Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-10-28 / 44. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, l’a., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 44-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 OKTÓBER 28 Egyes szám., ára 10 cent VILÁGTÜKÖR bszélgetést és annak folyamai Nixon állítólag mentegetődzött amiatt hogy a kongresszus néhánj nappal előbb elfogadott egy ha tározatot, amely szerint minder 'évben júliusban megtartjuk i “Rabnemzetek Hetét”. Fulbright ezt a szöveget ueír kapta meg és legutóbbi sürgeté sére választ sem kapott a Stat< Departmental. Az a gyanúja Hogy választási kampányérdek­ből húzódik a válasz. Nixon mull pénteken a vitában kijelentette hogy nincs kifogása a szöveg nyilvánosságra hozatala ellen. De nem cáfolta Fubright vádját és tény hogy Fulbright mindeddig nem kapta meg a szöveget. Nem tudjuk mi igaz a vádból, I de ha igaz, súlyosabb mintha ' Eisenhower sajnálatát fgeiezte I volna ki a U-2 kémrepülőgép I ügyében, annál inkább mert ei nem először történt volna, hiszen előzőén “eltévadt repülőgépek" miatt Washington sajnálatot fe­jezett ki a Szovjetnek, sőt egy­szer Castronak il. . . Hogy a magyarok között nem emelkedett 1956 óta Eisenhower és a republikánus párt tekintélye kétségtelen, anqak dacára, hogy az amerikai magyarság nem egy prominense tartozik Nixon nem­zetiségi szervezkedésének vezetői közzé.. . j, Eltekintve az il 956-os fejlemé­nyektől, hogyan!is lelkesedhetnek Eisenhowerért, Nixonért és a re­publikánus páftért, amikor az 1952-es kamj>án”ban fernen | Ígérték, hogy békés felsza­­baditási politikát fognak csi- 1 rálni, — de Eisenhower most szeptemberben az Fgyesiilt Nem­zetek “summit közgyűlésén” mondott, nagy beszédében többé egyetlen szót sem mondott Ma­gyarországról? Nixon pedig foly­ton s legutoljára most pénteken hangoztatta, ü>gy célja a "bé­ke kapituláció nélkül’ ’, ami egy­értelmű azzal, hogy fő a mar állápot, a status quo fennmara­dása. Nem tudjuk, mennyire harcos külpolitikát folytatna egy demo­krata elnök. De annyi tény, hogy sohasem Ígérték a felszabadítást, s Truman a koreai hadbeszállással megmutatta, hogy .nem hagyja magát semmibevenni. . . A de­mokraták a régóta esedékes be­­tegsecrélvző és egvéb szociális re­formokat Ígérik és e téren végzett múltbeli munkájuk után, biztosra lehet venni, hogy ezt jobban be fogják tartani, mint Fisen­­hower és Nixon az 1952-es békés felszabaditási Ígéretét. r.o. SZEKTÁK A BAKONYBAN Budapesti jelentések szerint a hatóságokat aggasztja a különbö­ző vallási szekták terjedése. Fő­ként a nagv közlekedési útvona­laktól távolabb eső helyeken vár­nak "égi jelre” a parasztok, több­­helyütt egész cspoortok húzódnak vissza a község életétől, azzal az indokolással, hogy hitük szerint a világvége közeledik. Egyedül Bakonycsernye kis­községben a következő szekták működnek: nazarénusok, baptis­ták, pünkösdisták, evangéliumi keresztények gyülekezete, szom­batosok és Jehova tanúi. I VÁLASZTÁSOK PENNSYLVANIÁBAN A N. Y. Herald Tribune, a lepublikánus párt vezérlapja hosszú helyszíni tudósításban szá­mol be a pennsylvaniai választási helyzetről. Cikkét igy kezdi: "Ha a vallási kérdés nem volna, Pennsylvániának, e “key state"­­nek 3(2 elektor szavazatát már biztosan Kennedyének lehetne mondani." A vallási elfogultság tüneteit, írja a cikk, az állam számos he­lyén lehet felfedezni, noha ma­guk a választók többnyire kerülik az őszinte nyilatkozást. De álta lános érzés, hogy tekintet nélkül a pártállásra, senkiről sem lehet biztosan tudni, kire fog tényleg szavazni, ha a függönnyel elkerí­tett szavazó gépnél egyedül lesz u lelkiismeretével. “Minden meg­történhetik”, ez a legtalálóbb választási jóslat ami a pennsyl­­vániai eredményt illeti. A -r. erikaiatlan katolikus ellenes iratok Teljesen rejtélyes mennyi a számuk azon republikánus kato­likusoknak, akik a Kennedy elle­ni antikatolikus kampány követ­keztében Kennedyre fognak sza­vazni. De épp úgy nem lehet ludni azon szótlan ellenzékiek izámát, akik nem akarnak katoli­kus elnököt, mégha a demokrata pártba regisztráltak is. Az I 960-as katolikus Évkönyv izerint Pennsylvánia 10,966,427 akosa közül 3,470,263 katolikus /állású. Egy pittsburghi vezető katolikus nagyiparos szerint a re­­sublikánus katolikusok úgy érzik, hogy Kennedy elleni elfogultság! ■eájuk is vonatkozik ők sem szá­mítanak egyenlőnek a katolikus! dlenesek előtt. Úgy a városokban, mint fal­vakban sok antikatolikus röpirat terült forgalomba. A fő-terjesztő , EISENHOWER ELNÖK A VÁLASZTÁSI KAM­PÁNY UTOLSÓ FUTAMÁBAN-ooo-Október 30-án Standard Time veszi kezdetét j Most vasárnap, október 30-án | Standard Time veszi kezdetét s igy az órákat vissza kell igazi-! tanunk egy órával. Decemberben emelkedik az acélipari munkabér, de aligha lesz ár-emelkedés December elsején az acélgyá­rakban a munkabérek a kollektiv szerződés értelmében átlagban óránként 8.4 centtel fognak emelkedni. A nagy acélfogyasz­tók azonban nem számolnak az­zal, hogy ez az acélárak emelke­désére fog vezetni és nem sietnek magukat alacsonyabb áron befe­dezni későbbre. Egyebek közt a külföldi acél­árak miatt sem emelhetnek a gyárak, különben versenyképes­ségük hátrányt szenved. Az acél­import egyébként is erősen emel­kedett az utóbbi időkben. A bel­földi uj rendelések sem váltották be teljesen a várakozásokat, a kereslet távolról sem olyan .mér­tékű, hogy áremelések kifizetődő­nek lennének. Az október 23-án végződött héten »X «merik*! gyá-A KÉT ELNÖKJELÖLT tele viziós vitájának negyedik szaka sza folyt le október 21 -én s a hírek szerint kilátás van egy ötö dikre is, amely két órás volna és összegezné a jelöltek felfogásé úgy kül- mint belpolitikai kérdé­sekben. Az okt. 21 -i vitaest nem sol érdekeset hozott. Mindegyik je lölt többnyire régebbi álláspont jait ismételte. Uj főleg csak a cubai kérdés volt s erre is áll amit Quemoi és Matsu megtá madtatása kérdéséről mondtunk: nem helyes ily kényes külpoliti kai kérdésekben arról vitázni, mi’ tennénk, ha ez vagy az az ese .meny bekövetkezne. Minek előre informálni az ellenséget a várha tó álláspontunkról? Cuba ügyében tudvalévőén Eisenhower elnök szállítási boj kottot léptetett életbe gyógysze rek és élelmiszerek kivételével Kennedy kételkedett ennek ala­pos sikerében, mert a délameri kai és más államok nem kötötték le magukat szintén a bojkoti mellett s igy, — nem is beszélve a Szovjetről, — Castro más or szágokban beszerezheti Cube anyag és áru szükségleteit. Kennedy inkább azt tartané fontosnak, hogy azon c.ubaiakal támogassuk, akik egyformát szembenállnak a Castro által meg buktatott korrupt és diktatórikus Battistaval is. Nixon ezt nagyor élesen elitélte és felelőtlen maga­tartásnak mondotta, sőt azt is állította, hogy. Kruscsev beavat­kozására és harmadik világhábo­rúra vezethet. Nixon tehát nagyon óvatos, ne­hogy a közeli Cubában világhábo ru pattanhasson ki. De az ezred­rész akkora,távoli Querno s Mats’.: szigetcskék szükség esetén fegy­verrel való megvédésétől nem hajlandó eltekinteni. . . Hol van­­az arányosság érzék? És milyen belső ereje lehet ennek a fennen hirdetett meggyőződésnek, ami­kor Cuba kapcsán veszélyes, fele­lőtlen akciónak, a tűzzel való já­téknak minősiti Kennedy ideáját s azt mondja, hogy ha ilyen em­ber volna a Fehér Házban, senki­­sem aludhatna éjszaka nyugod­­tán. . Nixon egyszerre prédikál radi­kalizmust, végsőkig való elszánt­ságot a kommunizmus és a Szovs jet ellen és legnagyobb gondot, felelősséget a béke megőrzésére. Nevetni kellene rajta, ha nem volnánk tisztában azzal, hogy mindez csak voks szerzési célok­ra történik, választási locsogás. Egyébként sejtelmünk aligha csal, azt hívén, hogy Eisenhower nem várt azzal, amíg Kennedy tanácsot ad neki, hogy segítse azokat a Cubaiakat, akik egy­formán a régi és uj diktátor ellen vannak. Alkalmasint tudja ezt Nixon is, de nem hagyja magát zavartatni a választási kortéziá­­ban és amiatt vádolja felelőtlens séggel és mindennel, ami bizal­matlanságot kelthet Kennedyt, amit Eisenhower ugylehet, titok­ban, .mint Guatemálában is tet­te javában próbál megvalósíta­ni s amit ő mint alelnök szó nél­kül ellenjegyez. J. * * * A GAZDASÁGI bojkottból aligha lesz uj világháború, de na­gyon kétes az is, hogy megszaba­dítja Amerikát Castro kommunis­ta rez'imjének közelségétől? Nem hiszünk ezidőszerint abban, hogy Castrot akár Eisenhower, akár ha Kennedyt megválaszanák Kennedy cubai támogatottjai a közelebbi jövőben meg tud­nák dönteni s hogy akármelyikük támogatja is Castro cubai ellen­ségeit, abból világháború kere­kednék. Kruscsev polgárháború­val szemben nem garantálta Gu­bát Castronak, de külső hatalom­mal való háború esetére té.nyle"' segítséget Ígért számára, noha épp úgy fázik egy atom- és raké­­taháborutól, mint Amerika. Szó mint szó, a Nixounak Kennedy cubai "felelőtlen" ideái feletti mü-elszörnyülködése ne: egyéb üres szalma csépléséné ahhoz, hogy magát az elnöki á Iá ra Kennedynél alkalmasabl rak tüntesse fel. De a világ ídí figyel és a délamerikai államo és a nemzetközi osztályharcc front országai furcsa tájékoztató sokat kapnak, — nyilvános vitt hallanak arról, amit az egyszer józan ész nem tarthat nyilvano: ság elé valónak és ami nagyo hasonlít ahhoz, amit politikai d lett antiZmusnak szoktak ne vezni... A külpolitika folyamatban le vő ilyen válságos ügyeiről ner szabadna kérdéseket feltenni jelöltekhez. Egyrészt minden e nőik a felavatásánál esküt tesí hogy védeni fogja Amerika érdé keit, másrészt az elnökjelölt h elnök lesz, valószínűleg jobba átgondolja majd, amit a kénye ügyben tenni akar és nem fo úgy cselekedni, ahogy az előr nem tudott kérdésekre hirtele rögtönözve, “kapásból’’ vála szolt a választási kampány meg erőltető fáradalmai, elcsigázot sága közepette. . . Mitöbb az e nökök szokása szerint megtanács kozza majd minden egyes fonto kérdést a tanácsadóival, az agy trösztjével, ahogy Eisenhower i szt teszi s tette volna utólag, ha e lenjdőltjével, Stevensonnal ő : televíziós vitába elegvedett volna * * * A KÜLPOLITIKA kényes pre hiénáéinál, ha már feltesznek il kérdést, a leghelyénvalóbb vá lasz az volna, hogy "átmegyek a hidon, akkor döntöm el, h odaérek”. A mostani külpolitika televíziós vitának már azért sinc sok értelme, mert az atomban) sás távrakéta miatt nagy háború megkockáztatni egyik nagyhata] mi félnek sem lehet, az iránt pe dig tárgyilagos kétely nem ige állhat fenn, hogy úgy a demo crata, mint a republikánus jelöl kivé a Truman elnök által meg hirdetett feltartoztatási politika iák s nem fog olyan jelentős en jedményeket tenni a Szovjetnek amely csak növelné mohoságát lem fog appeasementbe bocsájt :ozni. Ezt a leckét Amerika örökri megtanulta az európai nyugat ratalmak müncheni rövidlátásé 3ól és akár Kennedy akár Nixoi esz az elnök, nem félünk, hogj lapjainkban ez újólag megtörtén :etne. . Nixonnak ugyan választás :rüldkje, hogy magát a kommu listákkal szemben ügyesebbnél ■s megbizhatóbbnak tünte-se fel de azt hisszük, hogy nem az : legmegbízhatóbb, aki a leghar iányabban igyekszik annak fel üntetni magát és leghangosabbai dabálja, hogy ő milyen konunu lista ellenes, hanem aki nyűgöd a és taktikus tárgyalások utjai oiztositani igyekszik az elérhet' egtöbbet. Minden elnököt, ak sladná Amerikát a kommuniz musnak, az amerikai nép első lömé a helyéről. * * * EZ PERSZE nem jelenti azl íogy Amerika népe háború ikarna, például a magyar üg: >en. Nem akár. Természetesei dsősorban az atombombák é ávrakéták veszélye miatt. S ez s Nixon épp oly jól tudja, min Cennedy. Á külpolitikai kérdései törül tehát nem sokat lehet Ígér ű és nincs sok értelme az elő :etes vitának akörül sem, hogj neo-fogyatkozott e Amerika te tintélye. Azt állítani, hogj Amerika tekintélye ma oly nagy nint azelőtt soha, bizonyára túl ■.ás. De Eisenhower republikánu: ;s Nixon alelnök mellette és re lublikánus elnökjelölt, hát ig; leszél, a maga lovát dicséri. — Cennedy viszont már mint a dlenpárt jelöltje sem ismeri e !Zt. Ez is érthető, hozzátartozil i választási szereposztáshoz. Rockefeller republikánus kor nányzó és Javits rep. szenátor i: kismérték, hogy Nixon túlzott i enti állításával ét ez nép tőlük ijmert nekik is joguk volna épp , I oly elfogultnak lenni a párt ja­­. vára mint Nixonnak. De ők most . "not running for office", jelen­­. leg nem pályáznak egyetlen köz­­: hivatali állásra sem. Ez csaknem i mindent megmagyaráz. Kennedyt már láttuk jobb for­­t mában is, mint múlt pénteken. I Fáradtnak látszott és a beszédidő- is rövid volt. Különben jobban i kidomborította volna, hogy miért- nincs igaza Nixonnak. Utóvégre ■ sok minden játszódott le az utób­bi időkben, ami nem öregbbitette !-1 Amerika tekintélyét a világ előtt, i Így például, hogy Eisenhower ! i 1959 őszén vendégül látta Krus­■ csevet, aki a magyarországi forra­dalom vérbegázolásával az indi­vidualista világfelfogás szerint i iszonyú bűnt követett el és ezt i nem tette jóvá az Egyesült Nem : zetek tizenöt határozata dacára, ; amelyek erre utasították. Fittyet : hányt reájuk. i Aztán Eisenhower, figyelmen kivül hagyva azt az annyit han­■ goztatott nézett, hogy csucskon­■ ferenciára csak akkor megy el, ■' ha előbb alsóbb fokon folytatott tárgyalások eleve biztosítják, hogy eredményes lesz, elment : Párisba és ott kitette magát Krus- 1 cev inzultáló támadásának, (ame- | lyet mellesleg szólva, előrelátha- j > tott volna), majd pedig annak, { hogy Kruscsev lefújta az előre1 behirdetett moszkvai viszontlátó-! ■ gatását Szomorú, hogy mindezt meg lehet tenni az Egyesült Álla­mok elnökével, nem is szólva arról, hogy Eisenhower lemondta ! japáni látogatását is, mert egy japán szociáldemokrata frakció tüntetéseket rendezett Tokióban. ! (Nem kétséges, hogy ha Eisen­hower ragaszkodott volna a Iá- ( , togatáshoz, a japán kormány nem j 1 tanácsolta volna az elhalasztá­sát). Nem válik nagy dicsőségünkre az sem, hogy az 1956-os magyar I forradalom idején Amerika tel­­' jesen passzíven viselkedett, ho­lott némely magánvállalatnak ál rázott, de köztudomásúan hiva­talos helyről irányított propagan­da szervei nem viselkedtek pasz- Iszivan a forradalmi hév táplálása 'terén. . . Nixon folyton azzal di­csekedik, hogy republikánus el­nök nem üzent háborút az utolsó | ötven évben. A magyar ügyre gondolva, ezt nem lehet száz százalékosan erénynek elfogad­ni. . . Aminthogy például az, hogy Truman nem hagyta szó nélkül az északkoreaiak betörését Délkoreába, nem feltétlenül olyan hiba, amelyet a republiká­nusok, ha történetesen ők lettek volna uralmon a koreai betörés .idején és nem követtek volna el, a maguk békezeretete dicsőséges példájaként emlegethetnének. I Bár el kell ismerni, hogy Eisen­hower atomháború kockázatát Ivállalta volna, ha 1956 novembe- I rében a sarkára áll a magyar ese- J ményekbe beavatkozó Szovjet, ellen, annyi kétségtelen, hogy október 28 és november 4-e kö­zött lehetett volna egyetmást ten­ni a magyar nép érdekében. No­vember 4-én az Egyesült Nem­zetekben még meg sem melege­­jdett a szék Nagy Imre választási kabinetjének delegátusa alatt, ! máris beültették a csak néhány órával előbb alakult Kádár kor- . mány delegátusát a helyére. . . , És mondhat bárki amit akar, nem : I vagyok biztos, hogy ha akkor Truman ül a republikánus elnök helyén, a Szovjetnek minden . olyan simán sikerült volnál ( I * * * l I KENNEDY épen csak hogy é.rintette Fulbright demokrata szenátor, a külügyi bizottság el nöke mellőzött kérelmét, amelyet a State Departmenthez intézeti , 3 amelyben azt kívánta, hogy bo­­csássák rendelkezésére Nixon al- ] elnök tavaly nyáron a moszkvai USA kiállítás megnyitásán Krus- ] csevvel folytatott beszélgetése ] szövegét. | A kormány egyik hírszolgálati i •serve hiteleién le jegyeztette a [ * Október 23 évforduló jár - világszerte ünnepelt i * » a magyarság 1 Az 1956-os magyar forradalom ■ évfordulója az eddig hire! : szerint nyugodt lefolyású volt ■ Budapesten és a vidéken. New Yorkban és más amerikai ma­gyar központokban évfordulói > ünnepségek voltak. A new yorki ’ ünnepségen Sir Leslie Munro : ausztráliai politikus, az Egyesült ’ j Nemzeteknek a magyar ügyben ■ kijelölt, de Magyarországra be nem bocsájtott kiküldöttje volt 1 az ünnepi szónok. Bécsben és a .még mindig fennálló osztrák menekült tábo­rokban ünnepségek és könyörgő ' istentiszteletek voltak. A mene­kültek egy kisebb csoportja egy fanatikus hindu vezetésével Bécsből kivonult a magyar határ­nál lévő andaui hídhoz, amelyen át 1956-ban a menekültek sok 1 ezrei érkeztek Ausztria földjére. Mi lett belőlük? A N. Y. Times tudósítást kö­­'zöl Budapestei összeköttetésben I lévő bécsi munkatársától, aki megírja, mi lett azokból, akik 1956 forradalma körül nagy sze­repet játsszottak: Rákosi Mátyás, — véli tudni a cikkíró, — Moszkvában él és "nyugalmazott pártmunkás”. Ge­ro Ernő egy moszkvai gazdasági j intézménynél tölt be állást. Piros | László volt stalinista belügymi­­j niszter állomásfőnök egy Buda­pest környéki kis állomáson, He­­jgedüs András, aki a forradalom . kitörésékor miniszterelnök volt, j most a budapesti mezőgazdasagi intézetnél tudományos kutató. A hírhedt egykori ÁVÓ-főnök, Pé­ter Gábor visszatért régi mes­terségéhez és szabómunkás buda­pesti szabó munkaközösségnél. Nagy Imre munkatársai közül többeket kiengedtek a börtönből, de politikailag jelentéktelen kis állásokat kaptak. Vásárhelyi Miklós, Nagy Imre sajtófőnöke most nyomdai korrektor az egyik állami könyvkiadó vállalatnál. Déri Tibor és Hay Gyula, a kül­földön is ismert irók, akiknek nagy szerepük volt a forradalom hangulati előkészítésében betegek és nyugdijat kapnak, mert már elérték a megfelelő életkort. | Bibó István, aki Nagy Imre választási kormányában állam.mi­­niszter és jelentős politikai egyé­niség volt, úgyszintén Obersov­­szky Gvula uiságiró élethosszig­lani börtönt szenvednek. Börtön­ben ül Ádám György egyetemi tanár és több más tudós, iró és újságíró is. a rrotestants and Other Ameri­cans United for the Separation of Church and State", amelynek ve­zetője Rev. C. Stanley Newell. A röpiratok hangja igen kü­­lömbözö. A legszélsőségésebbek azt állítják, hogy katolikus el­nök esetén a nagy állások zömét a katolikusok fogják megkapni, a katolikus iskolák anyagi és politi­kai előnyökben fognak részesülni stb. Egyik gyakran ismételt pont az a vérvád, hogy “a Vatikán keze benne volt Ábráhám Lin­coln meggyilkolásában. Sok a munkanélküli Pennsylvánia munkanélkülisége 7.7 százalékos, vagyis magasabb, ■mint az 5.5 százalékos országos átlag. Az állam egyes részein ré­góta Ínség körzetnek nyilvánított területek vannak. David Lawrence volt pitts­burghi polgármester a jelenlegi kormányzó és Michael J. Eagen állami legfelsőbb bírósági biró demokraták és katolikusok. A megyék többsége nem demokra­ta, de a demokrata megyékben sokkal nagyobb a tényleg szava­zók száma; igy történt meg, hogy Lawrence többséget kapott, ho­lott az állam 67 megyéje közül csak 1 7-ben volt többsége. Kennedynek ahhoz, hogy győz­zön Philadelphia megyében (a város és környéke) legalább 200,000 szavazattal többet kell kapnia, mint Nixon szavazatai­nak száma. A magas munkanélküliség Kennedy kilátásait növeli. A re­publikánusok szerint csak 30- 40,000-rel több demokrata re­gisztrált az államban, mint repu­blikánus és nyitott kérdésnek te­kintik, hogy a regisztiák demo­kraták valamennyien Kennedyre Fognak e szavazni? resszus tárgyalta, a republikánu­sok bolsevizmusnak mondták és 94 százalékban ellene szavaztak Most is csak egy republikánus szenátor szavazott a Social Secu­­ritynek a kórházi ellátásra való kiterjesztése mellett. Nixon, Cabot Lodge és Ken­nedy a magyar forradalom év­fordulója alkalmából megemlé­keztek a magyar ügyről és na­gyon meleghangú kijelentéseket tettek, de azok egyike sem ment túl azon, hogy a Magyarország jelenlegi sorsát nem tartják vég­legesnek. Eisenhower elnök most pénte­ken, október 28-án Philadelphiá­ban mond nagyobb beszédet Nixon alelnök elnökjelöltségének támogatására. Ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy némely re­publikánusok attól tartanak, hogy nem sikerül elnyerniük Pennsylvánia 32 elektor szavaza­tát. Sem Nixon, sem Cabot Lodge nem vesz részt, az elnök egyedül fog beszélni. November 2-án az elnök a new yorki Coliseumban fog be­szélni Nixon érdekében, a válasz­tások előestéjén, november 7-én pedig újabb országos televízió beszédben fog korteskedni Nixon és Cabot Lodge győzelméért. Nixon Pennsylvaniában Nixon mult héten Pennsylvánia több városában folytatta kam­pány körútját. Körzetünkben Allentownban és a Muhlenberg Collegében mondott beszédet, melyben többi közt erősen kifo­gásolta Kennedy dem. elnökjelölt azon nézetét, hogy a cubaiakát Castro elleni akcióikra kell buzdí­tani. Szerinte ez helytelen, mert uj világháborúra vezethet. A magyar kérdésben mind ugyanazt mondja Kennedy legutóbb Wisconsin­­ban és Illinoisban beszélt. Rámu­tatott arra, hogy Nixon a külpo­litikában hol hideget, hol meleget fuj, a Quemoi és Matsu kis szige­tek ügyében háborúra is kész, de Cuba ügyében retteg a háborútól. Nem hisz Nixon szociális érzé­seiben, amelyek "csak minden szökőévben jelentkeznek." Ki­mutatta az aggok kórházi ellátása ügyében a nagy eltéréseket a Nixontól támogatott javaslat és az övé között, amely a Social Se­curity keretén belül akar komoly segítséget biztosítani a csekély nyugdíjból élőknek, anélkül, hogy abból jelentős összeget kel lene leadniok s anélkül, hogy meg kellene alázkodniok. Hivat­kozott arra, hogy a Social Secu­rity» ! 935-ben. «mikor * kong-AZ ELNÖKJELÖLTEK ÉS A BEVÁNDORLÁS Alfred E. Santangelo new yor­ki demokrata congressman ja­vaslatot tervez az uj kongresszus­ra, amely szerint a negyven év előtti időkhöz mért bevándorlási kvótákat meg kellene változtat­ni és kivált Keleteuropából sok­kal több embert kellene bebocsáj­­.tani az országba. Ez megfelel a i demokrata párt 1960-ban hozoti uj plattformjának, amely a be­­j vándorlási törvények liberálisab­­;bá tételét Ígéri. I Santangelo a két elnökjelölthöz fordult véleményért. Kennedy dem. jelölt kijelentette, hogy a régi kvóta rendszer megszünteté­­'se mellett van és helyette sokkal korszerűbb módsoitást kíván. — Nixon alelnök és a Walter-Mc- Curran bevándorlási törvény meg javítását kívánja. ... . --------nnn AZ AMERIKAI ZOKNI Különös panaszt vizsgált felül az egyik budapesti lap munkatár­sa: a fiatal anyák egyöntetűen (azt panaszolták, hogy nem lehet ; csecsemőzokint napni, amit kapni lehet viselhetetlen. j A riporter erre elment a Buda­pesti Harisnyagyárba, ahol közöl­ték vele: a csecsemőzoknikat az jamerikai ejtőernyős katonák zok­nijának mintájára készítik, mért azt hitték, hogy ennél jobb zok­­ni fajta amúgy sincsen. rak átlagban termelő erejük 54.Í százalékával dolgoztak. Az USA és a Szovjet acéltermelés versenye A Szovjetből most érkezett hivatalos adatok szerint az orosa gyárak az utolsó három hónap­ban átlagosan 6.1 millió tonna acélt gyártottak havonta. Ezzel szemben az amerikai gyárak hav termelése szintén hivatalos ada tók szerint 6.5 millió tonna volt. A különbség tehát nem nagy de ha a januárban kormányra lépő uj adminisztráció betartja Ígéretét, hogy az egész vonalor mindent megtesz, hogy a terme­lés növekedését előmozdítása, ke­­vésbbé fenyeget a veszély, hogj a Szovjet utoléri USA acélterme­lését. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom