Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-13 / 2. szám
The Only Hungarian Newsj — ’ ->-•»/■ rnll**' függetlenség -it Hungária,, Weekly SÄSfift« NYELVÉBEN MAQYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Jlafcr May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., und’ the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIX. Évfolyam 2-ik szám BETHLEHEM. A., 1961 JANUÁR 13 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR A MOEtZXVA-PEIPING TENGELY, mint évvégi cikkünkben irtuk, egyre buzgóbban játszik a tűzzel, egyre vakmerőbben feszíti a hurt Cubában, Laosban, Algírban, Kongóban és a világrészek számos más kényes pontjain, ahol polgárháborúkat szit a háttérből, — a new yorki rr.agvar kommunista lap vezércikkében mégis azt olvassuk, hogy az “amerikai imperializmus" uj világháborúval veszélyezteti az emberiséget. Teszi ezt “A Moszkvai Syi'.atkozat” címmel a lap első oldalán, a 81 különböző országbeli kommunista pártfőnök moszkvai konferenciájáról “a világ népeihez” intézett kiáltvány kapcsán (amely lyel ez a rovat néhány hét előtti megjelenésekor bőven foglalkozott) és azt állítja, hogy a békés egvüttlétezés kérdését “az Egyesült Államokban az imperializmus szekértolói "szovjet háborús veszély” meséjével próbálják elködősiteni.” A szomszédos hasábon pedig egv másik hosszú cikk “az imperializmus kiszolgálója” címén támadja Kéthly Anna szociáldemokrata vezetőt, a Nagy Imre választási kabinetje egyetlen külföldre menekült imin:szterét. Nem célunk KétHy Anna fogad atlan prókátorának szerepét játsszam és sohasem azonosítjuk magunkat valamely személyiség politikájával, hanem csak elvekről, elgondol .sokról, javaslatokról foglalunk állást. Nem személyi, hanem eszmei kultuszt üzixv.k, tekintet- nélkül, arra, hogy valamely személy hol áll ma és ki tudja hol fog állni holnap. . . De, az amerikai imperializmus’ kifejezés ellen a leghatározottabban tiltakozunk kivált, azzal kapcsolatban, hogy Amerikát a mind veszélyesebb háborús feszültség bünbakkjául akarja megtenni úgy a moszkvai kiáltvány, •mint Moszkvának new yorki magyar sajtószolgája, mégha az utóbbi párthüségből követi is a hamis moszkvai vonalat. Nem mese, hogy Afrikában, az arab és a néger országokban a Moszkva-Peiping tengely hozta mozgásba a világot, keltette fel primitív népek önállósági vágyát, nem azzal a céllal, hogy függetlenségüket biztosítsa, hanem hogy fellazitsa és vulkanizálja a politikai állandóságuk talaját és végül bekapcsolja őket a nemzetközi kommunista osztályharcos világfrontba. Nem mese, hogy a Moszkva- Peiping tengely világnézeti imperializmusa dolgozik Cubában és Közép és Délamerikában egyre másra szitja a polgárháborúkat a háttérből vagy egészen nyíltan. Mindenütt a világon a forrongások, polgárháborús rezgelődések és forradalmi megmozdulások szálai Belgiumtól Burmáig Moszkva és Peiping világuralmi osztályharcos bajkeverőihez vezetnek, mindenütt az ő aknamunkájuk gyümölcse az, ami növeli a helyi háborúk veszélyét, amelyből világháború is kerekedhetik . . , * * * * AMERIKAI IMP'RIALIT. MUSRÖL beszélni tudatos rosszhiszeműség. Amerika csak feltartoztatási politikát folytát és nem törekszik hódításokra. Az individualista világnézet jogos területi állománya épségén, biztonságán kíván éberen őrködni, de nem akar országokat hódítani Defenzívában van. nem offenziyában! És ehhez annál inkább joga van, mert Kruscsev nyíltan hirdeti, hogy el fogja temetni Amerika és az individualista világ országai eddigi életformáját és annak romjain a kommunista világnézeti imperializmus zászlaját fogják kitűzni. Békés együttletezés az, amit a Szovjet és a vö.ös Kina ma Cubában Laosban, Algírban, Belgiumban, Afrika, Ázsia és Délamerika országaiban müvei? Nem e az igazság tótágasa, sokat vádol meg azok buzgó elkövetésével. Ez az igazi ködösítés, világbolonditó, félrevezetőéi kísérlet! Az emberiség békéjét, nyugalmát a Moszkva-Peiping tengely \ilágnézeti imperializmusa, kommunista világuralmi aknamunkája, tortetése veszélyezteti és nemcsak visszautasítjuk a new yorki magyar kommunista lapnak Amerika ellen emelt rágalmát, de az amerikai sajtószabadsággal való szeméretlen visszaélésnek is tartjuk, hogy amerikai imperializmus s háborús bajkeverés vádját merik rágalmazó módon hangoztatni Amerika ellen, amerikai lapban. Nem volna kifogásunk ellene, ha igaz volna, me.t az igazság megirása szabad kell legyen. De nemi igaz. Csak félrevezetés. És e műveletről Lenin megmondta, hogy erény, ha a kommunista célok előrehaladását szolgálj a-Ne tevesszen meg a kommunisták new yonki magyar lapja nak cikke egyetlen amerikai magyart sem afelől, ki akarja a békés együttélést? Azok, akik a tűzoltóik egyenruháját magukra öltve gyújtogatnak, biztosan! nem! * * * A BÉKÉS MEGEGYEZÉS re-| menyének délibábjával akar még mindig rózsaszinii illúziókba ringatni a clevelandi világi hetilap ahelyett, hogy Amerika és szövetségesei minél erőteljesebb katonai és politikai felkészülését tartaná legszükségesebb, első feladatnak Moszkva és a kommunista osztályharcos vil'gfront sakkban tartás ra. Alig két hete, hogy kifogásoltuk ezt az ellanyhitó módszerét s azóta is Krus csevnek és társainak legújabb buzgó aknamunkássága következtében igen jelentősen növekedett a húr tulfeszitésének veszélye. De a clevelandi kartárs tovább kardoskodik a “békés megegyezés” mellett, — mintha csak Amerikát kellene biztatni egy becsületes békés megegyezésre! — Téves a cimzés. Ne bennünket próbáljon rábeszélni, hanem Kruscsevet és társait! Amerika nem akarja áttériteni a Szovjetet és nincsenek világnézeti világuralmi tervei, amelyeket a békés szándékok hazug hangoztatásának módszerével akarna megvalósítani. A békéhez kjét fél kell és nem lehet béke, ha az egyik fél nem akarja jóvátenni eddigi sorozatos önkényét és nem akar lemondani! arról, hogy el akarja temetni az individualista világot, arról hogj világnézeti világuralomra tör! Mi is aláírjuk, amit clevelandi laptársunk idéz D. F. Fleming, a Vanderbilt University tudományos kutató osztálya professzorának tollából, hogy: “Világszerte a népek jobb megélhetés irányába törekszenek éc nem hydrogén halálra, életrendeltetésük nagyobb ellenőrzé sere, emberi méltóságuk nagyobb kifejtésére. Mégis minden törekvésüket kudarc éri, ha nem tudunk eltávolodni az összeütközé:ektől az együttműködés és közösség felé. Tizenötesztendeig ujja a gyanakvás és félelem, a gyüölet és fegyverkezési versengés srégi utján jártunk és nem segi:ett. Itt az ideje, hogy próbáljuk neg embertársainkban való több bizalommal és hittel.” Aranyba kellene vésni minden szavát! De ne Amerikához tessék ntézni, amely az 1956-os magyai orradalom esetében szinte túlságosan is bebizonyította békeszeetetét, — hanem a Moszkvaogy "Amerika veszélyezteti a :ékét?” Régi moszkvai módszer, hogy i saját bűneiről azzal akarja elerelni a figyelmet, hogy má:>eiping tengelyhez, Kmscsevhez, vlaohoz és elvakult társaikhoz! 5k az okai annak, hogy tizenöt ; V alatt idáig fejlődtek a dolgok, j 3k az okai annak, hogy nem jut- i 1961 küszöbén mind fenyegetőbben tornyosulnak a viharfellegek a nemzetközi politikai égboltján! * * * EGY NEW YORKI ORSZAGOS társadalmi szervezet igazgatója felhívott a napokban és tájékoztatást kért tőlem egy bizonyos ür felől, aki a szervezet címere — és számos más amerikai szervezet és politikus cimé.e is— több száz oldalás, sürübetüs angolnyelvü mimeografizált röpiratot küldött, amely teljesen a legvadabb hitlerizmus hangnemében van tartva és Julius Streichernek ez egykori nazi “Stürmer” szerkesztőjének nyomdokain haladva -r— akar híveket toborozni Magyarország önrendelkezésének helyreállítása és a trianoni békeszerződésben elkövetett igazságtalanságok reparációja érdekéken. A több mint 100,000 szóból élló, rapszodikus, hebehurgya szellemi nagyvalékba,- csak több helyen betekintett, imittarroít belekóstolt, da már az is elszörnyi tette amit első pillantásra látott — mondotta nekem. Az első o’dalon például egy táblázat van amely azt akarja elhitetni, hogv a Rockefeller és Rothschild bankházak együtt dolgoznak a Kremllel egy nemzetközi titkos társaság világuralmi céljainak szolgálatában! Mindenki gazember, kompromittált kommunista vagy kommunista társutás és a “Sátán zsinagógájának” eszköze, mindenki ^oonsztevő, aki az elmúlt évtizedek történelmében szerep 't játszott, csak Hitler, Szaiasi, a nazik a nyilasok és a rnegcsorj'o sodott ősreakciósok íjam. Az amerikai politikusoknak épp úgy nem kegyelmez, mint a magyaroknak. Például, — so ánkodo t a társadalmi egyesület igazgatója, — az Amerikában élő, agg d.. Schick Béla magyar professzor • ról, a világ első gyermeko.vosálól azt Írja, hogy Szovjet kém! Msgr. Varga Bélát a legborzalmasabb rágalmak tömegével illeti és azt irja róla hogy “a pokol legégetőbb tüzében lehet csax mléltó hely a számára.” Fábián Bélával szemben magáévá teszi a kommunistáknak egy rö-iratban ellene emelt vádjait és azt irja róla, hogy “cionista bolseviki és i marxista sajtótól támogatott cionista bolsevik csoportok kiküldöttje, csaló, svindler, szélhámos keleturopai cionista bolsetik, aki céltalan piketeléseivel, cajcsinálásával és huligánságávai ;sak szégyent hoz Magyarország íevére.” S igy tovább mindenkimi, aki nekik nem, tetszik. . . Megmondtam, az igazgatónak, •ogy tudomásom van a "műről” :s hogy azt számos más befolyá los amerikai egylet és személyitág is megkapta. Azonkívül egy rivonat nyolc nyomtatott oldalon órealomba került az ujságárutoknál s abban a hitlerista beálliások és rágalmak tömege van bgvbesüritve az eredetiből. Egyben felvilágositottam az gazgatot, hogy a mü és a rópirat szerzője, egy amerikai magyar íyilas hetilap angol nyelvű részéíek, szerkesztője, aki az óhazáján Szálási pártjának egyik ,'UZgó hive volt, a katonatisztek tneveléséie alakított Hungarista \kad érmán tartott előadásokat >e egyébként is nyilas propagandát fejtett ki a Szálasi uralom űatt. Kértem, ne azonositsa a| magyarságot és a magyar célokat jzzel az emberrel, aki nem a magyarságnak, hanem csak egy zaos, kis csoportjának képviselője. — Nem azonosítom vele a magyarokat, — válaszolta, — de ud e ennyire tisztániátni mindaz íz egyesület és politikai tényező, J :ki ebből a az antikommunista ilaroban hitleri gyűlöletét és tévanokat hirdető, szörnyű fércmunjából akarja megismerni Magyar•rszágot és követeléseit? Szegény rjagyar úgy! Úgy sem áll jól és , z ilyen beteg agyuak igyekeznek aég jobban tönkretenni! Ft O, • Nem-polgrok címüket januáriul bejelenteni fótelesek USA hajók felvonulása Guantanamo kikötő védelmére Amerikábaia törvény megköveteli, hogy mndenki, aki még nem amerikai polgár és január elsején az iszágban tartózkodott, címét jég január hónap folyamán az előirt formában bejelentse. Ez szabály nemcsak azokra vonatkzik, akik állandóan az Egyeilt Államok területén tartózkodik, hanem minden más ideiglenesálogatóra, diákra, matrózra, ke:skedelmi utazóra, stb. is. Az olyan iegen állampolgár, aki január hónpban ideiglenesen távol van az o*zágtól, viszatérése után 10 napo belül köteles jelentkezni. A jelentkez» a Főim 1-55 számú űrlapon trténik, amelynek “Annual Ad/ess Report Card” (Évi Cimbejamtö Kártya) a neve és amit bármely postahivatalban vagy a Bevándorlási Hivatal fiókjánál szerehetünk be. Kitöltés után a kái/át a postahivatali vagy bevándcl .si hivatali tiszt viselőnek kellátadni; nem dobhatjuk be azta levélszekrénybe. A kötelezeség gyermekekre is kiterjed, ha izok idegen állampolgárok. A Izennégy éven aluliák helyett a szülő vagy gyám tölti ki a kártjút. A törvény azt is megemlíti, hogy az aki börtönben vagy elmegyógyintézetben van, nem maga állítja ki az űrlapot, hanem a? intézet gondnoka. Aki beteg, m4at is megbízhat a kártya átvételivel és leszállításával. Aki a jelenkezási kötelességet szándékosan nyomósok né. kül elmulasztja. letartóztatásnak, pénzbírságnál és deportálásnak teszik magát, A büntetések összes formáit együttesem is kiszabhatják súlyosabb esetekben-Csak a diplomáciai szolgalatban állók, az Egyesült Nemzetek idegen képviselői a kivételek, to, vábbá azok a földmivelő munkások, akiket idáglenescn engedtek :e az országb». American Council -------------ooo----—— TOVÁBB^ÁRT a káosz LAOSZ ÜGYBEN Még mindig nincs határozott bizonyíték árit, hogy északvietnami kommurista katonaság segítené a laosi kommunistákat, A polgárháború» frontról ellentétes; lúrek jönnek. A kommunisták azt hirdetik, hogy katonai vezetőjük, Kong Le csapiai közel vannak a Fővároshoz. Az Amerika- barát laosi kormány azt állítja, hogy visszaverték a kommunistákat. Anglia és Franciaország nem mindenben értnek egyet Washingtonnal a laosi kérdésben és mérséklőén töfekednek hatni reá. Washington fehivta a többi nemkommunista kormányokat, hogy hadakozzanak ama törekvésekhez, melyeknet célja, hogy “a legtöbb sikert ígérő módszerrel megvédjék Lass függetlenségét. FLEMING MEGTAGADTA EISENH0WERT AZ AGGOK BIZTOSÍTÁSI KÓRHÁZI ÜGYBEN Eisenhower elnök kezdeménye-! 65 vagy 68 éves A cubai amerikai követ és a követség tagjai hazatértek. Cast ro kormánya még mindig azl hireszteli, hogy Washington invázióra készül ellene, holott ennek már Kruscsev azon fenyegetése is ellentmond, amely szerint szükség esetén fegyyerrel védi meg Castro rezsimjét. (bne, ismét a kommunisták osztályharcos összetartása, amely seholsem volt az individualista oldalon 1956 október 23 és november 4-ike között. . . ) Guantanamo cubai kikötőt,, amelynek használatát szerződés biztosítja USA számára, Washington a diplomáciai szakítás dacára is kézben akarja tartani. A Franklin D. Roosevelt repülőgép anyahajó megérkezett a Guantanamo öbölbe és jelentős számú hadiha jó szintén az öböl körül cirkál.— Castro emberei azzal vádaskod nak, hogy az amerikaiak aknákat helyeztek el a kikötő körül. Kennedy szabad kezet tartott fenn magának A -diplomáciai szakításról szóló első hirek úgy szóltak, hogy Kennedy leendő elnök is jóváhagyta a határozatott. Később ez úgy módosult,hogy Kennedy csak értesítést kapott a történtekről és megfelelő tájékozottság hijján nem kivan véleményt nyilvánítani. Castro egyes jelek szerint abban- bízik, hogy Kennedy hivatalba lépése után kedvezőbb viszony alakul ki közte és Washington között. Kennedynek a cubai kérdésben a választási kampány alatt elhangzott kijelentései után itelve Castro alkalmasint nagyon téved, ha puhaságot és engedékenységet remél Kennedytől! .......OOO ............— DE GAULLE GYŐZŐIT A NÉPSZAVAZÁSON A Franciaországban és Algírban múlt hét végén lefolyt népszavazás Franciaországban a leadott szavazattok 75, Algírban 65 százalékáig biztosította. — De Gaulle elnököt azon javaslatának támogatásáról, amely önrendelkezési jogot akar adni Algírnak, számbavéve azt is, hogy továbbra Í3 kapcsolatban kiván maradni Franciaországgal vagy pedig teljesen önállóvá válik. Algirben a francia telepesek nagyrésze, akik törpe kisebbséget alkotnak a mohamedánokkal szemben. De Gaulle ellen szavazott. Az algiri forradalmárhoz huzó mohamedánok közül sokan követték a emigráns forradalmi kormány felhívását, hogy bojkottálják a népszavazást. Algírban a népszavazás kapcsán zavargások törtek ki. Huszonhét embert megöltek, csaknem valamennyien algiri benszülőttek. zesere jan. V-en négy napos konferencia kezdődött Washingtonban az aggok számára szükséges reformok ügyében. A mintegy 1 700 delegátus között különösen erősen van képviselve az American Medical Assn, orvosegyesület és erőfeszítéseket tesz, hogy elgáncsolja a Kennedy elnök által támogatott McNa niara féle szenátusi javaslatot, amely az aggok ingyenes kórházi ellátását szövetségi feladatként a Social Security keretén belül, a dijak negyedszázalékos emelésével akarja megoldani. Ezt a javaslatot tudvalévőén az augusztusi kongresszusi pótidőszakon nem lehetett megvalósítani többi közt mert Eisenhower elnök vétóval fenyegetődzött azon esetre ha elfogadják. Elhelyett Kerr déli dem. szenátornak egy szűkmarkú javalatát fogadták el, amely az államokra bízza a folyamodó vagyontalan beteg öregek segélyezését és szövetségi hozzájárulást helyez kilátásba az államoknak. A javaslatot Eisenhower elnök, Nixon alelnök és Flemming népjóléti miniszter is pártfogolták, mig népbarát ikö-i rök nagyon kevésnek és megalázónak tartották. Az AMA most is azon az alapon áll, hogy az elfogadott javaslat teljesen elégséges és azon változtatni nem szabad. Flemming, aki 1955 óta népjóléti miniszter és 20-án már nein lesz az, a mostani washingtoni konferencia alkalmából egy nyilatkozatában megtagadta az áltála helyeselt Kerr törvényt és kijelentette, hogy magáévá teszi a Kennedy—McNamara javaslatot, George Meany, az AFL—CIO elnöke is élesen szembenáll az AMA kampányjával és a Social Security keretében való megoldást melegen pártolja. | korban kezdődjék ? s Egyes hírforrások szerint a képviselőházban Thaddeus Ma. chrowitz michigani dem. képvise. lő fogja benyújtani a javaslatot, amely hasonlítani fog az egykori ■ Forand javaslathoz és összesen , 120 napi kórházi és lábbadozc otthoni díjtalan elhelyezést és orvosi kezelést fog biztosítani az aggoknak. A bizottságokban 30 napon belül fog megkezdődni a javaslatok tárgyalása és várható, i hogy már a Ways and Means bizottságban erős reakciós ellenzék fogja akadályozni a Kennedy által Ígért javaslatot. Megfigyelők azt hiszik, hogy a déli demokratáknak a republikánusokkal való trafikálása miatt Kennedy alkura fog kényszerülni és a 65-i- életév helyett a 68-ik életévtől fog kezdődni kedvezmények érvénye. Ez helytelen volna, mert már előbb is sokszor támadják meg olyan betegségek a dolgozókat, amelyek gyógyítása a mai orvosi, kórházi és gyógyszer árak anar- I chiája mellett óriási költségekkel jár. | Még kegyetlenebb volna ily rendelkezés a nőkkel szemben, akiknek már 62-ik életévüktől kezdve ugyanazon összegű kifi- I zetések és ugyanolyan kórházi kedvezések kellene járjanak, mint a férfiaknak 65 éves kortól. Akik Kennedyre szavaztak, azt várják, hogy elnöki súlyát vesse látba annak érdekében, hogy az aggok kórháza és kórházi ellátásának épp úgy mint a Social -Seouritynek a nőkre vonatkozó része igazságos megoldást nye.jen, a kórházi igényjogosultság pedig ne a 68 évnél, hanem mindkét nem részére jóval korábbiul kez| dődjék. Az acélipari munkások és munkaadók első konferenciája a helyzet javítására KENNEDY NEMZETVÉDELMI PR0GRAMMJA KEDVEZŐ AZ ACÉL ÉS REPÜLŐGÉP IPARRA Múlt héten az acélipari munkaadók és munkások közös értekezleten, két órán át vitatták az üzleti életben mutatkozó lanyhulás elleni teendők kérdését. A munkások részéről David J. MacDonald, az Acélipari Union elnöke, a munkaadóik részéről pedig R. Conrad Cooper, a U S. Steel alelnöke vezette a delegációt. A legutóbbi nagy acélipari sztrájk alkalmával éles tá.gyaló felekként áltak szemben egymással, mig most azon tanácskoztak, miként lehetne a kölcsönös érdekeknek megfelelően előmozditani az ipar nagyobb foglalkozatotteágát. Az acéliparban mintegy 150,000 munkást tettek le a munkáról, körülbelül a duplája pedig csak rész-időt dolgozik. Az értekezletet Washingtonban január 5-én tartották és megegyeztek abbéul, Hogy tovább', értekezleteket fognak tartani az üzleti lanyhulás elleni küzdelem eszközeiről. Úgy Cooper, mint MacDonald “történelmi esemény nek” mondták beszédükben az amerikai munkások s munkaadók ilyfajta első tanácskozását, de az értekezlet anélkül végződött, hogy a lanyhulás leküzdésére bármely konkrét lépést határoztak volna el. A konferenciát a union k ezd em ény ezte. MacDonald ajánlotta a gyáraknak, hogy támogassák a kormány programmját a vásárló erő növelésére, köz- és magánépitkezések szaporítására, közmunkák nagyobbarányu végrehajtására, a munkanélküliek segélyének fokozására, az inségkörzetek helyzetének javítására és általában a termelés mennyiségének emelésére. Cooper a munkabéreket okolja Cooper kifejtette, hogy ezek szerinte mesterséges eszközök és helyettük közös akciót sürgetett (!) az ‘‘elavult adótörvények” ellen, amelyeknek a beruházások címén évenként leirható részletösszegek tekintetében, — szerintet megnehezítik az iparnak, hogy uj beruházásokat eszközölijön, továbbá (2) a magas termelési költségek, vagyis a munkabérek ellen, amelyek, úgymond, lehetetlenné teszik, hogy az ipar külföldi gyárakkal versenyezni tudjon és olcsón legyen képes beszerezni azokat az anyagokat és kellékeket, amelyeket a külföldi gyárak a termeléshez a maguk országában olcsón kapnak meg. Adóleszállitást javasolnak Kennedynek , Adó könnyítések és leszállítások ügyében több javaslat került nyilvánosságra a múlt héten, hogy az egyéni jövedelmi adót szállítsák le egyszáz dollárral mindannyiszor, amikor a munkanélküliség eléri a hét százalékot. Vezető közgazdasági tudósok egy tanulmányi csoportja 3 vagy 4 százalékos adóleszállitást javasolt Kennedy leendő elnöknek azon esetre, ha az üzleti helyzet tavasszal a rosszabbodás jeleit mutatná. A csoport ennek bekövetkeztét komoly eshetőségnek tartja. ■ ooo--------------A SZTRAJKSEGÉLY NEM JÖVEDELEM HANEM A UNION AJÁNDÉKA A Scripps-Howard lapok közlése szerint a szövetségi jövedelmi adóhatóság egy legutóbbi adóügyi határozata az acélmunkások ezreinek jelenthet adóvisszatéritést. A határozat egy Supreme Court döntés nyomán kimondja, hogy a uniointól kapott sztrájksegély ajándék és nem jövedelem. A United Steelworkers két millió dollár sztrájksegélyt fizetett ki tagjai között az 1959-es sztrájk idején, » foglalkozó vállalatok üzleti forgalma emelkedni fog. Symington azt állítja, hogy javaslatainak elfogadása esetén mintegy nyolc billió dollár lenne a megtakarítás, amit újabb és jobb fegyverek előállítására lehetne fordítani. Lassú, csekély emelkedést jósolnak A “Steel" cimü acélipari szaklap azt jósolja, hogy az évnegyed folyamán 5—1 0 százalékkal fgo javulni az acélipari termelés. • A december havi 46 százalékos termelés átlaggal szemben, amely a legkisebb egy sztrájkmentes hónapban 1946 óta, az év első negyedéve mintegy 50 legalább 55 százalékos termelést vár, januárra 50, februárra 55 és | márciusra 60 náulékott. Mint ismeretes, Stuart Symington dem. szenior Kennedy leendő elnök számára tervezetet dolgozott ki a nemzeti védelem számára szükségcsmodern fegyverek (eljesztéséről él számuknak növeléséről, hogy Amerika fölényre törekedhessék a Szovjet újkori fegyvereivel szemben. E javaslatok nagyrészt ellenzéssel találkoznak azok részéről, akik féltik i- dollárt a kiadások növelésétől. Hir szerint Kennedy el van határozva, hogy a Symington ’’adásiatok egyrészét megvalósítja, hogy az amerikai atom- és rakéta fegyverkezés versenyképes legyen a Szovjettel szemben. Ennek kapcsán azt jósolják, hogy egyes, a hadíszerek előállításával kapcsolatos iparágak, igy elsősorban az acéltermelés, a repülőgépek és alkatrészeik g”ártása, továbbá rakéták, motorok, viliimé* gépek stb. gyártásávil
