Bethlehemi Hiradó, 1961. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1961-03-31 / 13. szám

The Only Hungarian Newt* paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független iár­­_ hj’tila a._ ügyetlenség — Hungarian Weekly _____________ s- Broad Stro=t tkenton 10, N. J. 13-ik szám NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth* lehevi and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében BETHLEHEM. PA.. 1961 MÁRCIUS 31 Egyes szám. - ára 10 cent £«te«x<c«<CK«i««ctc«'««««te%%«!C!e««««’ese!we«<e'<istctc>!£tci*tc’etc!ctc«!CiC!6ic*; n ...........................iiaimimMiQiiiiiimMioi:« jiiminumi.iiiiiaimiiiiiiiiauiiiiiiiiMaimiimiiiaiiiiiiiiiiiiaiiimiiiiiiaiiimiiiiiiaiiiiniiitiiQiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiuiiciiimiiiiiiiniiiiuiiiiiiaiimiiiiiiiaMimimiitn I VILAGTUK0R j Mai szemmel nézve a problé­ma úgy fest, jobb-e a hitleri "fel­­sőbbrendü" német nép, a kereszt helyébe a horogkeresztet az ol­tárra helyező, győzelmes nazi uralom gyarmata lenni, egy te­uton fajuralomé, amely e cimen elszakitotta volna a Dunántúlt, mint amely szerinte német tele­pesek munkájával alapította meg civilizációját, vagy pedig osztály­harcos nemzetközi kommunista front egyik szakaszává válni, ami ma Magyarország tényleges sorsa, helyzete? Felesleges ismételni, hogy mi egy harmadik útnak vagyunk hí­vei és hovatovább másfél évtize­de véljük e rovatban és egyéb közirói megnyilatkozásainkban, hogy a magyarság számára a cél: a nemzeti és egyéni függetlenség az individualista szociális állam megteremtésével, amely a jólétet együtt hozza a szabadsággal és ezzel tárgytalanitja az osztályhar­cot, marxista izgatást, • * * TFLEKI eredetileg földrajz tudós volt erősen morális politi­kus a logikus és tudományosan képzett értelem minden higgadt józanságával és perspektíva­­érzékével. Nem hitt a németek győzelmében és azt tartotta, i hogy mint az első világháború­ban, ezúttal is “csak az elején! fognak győzni." Amennyire kényes helyzetében tehetni vélte, figyelmeztette erre a nemzetet: kiadatta dr. Lajos Ivan pécsi egyetemi tanár. "A né­metek nem győzhetnek" cimü könyvét, amely külfölden is meg­jelent, hogy mintegy alibit iga­zoljon Magyaro.sz'g számára. . . De Teleki sem volt az az igazán nagy államférfim aki ezen túlme­nően is cselekedni mert volna,no­ha határozott érzése volt,hogy a németek folytonos mohóságának, telhetetlenségének, a magát földi Istennek képzelő Hitler ragadozó dühének előbb-utóbb rossz vége lesz. Nem bontotta fel a néme­tekkel való szövetséget, noha a háború előtt mérvadó angol ve­zérpolitikusok adták tudtára ma­gyar politikusoknak, hogv ha Ma­gyarország ezúttal is a német ol­dalon lesz, nem számíthat semmi óra, ami területi sérelmei jóvá­tételének kérdését illeti. Lajos Iván könwé nagy fel­tűnést keltett külföldön is, de miután Magyarország leszögezta magát a németekkel való szöve'­­iégben, nem tulajdonítottak szá­nára olyan jelentőséget, mint releki talán gondolta. Egy alibi­­sönyv nem volt erre elég. 1 ettek is kellettek volna. . , Lajos Ivánt elhurcolták az 1945-ben Magyarországot legyő­zött oroszok és kétségtelenül ott pusztult el az orosz fogságban. íz egyike azon orosz kommunis­­a kegyetlenségeknek, amelyeket íz osztályharccal sem lehet ma­gyarázni, mert Lajos Iván kétség­­elenül nazi ellenes volt és társa­dalom tudományi kérdésekkel, i "kommunizmus vagy individua­­izmus?’ problémájával egyáltalán iem foglalkozott. Ez az ember- 5lés épp oly megdöbbentően ért­hetetlen, mint volt Raoul Wallen­­jergnek, a budapesti svéd követ­­iégi titkárának elhurcolása, aki engeteg embert mentett Buda­pesten a nazik és nyilasok élet­­pusztitása elől s végül egy orosz-1 , prszági börtönben pusztult el, palsorsa máig is megfejthetetlen itok. p * * * HORTHY annakidején Eck- ] iardt Tibort azért küldte Ame ( ikába, mert nem szerette Hitler­­iek a legalacsonyabb embeii . isztönökre sekuláló demagógiá- | át, hiszen Ferenc József szárny- j egédeként egészen más politikai , Is emberi stílust látott maga , •lőtt. . . j Nyilván Telekivel együtt azért íálasztotta Eckhardtot, a kisgaz- , laoárti ellenzék vezérét, hogy tá- , ckoztassa Rooseveltet és a többi , (Folytatás a 4,ik oldalon) 1i A KÖZNAPI ELET és munka zajában megállunk egy pillanatra, hegy szeretetünket küldjük a Feltá­madás Ünnepén mindazon testvéreinknek és bará­tainknak, akik velünk együtt örvendeznek Isten Fia feltámadásán. Aki e földre jött és meghalt értünk, hogy Öt követve jobbak, testvéribbek legyünk és a Szeretet, amelyet hirdetett, az emberiség megvál­tása legyen I Hozzon békét, örömet, boldogságot a Lehigh völgy dolgos, jámbor lelkű népének, áldást orszá­gunknak és a jcszándéku emberiségnek! • • Boldog Húsvéti Ünnepeket kíván olvasóinak, hirdetőinek, pártolóinak munkatársainak és az összmagvarságnak a BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége KONZERVATÍV republikánusok és déli DEMOKRATÁK NEHEZÍTIK KENNEDY PROGRAMMJA MEGVALÓSÍTÁSÁT akik már kimerítették, múlt héten törvénnyé vált és attól számított 1 5 napon belül hatályba lép. Közös-alapra kell fektetni a külföldi segélyt Kennedy elnök elküldte a kon­gresszushoz a külföldi segélyről szóló üzenetét. Mint Eisenhower, a jövő évre négy billió dollár se­gélyt vett tervbe a külföldi or­szágok részére. Kennedy hangsúlyozza üzene­tében, hogy a segélykérdést úgy kellene átszervezni hogy az ne egyedül a USA, hanem a nyugati szövetségesek, közelebbről USA, Canada és az uj Organization for Economic Cooperation and De­velopment szervezetben résztve­vő többi 1 8 ország közös akciója legyen. Azt kívánja, hogy min­den ország az évi brutto terme­lésének egy százalékával járuljon hozzá a közös külföldi segélyhez. (Amerika esetében ez az eddigi 4 billió, helyett 5 billiós évi ál­dozatot jelentene.).---------------ooo--------------­Az acélipar helyzete Az American Metal Market szaklap azt jósolja, hogy az acél­ipari termelés az év második ne­gyedében mintegy 20 százalékkal fog emelni. A jelenlegi munka­iramot a termelő átlagban képes­ség 54.6 százalékára teszi és áprilisra 60 százalékos termelést, majd további mérsékelt tempójú emelkedést vár. Az 1 960-as óv végén az átlag 50.4 százalék volt, de az ugyan­azon év elején jóval magasabb. Ezzel szemben a N. Y. Times március 27-én azt Írja, hogy az acélipari üzletmenet nem jobb, mint március első három hetében i/olt. Javulás csak egyes üzemek­nél, szórványosan és kis mérték­ben mutatkozik. Ha lesz is sze­­sonszerü javulás az év derekán, nagyon la3su és fokozatos lesz. — — - - ---ono------------­SOCIAL SECURITY FÉR­FIAK SZAMARA MÁR 62-IK ÉLETÉVTŐL A washingtoni képviselőház ;gyik bizottsága (Ways and cleans Committee) március 27-én árgyalta a Social Security tör­­,'ény módosításáról szóló javasla­­ot. Kennedy elnök ebben a leg­­cevesebb S. S. kifizetésben része­­áilők havi kifizetéseinek felerne­­ését és más kisebb reformokat ervez. A bizottság megszavazta a mó­dosításokat. Közülük a legneve­­'etesebb, hogy férfiak számára ehetővé teszik, hogy már 62 Íves korukban nyugalomba vo­nuljanak, de persze, mint a nők, :sak mintegy 20 százalékkal ke­zesebb havi kifizetéssel, mint ha íz eddigi 65 év elérésekor léptek zolna nyugalomba. Ennek az újításnak az a célja, nogy több ember számára teremt­­ien elhelyezkedési lehetőségét izáltal, hogy a nyugdijba vonu­­ók állásai felszabadulnak. A módosítások fedezetére a >efizetési dijakat egy nyolcad zázalékkal felemelik.­­OOO.......... STENTAGADÓ KORMÁNY­LAP MAGYARORSZÁGON "Világosság" cimen megjelent magyar kommunista kisebbségi ormány által Budapesten kiadott itentagadó lap. A lap tele van állás ellenes cikkekkel és azt ivánja, hogy “Krisztus előtt. . . vvel" dátum jelzés helyett el ell rendelni az "időszámítás év­el" kifejezés használatát. A lapnak nagyon csekély ke­ltje van cs általában felesleges­ek tartják, mert a kommunisták mugy is vallásellenesek, a vallá­­os embereket, pedig annyira nem rdekli a lap, hogy ingyen sem estik kezükbe. LAOS ügyeben végsőkig ki éleződött a helyzet és igazoln látszik azokat, akik 1961 -n azt jósolták, hogy Krus:sev min denfelé folytatni fogja a kom munista világnézeti imperializmui birtokállománya kiterjesztésé célzó mesterkedéseit továbbié sziti a hurt, amely egyszer szint« akaratlanul is elpattanhat. . . Amikor e sorokat Írjuk, tető ponton van a válság s teljesei bizonytalan, hogy békés meg egyezés lesz e vagy háború? — Kruscsev még nem adott válasz Kennedy elnök és Anglia tárgya lásokat, békés megoldást javasló ajánlatára. Közben pedig ujabl kommunista zászlóalják léptei Laos .földjére és nyomulnak előre a főváros felé. . .A Szovjet ha­dianyag segitsége is állandóar folyik számukra. Kruscsevet tudvalévőén Mao, a kinai kommunista vezér is nyomja, aki ellentétben Kruscsev vei, a kommunizmus lépésről lé­pésre, aláaknázással való terülei foglalása helyett világháborúval akarja elvágni az individualista és a kommunista világ közti ellen­tétek gordiusi csomóját. Milyen fokban enged Kruscsev a nyomá­sának a laosi kérdésben? Ketté­osztják e Laost vagy vegyes kor­mány alakul, amelyben a kom­munisták is bent volnának s aztan igyekeznének szalámi taktikával kiszorítani a máspártiakat? Igazi semleges kormányt aligha fogadna el Moszkva. Lehet, azt mondaná, hogy "nem avatkozik be", mert nem Szovjet Oroszor­szág, hanem ioagen ország kom­munistái, északvietnamíak harcol­nak a laosi kormány csapatai el­len és azok csinálják, a laosi kom­munistákkal együtt az elő enyo­­mulást, hogy egész Laosnak még el nem foglalt részét is hama­rosan birtokba vegyék. Kennedy elég erélyesen lépett fel a múlt hét közeoén, amikor kategorikusan felvetette a lapuló Kruscsevnek az azonnali fegy­verszünet követelését. De ha Kruscsev teljesítené is ezt és az­tán területi kettéosztásra kerülne a sor, az amerikai feltartoztatási politikának nagy kudarca volna. Eisenhower teljesen helvesli Ken­nedy fellépését, de a kommunis­ták nagv előrenvorrulása felveti a kérdést, nem kellett volna e már jóval előbb, a küldöttnél sokkal nagyobb segítséget adni Laosnak, amely esetben talán mégsem fejlődtek volna ilyen elő­rehaladott kedvezőtlen stádiumig a dolgok? Másik probléma, amin szintén sokan töprengnek, hogy a jelen­legi kormány megérdemli e hogy megmentsék? De ez senkinek se okozzon fejtörést, mert ha a helyzet egyáltalán menthető még, ez a kormány aligha fog a helyén maradni. És akármilyen "sem­leges" kormány jön utána, jobb mintha kommunista kormány kö­vetkezik, feltéve, hogy a "sem­leges’ kormányba nem vesznek be kommunistát a hatalmi tárcák egyikére sem. * * * GRÓF TELEKI PÁL magyar] miniszterelnök öngyilkosságának április elsején van huszadik évfordulója. A világ már régen elfelejtette a magyar államférfiu nemes önfeláldozását, sőt annak­idején külföldön sem keltette azt a Magyarország számá-a kedvező hatást, amely megillette volna,— aminek persze az is az oka, hogy a magvar kormányzat nem vonta le Teleki életáldozata nagy ér­telméből azokat a konzekvenciá­kat, amelveket a ritka önzetlen ségü politikus azzal szuggerálri akart. Ellenkezőleg Bárdossy László lett az uj miniszterelnök, aki Telekivel ellentétben száz százalékie hitt Hitler gvőzelmé­­ben. dacára, hogy ez a “felsőbb rendű" német “urnép" Furopa feletti uralmát és benne Magvar­­ország se^é’néoi, szolganéni tra­gédiáját, kolóniává rilyedését je­lentett« volna. Közel öt évvel a magyar feltá­madás vérbefojtása után, a kom­munizmus egyre távolabb nyúló terjeszkedésében és a Nyugatnak, lega’ább is látszólag csupán ön­védelemre, vagy néha még arra sem szorítkozó harcában, a hall­gatásra Ítélt orszá~ok jogainak a követelése egyre kényelmetle­nebbnek tűnik. A lcigázott nem­zetek felszabadításának az ügye, ma, mintha nem lenne időszerű. * * * Jézus, amikor az apostolokat, kisázsiai halászembereket, akik Írni és olvasni sem tudtak, maga köré gyűjtötte, nem egy uj tár­sadalmi filozófiát, vagy egy uj társadalmi rendszert hirdetett ne­kik. Jézus a felebaráti szeretetre, j megbocsátásra, Isten tiszteletére. és a tulvilági életre való el’őké­­születre tanította a híveit. Jézus idejét a betegek és nincstelenek szegények között töltötte és kö-j zöttük tett csodákat. De Jézust nem töltötte el keserűség a gaz-j dagokkal szemben. Nekik csak azt mondotta: ", . .Ilyen nagy nehézségek árán fognak azok, akik a gazdaságukba vetik a re­ményüket, a Mennyek Országá­ba jutni! Könnyebb a tevének a tü fokán átmenni, mint a gazdag embernek az Isten Birodalmába jutni.” (Szent Mark 10, 24-25.) Sokan Jézus követői közül, mint Péter, akit fejénél fogva akasztottak fel a rómaiak. Jézus­nál sokkal nagyobb kínok között haltak meg. A világ legnagyobb szimbóluma ma mégis az a Ke­reszt, amelyen ő halt meg és a világ jelentős része ma, ha kü­lönböző vallási megnyilatkozá­sokban is, de ennek a Keresztnek hódol és ez a Kereszt az, amely egy egészen uj és a maga uj vol­tában egészen önálló kultúrát te­remtett, hirdetve, hogy az em­berek között, származásukra és Fajukra való tekintettel nincsen és nem lehet különbség és a meg­váltásra mindenkinek egyformán oga és lehetősége van. A kereszténységnek a rohamos terjedése csak a kereszt jegyében örténhetett meg és mondhatnók jzt, hogyha Jézust nem feszitet­­;ék volna keresztre, a keresztény* 'sxitiiiiuiuuaiiiiiuiimaitiiiHiiutatitHittiiuaiiiHmtuiaitttimnitaitiiutiiutnuíiitttimaiiiiiiiiiitiQiiiitttimiDtitiiimiiiaiiiiiuiiitiaiiiHittimaiittitKiiiiaimtitimiiiiaiiiuiiMiiiaiMiiiiiitiiaiiiiiiititiiaiiitiiiiiiitaitiiB MAGYAR HUSVÉT, 1961 Irta: SOMSSICH LÁSZLÓ ség sohasem győzött volna. Mer ne felejtsük el, Jézussal egyidő ben más próféták is jártak a vi lágban, azok közül is sokan meg haltak az elveikért, közülők még is egyedül Jézus jelentősége emel­kedik ki, messze kimagaslóan.— Vájjon azért, mert ö hirdette a legeredményesebben, hogy Ő az Isten fia? Én azt hiszem, hogy azért, mert egyed I Jézus volt az, aki a szeretet jegyében hirdette a megváltást és Jézus a szeretetet tette meg a szenvedés és lemon­dás kovászává, hogy a gyűlöletet, a félelmet és a ha'ált legyőzze. Jézus, az ember, talán nem sej­tette, hogy Jézus, az Isten Fia, ezzel az egész világ megváltója lesz és Jézus, az ember, talán nem tudta, hogy a Szentirás amely Jézus életének és működé­sének legilletékesebb és légkor hűbb forrása, ma a világ minden részében az emberiség támasza, vigasza és reménye. Amikor Husvétkor a magyar feltámadásra gondolunk, akkor egyszersmint az ő feltámadására gondolunk. Aki közel ketezer évvel ezelőtt nem csodálkozott azon, amikor az apostolok a fel­támadása után hitetlenkedve fo­gadták és az egyik közülők. Szent Tamás, előbb megforgatta kezét Jézus sebében és csak azután hitt. * * * A magyar feltámadás ma szin­ten reménytelennek, szinte kilá-. tástalannal tűnik. Amikor helyze-j ti előnyökért ma még arról az ősi amerikai érvről is lemondanak hogy a dolgokat nyíltan kell meg­tárgyalni és a nyilvánosságot ezekből a vitákból nem szabad kizárni és a kisember és a kicsi és hallgatásra ítélt országok szám­lájára kompromisszumokat köt­nek, a reménytelenség sivár érzé­se tölt el. Pedig ha a múltba nézünk, azt^ látjuk, hogy a második vilaehá-i ború kezdete előtt, amikor zsidó^ templomokat gyújtottak fel ésj r zsidókat koncentráció táborok­ba hurcolták, hogv ott végezze-1 aek velők s amikor védekezni nem tudó országokat u«y kebe­leztek be, hogy senkisem sietett a segítségükre, — ha a világ ak­kor határozottabban és fegyverrel tiltakozott volna, Hitler talán nem válik millió és millió ember sírásójává. Ma ugyenerről van szó. Ami­kor ezeket a sorokat Írjuk Laos­nak a sorsa és léte forog kockán. Magyaroszág és Tibet, Lengyel­­ország, Csehszlovákia, Bulgária, ■Albánia és Románia, stb. szám­lájára kompromisszumokat csi­náltak, hogy a nyugati világnak az érdekeit máshol biztosítsak. Vájjon hóvá fog mindez vezetni? Vajjion hogyan fogunk harcolni a leigázott nemzetek felszabadítá­sáért, a lelkiismeretűnk nem tisz­ta és a nyugati világ gócpoont­­jait fenyegeti majd közvetlen ve­szély? * * * A világ sorsát mégsem az anti­­krisztusok s nem a Hitlerek és Sztálinok és nem a sokszor bá­­rúnybörbe bujt Kruscsevek hatá­rozzák meg. Az egyszerű ember szabadságvágya, Istentisztelete, vágya a keresztrefeszitett Megvál­tó eszméi után, amelyek humani­tást és szeretetet hirdetnek és a legnagyobb bünül a szeretet el­leni bűnt jelölik meg, — ezek azok az elvek és azon szempon­tok, amelyek a világot végső fo­kon irányítják. Az Egyesült Államok államfér­­fiai közül a világon legjobban Lincolnt tisztelik. Pedig Lincoln a polgárháború mellett döntött,, — amikor a polgárháborút még( elkerülhette volna — csupán! azért mert tűrhetetlennek tartot­ta, hogy Amerika déli részében a négereket rabszolgáknak tekin-J tik és úgy adják és veszik őket és úgy bánnak velők mint a bar­mokkal A magyar feltámadást mi eb­ben a Lincolni, vagy ugyanabban a Széchenyi Istváni elvben és legutoljára az 1956-os magyar szabadságharc gondolatának a legyében látjuk, amely az egyén és a nemzet belső és külső sza-j badsága mellett tett tanúságot és azt hirdette, hoery a nemzet és az ?g"én felszabadítása csunán a krisztusi elvek megvalósításának * jegyében történhet meg! A kongresszus képviselőház március 24-én egy szavazattöbb séggel (186 szóval 185 ellen elvetette a Kennedy elnök terve szerinti minimális órabér emelés javaslatot, amely két szakaszba: $1.2 5-re akarta felemelni az eg; dolláros minimális órabért és k aka fa terjeszteni annak hatalyá I további négy és fél millió mun kásra. Ugyanakkor megszavaztak eg másik törvényjavaslatot, amelye n déli demokraták és konzervatr republikánusok együttműködés: segített gvőzclemre 216 szavazat tál 203 eUen. Fz a javaslat csal $1.1 5-remeli fel az órabért é csupán további 1.4 millió mun kásra terjeszti ki. Erre a javaslatra 74 demokra ta és I 42 republikánus szavazott Elfogadását Kennedv elnökségi első kudarcának mondják, de í szenátusban még nem tárgyaltál a kérdést s ott több a kilátás ar ra, hogy megszavazzák az elnöl által kívánt javaslatot. Ha e; sikerül, összeül szenátusból' é: a képviselőházbői alakult bízott ság, amely megpróbálja össze egyeztetni a két javaslatot. Ken nedy hivei remélik, hogy ez al­­! halommal ób an végső megoldái i jön létre, amely inkább a sze­­' nátusi javaslathoz fog hasonli i tani. A képviselőházi fejleményei előrevetik annak árnyékát, hogy a demokraták nagy választási többsége dacára Kennedy többi reformjavaslatai is nehézségekbe fognak ütközni, igy az iskolase­gély javaslat, az aggok kórházi kedvezménye stb. és kénytelen lesz azokban kompromisszumra lépni és engedményeket tenni, holott némely javaslat, különösen az aggok kórházi kedvezményé­ről szóló már amúgy is igen mér­sékelt. Az uj költségvetés Kennedy elnök elküldte költ­ségvetését a kongresszushoz. — A junius hó 30-án végződő pénzügyi évben 1.8 billió, az 1962-es pénzügyi évben pedig 2.3 billió dollárral több kiadást tervez, mint Eisenhower elnök előirányzata volt. A többlet kia­dás főként a nemzetvédelem fo­kozására kell. Kennedy szerint Eisenhower költségvetése tuloptimisztikusan Ítélte meg a várható bevételek kérdését, ami a gazdasági nehéz­ségeket lehetőleg rejtegető mód­szerének egyik jellegzetessége volt. Eisenhower előirányzata 80.9 billióban állapította meg a kiadásokat és 82.3 billióban a bevételeket, mig Kennedy költ­ségvetésének összege 83.4 billió s a bevételeket a gazdasági visz szaesés miatt csak 81.4 billióra becsüli. A két évben közel 5 bil­lió deficitet vár. Kennedy az 1961 -es évről ki­jelentette, hogy “recession év", a gazdasági visszaesés éve és ily évben természetesnek tartja a deficitet, mert a költségvetési többlet csak a prosperitás éveiben remélhető. Kennedy elnök a március 23-i sajtókonferenciáján cáfolta a fő­leg republikánus kongresszusi kö­rökben terjesztett hírverést, hogy a gazdasági visszaesés nem oly jelentős, mint a kormány beállít­ja s hogy máris javulás jelei mu­tatkoznak. Elismerte, hogy imitt­­amott valóban mutatkozik javu­lás, de mondotta továbbra is kérdéses marad, hogy elérjük e a teljes termelő képességgel valói termelést és a nemzeti termelési eredmény fokozásának lehetősé­gét. Goldberg munkaügyi miniszter márc. 24-én újabb adalékkal gyarapította a gazdasági vissza­esés képét. Közölte, hogy immár az ország fő ipari körzeteinek kétharmada szenved “lényeges" (hat százalékos vagy magasabb) munkanélküliségben. A javaslat, amely meghosszab­bítja átok munkanélküli segélyét,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom