Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)
1960-12-30 / 53. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh alley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HIRAD Ó NYELVÉBEN MAGYAS—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS 'U”EBIC'““ Entered as Second Glass Matter May IS. 1923, at the Post PUBLISHED EVF.RY FRIDAY Subscription one year......................$5.00 Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 53-ik szám BETHLEHEM. PA.. 1960 DECEMBER 30 Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR ÍAZ UJ ESZTENDŐVEL uj adminisztráció és a legutóbbi nyolc évtől ma még nem tudni valójában milyen fokban, de kétségtelenül egy és másban különböző irányzat kerül Amerika élére és a Szovjet, úgy látszik, abban reménykedik, hogy azzal ikönynybben fog boldogulni, mint elődjével, Eisenhower és Nixon rezsimjével. Mire alapítja ezt, nem tudjuk, mert Kennedy eddig vajmi kevés komoly jelét adta és mert meggyőződésünk, hogy olyan amerikai kormánynak, amely a Szovjetnek beadná a derekát, nem sok jövője volna és ezt Kennedy is tudja. Vagy “impeachmenttel" megbélyegezné és lemondásra kényszerítené a kongresszus vagy egyszerűen elsöpörné a nép. Él tudunk képzelni olyan kormányt, amely kevesebbet beszél és többet cselekszik a Szovjet és a kommunizmus ellen, mint tette Eisenhower adminisztrációja, de olyant nem, amely engedékenységbe békitgetésre, Chamberlain, az ese nyős angol miniszterelnök példája szerinti appeasementre adja boldogtalan fejét, akármennyire is akadtak magyar emigráns politikusok és közirók, akik a népjóléti kapitalizmust is sokalló Nixon iránti izgatott lelkesedésükben előre leszedték a keresztvizet Stevensonról s Chester Bowlesről, bizalmatlanságot próbáltak kelteni irántuk és azt jósolták, hogy a Nyugat árulói lesznek. Szegény magyar úgy! Vannak jóhiszemű, de rossz taxtikáju magya.ok, akik még azt a nagyon keveset is, amire a magyar ügynek kilátása van bárkik' legyenek is az amerikai elnök és a külügyak vezetői, akarva akarat lan még azzal is csökkenteni próbálják, hogy előre támadják őket, mikor még módjuk sem volt bármit is cselekedni. * * * AZ ÚJÉVI rezoluciók aktualitása mondatja velünk, hogy jól tennék a magyar ügynek ezek a balkezes harcosai, ha az ilyen módszerekkel a jövőben felhagynának. Ne nézzenek mindent a maguk megrögzött haladás elleressége szemüvegén keresztül és ne higyjék azt, hogy amiért valamely né barát amerikai politikus a kisemberek életszinvonalának emelésével és népjóléti leformokkal akar küzdeni Kruscsev azon kommunista vilaguralmí célja ellen, hogy a lakosság életszínvonala kérdésében túlhaladja Amerikát, vagy pedig mert más taktikát akar követni Kruscsevvel szemben, mint Eisenhower követett, azért már mindjárt appeaser árulója, kiárusitója lesz Amerikának és az individuális életrend világának! Még szerencse, hogy az említett amerikai politikusok sokkal őszintébb barátai a magyar ügynek, semmint az őket pocskon- i diázó magyar emigráns politikusok és közirók nemtetszését mell- . re szívnák és a szabadságára vágnyó magyar néppel itatnák meg . suta magatartásuk levét akként, . hogy még kevesebbet törődnének < vele, mint amennyit a mai hidro- ] génbombás földrészközi távraké- . iák mai korszakban lehetőségük \ van törődni. ; * * * (MAR KRUSCSEV is fogadko- , zott a Kennedyhez megválaszta-j u tása alkalmából intézett távirat-! i ban, hogy szeretne megegyezni , vele. Csepülve Eisenhower elnök-1 ] ségét és támadva az “amerikai* : impe.íalizmust”, ajánlotta nek , , hogy a Szovjettel való viszony j kérdésében vegyen példát boldo- j pult F. D. Roosevelt elnöktől. , Most, a Legfelsőbb Szovjet s december 23-i ülésén Gromyko ( külügyminiszter megismételte s ugyanezeket a szi. énhangokat j Kennedy felé. Épen csak hogy nem mondta meg egyikük sem, - miként képzelik a megegyezést. s ök alkalmasint tényleg azt hiszi'-, hogy Kenned 't s külügyi embereit c lépre lehetne csalni egy, a cham-1 r berlaini appeasement nazi helyett bolsevik előjellel való megismétlésére vagy legalább is eb’-en reménykednek. Csuda ostobák, ha erre komolyan számítanak! Kennedy aligha esett a feje lágyara, bizonyára tanult a közelmúltból és a milliós családi vagyon fennforgása sem szól amellett, hogy hajlandó volna nyitott szemmel belemenni a kapitalista világ ön gyilkos kapitulációjába. A magyar politikusok és közirók, akik Stevenscnt és Bowlest csepülik ne felejtsék, hogy Eisenhower és volt elnökei ültjük, Nixon rez3Ímje alatt Washington megengedte, hogy Kruscsev, Budapest mészárosa ellátogasson Amerikába, körüljárjon, az országban, mint az Egyesült Államok vendége. (Gyengébbek ke 'véért, iKruscsevnek nem az 1960- az látogatásáról szólók, amely USA delegátusi minőségében el. háritatlan volt, hanem az 195c>ire, amely Eisenhower szabályszerű meghivás'ra ment végbe.!' Ennél önm egal ázásban, Amerika megalázásában és Amerika erkölcsi tekintélyének gyengítésével Kennedy és külügyi triumvirátusának tagjai bizonnyal r.em fognak továbbmenni, sőt reméljük, okulva Kruscsev kcsőb’ i viselkedésén, még idáig sem. Azt is meg fogják gondol v, hogy egy államvezetői csúcskonferenciám leüljenek e Kruscsevvei, mielőtt előzetesen alsóbb fokon olyan eredmények alakultak ki, amelyek biztosit] k a csúcskonferencia sikerét, hogy ne ismétlődhessék meg az, ami az 1960 májusi, érdemlegesen el sem kezdődött pá-isi csúcskonferencián történt. Szemtelenség, hogy Kruscsev és Gromyko még mindig amerikai imperialismusról beszélnek Eisenhower és Nixon rezsimje kapcsán, holott, hogy egy példát mondjunk, Eisenhower azon 1956 októberi kijelentésével, amelyben 1 felfortyant, hogy ő sohasem biztatott fel egyetlen, kommunista erőszakuralom alatti keleteuropai 1 országot sem, hogy forradalmat csináljon a Szovjet ellen, magyar szempontból és az individualista életrend országainak nemzetkö-i ; szolidavitása kérdésének szempontjából igen gyászos kijelentést ' tett (a legkevesebb, hogy hall- J gatnia kellett volna és nem ily : szavakkal úgyszólván szabad kezet adnia a Szovjetnek), de ’ sékeszeretetének kétségtelenül nagy bizonyságát adta, — mend- j hatnék azt is, hogy minden áron • mindig háborús bajkeveréssel és imperializmussal vádolni, olyan ' vakmerőség, amely a százegyedik ok a Szovjettel való megegyezési lehetőség iránti bizalmatlanságra. Kruscsev azzal csittitgatja a I rotzky-féle világforradalmi háborút sürgető gözfejü, ko.yago3 1 kínai (kommunistákat, hogy a viágkommunizmust hidrogenbom* j aás rakétaháboru nélkül is győ- : jelemre lehet vinni az individuaista életrendü országok belső | 4 dáaknázásával és polgárhábo- ' •ukkal. Ezeket szítja világszerte 1 Hubától, Venezuelától algériáig, r Congoik és Laosig és talán még j íz amerikai aranykészletek elleni özsdemanőver mögött is ő áll. s 3 akkor van ábrázata Amerikát /ad ölni békeronto szándékokkal 1 is világnézeti imperializmussal, c Amerikát, amely eddig is csak a tommunista világuralmi előrelő- és feltartóztatására törekedett és egfeljebb azért volt hajlandó 1 negimozdulni, hogy a kommuniznus fái ne nőjének az égig. Ki ^ átsszik hamis kártyákkal, nem G kétséges és előttünk nem látszk j1 lágy kockázatnak, ha fel.élelezrük, hogy Kennedy és külügyi 4 mberei ezt legalább oly világo- s an látják, mint Eisenhower és ® s’ixon látták. ^ Azoknak a magyar közíróknak, , :kik Eisenhowert az Írásaikban 4 ohasen támadt'k oly hevesen a 'é^zetesen túlsókat beszélésert és ^ serbenhagyás befejezett tc'nyéért, nint most Kennedy leendő külügyi exponenseit, jobban tet'ék volna, ha bevárják ténykedéseiket miként a józan, nyugodt és elfogu latlan, népbarát magyarok teszik. * * * EGYETÉRTÜNK a N.Y. limes december hó 24-i vezércikkének azon részével, amelyben Kruscsev vei és Gromykcval szemben védelmiébe veszi F. D. Roosevelt emlékét. Elismeri, hogy Roosevelt 16 évi fennállás után létező-j nek fogadta el a Szovjetet. Ezt mi sem tartjuk végzetesnek, hiszen akkor sokan úgy látták, hogy ha Amerika elismerte Hitlerü akkor a Szovjettel szembeni merev elutasítása már nehezebben mdokolható, lévén az egyik egy barbár fajpolitikai, a másik pedig egy szociológiái diktatúra, ami bárhogy utáljuk is a Szovjet vérengző gaztetteit erkölcsileg még sem teljesen ugyanaz. Visszatérve Roosevelt magatartásába egyeté’ret::nik a Times vezércikkével abban is, hogy Roosevelt nem volt hajlandó elismierni Hitlernek cs a Srovje'nek^ a közös háborúval térdre ken”szeritett Lengyelországon való -'sztozkodását, Lengyelország fel-j osztását továbbá megbélyegezte a| Szovjetnek a kis Finnország elleni támadó háborúját és nem isme te el Litvánia, Lettersz'g és Fstország invázióval való bekebelezését a Szovjetuni bft, (Amerika ezt máig sem. ismerte el). j Segítséget adott a Szovjetnek, -mikor amely 16 éven át cs n ’esen viselkedett, mert Killer viszont nem viselkedett csend’sen, Ausztriát, szerződésszegéssel Csph invázióval magához ragadta Szlovákiát és aztán továbbá inváziókkal Hollandot, Belgiumot, Luxemburgot, Dániát és Norvé-1 giát és deklarálta az “uj rendet , curopa urává nevezte ki a fei- j ;öbb rendű prnépi német fajt ’ és j malma alá akarta kényszeríteni .gesz Oroszországot is. Roosevelt ezt az Europa feletti rémet fajuralmat, a horogkereszt :uro;rai uralmát akarta megaka- 1 lályozni és segíteni akart a mazára maradt angol testvemében 1 s, amely a polgári demokrácia ítolsó fellegváraként állt akkor ía-cban Hitlerrel. . . Ocsmányság ;í> a republikánus pártpolitikának önkéntelen szolgálata, amikor kruscsev és Gromyko igy lomprpmittálni akarják Rcose/elt emlékét, Az adoft helyzetben Rooseveltnek Hitler bukását cellett akarnia, kivált, hogy Hit- i er barátja és szövetségese Japaj , 3earl HarbornáJ megtámadta , Amerikát, alig félévvel azután i iogy Hitler rárontott a Szovjetre! , Boldog Újévet Kíván olvasóinak, hirdetőinek, barátainak és az összmagyarsógnak a BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége és munkásai JOHN F. KENNEDY MEGALAKÍTOTTA KABINETJÉT Január 20-ika felé... Kennedy leendő elnök állan dóan folytatja az előmunkálato kát az adminisztrációnak a januá 20-i beiktatás utáni átvételére Kabinetje már teljes s a múlt hé ten még néhány jelentős állásra ejtette meg a kinevezést, így Roswell Leavijt G lpatric volt Air Force főtisztvijielőt, aki a rakéta fejlesztés egyilj előharcosa volt a nemzetvédelmj mniszter mellé államtitkárrá tevezte ki. Ugyancsak államtit!;frrá nevezte ki a nemzetvedelmt minisztériumba Paul H. Nitze new yorki bankárt e^y volt republikánust, aki fő'cj a leszerelési telvo’-kel foer foglalkozni és iF jelesri küFöldi koníerenciák~n léc? delegátus. A gazdaság tanácsadók taná-'=T)"k (Co”,r“il of Ec^n'mic Advisers) e’nckéé Ke~>nedy dr. Walter Wolfgaig Heller egyetemi tanárt nevezte aki mint a Roosevelt féle New Deal egykori lelkes támogatója ismeretes. Dillon kinevezése Washingtoni hirek sze int, amelyeket a Fehér Fáz sem cáfolt, Fisenhower, Nixon és más re-ubükánus vezetők DilFn leendő pánzü'r'Tniniszte'nek, ciki államtitkár Herter külügyminiszter mellett, azt tanácsolt k, hogy ha már elfogadja a pénzügyminiszterséget, követeljen t ötelezvényt Kennedytől arról, hogy “józan pénzügyi politikát" fog folytatni, (Mint ismeretes, a republikánusok Nixonnal az élen, a választási kampányban azzal rémitettek, hogy Kennedy a “költséges terveivel" tönkre fogja tenni a dollárt és katasztrofális helyzetet fog teremteni.) , Dillon szakértelme miatt pagyratartott Wall streeti bankár, Ez az ügy szobekerült Kennedy dec, 23-i sajtókonferenciáján s Kennedy kijelentette, hogy semmiféle kötelező ígéretet nem tett Dillonnak. “Mindenki tudja, — mondotta, — hogy Az elnök d felelős személy és nem bocsájt-i kozhatik egyezségekbe kabinetje tajaival”. Hozzátette, hogy közte és Dillon között “teljes az összhang a .követendő pénzügyi politikára nézve.” Dec. 26-án (Kennedy taná cskozásokat kezdett Johnson leendő alelnökkel és Robert Kerr demokrata szenátorral a “világűr kérdések terén való el ragadásunk helyrehozataláról. Mind.' et tőjüknek nagy szereoet szán a imübolygók és rakéták fejlesztésével foglalkozó bizottságok élén (Folytatás a 2rik oldalon) HOGY VÉGÜL, Roosevelt biztos akart lenni abban, hogy Amerika is megnyeri háborúját Japán ellen és e célból a Szovjetet is meg akarta nyerni a Japán elleni háborús frontba, amerikai hazafias szempontból nagyon érthető és csak világperspektiva nélküli, vagy látni nem akaró, egyoldalú magyarok és elfogult republikánus pártpolitikusok törhetnek pálcát felette azért, hogy Yaltában Japán legyőzetésének bizto sitása érdekében beérte Stalin váltójával, amely szabad választásokat ígért a mindvégig Hitler oldalán harcolt Magyarországnak. Már akkor kételkedtünk e váltó megbízható voltában és cikkekben kifogásoltuk a katonai elő nyomulási terepek szerinti érdek szféra elosztást kivállkcpen Magyarország egyedüli orosz megszállásra való átengedését. De v agyunk olyan tárgyilagosak, hogy megértsük, hogy Roosevelti.ek Amerika győzelme fontosabb volt mint a méltán aggasztó eshetőség, hogy Stai n nem fogja betartani az Amerika ellen hadbaszállt Magyarorsz'g, Romani i és Bulgária választ földjén tartandó szabad választásokra tett ■«réretét. Rossz lóra játszottak Pesten és most káromkodunk. . . Kennedy leendő elnök befejez a január 20-án hivatalba lépő kabinetjének megalakítását. Kül ügyminiszter Dean Rusk demokrata, hadügyminiszter Robert S. McNamara republikánus a Ford Müvek volt elnöke, aki eladta Ford részvényeit és 400,- 000 dolláros állást cserél fel a 25,000 dollár fizetésű hadügymiiriszterséggel. Munkaügyi miniszter Arthur J. Goldberg, az AFL—CIO külön tanácsadója és az Acélmunkás Union főügyésze, pénzügyminiszter Douglas Dillon republikánus, (Eisenhower alatt külügyi államtitkár) lett. Az igazságügyi tárcát Kenneoy 35 éves öccse, Robert F. Kennedy kapta, aki bátyjának kampányvezetője volt. Kifogásolják, hogy Kennedy rokonát nevezte ki ily fiatalon e magas állásra, de Kennody oldalán utalnak arra, hogy a fiatal Kennedy a szenátus union raketeket kivizsgáló bizottságának egyik tanácsosaként igen sikeresen működött, továbbá aria, horry Eisenhower is állást adott fivérének, Miltonnak. * Földmivelésügyi minszter Orv lie Freeman, Minnesota 42 <-'ves, volt kormán-’zója lett, aki sokat fáradozott Kennedy meg- I választásáért, de öt magát nem | választották vissza'kormányzóul. A konvención Kennedy egyik ajánlója volt. Országos postamester J. Edward Day, Stevenson egykori ügyvédi cégtársa. A Prudential biztositó társaság alelr.öke lett. Mint már előzőleg jelentettük Ribicoff connecticuti kormányzó lett az egészségügyi népjóléti és közoktatási miniszter, Luther H. Hodges north carolinei kormányzó a kereskedelmi és Stewart L. Udall arizonai kongresszusi képviselő a belügyminiszter. A század legfiatalabb kabinetje Az uj miniszterek legtöbbje aránylag fiatal és nincs ötven év fc-iett. A kabinet kor átlaga 47.3 év és azt hiszik, hogy ez a huszadik század legfiatalabb kabinetje. A postaminszteri széket eredetileg William L. Dawson illinoisi néger demokrata kongresszusi képviselőnek ajánlották fel, aki ezonban előrehaladott korára való tekintettel, inkább kongresszusi mandátumát tartja meg. Egyéb fontosabb kinevezések: Adlai Stevenson fődelegátus az Egyesült Nemzeteknél kabinettag sági ranggal. Chester Bowles külügyi államtitkár, G. Mennen Williams v. kormányzó, külügyi segédállamtitkár, Byron R. White ügyvéd, volt football bajnok igazságügyi államtitkár, H. W. Brawley postaügyi államtitkár, George S. McGovern a “Food for Peace" Programm adminisztrátora, Prof. David E. Bell költségvetési igazgató. Magas hadügyi állásra van kiszemelve James Gavin volt Army tábornok, aki elégedetlenkedett azzal, ahogy Eisenhower elnök a rakéta kérdést kezelte és nyugalomba vonult. A bankjegyeiket a kláiró kincstári igazgató állásra, amelyet hagyományosan nővel töltenek be, Kennedy Elizabeth R. Smith, demokratát (Kentfiled, Calif.) nevezte ki. Két republikánus a kormányban Goldberg 5 1 éves és sok éven át a szakszervezeti munkásmozgalom egyik fő-stratégája volt.— Kinevezését Meany, az AFL-CIO elnöke. Reuther, az automunkások elnöke és MacDonald, az acélmunkások elnöke, valamint a szakszervezeti mozgalmak számos vezető egyénisége helyesléssel fogadta. Dillon és McNamara republikánusoknak a kabinetben való részvételét Kennedy azzal indokolja, hogy a legalkalmasabb embereket akarta kiválasztani pártra való tekintet nélkül. De megfigyelők azt hiszik, Kennedy erre azért is határozta el magát, mert alig százezer szavazattal kapott többet, mint Nixon, a republikánus jelölt. Diilon kiválasztásánál talán szerepet játs ott az is, hogy a lepublikánusok pénzügyi katasztrófát jósoltak kortesbeszédeikben azon esetre, ha Kennedy lesz az elnök s Kennedy ezzel szemtni sakkhuzásként határozta cl Dillon kinevezését. Dillon előzőleg megkérdezte Eisenhowert és Nixont, hogy vállalja e a pénzügyminiszteri széket és ezek nem ellenezték. De a hírek szerint hozzájárulásuk nem volt lelkes. * * * A kabinet összetétele nem világrengető. Az eddigiek szerint nem bővelkedik olyan politikusokban, akik nagy egyéniségeknek volnának minősithetők. De sajnos, az egész amerikai közélet sem bővelkedik ilyenekben. . . Jóindulatot kell előlegezni a Kennedy kabinet számára, de tagjainak majd csak ezután kell megmutatniok rátenmetségüket a rendkívüli nagy és nehéz feladatokra, amelyek előttük állnak. (Folytatás a 4-ik oldalon) HELYI HÁBORÚ VESZÉLYE KONGÓBAN ÉS LAOSBAN A SZOVJET BEAVATKOZÁSA MIATT Az uj munkaügyi miniszter a munkások és munkaadók közös tanácsát állítja fel Hammarskjöld főtitkár azon törekvése, hogy az Egyesült Nemzeteket egységesen a kongói akciója mögé sorakoztassa fel, dec. 20-án kudarcot szenvedett a közgyűlésen. Ily értelmű jav aslata nem ment keresztül: egy szava zattal kevesebbet kapott, mint a szükséges kétharmad. Elvetették India, Jugoszlávia és hat ázsiai és afrikai ország javaslatát is, amely azt kívánta, hogy a közgyűlés foglaljcn állást a Nyugatra támaszkodó Kassavubu kongoi elnök és Mobutu hadseregparancsnok fogságában lévő Lumumba, a Szovjet által támogatott volt miniszerelnck szabadon bocsájtása és Mobutu csaoatainak semlegesítése é dek'ben. A javaslatot 42 szavazattal 28 ellenében elvetették, 27 ország tartózkodott a szavazástól, (Luroumbát a budapesti és más kommunista lapok szerint a fogs'gban megvakitották) Az E. N. legközelebbi ülését március 7-án tirtja; a delegátusok szabadságra mentek, anélkül, hogy a kongoi ké.dést nyugvópontra vitték volna. Lumumba helyettese, G izénk a erősen szervezkedik Stanleyville kongoi városban és környékén és a Szovjet állandóan szállit anyagokat és lőszert számára. Az E. N. kongoi rendfenntartó erőiből egyes országok kivonni készülnek katonáikat és a helyzet mindinkább a polgárháború teljes erővel való fellángolása veszélye felé mutat, amelyből,— épp úgy mint a laosi polgárháborúból — a koreai háborúhoz hasonló hadviselés alakulhat ki. Laosban az oroszok a levegőből állandóan fegyvereket dobnak alá a kommunista felkelők számára. (Állandó Szovjet fegyverszállitmányok mennek Castronak Cuhába, valamint az algériai forradaFnárnkoak Tun'sha.) A szabadságukat visszanyert uj afrikai nemzetek január 3-'n konferenciát tartanak Rabbatban, melyen az algériai forradalmi kormány is résztvisz, Arthur J. Goldberg, az AFLCIO külön tanácsadója és az j Acélipari Union valamint nagyszámú kiäebb union ügyésze, aki január 20-ától munkaügyi miniszter lesz, lemondott mindezen állásairól és kijelentette, hogy nem mint a unionok érdekeinek, hanem mint az ország közérdekének képviselője akarja betölteni uj hivatalát. ] Meg akarja valósítani régi ked- ] véne eszméjét, amellyel enyhíteni ' akart a “a munkások és munka- 1 adók közti hidegháborún”. Olyan 1 országos tanács felállítását tér- 1 vezi, amely ápolja az összhangot * a munkások és munkaadók kő- ^ zött és szükség eseten nagy sztráj- * kokat azon módszerek szerint old 1 meg, amelyeket a washingtoni War Labor Board követett a második világháború idején. Ez a Tanács a Fehér Ház egyik tanácsadó csoportjaként müiK.ödne és úgy a munkások, mint a munka- c adók, de a fogyasztó közönség is c képviselve volna benne. s Goldberg hangoztatja, hogy ] “a munkások és munkaadók kő- J zött el kell temetni a csatabárdot” , ca ezt úgy reméli elérni, hogy a < termelés két egymásra utalt tényezője között állandó barátságos éiintkezést akar megteremteni a közös tanácsadó csoport révén.-ooo-41.9 BILLIÓ HADÜGYI KIADÁSOKRA Eisenhower elnök a január elején beterjesztendő költségvetésben 41.9 billió dollárt kér hadügyi kiadásokra. Ebből az Aranynak 10.4 billió (500 millióval több, mint 1960-ban), a Navynek 12.2 billió (160 millióval kevesebb, mint 1960-ban) és a légi erőnek 17.9 billió (30 millióval több, mint 1960-ban) jut-ooo-MEGINT EMELKEDTEK AZ ÉLETTARTÁSI KÖLTSÉGEK Washingtoni hivatalos adatok zerint novemberben az élettartá- i költségek mintegy egytized zázalékkal növekedtek. — Az 947-es 1948-as évek áraihoz épest az emelkedés 27.4, tavaly ovemberhez iképest pedig 1.4 zázilék, ,
