Bethlehemi Hiradó, 1960. április-június (38. évfolyam, 16-26. szám)

1960-06-24 / 26. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit magyarság "SSef/ense­«£7%:» W Str66t-BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA! MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class flatter May 18, 1923, at the I'oet Office at Bethlehem, Pa., Inder the Act of March 3, 18'.79”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egye Lien magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 26-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 JUNIUS 24 Egyes szára. * ára 10 cent VILÁGTÜKÖR A JAPÁN kormány mult héten csütörtökön értesítette a barátsá­gi körúton lévő Eisenhower el­nököt, hogy az utóbbi napokban folytatódott szocialista- és diák­­tüntetések és zavargások követ­keztében mégsem tudja garantál­ni személyi biztnoságát s ajánlot­ta, hogy a látogatást bizonytalan időre halasszák el. Az elnök ezek után lemondott a látogatás­ról és útitervét megfelelően meg­változtatta, illetve lerövidítette, A USA—Japán biztonsági szerződés, amelyben Japán to­vábbra is repülőgép bázisokat ad Amerika, illetve a Nyugat ren­delkezésére, junius 19-én éjfél­kor automatikusan életbe lépett. A képviselőház annakidején ha­talmas többséggel fogadta el és most az előirt 30 nap etekével, Japán törvényévé lett, noha a szocialisták, kommunisták és! baloldali diákszervezetek az utol­só percig tüntettek ellene. Vitá­ra hívták ki Kishi miniszterelnö­köt, de Kishi erre nem volt haj­landó. A kóritikus óra elmúlt forradalom nélkül, — legalább! is egyelőre úgy fest a helyzet hogy történtek sebesülések, sőt' gyilkosság is előfordult az utolsó ! 24 órában, de kísérlet a hatalom erőszakos átvételére nem történt. iMost a USA szenátuson van a sor, hogy jóváhagyja az egyez­ményt s amint a két ország ki­cserélte az aktákat, a 1 0 éves szer ződés érvénye nem lehet kétsé­ges többé, ámbár a japán szöciá­­listák és a Zengakuren diákszer­vezet azt hangoztatják, hogy továbbra sem ismerik el. Az egyezmény tehát ugyszól ván tető alatt vari, de hir szerint Kishi helyzete inog. S talán mire e sorok megjelennek már le is mondott és kiírták az általános képviselőházi választásokat. De épp úgy lehet, hogy Kishi az ok­mányok kicseréléséig a helyén marad, feltéve, hogy a USA sze­nátus valamilyen taktikai okból nem halogatja tulsókáig a jóvá­hagyást. Van ugyanis olyan állás­pont is, amely szerint óvatosnak kell lenni, mert Amerikára újabb presztizs-veszteséget jelentene, ha! egy japáni forradalom megdönte­­né az egyezményt. A kongresszu­si körök többsége a mielőbbi jó­váhagyás mellett van. * * * EISENHOWERRŐL a legcse­kélyebb kételyünk sem lehet, I hogy ha Kishi nem mondja le a látogatást, szembenézett volna a veszélyeivel. Néhány nappal a látogatás elhalasztása előtt még úgy szóltak a washingtoni infor­mációk, hogy Eisenhower azt fogja tenni, ami az Amerika-ba­­rát IKishi kormány megmara­dása érdekének legjobban megfe­lel. Eisenhower is nyilván erre gondolt, amikor nyugodtan le­mondott a látogatásról. Most annál furcsábban hat, hogy több híradás biztosra mondja Kishi közeli lemondását. Enyhítő körülmény azonban, ha a választásokat hamar megtart­ják és a nép többségének a szer­ződést remélhetőleg jóváhagyó szavazata után újból Kishi vagy egy másik pártjabeli jön kormány ra. így nemcsak képviselőházi, de népszavazás is hagyja majd jóvá az egyezményt, tehát'a de­mokrácia szempontjából duplán is rendben les?. Persze, ha a japán nép széle­sebb rétegei is felülnének a de­magógiának és a kommunisták­nak, szociáldemokratáknak, a és a Zengakuren “ifjú óriásainak adnának többséget, maguk alatt vágnák a fát Japánnak ma nincs hadserege, amely megvedje, nem is szólva arról, hogy nincsenek nukleáris fegyvereik és rakétáik, amelyekkel Moszkva s ennélfog­va Peiping is bőségesen rendel kezik! Japánnak lehet közel száz millió lakosa, de utói tudja e érni akár hadsereg szervezésben, akár nukleáris fegyverekben és rakétákban Moszkvát? ( * * * UAPÁN 15 év alatt nem lett demokrata. A hagyományai évez­­redések és bár az utóbbi időben sok modernizálódás történt, de a mai nemzedék meg nagyrészt a régi szellemben gondolkodik. — Nem felejtették azt sem, hogy Amerika Pacific szigeteket vett el tőlük s nem felejtik Hiros'ni­­mát és Nagazakit. Csak Pearl Harbort felejtették el s biztosan vannak köztük is, mint a német názik között, akik azt mondják a háborús vezérükről, hogy csupán az volt a baj vele, hogy elvesz­tette a háborút. Természetesen nem általánosí­tunk. A apjánok között is van­nak emberi emberek, akiket nem kótyagosit meg semmiféle máko­­nyos frázis és akik nem akarnak semmiféle szélsőséges eszmekörök láb áldozatai lenni, hanem élni akarnak az “élni és élni hagyni “istenes elve szerint, nem akar­nak semmiféle izmust, csak a humanizmus uralmát, amely min­denkinek életet és tisztességes munkájáért tisztességes megélhe­tést biztosit. Ugylehet, ez a több­ség s ennek érdeke, hogy Japán­ban ott legyenek az atombázisok, amelyek megvédik nemcsak küLő támadás ellen, de a belső kom­munista aknamunkások esetleges puccsszándékaival szemben is. Ma nem az országhatárok, ha­nem a világnézeti közösség a fon-| tos annak, akinek szívügye az' egyéni szabadság világának fenn j maradása, vagyis aki nem akarja! a kommunista államkpitalista rendszer tovább terjedését, még­pedig legkevésbbé a saját orszá­gában. . * * * EDDIG nem lett polgárháborúi a hónapok óta folyó és az utolsó hetekben egészen forrongásszerü harcból az egyezmény ellen. Az antikommunisták nem csaptak össze a kommunizmus szálláscsi­­nálói szerepét betöltő, dühös tüns tetőkkel, de nem is lettek az USA életrendjének esküdt ellenségei. Unják már a hosszú megszállást, raragszanak a USA védővámjaira de végeredményben »maguk vol­nának legjobban megrökönyöd­ve, ha az amerikai haderő kivo­nulna, sőt akkor is, ha Amerika kiürítené a bázisait. Nem szere tik Amerikát, mert — alkalma- i sint Hitler felbujtására, — rajtü­töttek Pearl Harboron s Ameri­ka mégis a jótevőjük lett, ami­kor billiókat fektetett be az or­szág újabb felvirágoztatásába. És furcsa a világ, sokan a jótevői­ket nem szívelhetik, mert hálával adósok neki. Mégis azt hisszük. Japán soha­­iem fog összeállni Moszkvával És Peipinggel, hanem legfeljebb megujiteni törekszik majd a ve­lük való kereskedelmi összeköt­tetését. Japán nem lesz kommu­nista, »mégha százezrek tüntettek is az USA----Japán biztonsági ‘ szerződés véglegesítése ellen. Tito példája csábit és két lakó- ; lalomban akarnak táncolni egy- 1 izerre jóba akarnak lenni a Nyu­gattal s a Moszkva—Peiping ten- ! jelivel is, dacára, hogy Nehru aligha rajong már. ezért a politi­káért, hiszen akármennyit barát- 1 között is Chou En Lai-jal, mégis csak megszállt egy csómo indiai ■ területet és visszaadásról tudni se»m akar, sőt alkalmasint ezt 1 csak a kezdetnek tekinti. . . * * * MINDENKI TUDJA, hogy Moszkvából és Peipingből irányí­tották a szerződés elleni agitációt, áintetéseket. Kruscsev áll a hát­térben, ő a világ bajkeverője és , most is a lapjai örömmámorban írnak a meghívás látogatás elma- ] radásáról, mint “diplomáciai ka- 1 tasztró fáról”. Kétségtelen, hogy a USA te- ] kintélye ártalmat szenvedett ezál- j tál, de az ügy nem tragikus, ha - végeredményben az egyezmény , és a USA bázisok fennmaradnak. ( Ez persze kérdéses, mert a szo­­ialisták s a Zengakuren nemcsak E semlegességet akarnak, hanem ■, kommunista hatalom átvételt s , aligha tévedünk, amikor feltéte­lezzük, hogy Kishi meghátrálásá­tól némi vérszemet kaptak. Erre vall, hogy a látogatás lemondása után táncoltak ugyan az utcán, de másnap már újból felvonultak, zavarogtak és elölről kezdték a harcot a szerződés ellen. A USA-nak több mint 45,000 főnyi hadereje van Japán földjén. Vájjon ha a kommunisták és társaik megpróbálnák erőszakkal megukhoz ragadni a közhatalmat, egy polgári japán miniszterelnök hívására Washington a segítsé­gükre küldené e ezt a haderőt? Vagy pedig továbbra is passzív maradna azzal az indokolással, hogy a Szovjet és Kina ezt talán nem hagyná annyiban és szintén^ beavatkozna s erre kész volna az| uj, alkalmasint atombombás, de legalább atompuskás világhábo­rú? ; i -EISENHOWER TÁVOL­KELETI ÚTJA A SZOVJET JEGYZÉK­BEN FENYEGETTE MEG JAPÁNT usennower einoK r ormosán hosszan értekezett Csiang Kai Shek nemzeti kinai elnökkel és kijelentette, hogy Amerika fel­tétlenül megsegíti a nemzeti ki naiakat, ha a kommunista Kina »partraszállást kísérelne meg Quemoion, Formosa előszigetén Az elnök ottlétekor a kommu­nisták állandóan bombázták Quemoit tömítésként az elnök lá­togatásával szemben. Az elnök kijelentette, aogy e bombázás a kommunista aggresszió jellemző példája. Az elnökö; Okinawán is lelke­sedéssel fogadták, de a lakosság egy része, köztük számos diák, oly jelszavakat hangoztatott, amelyek azt kivánják, hogy az amerikaiak távozzanak szigetről és azt csatolják vissza Japánhoz. Intelem a koreaiaknak Délkoreában oly nagyarányú lelkesedés fogadta Eisenhower el­nököt, hogy a rendet alig lehetett fenntartani. Eisenhower a beszé­­débn örömét fejezte ki a barát­ságos légkör felett és biztosította a délkoreaiakat, hogy Amerika megvédi őket az északkoreaiak esetleges újabb betörési kísérlete ellen. De, mondotta, "a külföld* segély csak akkor hatásos és megérdemelt, ha az ország, amely kapja, kifejezi készségét, hogy el van tökélve a demokratikus esz­mék uralmának fenntartására.” Eisenhower nem beszélt a leg­utóbbi események miatt lemon­dott Syngman Rhee elnökről,, ak: az Egyesült Államok területére emigrált. Mindenütt Huh Csüng, az ideiglenes választási kormány miniszt£ich,ü*e kíséretében je­lent meg. i Az elnök ezután visszatért Amerika földjére és Hawaiin több napig pihent, mielőtt visz­­szatért Washingtonba. Az elnök útja alatt Mamie Eisenhower az elnök hitvese a washingtoni Walter Reed kór­házban tartózkodott asztmás bronchitis betegséggel. Állapota kedvező, de e hét elejéig még nem hagyta el a kórházat. —----------—ooo---------------­I Három nappal a USA-Japán biztonsági szerződés jóváhag yá­­sának kritikus dátuma, junius hó I 9-e előtt a Szovjet jegyzéket in­tézett a Kishi kormányhoz, amely ben azzal fenyegetődZött, hogy bombázni fogja azokat a báziso­kat, ahonnan az U-2 repülőgépek elindulnak. Moszkvában élő nyugati diplo­maták szerint Eisenhower látoga­tásának elmaradása az első látha­tó eredménye annak a figyelmez­tetésnek, amelyet a Szovjetunió a U-2 repülőgép incidense után hangoztatott. Azt hiszik, hogy ez a figyelmeztetés Japánban nem­csak a szocialistákra, de a békét és semlegességet akaró rétegekre is hatást tett és része van a Kisni kormány azon elhatározásában, amellyel közölte Eisenhowerrel, hogy a látogatást mégis jobb vol­na későbbre halasztani... A nagyhatalmak közül a Szov­jetunió volt az első, amely véle­ményt nyilvánított a látogatás el­maradásáról. “Ezzel a Kishi kor­mány voltakép beismerte, hogy csődbe jutott", vélte nagyhangon az orosz Tass hivatalos hírügy­nökség. A rádió ismerteti azt az örömmámort, amely a japán szo­cialista és diáktüntetőket elfogta, amikor a kormány elhatározásá­ról értesültek. A LUTHERAN CHURCH OF AMERICA ELIS­­MERŐ OKLEVÉLLEL TÜNTETTE KI REV. DR. STIEGLER ERNŐT A múlt hét végén ünnepélyes formában nyújtották át a United Lutheran Church of America el­ismerő oklevelét Nt. dr. Stiegler Ernőnek, a bethlehemi St. John’s Vend Lutheránus Egyházközség több mint négyévtizeden át volt rendkívül tisztelt és népszerű lel­készének, abból az alkalomból, hogy betöltötte ihletett egyházi szolgálatának 45-ik esztendejét. * * * EISENHOWER a múlt hétvé­gen Formosán volt Csiang Kai Shek nemzeti kinai elnöknél és ez alkalomból a kinai kommunisták ismét megkezdték Formosa elő­­szigetének heves bombázását. — Több halott és számos sebesült volt a támadás áldozata. Ugyanakkor propaganda per gőtüzet is intéztek USA és Eisen­hower ellen. Többi közt a kinai kommunista hadsereg vezetősége nylatkozatot adott ki a Hsinnua kommunista hivatalos távirati ügynökség utján, amelyben Eisen­hower körútját mint “Eisenhower gangster-utazását” emlegeti há­rom helyen is és a legdurvább, legalantasabb hangon sértegeti az Egyesült Államokat, olyan dur­ván, hogy még Kruscsevet is fe­lülmúlja. Mi lesz, ha kivárjuk, amig Moszkva is még jobban előrehalad az állítólagos rakéta­­fölénye terén és ha a kommunis­ta Kina megépíti a maga utait. vasutait, kellően kifejleszti gyári­parát is és atomhatalommá lesz, hogy aztán együtt a világ legna­gyobb számú és legerősebb had­erejét hozzák létre, megpróbálva) kizsarolni az egyéni szabadság! világának kapitulációját? Azt halljuk, hogy 1970-re érik be ez a legnagyobb, legdöntőbb probléma. De törődni kell vele nár ma. Az idő nekik dolgozik s fel kell készülnünk, akármily megoldhatatlannak és végzetes­nek létszik is ez a probléma! Csak megtaláljuk a megoldását! r. o. A JAPÁN SZERZŐDÉS A SZENÁTUSBAN A washingtoni szenátus kedden délután megkezdte a USA—Ja pán biztonsági szerződés jóvá­hagyásának tárgyalását. A jó­váhagyás biztos. Egyes szónokok kiemelték, hogy a U-2 kémrepü­­íőgép kapcsán Kruscsev és Mali novszky részéről a bázis — or­szágokkal szemben elhangzott fenyegetés elriasztóan hatott Ja­pánra is. Közrejátszott abban, hogy a japán nép egyrésze félt a bázisok engedélye megujitásától. Hibáztatták, hogy Eisenhower a U-2 incidens után nem adta fel a távolkeleti útitervét.-----------------ooo --­MEGHOSSZABITOTTÁK A TELEFON VASÚT ÉS EGYÉB “EXCISE” ADÓKAT A washingtoni szenátus hétfőn megszavazta a 1 0 százalékos tele­fon és repülőgép vasúti és a auto­bus jegy adó változatlan fenn­tartását. Tavaly úgy határozott a sze­nátus, hogy a telefon adót 1 960 julius 1 -tői teljesen s közlekedési ' adót pedig felében megszünteti, most azonban újból megszavaz­ták az egészet. Ezenkívül újból megszavazták íz 52 százalékos társulati adókat, a szeszes italokra, cigarettákra és »istákra fennálló adókat is. A kongresszusnak még sok feladata van a kapuzárás előtt A kongresszus az elnökjelölő konvenciók előtt, tehát julius hó 1 1 -ig be akarja fejezni az ülés­szakot. A hátralevő munkapro­­gramm eléggé zsúfolt. Többi közt az iskolák szövetségi segélyének, a minimális órabér felemelésének, a lakásjavaslatnak, farriikérdé­­seknek és a külföld segélypro­­grammnak letárgyalása van hát­ra, nem is szólva az aggok kor­házi és orvosi ellátásának kérdé­séről, amelyben igen erős ellen­zék várható a Flemming egész­ségügyi miniszternek Eisenhower elnök és Nixon alelnök által tá­mogatott, szem,kitörlő javaslatá­val szemben. Republikánus ré­szen sok hive van annak, hogy ezt a kényes kérdést halasszák el az uj kongresszusra. Egyes demo­kraták azonban most szeretnék dűlőre vinni, hogy a választok aszerint adhassák le a választáso­kon a szavazatukat, ki hogyan szavazott ennél a javaslatnál a kongresszusban ? Mások azért szeretnék a jövő kongreszusra halasztani a kérdést, mert Eisenhower elnök alkalma­sint megvétózná a határoztatot, ha a Social Security keretében megvalósítani javasolt. 1 20 napos ingyen aggsági kórházi ellátást vagy hasonlót szavaznának meg, mig egy demokrata elnök alatt ilyen vétótól aligha kellene tar­tani. Eisenhower legújabban meg­vétózta azt a javaslatot, amely a szövetségi alkalmazottaknak 7% százalékos fizetésemelést adott. Ez 750 millió dollárral több kia­dást jelentett volna. “Kishi nem ura a helyzetnek” A londoni sajtó a Kishi kor­mány és az Egyesült Államok kö­zös kudarcának állitja be a láto­gatás elmaradását. A polgári kon­zervatív Evening Standard meg­döbbenésének ad kifejezést afe­lett, hogy az amerikaiak által tá­mogatott japán kormány “nem ura többé a helyzetnek saját ha­zájában’ ’. A liberális Star sze­rint Amerikának meg kell tanul­nia, hogy a népek a maguk kö­rében akarják megtanulni, hogy mi a demokrácia, nem pedig Washingtonból érkező utasítás alapján. CASTRO KRUSCSEV KEBELÉN Cuba két amerikai diplomatát nem kívánatos személynek mi­nősített és az’ ország elhagyására hívta fel őket. Két pappal később Washing­ton kémkedés, faji uszitás és “más, fölötte tisztességtelen” cselekedetek miatt kiutasított két Castro diplomatát. Két hatalmas havanai szálló - dát, amelyek egyike a Hilton hi­res szállodás dinasztia tulajdona, Castro miniszterelnök állami cé­lokra kisajátított. Legújabb hirek aszerint nemcsak Kruscsev látogatja meg nemsokára Cubát, de Castro lá­togatóba készül Moszkvába. Diplomáciai körökben fejcsó­­válással nézik az Amerika kapu­jában elterülő Cubának mind halálosabb ölelkezését Moszkvá­val és nem tartják kizártnak, hogy a Kruscsev és Castro enyel­­gésből cubai Szovjet repülőbá­zisok fognak megszületni. Főt. Dr, Stiegler Ernő Az elismerő oklevelet, amely a legmelegebben méltatja dr. Stieglernek az egyházi szolgálat­ban egy emberöltőnél hosszabb teljesített, kiváló szolgálatait, Nt. dr. Franklin Clark Fry, a United Lutheran Church of America központi elnöke irta alá és Nt. dr. Charles M. Cooper, a Luth­eran Ministerium of Pennsylvania elnöke nyújtotta át az ünnepek­nek a Wydnor R 2 alatti ottho nában. 42 évig volt vend testvéreink lelki vezére Dr. Stieglert nem kell bemu tatni a Lehighvölgy régi magyar­ságának hiszen vallási és lelkes magyar és amerikai közéleti mű­ködése közismert és a legnagyobb becsülést vivta ki számára. A Lehigh völgy újabban jött magyarságát bizonnyal érdekelni fogja, hogy dr. Stiegler mint fia­tal káplán 1912-ben érkezett. Az Egyesült Államokba, Sopron­­megyéböl származik és az óha­zában a legfőbb lutheránus püs­pök káplánja volt. Hamar meg­tanulta nemcsak az angol, de a vend nyelvet is, hogy a Lehigh­­völgyben letelepedett óhazai vend testvéreink lelki gondozását kellően elláthassa. * Amikor megalapította a St. í John’s egyházközséget csak 201- - en voltak, mig 1956-ban történt r nyugalomba-vonulásakor 1500- ■ cn felül volt az egyházközségbeli I hivők száma. A két dátum közti időben Nt. dr. Stiegler itt élt, dolgozott, ne­­; veit, segített köztünk, valósággal 1 atyja volt vend testvéreinknek és egyházát is naggyá tette. — Gyönyörűen fejlődött a St. John’s egyházközség. Az egy­­! kori pince- templom helyett ma gyönyörű templom két pap­iak és impozáns iskolaépület ta­núskodik munkája dicsőségéről. Kiváló közéleti férfiú és iró A magyar közéletben minden­­,kor érdemes szerepet játszott Rév. dr. Stiegler és egyidőben la­­. púnknak is főszerkesztője volt. : Amerikai vonalon is nagy tekin­­j télyt szerzett magának. Egyházi | működése mellett is időt talált arra, hogy a városi közügyekben szerepet vigyen. A második vi­lágháború alatt a Community Chest egyik igazgatója volt és tevékeny tagja volt a Vörös Ke­reszt igazgatóságának, valamint számos bethlehemi közérdekű szervezetnek. Egy mély filozófiával és hatal­mas irodalmi készséggel irt, igen érdekes angol nyelvű regénye, amelyet néhány év előtt irt. álta­lános dicséretre talált és nagy ha­tást tett mindazokra, akik olvas­ták. Csak legutóbb történt, hogy a Bethlehem Kiwanis Club tiszte­letbeli tagjává választotta. Visz­­szavonulása óta hitvesével Coles­­villeben élnek. Fiuk, Ernie egyike a legnépszerűbb sport-kommen­tátoroknak Kelet Pennsylvániá­­ban. Nt. Stiegler most is még igen tevékeny kapcsolatot tart fenn nagyszámú Lehigh völgyi bará­taival. Részt vesz különböző kongregációk egyházi szertartá­saiban és alkalmilag mint vendég hitszónok és besZolgáló pásztor szerepel. Korát meghazudtoló | energiával szolgálja ma is Istent és embertársai lelki és közéleti | ügyeit s tisztelőinek seregével együtt a Híradó is forró szívvel ! gratulál s kívánja, hogy Isten | még sokáig tartsa meg erőben 1 egészségben, híveinek hasznára és mindnyájunk örömére és büszkeségére! A demokratáknál Kennedynek van a legtöbb delegátus! szavazatra kilátása AZ ACÉLIPAR HELYZETE Az “American Metal Market” jelentése szerint az acélgyárak még mindig csökkentik terme­lési iramukat. A múlt héten Pittsburgh a termelőképesség 58.4, Buffalo 51.3, Youngstown pedig 44 százalékával dolgozott. Kétlik, hogy a következő két hónapban a helyzet lényegesen javulna. > HÁNY LAKOSA VAN USA-NAK ? Az 1960 évi népszámlálás eredményeként hivatalosan kö­zölték, hogy az Egyesült Államok lakosságának száma mintegy 179, 500,000 fő. Nem hivatalos adatok szerint a szám már meghaladta a 180 milliót. Kennedy dem. szenátor, aki igen buzgó agitációs munkát foly­tat és már megközelíti az elnök­jelöltséghez szükséges 761 dele­­gátusi szavazatot, a múlt héten a szenátusban hosszabb beszédben igyekezett cáfolni azokat, akik az ő 43 éves korát tulfiatalnak tart­ják az elnöki méltósághoz szüksé­ges érettség szempontjából. A nemzetvédelem fejlesztését, a berlini és kinai kérdésben, vala­mint a leszerelés ügyében határo­zottabb politikát Ígért megválasz­tása esetére. “Szavakkal és viták­kal, — mondotta, — nem lehet az erőt pótolni. ” A leszerelési és atomügyi tár­gyalásokba a kommunista Kínát is be akarja vonni. , A hajszíntől függ, lehet e valaki jó elnök? Lyndon Johnson dem. szená­tusi vezető, akinek főleg délen és délnyugaton, közel 500 dele­gátusra van kilátása, beszédet mondott Des Moinesben (Iowa). “Azt hiszem, mondotta, olyan elnök kell, akinek egy kicsit már deresedik a haja.’’ Kennedynek nincs egyetlen ősz hajszála sem, de Johnson mái deresedik. , A konvenció közeledtével sza­porodik a jósok száma. Ezek némelyike kilátást érez Stevenson, a? Eisenhowerrel szemben két­szer kisebbségben maradt jelölt­tel szemben. Számításaik szerint ha Kennedy nem tudja elérni 3 761 szavazatot, Johnsonon a sor, hogy kap e annyi szavazatot a magáéihoz, hogy elérje. Azt hi­szik, ha ez nem sikerül, akkor kerülhet sor Stevenson misszumos jelöltként való megválasztására Kennedyvel, mint alelnökjelöt­­tel.-OOÖ­Kruscsev legújabb Ame­­rika-ellenes kirohasása Kruscsev Bukaresten, a romá­niai kommunista párt kongresszu­sán 2 órás beszédet mondott, amelyben Amerikát azzal vádol­ta, hogy meghosszabbítja a hideg háborút. Mintha csak nem ő, hanem Amerika torpedozta vol­na meg a párisi csúcskonferenciát, amikor felfújta a kémrepülőgép ügyét, holott a Szovjet kémei év­tizedek óta mindenhol ott van­nak a világon 1 Egyebekben is az öreg Amerika-ellenes lemezt recsegtette és ismét a béke igaz barátjának hazudta magát. Híresztelések szerint ez alka­lomból konferencia lesz Bukarest­ben, amelyen a kommunista erő­szakuralom alatti keleturopai or­szágok vezetői is résztvesznek, köztük állítólag Kádár és Go* műik* i*. t .

Next

/
Oldalképek
Tartalom