törvénnyé, illetve mily kiegyezés történik az ellentétek ügyében. Ugyancsak április 20-án a képviselőház megszavazta a Social Security törvény egyes módosításairól szóló javaslatot, amely szerint a minimális havi kifizetések összegét 40 dollárra emelik fel, az özvegyek nyugdiját is feljavítják és férfiak már 62 éves kortól nyugalomba mehetnek, de mint a 62 éves nők. élethossziglan csak mintegy 20 százalékkal kevesebb havi S. S. kifizetést kapnának, mintha 65-ik életévük elérése után vonulnának vissza. Kennedy elnök az utóbbi javaslattal a munknpiacmunnélküliek számára akar több munkaalkalmat teremteni. Adójavaslatok Az elnök eljuttatta adójavaslatait is a kongresszushoz. Meg akarja engedni, hogy iparvállalatok 30 százalékig leszállíthassák adójukat, ha üzembővitésekbe fektetik a pénzüket, hogy ezáltal több munkaalkalom legyen kéznél. Ez a "hitel programm" 1.7 billióval csökkentené az évi jövedelmi adóbevételeket. Ezt az elnök az adórendszer egyes hézagainak (loophole) elrekesztésével és egyes kedvezmények megvonásával akarja kiegyensúlyozni, Kamatokra és osztalékokra adót tervez, amely már a forrásnál levonandó volna (Withholding Tax), továbbá visszavonná az első 50 dollár osztalék utáni adómentességet és az oszz tálék okol erősebben adóztatná meg. A levonható költségek kérdését is az eddiginél jóval szigorúbban akarja kezelni. A ‘‘Kitel programm" az üzletembereknél tetszésre találl, de a kamatok és osztalékok ügyében tervezett reformokat aggállyal nézik s a felszámítható költségek megszigorításáról azt hiszik, hogy ártana az üzletmenetnek. Kennedy elnök az ápr. 22-i sajtókonferenciáján közölte, hogy az üzleti visszaesésben kialakuló helyzet tanulmányozása után további gazdasági érdekű javasla-i tokát fog tenni. Hodges kereskedelmi miniszter egy nyilatkozatában sürgette, hogy a kongresszus mielőbb végezzen a gazdasági helyzet feljavítását célzó, (anti-recession) javaslattal, mert enélkül nehezen jöhet létre a javulás légköre. Hasonló értelemben beszélt Goldberg munkaügyi miniszter is, aki kijelentette, hogy még korai arról beszélni, hogy az üzleti hanyatlás napjai már elmúltak.-ooo-JAPÁN IS RAKÉTÁT LŐTT A VILÁGŰRBE Japánból egy kétlépcsős rakétát lőttek a világűrbe. A kísérleti célokat szolgáló rakéta 1 1 méter hosszú és 1 532 kiló. A tokiói egyetem műszaki intézetének tervei alapján készült. Utja6 percig és 50 másodpercig tartott. Kilövésének helyétől 250 kilométernyire ért földet.---------------ooo--------------Most vasárnap nyári időszámítás Most szombaton este, lefekvés előtt toljuk qgy órával előre az óramutatót, rrert ápr lis 29-érol 30-ára virradó éjszakán kezdődik » nyári időszámítás. saját fivérét, Robert Kennedy igazságügyminisztert, akinek gyakorlata van kommunisták elleni ! ügyekben, bízta meg, annak felülvizsgálatával, kiknek adatai I alapján adta a Central Lruelli‘ gence Agency bizalmas hirszolgáj lati szerv a tanácsot, hogy most van itt az idő Castro megtámadására. Az elnök két hónapon i belül várja jelentésüket. Szó van I a CIA átszervezéséről, illetve ■ személyi változásokról is. Eisenhower Kennedy mellett Kennedy április 22-én Camp ! Dávidon meglátogatta Eisenho- I wer volt elnököt, aki 85 perces i tanácskozásuk után nyilatkozatot i adott ki, amely szerint minden; ben támogatja Kennedy cubai politikáját. Nixon volt alelnökkel és Goldwater szenátorral, a konzervatív republikánusok egyik vezérével ; is tanácskozott az elnök s ők is ! egységesek vele Cuba kérdésé- I ben. Ezenkívül Rockefeller New lYork állami kormányzót is meghallgatta és Johnson alelnök utján kikérte Truman exelnök véleményét is. Vasfüggönyön innen európai sajtó nagyrészt bakklövésnek minősíti a Castro elleni, kellően elő nem készített támadást és Washington tekintélyének ártalmát látja benne. Külföldön is nagyon kifogásolják, hogy noha csak néhány száz cubai menekült vett részt a partraszállást kísérletben, azt mint inváziót kürtölték világgá. Visxszatetszőnek találják azt is, hogy bár Washington ismételten hangoztatta, hogy nem fog vezetni inváziót Cuba ellen, a támadástól mégsem, állott egészen távol. A délamerikai kis államok kiváltkép neheztelnek Washingtonra a történtek miatt mert más nemzet belügyeibe való beavatkozásnak tartják. (Mintha a Szovjet nem ezt űzné oly sokfelé- És Cubán diktatúra van, nem pedig belső nemzeti önrendelkezés !) Kruscsev a cubai rakéta bázisokról Kruscsev válaszolva Kennedy elnöknek, szokott durva hangnemében támadja a cubed akciót és kijelenti, hogy nem helyesli egyes amerikai politikusok azon álláspontját, amely a cubai támadást azzal indokolja, hogy meg kell akadályozni, hogy a Szovjet rakétabázisokat létesíthessen Cubán. Ily beállítással szemben, úgymond, hivatkozhatna arra, hogy Amerikának a Szovjettel határos egyes országokban is vannak repülőbázisai, de a Szovjet mégsem támadja meg azokat. Kruscsev végül kijelenti, hogy a cubai események dacára sem változtatta meg készséget arra, hogy Amerika uj elnökéveL a béke megteremtése érdekében tárgyalásokat folytasson. (Béke alatt persze a kommunista világuralmi célok előbbrevitele érdekét érti. ELŐVÁLASZTÁS A NEW JERSEYI KORMÁNYZÓI ÁLLÁSRA Meyner new jerseyi kormányzó a törvény értelmében nem választható meg újra. A múlt heti előválasztáson a demokraták a Meyner által támogatott Richard J. Hughes nyugalmazott legfelsőbb bírósági birót jelölték. A republikánusok egyik jelöltje az államban nagyon népszerű Clifford P. Casey liberális republikánus szöv. szenátor által ajánlott James P. Mitchell, Eisenhower exelnök volt munkaügyi minisztere volt, aki két állami szenátor Walter B. Jones és Wavne Domont Jr.-ral szemben 200,000 szavazatöbbséggel elnyerte a jelöltséget,
