Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-11-11 / 46. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­­• sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAG Y AB—SZELLEMÉBEN AMERIKA-' |£J?'j’HLEHEM HUNGARIAN NEWS AiIEKICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN £nma „ 3,„ntl 01u, Matl„ Mo; „ 192, Po„ PUBUSHED EVERY FRIDAY Előfizetési dij egy évre $5.00 Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében 46-ik szám BETHLEHEM. PA., 1960 NOVEMBER 11 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR MINDSZENTY JÓZSEF, Ma­gyarország biboros hercegprimá­sa november 4-én megkezdte ötödik évét annak, hogy mene­dékjog alapján a budapesti USA épületében tartózkodik s tovább­ra sem teljesítheti nagy egyházi hivatását. Kádár János kopói most is nappal és éjjel ott leselkednek a követség Szabadság téri palotája körül. De a prímásnak nincs is szándékában elhagyni azt. Nem­csak mert, — Nagy Imre és tár­sai példájának tanúsága szerint, — nemzetközi diplomáciai meg­állapodás esetén sem lehetne bíz­ni Kádár és Kruscsev Írott szavá­ban, de mert köztudomás szerint nem akar távol élni népétől. A .német származású Mind­­szenty József megtagadta a ma­gát a németség géniuszául hir­dető Hitler Adolfot, amikor a dunántúli püspökök történelmi memorandumában elitélte, hogy a csatlós Szálasi "Vagy megsem­misítünk vagy megsemmisitte­­liink!" jelszóval továbbra is ki akar tartani a húsos fazék és a háborút, régen elvesztett Hitler mellett egy győzelmes világ óriási túlerejével szemben. Meg­tagadta németségét és különbb magyarnak bizonyult a történel­mi nagy órán, mint a nemzetét feleslegesen továbbvéreztető s magyar származására oly rátarti Szálasi és “mébmagyar" társai és inkább vállalta a Sopron köhi­­dai rabság hosszú hónapjait, sem­mint szótlan tűrje, hogy hiába vérezzenek és haljanak a magyal katona fiuk s majd e békeasasz­­talnál a csehek és románok a ma­gyar delegátus orra alá dörzsöl­hessék, hogy milyen alapon akar legalább néprajzi területi revíziót, amikor Szálasi végsőkig kitartott a világuralmi imperialista Hitler segédnépi kiszolgálásában, a ma­gyar nép vágóhidra küldésében? * * * HA A SOPRONKŐHIDAI fog-1 ságot, a kommunisták alatti nyolc esztendőt és most a négy évi USA követségi kényszervendég- | séget összeadjuk, megdöbbenés­sel kell gondolnunk arra, hogy a prímás már több mint 1 2 és egy­negyed évet töltött el szabadsága elvesztésének állapotában. Van e egyházi férfiú, az újkori törté­nelemben, aki többet szenvedett j vallási és politikai eszméiért? A kommunisták börtönében töltött évei még győzelmesebbek I voltak, mint a nyilasok fogságá- I ban töltött hónapok, bár az utóbbiaknál is sok megaláztatás­ban volt része. S hiába hivatkoz­nak a kommunisták arra, hogy ők csupán rendkívül veszedelmes csztályharcos ellenfelet láttak benne és azért tették ártalmatlan­ná, ez semmiben sem menti a szabadságfosztást, lelki kínzá­sok mérhetetlen halmazatát, amelyeknek alávetették! Az osztályharc kétségtelenül régi történelmi folyamát, mely­ben a tőkés rend urai közül is számosán nyúltak az erőszak I é s kegyetlenség eszközeihez de ma már nem jelenti az “egyetlen utat" ahhoz, hogy a munkásság megtalálja a rendes megélhetés és létbiztonság, a polgári életszín­vonal lehetőségét. Sőt kétes, hogy valóban rendes megélhetést, mél­tó bért ad e neki. De ezt feltéte­lezve is, fölötte vitatható, hogy nyújthat e teljes értékű életszin­­vonalat a kommunizmus, amikor az egyéni önrendelkezés, a füg­getlenség, a szabadság elvesztése jár vele? t­* * * AZ ORRUKON TULLÁTÓ, újkori tőkések megadják a szer­vezett munkásnak a lehetőséget, hogy kollektiv szerződések utján, az osztályharc kikapcsolásával polgári életszinvonalat érhessen el és ne kelljen teljesen bizony­talan jövőjű proletárként ten­gődnie a világban. Az osztályok kölcsönös méltányossága, az osz­tályuralom nélküli társadalom, amelyben munkaadó és munkás egymásra utaltságuk tudatában harmonikusan együttműködésre törekednek, tárgytalanná teszi az osztályharcot és legnagyobb mér­tékben diszkvalifikálja az osztály­­j uralmi terrort, amelyet a kom­munisták a többi osztályok gaz­dasági hatalmának, de gyakran az azt képviselő személyeknek is megsemmisítésével alkalmaznak. Ezt tették a Szovjetben Kíná­ban és a keleteuropai országon- I ban, ahol a Szovjet haderő szu­ronyainak és tankjainak árnyéká­ban erőszakkal magukhoz ragad­­' ták a közhatalmat. Ezt tették j Mindszenty bíborossal is, tekin­­j tét nélkül magas egyházi állá­­|sára és történelmi közjogi rangjá­ra, holott az indokaik soha oly ] kevéssé nem voltak helytállók, j mint ma, amikor a polgári nép­­j jóléti állam s belátó kapita’iz­­| mus megoldja a munkáskérdést terror, börtön bitó és az egyéni önrendelkezés eltiprása nélkül is, a szellemi és gazdasági szabadság ! fenntartásával. , A kommunista módszer az ön­tudatos munkás számára is meg­szűnt az “egyedül üdvözitő” len­ni, sőt sohasem is volt az és ma már társadalom tudományos, szempontból sem menthető az osztályharcos terror, amelynek annyi más tragikus áldozattal együtt Mindszenty biboros is martaléka lett. * * * A VILÁG mintha kissé már elfeledte volna Mindszentyt, aki nem volt oly óvatos, mint az agyafúrt és “mértéktartó” len­gyel vezetők, hanem igazi sza­badságot kért népének. De azóta kiderült, hogy Gomulkáék csak pillanatnyi, kis látszat en­gedményeket értek el. Mihamai minden a rendes régi, kommunis­ta diktatórikus kerékvágásba ju­tott vissza. Hiába vádolják Mind­szentyt az akkori, ölhetett kezű, külföldi kibicek, hogy “tulmesz-j szire ment el”, a forradalmat nem ő csinálta s amikor kiszaba­dították, már túl volt azon a pon­ton, hogy vissza lehetett volna fejleszteni. . . Józanságának bizonyságául ide- ! írjuk 1956 nov. 3-i történelmi rádióbeszédének egy részét, amely minden kétséget kizáróan mutatta, hogy gondolkodása nem { állt meg azon a napon, amelyen j a kommunista erőszak börtönbe vetette: “ De mi még rendkívül súlyos helyzetünkben is azt reméljük, hogy nincs ellenségünk! Azért, mert mi sem vagyunk ellenségei senkinek sem. Minden néppel és országgal barátságban akarunk élni. Egy olyan nemzetnél, mint a magyar, amelynek történelmi törzse mélyen gyökerezik a mult- l ba, különböző korszakok ismer-1 hetők fel abban az érzésben, ami- ■ vei helyet foglal a többi nép kö- | zött. Fordulatairól, árnyalatairól le- lehet olvasni a fejlődés jegyeit. Korunknak azonban ebből a szempontból általános jellemzője, hogy minden népnél egy irány felé halad a fejlődés. A régi na­cionalizmusokat mindenütt át kell értékelni. A nemzeti érzés ne le­gyen többé harcok forrása az or­szágok között, hanem éppen az igazság fundamentumán a békés együttélés záloga. A nemzeti ér­zés virágozzék az egész világon a népek közös kincseit képező kulturértékek területén. így az egyik ország haladása a másikat is előre viszi; más természetű okoknál fogva fizikai életfeltéte­leik szerint is mind jobban egy­másra utalnak a népek.” “Mi magyarok az európai né­pek családi bensőséges békéjének j zászlóvivőiként akarunk élni és | cselekedni. Nem mesterségesen hir ' detett, de valódi barátságban mindegyikkel. Sőt még további tájajkra is emelve szemünket, mi a kis nemzet, barátságban, zavar- | tálán békés kölcsönös megbecsü­lésben kívánunk lenni a na<rv Amerikai Egyesült Államokkal és a hatalmas Orosz Birodalommal egyaránt. Jószomszédi viszony-SZOVJET- FEGYVER­­SZÁLLÍTMÁNYOK CUBÁBAN AMERIKAI POLÁRIS­­BÁZIS ANGLIÁBAN _ _ i11] ban Prágával, Bukaresttel, Var­sóval és Belgráddal." , Mint előrelátható volt, a Slov. | jet és a céhbeli kommunisták | elutasították e békejobbot, ame­lyet a prímás a magyar nép többségének nevében feléjük ki-! nyújtott, mert a szabad választá-j sokat és ezzel a kommunista osz­tályuralom végét jelentette vol-j na. . . De ez mit sem von le an- I nak igazából, hogy a számára! befejezett tényként adódott "túl- ! messzemenő" helyzetben mint j férfi és mint antikommunista csak úgy beszélhetett, ahogy beszélt. Szabadságvesztése éveinek im­már tizenharmadikában meg akar juk itt mondani, hogy a szabad­­világi humanista és demokratikus magyarság számára ma sem elfe­lejtett ember és szívből kívánjuk, érje meg mielőbb épp egészség­ben azt a napot, amelyen a mi szivünk és szeretjük hinni, hogy ! az ő szivének vágya szerint is Magyarország egy osztályuralom nélküli, testvéri nép szabad, bol­dog hazája lesz. * * * AMIKOR e sorokat Írjuk, az amerikai választások eredménye még nem ismeretes. Az utolsó napok republikánus részről újabb remitgetéseket hoztak. Eisen­hower elnök és Nixon azt hajto­gatták, hogv ha Kennedy népba- . rát és haladó tervei megvalósul­nának, óriási drágulás, infláció és tán még devalváció is járna a I. nyomában. Mindketten erődtöd • | tek, hogy ha a republikánus je- ( ölt kap többséget, akkor mindet- j tői megmenekül az ország. Van ej­ennél olcsóbb demagógia haza- j oeszélés? Ag is rosszul állt Eisenhower­­nek, hogy folytón Kennedynek j az államügyekben való "gyakor­latlanságát" emlegette, holott Kennedvnek már 1952-ben hat Évi szenátori tapasztalat és gya- ( korlat volt a háta mögött, de Eisenhower tábornak az állam- p ügyekben való legteljesebb gya- ‘ korlatlansággal ült be az elnöki izékbe! Mindenek között azonban a leggyászosabb volt Nixon novem­ber 3-i Fort Worthban (Texas) ] tartott beszéde, amelyben rém­képként festette a falra, hogy ha 'Cennedy lesz az elnök, Walter , Reuthernek, az AFL-C.O alelnö- , cének s az automunkás union el­­íökének az eddiginél több bele­­izolása lesz munkáskérdésekbe. Nixon is bebizonyitotta ezzel, rogy azoknak az orrukon túl rém látó, vaskalapos ódivatú ka- u jitalistáknak a kategóriájába tar-;: tozik, akikről fennebb irtunk sj: gazolta azokat akik idézni szók- J ák, hogy már az 1956-os válasz- j ásókon a polgári népjóléti állam, vagyis a welfare kapitalizmus el- i enfelének mondotta magát. ] Az Egyesült Államokban talán | leginkább valósult meg az alta- í lünk említett kölcsönös méltá­nyosság a tők|e és a munka em­berei között és leginkább van ] az, hogy az osztályok egymás nellett élnek és nem egyik a má- i tik felett. Nincs osztályuralom s 1 snnek köszönhető, hogy a kom- l nunista osztályharcos propagan- j dának úgyszólván semmi talaja I lines a szervezett munkások kö- I zött.Ezért huligánozta le Kruscsev í tavalyi ittlétekor Reuthert s i dühöng az amerikai unioniz- j I nus ellen! Nixon ezt nem tudja, - lem látja, hogy a Walter Reuthe- i ek óvják meg Amerikát az ősz- ] ályharctól, a kommunizmus ve­szélyétől. Még mondja, hogy más lem ért az államvezetéshez, nincs gyakorlata benne! Mire e sorok megjelennek már nindeniki tudni fogja az uj elnök revét. Közben csak azt remélhet- < ük, hogy a férfiú, aki eljövendő, ] DÖlcsebb lesz. mint aki a Walter ■leutherektől félti Amerikát. A ] Walter Reuthereket, ha nem lé- , eznének fel kellene talTni, mert ik. és nem a Nixonok. mentik | neg Amerikát és szabad társadal- ] ni rend’ét a kommunista kaszár- 5 vyarendazertől r. o, ; DEMOKRATÁK GYŐZTEK AZ ELNÖKVÁLASZTÁSON Macmillan angol miniszterel­nök múlt héten bejelentette az angol alhóházban, hogy az Egye­sült Államok részére Polaris bá­zist engednek át a skóciai parto­kon, Holly Loch kikötőjében.— Hangoztatta, hogy a megállapo­dás szerint a Polarisok nem lö hetnek ki nukleáris bambát az angol kormány megkérdezése nélkül. Ez utóbbit Washington tagad­ta, mire Lord Home angol kül ügyminiszter kijelentette, hogy természetesen lehetnek helyzetek amelyekben a Polaris használata oly sürgős, hogy nincs idő az angol kormány megkérdezésére Az angol Labor Party ellen­zéki csoportja, amelynek vezersé­­gét Bevan halála után Harold Wilson vette át, ellenzi az egyez­ményt, mig a párt vezére Hugh Gaitskell nem osztja ezt a véla­­ményt, A párton belül, amelynek ge­rincét a szakszervezetek alkot­ják, erős csoport van kialakuló­ban a Nyugat és Kelet közti sem­legesség érdekében. Gaitskell el­lenzi ezt, mert szerinte Angliának meg kell maradnia a NATO-ban. A Labor Party konvencióién Gaitskellt !66 szavazattal újra vezérré választották Wilson 81 szavazatával szemben. (A Poláris rakéta két részből álló, 28 láb hosszú löveg, amely 1200 mérföldre képes vinni nuk­leáris bombát, A viz alól vagy az aceán felszínéről is kilőhető. Áz első ily rakétát, az atomhaj­­tásu George Washingtont nov. 15-én helyezik üzembe.) Castro diktátor legutóbb to­vábbi 167 olyan vállalat kisajáti- I tásával növelt* a feszültséget Cu- i ba és az Egyesült Államok kö­zött, amelyek amerikai tulajdon­ban voltak. A kommunizált vál­lalatok értéke mintegy 250 mil­­: lió dollár és Castro nem gondol jerra, hogy kártérítést fizessen a j tulajdonosoknak. Az előzőén el­­jvett vállalatokkal együtt az ame­­j rikai állampolgárok kára mosc | már 2 és egynegyed billió dollár körül van. Washington, mint megírtuk, legutóbb korlátolt embargót (szállítási tilalmat) állított fel Cubával szemben, amely azonban nem terjed ki élelmiszerek és I gyógyszerek szállítására. Washington ai OAS-hez fordult Castro propaganda gépezete hetek óta azt állítja, hogy Ame­rikái inváziót terve? ellene, Ki­derült, hogy e? csak ürügy annak leplezésére, hogy a Szovjet az utóbbi hetekben jelentékeny szá­mú jfegyvert és technikusokat kül­dött a nyíltan kommunista mód­szerekre áttért Castronak. Washington ezt .nem hagyhat­ta szó nélkül és jelentést tett róla az Organization of American States, az amerikai államok kö­zös szervezete főtitkárságának. Rámutatott arra, Hogy a Szovjet és egyes keleteurópai kommunis­ta uralom alatti országok fegy­verszállításai közelebb hozzák a többi délamerikai államokhoz a kommunizmus .eszedelmét. — Washington várja, hogy az OAS kellő lépéseket tegyen ez ellen. Kruscsev megismételte azon ki­jelentését, hogy bármiféle cubai beavatkozás esetén a Szov jet fegyverrel védi meg Castro rszsimjét. , (Moszkva most már ny’Lan támogatja az algériai felkelőket és legújabban Braziliában a bra­zíliai ikisparasztoknak ideiglenesen a földreform jelszavával dolgozó, forradalmi szellemű mozgalmát.) Washington egyáltalán nem gondol Castro elleni fegyveres fellépésre, noha ez többször fe­­nyegetődzött, hogy kiűzik az amerikai hajókat a cubai Guan­tanamo kikötőből, amelyre az Egyesült Államoknak szerződéses joga van. USA tengerészek partraszállása Október 28-án Washington kö­zölte, hogy a guantanamoi ame­rikai tengerészeti bázison 1450 amerikai tengerészkatona fog oartraszállni hétvégi pihenő cél­jából. Castro panaszt tett az Egye­sült Nemzeteknél amiatt, hogy Nixon alelnök és Kennedy szená­tor szerinte a nyilvános vitáikban úgy beszélteik Cubáról, mintha az Egyesült Államokhoz tartozna. Továbbá azt állítja, hogy az Egyesült Államok aggressziót kö­vetett el Cuba ellen és inváziót tervez. Rau cubai külügyminiszter beszédét a Szovjetblokik delegá­tusai megtapsolták. Wadsworth amerikai fődelegá­tus fölényesen utasította el Rau koholt vádjait. Eisenhower elnök nov. 2-án deklarációt adott ki, amelyben figyelmeztet, bogy Amerika fegy­veresen lépne fel minden kísérlet ellen, amely Guantanamo kikötő­ből való kiűzését célozná. AZ EXPLORER 8 A VILÁGŰRBEN Cape Canaveralon (Fia.) nov. 3-án uiabh mübolygól lőttek ki, amelynek “Explorer 8" a neve. A mübolygó segítségével a rádió­hullámoknak és jeleknek a világ- I űrből való közvetítésével kap­csolatos problémákat akarják ki­vizsgálni a felső atmoszferikus rétegekben, A 100 fontos mübolygőt Ju­­ipiter rakéta segítségével lőtték ki és az óránkénti 33 mérföld se­bességgel kerüli meg a földet. A két, egymáshoz erősített, vadőr formájú mübolygőt úgy tervezték ki, hogy az atmoszféra elektromos mezőinek kivizsgálá­sára- legyen alkalmas. A müboly­gó nem látható szabad szemmel. Az Explorer 8 batériái két-három hónapig lesznek elegendők ahhoz, hogy jeleket közvetítsenek, de a mübolygó sok évig fog keringeni a világűrben. A legtökéletesebb kis mübolygó, amelyet az Egye­sült Államokban eddig kilőttek. Az Explorer 8 a 1 2-ik müboly­gó, amelyet Amerika ebben az évben lőtt ki. Az Egyesült Álla­moknak eddig 28 mübolygőt si­került a föld köré küldeni, mig a Szovjet összesen nyolcat kül­dött a világűrbe. Az angliai Jodrel Bank hatal­mas teleszkópja elsőül fogta fel az Explorer 8 jeleit, amelyek az első három földkörüli keringése során küldött. Az intézetet az , amerikai tudósok kérték fel az I Explorer 8 jeleinek figyelésére, I hogy pontos képük legyen a mü­bolygó útjáról.----------------ooo---------------­JOHN F. KENNEDY Megválasztott elnök Elmúlt kedden, november 8-án, az- Egyesült Államok népe szava­zott az elnök választáson. Több mint 66 millió polgár szavazott ezzen az elnöki választáson s az eddigi jelentések szerint, (csütör­tök reggel) a két elnök jelölt között a népszerű szavazat kü­lönbség igen csekély, de a John F. Kennedy megválasztása bizto­sítva van. A legutóbbi jelentés szerint Kennedy 300 electorial szavazattal bir, mig ellenfele Richard Nixon eddig 188 elec­torial szavazatot kapott.Az elnök megválasztásához 269 electorial szavazat szükséges s ez ezt jelen­ti, hogy John F. Kennedy elég electorial savazattal bir, hogy megválasztása biztositva legyen. LYIVDUN JUiilNbUN Megválasztott alelnök Az eddig beérkezett szavaza­ta k száma: Kennedy 33,339,148 (50.2%) mig a Richard Nixon-né 33,016,402 (49.8%). Még több állam szavazata nem dőlt el me­lyik oldalra fog kerülöni, de az elnök megválasztásában alig lesz változás. Talán az összavazásban Nixon túl haladja Kennedy szavazatát, de az electorial szavazatban Ken­nedy fog győzni. Ez volt egyike a legközelebbi választásoknak az Egyesült Államok történelmében. * Northampton megyében a tel­jes demokrata lista győzött, mig Lehigh megyében a republikánu­sok győztek. AZ UJ ELNÖKNEK NAGY PROBLÉMÁJA LESZ AZ ÜZLETI LANYHULÁS ÉS A DOLLÁR Wayne L. McMillen, a new yorki Morgan bankház egyik ve­zetője mutatkozott az egyik amerikai világlapban a gazdasági kilátásokról. — Bárha, — mondotta, — úgy látszik, mintha némelyek túl­zottnak tartanák az inflációs ve­szélyről elterjedt híreket, a jelen­legi helyzet olyan, hogy akár Nixon, akár Kennedy jön be el­nöknek, erőteljes akciókra lesz szükség az infláció ellen. McMillen szerint az üzleti ja­vulás valamikor 1 961 közepe felé fog kezdődni. Közben az idei ne­gyedik évnegyed és talán az 1961-es év első negyede nemsok örvendetesét fog hozni. A külföldi kiadásokat le kell csökkenteni A washingtoni kormány azon célból, hogy a külkereskedelmi mérleget megjavítsa — amire in- i fláció ellenes okokból és az arany ára szilárdságának érdekében van szükség, — azt a tervet láto­gatja, hogy a Nyugat Németor­szágban és másutt lévő megszálló katonák hozzátartozóit visszahiv- I ja az Egyesült Államokba. Szó Ivan a németországi megszálló haderők leszállításáról is ugyan­ezen okból, de döntés eddig egyik kérdésben sem történt. A külföldön állomásozó férfi és női katonai személyek száma 1960 julius 31-én 631,901 fő volt, az ott tartózkodó hozzátar­tozók száma pedig 480,789 volt. Ezenkívül 23,309 civil al­­j kalmazott is van külföldi katonai intézményeknél. Mindezek dol­­j lárban kapják javadalmazásukat j és ez rendkívül nagy mértékben ihat ki a valuta kivitel és bevitel I egyensúlya kérdésére. j Anderson pénzügyminiszter és j Dillon külügyi államtitkár a leg­­j közelebbi időben Bonnba repül­nek, bogy Adenauer kancellárral ! tárgvaljanak a megszálló létszám leszállítása, illetve a megszállás költségei egyrészének átvállalása A MUNKANÉLKÜLISÉG OKTÓBERBEN EISENHOWER GETTYSBURG­­BAN FOG LETELEPEDNI Eisenhower elnök vasárnap az Istentisztelet után közölte lelké­szével, hogy az elnöki időszkának befejezése után a pennsylvaniai Gettysburgban szándékszik lete­lepedni, ahol tudvalévőén birtoka van. Eisenhower ideje legnagyobb részét ott akarja tölteni, de Nixon megválasztása esetén sűrűn lesz Washingtonban is és sokat fog külföldön utazni, mint Amerika ,‘goodwill ambassadorja”, hogy elősegítse Amerika és a külföldi országok közti barátság erősödé* lét. Washingtoni hivatalos adatok szerint az országban a munkanél­küliség októberben 200,000 fő­vel növekedett, vagyis a szentem­ben 3 4 millióról 3.6 millióra emelkedett. A munkában lévők szarna 300,000 fővel 67.5 millióra csök­kent. Százalékokban kifelezve a munkanélküliség a szeptemberi 5,7 százalékról 6,4-re emelkedett. America tirst! Nagyon kényes kérdés, de előbb utóbb szembe kell nézni a külföldi országok megsegítése több billiós összeg erős redukálá­sának szükségével is. E segélypénzekre igen sok or­szág most már nincs rászorulva, sőt, nem egynek közülük a valu­tája aránylag kedvezőbb helyzet­ben van, mint a dollár, léboly, hogy kommunista vagy félkom­munista országokat is segítünk, a kapitalista országoknak pedig maguknak is érdekük, hogy saját erejükből igyekezzenek rendben tartani a házuk táját, utóvégre az azokban uralkodó polgári több­ségnek magának is érdeke, hogy az ország megmaradhasson az egyéni társadalmi rendszer mel­lett és ne essen kommunista párt­­uralom martalékául, amely aztán le bunkozná a szabadságot és a többi osztályokat és pártokat! Amerika már eleget tett a tal­­praállitásuk érdekében s most már magúik kell hogy teljes erő­vel rendben tartsák a gazdasági és politikai szénájukat. Nem lehet és nem szabad az amerikai nép öreg napjaira megtakarított gara­sait, anyagilag katasztrofális ve­szélynek kitenni a kedvükért! Anglia segit megtámasztani a dollárt Anglia tekintettel az amerikai aranyhiányra, idő előtt, tavaly márciusban és most szeptember­ben, összesen 785 millió dollárt fizetett vissza Amerikának l A- ranykészlete igy is még több mint három billió dollár) s ezzel jelen­tékenyen segített az aranytartalék helyreállításában és a dollár ér­tékének fenntartásában. Ezenkívül Anglia amerikai vi­szonylatban hatályon kivül helyez te csaknem valamennyi beviteli korlátozást, amelyet 1939 óta hozott Az Egyesült Államokból szállított áruk az 1960 év első felében a bevitelének több, mint 60 százalékát tették ki,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom