Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1961-04-28 / 17. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Falley. A magyarság érdekeit Függetlenség J. Hungarian Weekly TRENToy 10, Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében N. j. Vol. XXXIX. Evk am 17-ik szám BETHLEHEM, PA., 1961 ÁPRILIS 28 Egyes szám.* ára 10 cent !»W<! VILÁGTÜKÖR :«.«==V £ --------,ü. • • A CUBAI menekültek inváziós kísérlete, amelyben a New York­ban székelő emigráns Forradalmi Tanács utólagos közlése szerint, csak néhány százan vettek részt, — mint előrelátható volt — ku­darcot szenvedett és ez nem válik javára Amerika presztízsének, ■miként kudarc esetére, mint kö­zöltük, a N. Y. Times már az április 9-i számban, tehát egy hét­tel az igen meglepő, sőt elké­pesztő akció előtt figyelmezete­­teít. Elképesztőnek azért mondjuk az akciót, mert az előre kudarca volt ítélve, amikor Kennedy el­nök már április 10-ikén kijelen­tette, hogy ha inváziós kísérlet történne a cubai Castro rezsim ellen, USA abban katonailag nem venne részt. Őszintén szólva, az invázió első hírére arra gondol­tunk, hogy Amerika legalább ‘‘ÖNKÉNTESEKET" fog küldeni tízezer számra, mindenféle mo­dern fegyverekkel (ha nem is atomfegyverekkel) ellátva, mi­ként Kína százezerszámra küldött úgynevezett önkénteseket az északkoreai kommunisták megse­gítésére. Több ilyen “önkéntes" brigád megszervezése és azoknak az in­váziós kísérletben való vezető szereke né'kül hozzáfogni a cubai invázióhoz, hihetetlen mű­kedvelői ügyetlenség volt, hiszen még igy is számolni kellett Castro 300,000 főnyi katonaságán és milíciáján és a Szovjetblokk ré­széről kapott fegyveres felszerelt­ségén kivül arra, hogy ha minden kötél szakad, a Szovjet maga is katonailag beavatkozik a kon­fliktusba, vagyis ha az invázió sikerül és Castro nem tudja to­vább tartani magát, a Szovjet az osztályharcos szolidaritás nevé­ben megvédi a háromnegyedrész- j ben komimun'sta cubai rendszert, miként azt Kruscsev régóta Ígéri Castronak. * * • A MENEKÜLTEKNEK Castro elleni esetleges invázióra való j megszervezése már Eisenhower | elnöksége alatt kezdődött s Ken- j nedy, aki a választási kampány- i ban nyíltan hirdette, hogy segí­teni kell a menekülteket Castro ellen, átvette az akciót. De úgy lászik pillanatnyira sem gondolt arra, hogy amerikai “önkéntesek" tízezreire is szükség volna, noha a legrozsásabb optimizmussal sem lehetett azt remélni, hogy a kÍ3 emigrációs hadsereg egymagában célt érhet. Talán tisztában veit ezzel, de tartott attól, hogy ez esetben a Szovjet is sokezer “ön­kéntest” küld Gubába és ebből hosszú háború, sőt könnyen világ­háború is fejlődhet ki? Lehet vitatni azt az óvatos ál­láspontot, hogy Kennedy azért nem állított fel hadosztályokat "önkéntesekből", nehogy a Szov­jet is erre a gondolatra jusson. De akkor hogyan képzelte, hogy Cuba lakossága csatlakozzék az inváziós csapatokhoz? A cubai lakosság egyrészének kétségkívül nem rokonszenves Castro rezsim­­je, de miként remélhették Wash­ingtonban azt, hogy odacsatla­kozzék a maroknyi emigráns ar­­mádiához, amikor tudván tudta, hogy még akkor is, ha sikerül megverni Castro haderőit és meg­ingatni Castro helyzetét, a Szov­jet nem hagyja annyiban a dolgot és vagy Castrot vagy egészen kommunistá hírében álló fivérét épp úgy megsegíti, mint ahogy Kádár Jánossal tette? * * * BIZONY a cubaiak emlékeztek arra, hogy 1956-ban győzött a magyarországi forradalom, amely épp úgy önrendelkezést követelt, mint Cubán azok akik kifogásol­ják hogy Castronak még mindig esze ágában sincs szabad válasz- , tásokat kiírni és nem is lesz, mert kommunista módra egypárti i diktatórikus rendszert akar fenn- ' jelentkezésére, a Castro ellenes és , kommunista ellenes cubaiak ha-1 nyatthomlók sietnek majd lecsat­lakozni, holott végül Kruscsev re­pülőgépeken küldött katonai ex­pedíciója döntené el a kísér­let sorsát? A cubaiak tanultak a magyar­­országi forradalom esetéből és nem kockáztatták a bőrüket, ki­vált hogy Kennedy előre kijelen­tette, hogy USA nem, avatkozik be fegyveresen. Nem kockáztat­ták volna akkor sem, ha az invá­ziós csapatoknak sikerült volna (kapcsolatot találni az állító'agos földalatti guerilla mozgalmakkal, de mint utólag kiderült nemeseik nem tudtak kapcsolatot teremte­ni, de ezek nem is tudták előre az invázió időpontjáról és szintén meg voltak lépve, • * * A KILATÁSTALANSAG előre nyilvánvaló voltának tudatában csak sajnálni lehet az invázióban résztvett cubai emigránsokat, an­nál inkább, mert legtöbbjük fia­talon áldozta fel életét. . . Krus­­csevnek nincs igaza, amikor "mer­­cenaries"-eknek, zsoldosoknak nevezi őket, — csak mert az osz­tályharcos front másik oldalán álltak. Épp úgy nincs igaza, amikor (Kennedy elnökhöz április 22-én intézett válaszában a támadási nyilván beleértve annak elősegí­tését is, gangsterizimusnak neve­zi. Ez is osztályharc volt, nrként Kruscsev 1956 november 4-i ma­gyarországi beavatkozása, csak éppen, mint akkor Eisenhower, úgy most Kennedy sem ment el olyan döntő pontig az osztályhar­cos szolidaritásban mint Kruscsev. Eisenhower a kisujját sem moz­gatta és szinte felfortyanva jelen­tette ki, hogy ő senkit sem bizta­tott arra, hogy forradalmat csi­náljon a Szovjet ellen. Ezzel csak akaratlan megnyugtatta Kruscse­­vet, hogy nyugodtan vérbe fojt­hatja a magyar forrada’mat. — Kennedy esete pedig az osztálv­­harcos szolidaritás előre való megtagadása, vagyis az amepkai haderő távolmaradásának beje­lentése következtében megrekedt az előkészítésnél, a menekültek­nek részben a USA részben gua­­temalaí földön való kiképzésénél, hadianyag segítségnél és rokon­szenvező szavaknál. . . Amerika az individualista világ vezetőjének szerepében most sem ment el olyan messzire a maga eszméinek frontján, mint Krus- j csev, aki ezt, mint diktátor köny­­nyebben teheti, mint Kennedy egy demokráciában, ahol szabad vélemény nyilvánítás van és az amerikai nép a jelek szerint nyu-1 galmat akar, amíg Hannibál nincs "a kapuk előtt", hanem csak 90 mérföldre. . . Persze nem szabad általáno­sítani és van az amerikai népnek egy része, amely helyeselte vol­na, ha iKennedy önkéntes hadosz­tályokat állít fel sőt azt hiszi, hogy előbb utóbb kibírhatatlan lesz ez a mai “békés együttélés”. De a többségről nem lehet bizto­san tudni, hogy egyebek közt a hidrogénbombás rakétáktól való idegenkedésében, egy háborús le- j számolás helyett nem e egyezik ki inkább egy még sok éven áti hidegháborús állapotban, leg­alább is a mostani, már sokat átélt nemzedék életére. . . * * * AZ EMIGRÁNSOK mindig el­fogultan látják az otthoni hely­zetet, nagyrészt a vágy- álmaiktól vezettetik magukat. De hogy az Allan Dulles vezetése alatti Cen­tral Intelligence Agency, az ame­rikai bizalmas politikai hírszolgá­lat közel 20,000 személyt fog­lalkoztató szervezetének főnöke és helyettese, R. Bissell, akinek specialitása volt a cubai ügy, oly alaposan tévedtek volna, Hogy javasolták az inváziót, mert ké­­iőbb nem lehetne számítani a la­kosság zömének támogatására (még aéon esetben is, Ka USA nem vesz részt az akcióban), szinte hihetetlen. Bármint van is, az elnökrő1 nehéz feltételezni, Hogy nem bírt | volna annyi látókörrel, — már a magyarországi 56-os forradalom alapján is, — hogy nemcsak Cas­­troval, hanem Kruscsevvel és a Szovjet hadi potenciáljával is ali szemben, még győzelem esetén is. Rusk külügyminiszter és Ches­ter Bowles külügyi államtitkár állítólag ellenezték, hogy a CIA javaslata alapján az elnök meg­adja a zöld lámpájelet az invázió ra, de az elnök mégis megadta. Szerintünk itt valami miszté­riumnak kell lennie, hiányzik va­lami logikái láncszem áz esemé­nyek alakulása magyarázatából. . Lehet e ok ily elhamarkodott lépésre, hogy állítólag Guatema­la akarta tovább, rendelkezésre ;bocsájtani a gyakorlótereket? — Látni kellett, hogy a menekültek egymás kögt sem voltak egysége­­! sek, emigrációs szokás szerint (béke egérharcban marták egy­mást és egyetlen igazi vará­­jzsos vezéri egyéniség nincs köz­­j tűk, beleértve Cardonát, Castro jvolt első miniszterelnökét, akii j Washington a Forradalmi Tanács ! elnökévé tett meg. Most rájön- I nek, hogy biztos amerikai fegy­­| veres segítség nélkül épp úgy végzetes kockázat volt belemen­­niök sut inváziós kísérletbe, mint az 1956-os magyaroknak a for­radalomba, , . De nekik előre megmondta Kennedy, míg a ma­gyar szabadságharcosok csak a "nem hivatalos" müncheni Szac bad Europa Rádió lead 'saibó! kiolvasott biztatásokra hivatkoz­hatnak. * * * A CUBAI MENEKÜLTEK most azzal vígasztalodnak, hogy csak egy csatát vesztettek el, de nem egy háborút. Legközelebb, han­goztatják, jobb légi fedezet kel' a partraszálláshoz s előbb ki kell építeni a kapcsolatot a belső föld­alatti mozgalommal, Hogy órára készen legyenek elfoglalók a rá­dióállomásokat és mozgósítsak a Castro ellenes tömegeket, stb. Mi ennek sikerében nem tu­dunk hinni, ha USA nem támo­gatja ténylegesen, legalább is "önkéntesek" brigádjaival a har­cot és nem hajlandó ezt akként tenni, hogy számításba veszi vég­ső esetre a két világnézet döntő összecsapásának kockázatát is. Kockázat nélkül nincs semmi. . . Kennedy elnök április 20-án Washingtonban beszédet mondott a lapszerkesztők gyűlésén és ki­fejtette, hogy Kruscsevnek, a bu­dapesti beavatkozás és vérfürdő mesterének nincs joga szemre­hányásra. Ebben feltétlenül igaza van. Mondta azt is, hogy Gub't nem engedik át végleg a kommuniz­musnak s a harc továbbmegy. — Győzelme azonban, szerintünk, attól függ, hajlandó e Amerika a világnézeti szo'id ári tásnak arra a fokára lendülni, aimebmől Ma­gyarországon és most Cubában a Szovjet tanúságot tett? De ki merne ebben, a minden kérdések legnagyobbikában ta­nácsot adni Amerika népének ? ! r. o. AMERIKAI KATONAI különítmény ment LA0SBA Soviniszta tábornokok puccsa Algírban De Gaulle ellen Lord Home angol és Gromyko ersz külügyminiszter között, hir szerint megállapod 's jött létre, hogy felhívást adnak ki a laos; fegyverszünetre, A megállapod' s szerint az indiai New Delhibe azonnal összehívják az “indokí­nai felügyelői bizotttságot", | amely India. Kanada és Le.ngyel- I ország de'egáttjaiból áll. Ha megszűnnek a harcok, a bizottság (elindul Laosbari Azután m'jus 12-én összeül (jeniben az indo- I kínai békekonferencia 14 tpgál­­■ lama, hogy végleges megoldást .keressen a laosj prbalemára. ! Washington gőzölte, hogy a laosi kormány kérésére fokozna katnai segélyét (Laosnak és erős katonai tanácsidó missziót kül­dött a harcok stinhelyére, hogy I helyre billentse az erők egyen­­! súlyát, amelyet jmegbentott a tá- j amd koi-nmuniitáknak nyújtott j | állandó, nagyszabású Szovjet se-1 gitség, J I Az amerikai jtülüni meny kül-, déséről szóló közleményt rövid-! del azután ad tik ki hogy lord Mome bejelentene az angol fel­­sőházha.n, hogy a fegyverszüneti egyezmény megíotése a legköze­lebbi órákban virható, Még folyik a haj-c A kommunistjik még mindig erősen nyomulnák előre, hogy kihasználják a ielyzetet a fegy­verszünet forma szerinti megkö­tése előtt. Már c*ak 80 mérföldre vannak a fővárostól, Washington hangoztatja, hogy addig nem. vesz részt a tervezett laosi konferencián Centben, amíg a felkelő kommunisták tényleg le nem tették a fegyvert,- — -poq--------- •«— 0 Alsrirban Maurice Ghalle tá­­r bornok három imás tábornokkal együtt forradalmi céllal elfoglai­­■’ ta a fővárost, hogy rregakadá­­s lyozza De Gaulle elnöknek az e a'giri arab menekült korrrr nm-a' ■ való megegyezését a hat éve fo­­> Ivó nolgárháboru befejezésére é« - az algíri iikoss'g önrendelkezési a joga érvCTJ3*esitésére. 3 A puccsot nagyreszt ugyan­azon ejtőernyős hadtest táborno kai rendezték, amely annak' dej ín puccsal akarta hatalomba juttatni De Gaullet. Az algíri ejtőernyős plkaulatok egyrésze hozzájuk csatlakozott, ucy szintén a mint­egy egy millió főmű algiri francia 5 j telepesek zöme, akik eddig ke­­í zükben tartották a hatalmat a I közel tízszeresen nagyobb számú j arab lakosság fölött. 11 Az Algíron kívüli lakosság, J beleértve a nagy munkás szak­­szervezeteket, továbbá a haderő ! túlnyomó többsége De Gaulle _ | mellé állt, Tíz millió munkás j egyórás tüntető sztrájkot ren­dezett De Gaulle mellett éa a j sgé!aő jobboldali generálisok el- J len. De Gaql’e mozgósította a katonaságot és tengerószetet a lázadok ellen. Két éjjel Páris az algjiri ejtőernyősök légi inváziója nak félelmében élt, de ezek nem f merték megtámadni a kentinen­' tális Franciaországot, ■ összeomlott a lázadás Lapzártakor jelentik: A láza­­„ dás összeomlott. Egész Algír is­mét a De Gaullehoz hü elemek , kezében van. Challe tábornokot ( letartóztatták. Raoul Sálán tábor­nok a lázadás másik vezetője ön­gyilkos lett. Több tábornok el­­| menekült idegen területre. I Párisban több szélső jobbolda­li politikust keresnek a politikai rendőrség emberei, köztük Jac­ques Soustellet, De Gaulle volt egykori belső bizalmasát és mi­­■ niszterét, aki később ellene for­dult s most abban a gyanúban áll, hogy a lázadás egyik legfőbb su­galmaz ója volt. KENNEDY ELNÖK GUBÁRÚLs AMERIKA TÜRELMÉNEK IS VAN HATÁRA! Kennedy elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja kiszolgáltatni Cubát a kom­munistáknak még akkor sem, ha az amerikai kontinens államai nem is tennének eleget kötele­zettségüknek a kommunista be­hatolással szemben el'enállásra. — Az Egyesült Államok tü­relmének is van határa, — mon­dotta Kennedy és hozzátette, — az Egyesült Államok habozása nélkül teljesíteni fogja a kötele­zettségeit, de nem hajlandó mo­rált tanulni azoktól, akik Buda­pest vérrel áztatott utcáin szerez­tek hírnevet maguknak. Nem ez az első eset, hogy kommunista tankok lehengerelnek férfiakat és nőket akik bátran harcolnak ha­zájuk függetlenségének helyreál­lításáért. És ez nem utolsó sza­kasz a szabadságnak a zsarnok­ság elleni örök küzdelmében sem, amely mindenütt a világon folyik beleértve Cubát is. Castro a foglyok kivégzésével fenyeget Castro április 23-án négy és fél órás beszédben dühöngött Washington és Kennedy elnök ellen. Cáfolta, hogy a támadók 400—5,000 főnyien lettek volna. Csak 400—500-at ismer el s 458 fogolyról állította, hogy ha­lálos ítélet vár reájuk és a belső ellenforradalmárokra is. Hangsúlyozta, hogy a mene­kültek vezetői annyira bíztak Washingtonban, hogy Jósé Miro Cardona, a new yorki Cubai For­radalmi Tanács elnöke és Tony Varona a Tanácsa egyik vezetője fiukat is harcba küldték, akik most fogságban várják sorsukat, "Faredon" (Fáihoz állítani őket) zúgta Castro hallgatósága. Castro azt állítja, hogy a tá­madást 72 óra alatt szétverték s a támadók zöme “amerikai zsol­dos" volt. Újabb támadások ese­tére “a Szovjetunió rakcttjeivel" fenyegetődzött. Kennedy elnök Maxwell Táy­­or nyugalmazott tábornokot és • • •-000-TÁMADJÁK ELIZABETH KIRÁLYNŐT A TIGRIS­VADÁSZATÉRT A labourpárti Daily Mirror ve­zér cikkben támadta E'izabeth II angol királynőt az indiai tígrisva­­dasZaton való részvétele miatt. A lap szerint a Buckingham palota és az élet reálitésa között hatal­mas szakadék van. Az a luxus­­hadászat, arm elv Indiában lebo­nvolodott a kirábmő ind’ai láto­­"■arisa alkalmával kihívást jelent az élmző milliókkal szemben — irta a lap. A közvélemény azonban, úgy látszik, más ál'á'p’mton van. — Amikor a kir'b’nő az ed'r’bourehi herceo’vel hazaérkezőn London­ba. ezre In-» menő lelkes tömeg ünnepelte őket. Eichmann a magyaror­szági transzportokról A Jeruzsálemben harmadik he­te folyó Eichimann tárgyaláson, április 20-án a vádlott a magyar­országi akcióiról elhangzott val­lomásában azt állította, hogy összesen mintegy 450,000 ma­gyar zsidónak az irtótáborokba való elszállitásá: hajtptta végre, ő csak az elindítással foglalkozott. A vaggonokba való elhelyezést a magyar kormány, illetve karha­talmi közegei végezték, még pe­dig “olyan tulbuzgalommal, hogv a gyermekeket és 60 éven felüli öregeket is bevaggonirozták, ho­lott azokat a német kormány nem kérte, sőt visszahagyni ren­delte.” Azt is állította, bogy a magyar csendőrök verték az em­bereket és túlzsúfolt vaggonokba kényszeritették őket. Eichmann e mosakodása ma­gyar körökben a iegkülömbözöbb kommentárokkal találkozik. Leg­többen kételkednek abban, hogy Horthy kormányzó, — feltéve, hogy erről tudomása jutott, — megengedte volna a gyermekek és aggok kiszállítását, holott a németek “őket otthon hagyni­­rendelték.” A SZENÁTUS ELFOGADTA KENNEDY ELNÖK MINIMÁLIS ÓRABÉR JAVASLATÁT A szövetségi szenátus április 20-án 65 szóval 28 ellenében el­fogadta a minimális órabér fele­meléséről szóló javaslatot, úgy ahogy Kennedy elnök kívánta, a minimális órabért két részletben $1.2 5-re emelve és további négy millió dolgozóra, köztük a nagy áruházak, (department storeok) személyzetése is kiterjesztve. Mint megírtuk a képviselőház ezzel szemben olyan javaslatot fogadott el, amely csak $I.15-re emeli fel a bért és az emelést csak 1.2 millió munkásra terjeszti ki. A két javaslat most egy szená­tusi képviselőházi delegátusokból álló bizottság elé kerül, amelvben többségi szavatattal fog eldőlni, hogy a két javaslat közül melyik emelkedik törvénnyé, illetve mily kiegyezés történik az ellentétek ügyében. Ugyancsak április 20-án a képviselőház megszavazta a So­cial Security törvény egyes módo­sításairól szóló javaslatot, amely szerint a minimális havi kifizeté­sek összegét 40 dollárra emelik fel, az özvegyek nyugdiját is fel­javítják és férfiak már 62 éves kortól nyugalomba mehetnek, de mint a 62 éves nők. élethosszig­lan csak mintegy 20 százalékkal kevesebb havi S. S. kifizetést kapnának, mintha 65-ik életévük elérése után vonulnának vissza. Kennedy elnök az utóbbi ja­vaslattal a munknpiacmunnélkü­­liek számára akar több munka­­alkalmat teremteni. Adójavaslatok Az elnök eljuttatta adójavas­latait is a kongresszushoz. Meg akarja engedni, hogy iparvállala­tok 30 százalékig leszállíthassák adójukat, ha üzembővitésekbe fektetik a pénzüket, hogy ezáltal több munkaalkalom legyen kéz­nél. Ez a "hitel programm" 1.7 billióval csökkentené az évi jö­vedelmi adóbevételeket. Ezt az elnök az adórendszer egyes hézagainak (loophole) el­­rekesztésével és egyes kedvezmé­nyek megvonásával akarja ki­egyensúlyozni, Kamatokra és osztalékokra adót tervez, amely már a forrásnál levonandó volna (Withholding Tax), továbbá visszavonná az első 50 dollár osz­talék utáni adómentességet és az oszz tálék okol erősebben adóztat­ná meg. A levonható költségek kérdését is az eddiginél jóval szigorúbban akarja kezelni. A ‘‘Kitel programm" az üzlet­embereknél tetszésre találl, de a kamatok és osztalékok ügyében tervezett reformokat aggállyal nézik s a felszámítható költségek megszigorításáról azt hiszik, hogy ártana az üzletmenetnek. Kennedy elnök az ápr. 22-i sajtókonferenciáján közölte, hogy az üzleti visszaesésben kialakuló helyzet tanulmányozása után to­vábbi gazdasági érdekű javasla-i tokát fog tenni. Hodges kereskedelmi minisz­ter egy nyilatkozatában sürgette, hogy a kongresszus mielőbb vé­gezzen a gazdasági helyzet felja­vítását célzó, (anti-recession) ja­vaslattal, mert enélkül nehezen jöhet létre a javulás légköre. Hasonló értelemben beszélt Goldberg munkaügyi miniszter is, aki kijelentette, hogy még korai arról beszélni, hogy az üzleti hanyatlás napjai már elmúltak.-ooo-JAPÁN IS RAKÉTÁT LŐTT A VILÁGŰRBE Japánból egy kétlépcsős raké­tát lőttek a világűrbe. A kísérleti célokat szolgáló rakéta 1 1 méter hosszú és 1 532 kiló. A tokiói egyetem műszaki intézetének ter­vei alapján készült. Utja6 percig és 50 másodpercig tartott. Kilö­vésének helyétől 250 kilométer­nyire ért földet.---------------ooo--------------­Most vasárnap nyári időszámítás Most szombaton este, lefekvés előtt toljuk qgy órával előre az óramutatót, rrert ápr lis 29-érol 30-ára virradó éjszakán kezdődik » nyári időszámítás. saját fivérét, Robert Kennedy igazságügyminisztert, akinek gya­korlata van kommunisták elleni ! ügyekben, bízta meg, annak fe­lülvizsgálatával, kiknek adatai I alapján adta a Central Lruelli­­‘ gence Agency bizalmas hirszolgá­­j lati szerv a tanácsot, hogy most van itt az idő Castro megtáma­dására. Az elnök két hónapon i belül várja jelentésüket. Szó van I a CIA átszervezéséről, illetve ■ személyi változásokról is. Eisenhower Kennedy mellett Kennedy április 22-én Camp ! Dávidon meglátogatta Eisenho- I wer volt elnököt, aki 85 perces i tanácskozásuk után nyilatkozatot i adott ki, amely szerint minden­­; ben támogatja Kennedy cubai politikáját. Nixon volt alelnökkel és Gold­­water szenátorral, a konzervatív republikánusok egyik vezérével ; is tanácskozott az elnök s ők is ! egységesek vele Cuba kérdésé- I ben. Ezenkívül Rockefeller New lYork állami kormányzót is meg­hallgatta és Johnson alelnök ut­ján kikérte Truman exelnök véle­ményét is. Vasfüggönyön innen európai sajtó nagyrészt bakklövésnek mi­nősíti a Castro elleni, kellően elő nem készített támadást és Wash­ington tekintélyének ártalmát látja benne. Külföldön is nagyon kifogásol­ják, hogy noha csak néhány száz cubai menekült vett részt a part­raszállást kísérletben, azt mint inváziót kürtölték világgá. Visx­­szatetszőnek találják azt is, hogy bár Washington ismételten han­goztatta, hogy nem fog ve­zetni inváziót Cuba ellen, a támadástól mégsem, állott egé­szen távol. A délamerikai kis államok kiváltkép neheztelnek Washingtonra a történtek miatt mert más nemzet belügyeibe va­ló beavatkozásnak tartják. (Mint­ha a Szovjet nem ezt űzné oly sokfelé- És Cubán diktatúra van, nem pedig belső nemzeti önren­delkezés !) Kruscsev a cubai rakéta bázisokról Kruscsev válaszolva Kennedy elnöknek, szokott durva hangne­mében támadja a cubed akciót és kijelenti, hogy nem helyesli egyes amerikai politikusok azon állás­pontját, amely a cubai támadást azzal indokolja, hogy meg kell akadályozni, hogy a Szovjet ra­kétabázisokat létesíthessen Cu­bán. Ily beállítással szemben, úgymond, hivatkozhatna arra, hogy Amerikának a Szovjettel határos egyes országokban is vannak repülőbázisai, de a Szov­jet mégsem támadja meg azokat. Kruscsev végül kijelenti, hogy a cubai események dacára sem változtatta meg készséget arra, hogy Amerika uj elnökéveL a béke megteremtése érdekében tárgyalásokat folytasson. (Béke alatt persze a kommunista vi­láguralmi célok előbbrevitele ér­dekét érti. ELŐVÁLASZTÁS A NEW JERSEYI KORMÁNYZÓI ÁLLÁSRA Meyner new jerseyi kormány­zó a törvény értelmében nem vá­lasztható meg újra. A múlt heti előválasztáson a demokraták a Meyner által támogatott Richard J. Hughes nyugalmazott legfel­sőbb bírósági birót jelölték. A republikánusok egyik jelölt­je az államban nagyon népszerű Clifford P. Casey liberális repu­blikánus szöv. szenátor által aján­lott James P. Mitchell, Eisen­hower exelnök volt munkaügyi minisztere volt, aki két állami szenátor Walter B. Jones és Wavne Domont Jr.-ral szemben 200,000 szavazatöbbséggel el­nyerte a jelöltséget,

Next

/
Oldalképek
Tartalom