Bethlehemi Hiradó, 1960. április-június (38. évfolyam, 16-26. szám)
1960-05-13 / 20. szám
The Only Hungarian News■* paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési clij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second (Aass Matter May IS. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. ■-------------------------------1----AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 20-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 MÁJUS 13 Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR t ra hozta a kormány régóta behir; detett javaslatát az aggok kór- i 1 ázi és sebészeti ellátása ügyében. • A publikálás azon kihallgatásán . történt, amely a képviselőház adó ügyi (ways and means) bizottsága előtt folyt le. Ez a bizottság tudvalévőén, . noha a demokraták túlnyomó . többségben vannak benne, elvetette Forand képviselő (dem. R. H.) javaslatát, amely a Social Securityben részesülő 65 éves öregeknek 120 napi dijtalan kórházi és üdülő otthoni tartózkodást és sebészi kezelést kívánt biztosítani akként, hogy a Social Security befizetéseket a munkások és a munkaadók részére egynegyed százalékkal felemelik, ami egy alkalmazottnál legfeljebb évi tizenkét dollárt tenne ki. Eisenhower elnök kezdettől ellenezte, hogy az aggokról a Social Security dhak emelésével történjék gondoskodás. Ehelyett azt kívánta, hogv a kedvezményben ne automatikusan részesüljön minden Social Securitys, 65 éven felüli személy, hanem a magánbiztosító vállalatokhoz kelben beléoésre jelentkezniük mérsékelt tagsági dij fizetésével s aztán a biztositó vállalatok állatni és szövetségi segélyben részesülnének, hogy kifizetődjék nekik ez az ‘ alacsony-áru’ aggsági biztositás. Nixon alelnök, aki attól tartott, hogy az ügy teljes eleitése árthatna elnökjelölti ambícióinak, kapacitálta Eisenhower elnököt arra, hogy ily tervet magáévá tegyen. Eisenhower különben egyáltalán semmitsem akart tenni az aggok betegellátása nagy kérdésének megoldására. A most Flemming által publikált tervről Nixon kijelentette, hogy annak létrejöttében tevékenyen résztvett s azzal teljesen azonosítja magát. Nixont mindig úgy ismertük,— maga hangoztatta ezt beszédében, — mint aki nem hive a név'jóléti állam gondolatának. Ennek dacára sem hittük, hogy olyan kíméletlenül kisember ellenes javaslattal azonosítaná magát, mint amelyet Flemming most prezentált. , * * * A JAVASLAT szerint nemcsak a Social Securitysek volnának ‘‘biztosítva”, hanem nemre való tekintet nélkül mindenki, aki bizonyos összegnél kevesebbet keres és elérte 65-ik évét (Angliában mindenki a születésétől van díjtalanul biztosítva. Az angol királynő újonnan született Andrew fia a keresztlevelével együtt kapta meg az ingyenes betegbiztosításra szóló igazolványát, mint azt a nagy világlapokban olvashattuk.) , Magános emberek 250, 'férj és feleség 400 dollárig ma továbbra is maguk kellene fizessék a kórházi és egyéb (Röntgen és más | betegség megállapitási, műtéti jStb.) kiadásokat. S amennyiben ezt az összeget meghaladják a | kiadások, azok húsz százalékát szintén a beteg fizetné. A kedvezményben cak azok részesülnének, akik önként je] lentkeznek felvételre valamely magán-ibetegbiztositonál s évi 24 dollárt fizetnék tagdíjul. — Házaspárok számára az évi dij 48 dollár. A N. Y. Times a könnyebb , érthetőség kedvéért példát hoz fel. Kimutatja, hogy ha egy házaspár 1400 dollár értékű egészségügyi szolgálatokat vesz igénybe, 648 dollárba kerül számára. T. i. Négyszáz dollárig maga ■ kell fizessen mindent, 200 dollárt tesz ki az ezen 400 dolláron felüli kórházi többköltség 20 százaléka, 48 dollár pedig a betegbiztosítási tagdíj. A N. Y. Times elsőoldali | leadline alatt közli ezt azzal a hangzatos címmel, hogy “1.2 billió dollár az aggok ellátására”. Ugyanis az Eisenhower-Flemming j Nixon terv szerint 600 milliót ^ (Folytatás » 4-ik oldalon) j! Jelentős személyi változások a Szovjet vezetőségben A Szovjet kormány és a kommunista párt messzemenő változásokat jelentett be a leg. lelsőbb állanvezetésben. Frol Kozlovot, az első hel>ettes miniszterelnököt, Kruscsev bizalmi emebrét a párt központi bizottságának titkárává nevezték ki, ami határozott emelkedést jelent számára és fokozza a valószinüséget, hogy Kruscsevnek vakkimor ő lesz az utódja. Voroshilov tábornok, a névleges Szovjet elnök, “Budapest I 945-ös legyőzője" betegségére s 79 éves korára való tekintettel lemondott s Leinid I. Breszhner, egy ukrán, aki régi bizalmasa Kruscsevnek lett az utóda. Kruscsev női kedvence, Furcseva asszon]- közoktatási miniszter lett és két fiatal pártvezér, Polyanszky és Podgorny bekerültek a 1 1 tagú központi bizottságba, amely tudvalévőén diktatórikusán uralja a Szovjetet. Népjóléti fölény ígéretével szédít Kruscsev A Legfelsőbb Szovjet ülésén Kruscsev bejelentette, hogy 1965-ig megszüntetik a jövedelmi adókat, 3 (A jövedelmi adók mindössze az allami bevételek nyolc százalékát teszik ki. Az állam fő-jövedelme fogyasítási adókból áll, amelyeket éle'fontosságú árucikkekre vetnek ti. A bevételeknek íöbb mint 80 százalékát teszik ti-) Először az alacsony fizetésű munkások é ' ivatalnokok jövedelmi adóját engedik el és megszüntetik a nőtlenek külön adóiát is, de az legnagyobb áUami jzsorának mondható, rendkívül magas fogyasztási adók megszünetéséről nincsen szó. ‘ ‘Sohasem tettünk annyit, — ömlengett Kruscsev, — mint az 1959-es évben, amely a hétéves terv első esztendeje volt. A, ervben előirányzott hét százalétos termelési emelkedés helyett [ I I százalékot értünk el. Kétségeién, hogy nemcsak elérjük, de :1 is hagyjuk az Egyesült Államodat. A közeljövőben bevezetjük i hét órás munkanapot minden dolgozó számára. Ez nem jelenti i munkabérek csökkenését, sőt izok emelkedni fognak, különölen az alacsony fizetési kategóiáknál.” MARGARET HERCEGNŐ ESKÜVŐJE Anthony Armstrong Jones londoni fényképész május 6-án, pén■ teken vezette oltárhoz Margaret j j hercegnőt, a királynő testvérhugát. j Az esküvő olyan pompával í ment végbe a Westminster szé-' kesegyházban, amilyen 1953 óta jnem volt Londonban, amikor ! Erzsébet királynőt koronázták |meg. Egész családok foglalták el ja diszmenet útvonalát és töltőt-1 tek az éjszakát az utcán, hogy | szemtanúi legyenek az esküvői j felvonulásnak. A királynő komor Az esketési szertartást a canterburyi érsek végezte ugyanazon formula szerint, mint a rendes polgári házasságoknál. Margaret hercegnőt Fülöp herceg, a királyj nő férje kisérte mosolyogva az oltárhoz s az egyik nyoszolyólány Ann hercegnő, a királynő leánya volt. Feltűnt hogy Erzsébet királynő igen komor arccal nézte végig a szertartást, mig az anyakirálynő mosolygott és kissé könnyezett. , [ Az esküvő után az uj pár üveghintón ment vissza a Buckingham palotába százezrek örömrivalgása közt. Onnan a királynő 260 ’ főnyi legénységű jachtjára vonultak vissza, amelyet a királynő 1 a nászút céljára rendelkezésre 1 bocsájtott. A nászút a Karibiai 1 tengeren zajlik le. Margaret 29, férje 30 éves. Margaret továbbra is megtartja tronöröklési rangfokozatát, amely szerint sorrendben a negyedik, aki trónöröklésre jogosult. Címe 1 ‘‘Margaret királyi hercegnő, j Mrs. Armstrong Jones". Férje híresztelések szerint rövidesen “peer” címet kap, ami a grófi ! rangnak felel meg. Akik nem voltak jelen. . . Az esküvőn jelen volt az egész királyi család és a norvég anya- j királynő. Egyes meghívott kisebb jl európai udvarok nem képviseltet- s ték magukat, mert Margaret pol- I gáremberhez ment férjhez. (Ez a ( királynő iránt volt sértés, hiszen jt beleegyezését adta a házasság- ^ hoz). - r Valaki mégis hiányzott a ki- s rályi családból, a walesi herceg, £ aki hatodik Edward néven néhány hónapig Anglia királya volt, de r aztán lemondott a trónról, egy { amerikai elvált asszony kedvéért. . . 1 Az esküvő forradalmi változást j jelentett az angol uralkodóhá? házasságkötései történetében. — , Ugyanis 45 7 év óta most történt meg először, hogy az uralkodóház valamelyik tagja a nép egyik j egyszerű gyermekével köt házasságot. De Margaretnek a sok okból kifogásolt Townsend kapitánnyal való szerelméről való lemondása után a királynő erre nyilván mégis könnyebben szánta j rá magát. . . s Az esküvőt világszerte közve- < titette a rádió és a televízió. A I becslések szerint az utóbbin mint- i egy 300 millió ember nézte végig 1 a fényes eseményt. 1 ____ . — —— r KRUSCSEV EGY KÉM- REPÜLŐGÉP MIATTT RAKÉTÁKKAL FENYEGETTE AMERIKÁT NAGY HŰHÓ MOSZKVÁBAN A CSÚCSKONFERENCIÁN REMÉLT ZSAROLÁS ÉRDEKÉBEN.- amely elismerte, hogy kém-repü- i lőgépről van szó, de “a repülő- i nek Washingtontól nem volt megbízatása, hogy a Szovjet fölé repüljön. Eisenhower elnök el- rendelte az egész intelligence j szolgálat felülvizsgálását. I Pakisztán és a Szovjettől utóbb ‘szintén meggyanúsított Norvégia j kijelentették hogy Powers gépe jnem az ő földjükről indult el a | Szövet fölé. J Kongresszusi körökben, külö- I nősen a demokratáknál megbotránkozást keltett az ügy é? hiibáztatják az illetékeseket, akik P owerst beküldték Oroszország fölé. Európában is attól tartanak, hogy Kruscsev azt még jobban kiaknázni törekszik. Lehet, hogy Kruscsev a párisi csúcskonferencián is pecsenyét akar sütni az ügyből a Kreml számára, de hinni kell, hogy ez semmiben sem fogja befolyásolni Eisenhowert és nem engedi, hogy engedményeket csikarjanak ki tőle akár a berlini, akár más kérdésben. Kémeket használni mindig szokás volt a nemzetközi politikában. Mondhatni, kémkedni mindig szabad volt, amig rajta nem érik a kémet. . . A Szovjetnek legalább annyi kéme van működésben mint Amerikának. Tengeralattjárói nem egyszer tartózkodnak az amerikai partok közelében. Két héttel ezelőtt például a long islandi partoknál figyeltek meg egy orosz tengeralattjárót, amint kikémlelt egy amerika tengeralattjárót, az atomhajtásu, uj “George Washingtont”, amely ott gyakorlatozott. És köztudomás szerint az amerikai szárazföldön is mindenkor akadtak orosz kémek, köztük nem egy, aki hivatalos személyként vagy az Egyesült Nemzetek orosz delgációja alkalmazottjaként rontja itt a levegőt! j Kruscsev oly drámain háborodott fel, mintha ők sohasem küld, tek volna kémeket sehová. . .Átjátszó propaganda-komédia ez. De akármily nagy a moszkvai rikácsolás, a Szovjet csak magára vessen, ha kilenc ország kommunista erőszak uralom alá k)ényszeritése, a kommunista világuralmi célok és a folytonos atombomba- és rakéta- fenyegetések után Amerika minden eszközt megragad, hogy a saját és a többi, még szabad országok védelmét minél teliesebben biztositsa. XXIII JÁNOS: “SZERETEM A SPORTOT ÉS AZ ÚJSÁGÍRÓKAT” Olaszország már az olimpiász lázában ég. A lámpaláz még azokra a körökre is kiterjedt, amelyekről ezt eddig csak nehezen lehetett feltételezni. A külföldi újságírók már most járják az ■Örök Várost, Hogy impressziókat szerezzenek az előkészületekről. Egyik zsurnaliszta-csoportot XXIII. János pápa is fogadta és francia nyelven szólva, kijelentette nekik: “Nagyon szeretem a sportot és az újságírókat. Remélem, az idei olimpiász módot fog nekem adni arra, hogy közelebb kerüljek hozzájuk.” A pápa kijelentéséből arra köveekeztetnek, hogy az olimpiai játékokon, legalább is a megnyitó ünnepségen személyesen is részt fog venni. USA ÚJRA MEGKEZDI A FÖLDALATTI ATOMPROBÄKAT-ooo-AZ ACÉLIPARI HELYZET Az “Iron Age" acélipari szaklap szerint az acélgyárak munkatempójában nyári hónapokra további gyengülés várható. — A rendelések csökkenése, ha nem is oly érzékeny mértékű, mint az első évnegyedben volt, még mindig tart. Megélénkülésre csak ősz elején van kilátás. Ugyanezen okból a gyárak egyelőre nem gondolnak áremelésre, sőt igyekeznek versenyképesek lenni a külföldről jövő aAélkináktt»!. James Hagerty elnöki titkár május 7-én nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai kormány újból meg akarja kezdeni a földalatti atombomba kipróbálásokat, amelyek tudvalévőén több mint egy év óta szüneteltek. A nyilatkozat hangoztatja, hogy e kisérletek életbevágóan fontosak és azokat sorozatosan fogják keresztülvinni. A lépésnek nagy jelentősége van azon tárgyalások szempontjából, amelyeket a Szovjet a nukleáris fegyverek kipróbálásának szüneteltetése, illetve végleges beszüntetése érdekében kezdeményzett. A Fehér Házból kijelentették, hogy az elhatározás nincs összefüggésben a lelőtt amerikai repülőgép ügyével. Kruscsev múlt héten, csütörtö ön a Legfelsőbb Szovjet ülésér előzetes nagy beharangozás utár drámai hangon bejelentette, hogj május 1-én Szovjet terület feletl lelőttek egy amerikai repülőgé pet. Felhasználta az alkalmat, hogy nem is egészén két héttel a párisi csúcskonferencia előtt < leghevesebb támadást intézze JSA ellen. ‘Ilyen támadások, süvöltötte — világháborúhoz vezethetnek és nem alkalmasak a csucskonferenria előkészitésére, csökkentik a sikere reményét. Lehetséges, hogy a Szovjetnek nincsenek riyan gépei, melyek 24 órás felderítő szolgálatot teljesítenek, azonban vannak irányítható rakétái, amelyek a nap 24 órájában készenlétben állanak." A Legfelsőbb Szovjet tagjai elbőszülve ugrottak fel helyükül- “Bűntény” és “Le a támadókkal kiáltásokkal fordultak a diplomáciai páholyban ülő Fhompson USA-követ felé. Kruscsev szerint a gép Pakiszánból, Iránból vagy Törökországból jött. Hangoztatta, hogy ‘a legerélyesebben figyelmezteik azon államokat, amelyek ameikai bázisokat engedélyeznek te. ületükön, hogy a Szovjet ezt iem tűrheti.” \ pilóta él A washingtoni State Depart nent első válasza az volt, hogy sem tudja, nem e eltévedt idöjáás tanulmányozó gépről van szó. íruscsev újabb beszédben elkértedett, hogy szándékosan elhall;atta, hogy a gépen egyetlen >ilota volt, aki életben maradt. Ljtőernyővel leugrott a gépről és umikor orosz földet érve, elfogák bevallotta,hogy kém-misszión tolt. Orosz katonai intézmények ényképeit találták nála, melyeit a gépről, 65,000 láb magaságból készített. A repülő Francis Powers, a 'entral Intelligence Service egyik agja, aki halálos méreggel is fel olt szerelve, amit azért adtak leki, hogy lelövés esetén kövesen el öngyilkosságot. De Powers z életet választotta. Kruscsev közölte, hogy Powerst lint kémet szándékoznak biróság lé állítani. , Cruscsev ki akarja tknázni az ügyet . Szombat este Washington íjabb nyilakozatot adott ki, HERTER: FOLYTATNI FOGJUK REPÜLŐKNEK A SZOVJET FÖLÉ KÜLDÉSÉT ' rierter .külügyminiszter hétfőn megjelent a washingtoni szenátusban és a szenátorok egy csoportja előtt kijelentette, hogy USA folytatni fogja fegyvertelen repülőknek Szovjet terület fölé küldését “mindaddig, amig Moszkva magatartása nem változik meg olyan irányban, amely a világnak biztosítékot nyújt Szovjet támadás veszélye ellen.” Herter hangoztatta, hogy e felderítő repülésekre a Szovjet titkolódzó és fenyegető politikája miatt van szükség és USA kormánya elhanyagolná feladatát, ha nem tenne meg minden tőle tehetőt, hogy egy meglepő támadás sikerkilátásait minél kisebbre csökkentse. Politikai megfigyelők szerint a washingtoni kormány számára elkerülhetetlen volt ily gerinces helytállás, különben lehetetlenné vált volna helyzete azon országokkal szemben szemben, amelyek bázisokat adnak számára vagy megengedik az átrepülést. Amerika megnyugtatja a bázis országokat Kruscsev hétfőn kijelentette, hogy » Stévj«t rakétákkal fog ■ támadni minden olyan ország i ellen, amely megengedi, hogy területéről amerikai gépek felszállhassanak vagy területén átrepülhessenek a Szovjetunió feletti felderítő repülés céljára. Washington kedden sietett válaszolni azzal, hogy USA fegyveresen véd meg minden olyan országot, amelyet Szovjet- támadás ér azért, mert amerikai repü ■ lőgépnek megengedte, hogy területe fölött repüljön. Herternek Lyndon Johnson a demokraták szenátusi vezetője azonosította magát a kormánynak a lelőtt felderítő repülőgép ügyében elfoglalt álláspontjával. Kételyek merültek fel, hogy a gépet az oroszok 65,000 láb magasságból lelőtték-e és azt hiszik, hogy a gép üzemhiba miatt zuhant le. A USA moszkvai követe kérte, hogy beszélhessen Powersszel, a gép pilótájával, hogy a tényállást tisztázza. Kruscsev jegyzéket küldött a nyugati szövetségesekhez, amelyben hangoztatja, hogy a repülőgép lelövése nem gátolja a hétfőn Párisban megnyíló csúcskonferencián való megegyezés lehetősését. KÖZELEG az elnökjelölő kon venciók ideje s maga az elnök választás november első keddjén Előbb azonban, már pár nap múlva, Párisban megkezdődik az t. csúcskonferencia, amelyet Krus csev évek óta úgy sürgetett, hog> arra döntően nagy szükség var az igazi béke érdekében. Mi eb ben nem hiszünk, legfeljebb ki sebb kérdésekben látunk eshető séget némi egyezésre, de egyetler nagy, régi és uj ellentét dolgábai sem. Közhellyel élve, a tigris nen változtatja a foltjait, a Moszkva- Peiping tengely és különösen annak aktuálisan előtérben álló képviselői, Kruscsev és társai nem változtak, most is a kommuniz mus világ elterjesztésére dolgoznak, nem pedig igazi békéért. — Mint már régen megírtuk, ha igazán akarnak a békét, ellentétbe kerülnének önmagukkal, árulóivá lennének a világkommunizmus ügyének. Ha Kruscsev valami meglepőt találna is indítványozni Párisban, ami úgy fest mintha nyugati értelemben vett jószándékok vezetnék, az is csak félrevezetési kísérlet lesz. Minél szebb ben néz ki, amit ajánl annál nagyobb óvatosságra van szüáség, annál nagyobb csapda akar végeredményben lenni. Mégis furcsa hogy Eisenhower elnök úgy megy erre a csúcskonferenciára, mint aki tudjo, hogy az elnökségből már nem sok ideje van hátra s igy hosszabblélekzetü fontosabb egyezségekbe, amelyek esetleg megkötnék utódának kezét, illik nem belemennie. Maholnap elnöksége belejut az úgynevezett "lame duck” időszakba, amaz utolsó hónapokba, amikor már úgy tekintik, mintha nem is ülne többé a helyén. A négy éves elnöki hivatali időszak igy voltakép közel egy félévvel megrövidül. Tulajdonkép nagyon kevés idő az a négy év, mire az elnököt választják. Még ha második hivatali időszakra is választják meg, úgy vagyunk vele, mint sokunk az élettel. Mire levetjük a fiatalság szertelenségeit és eléggé kimüvelődünk, kicsiszolódunk kiforrunk a megértésére, vagyis mire igazán beletanulunk, meg kell halni. A legtöbb elnök, mire beletanul a mesterségébe, már le is jár az ideje. És ez még a jobbik eset, mert van, aki kétszeri megválasztás után sem tanul bele elég jól. . . Lehetséges, hogy a dolog nem is a hivatali időszak rövidségén, hanem az elnök személyén múlik? * * * IGAZA VAN Truman exelnöknek amikor nem győzi semmibevenni az előválasztások, primaryk jelentőségét. Az ötven államból mindössze tizenötben van előválasztás s ezért a jelöltségi pályázók legtöbbje alig is tulajdonit azoknak komoly jelentőséget. A választók és az ország érdekéből mindenesetre az kellene, hogy ha már vannak előválasztások, minden államban legyenek. Ne a pártok, jelöljenek a kcnvenciós csinnadratta közben, hanem maga a nép, az egész országban. Az legyen a párt jelöltje, akire a párt regisztrált szavazói az egész országban a legtöbb szavazatót adják. Ez igy felel meg a demokráciának, az igazi népakaratnak s hol kellene a választásnak igy történnie, ha nem a demokrácia világának vezető országában, az Egyesült Államokban? (Ennek egyik jóoldala volna az is, hogy megszűnne a stassenizmus. Harold Stassen ismételten megszerezte egy, esetleg két állam delegátusi szavazatait. Nem volt semmi kilátása a jelöltségre, de ‘‘a konvención" átadta” a szavazatait annak a jelöltnek, aki magas állást kínált a támogatá sért. Így lett Stassen legutóbb az elnök békeügyi tanácsadója kabinet tagsági ranggal.) Az államonkénti elektori rendszert teljesen el kellene törölni. Teljmn elég. ha a nép szavaz»« n- j tainak megszámlálása alapján ; t-, többséget kapott jelöltet jelenti! m ki megválasztott elnöknek é 1- semmi szerepet nem játszik, hog; a az egyes államokban melyik je s- lölt kapott több szavazatot. A; :y (.Egyesült Államok valóban egye -n sült államoknak tekintendők a; 5' ! elnökválasztás ügyében és egye * I dűl a leadott szavazatok orszá ü'jgos összszámai kellene mérvadói n legyenek. n Mi igy látjuk a tiszta demokrá cia szempontiából s igy látjál 11 mások is minden negyedik évben de senkisem mer erőteljesen hoz *■ zányúlni a kérdéshez, hogy végri 5" valóban demokratikus legyen a; n j elnökválasztás. E téren legna , gyobb a konzervetivizmus Ameri lkában s biztosan ezúttal is lesz- I nek hangok, amelyek szerint £ ‘'[módszer nem egyezik teljesen £ ^[demokrácia helyes játékszabályai® I val, de szavuk most is pusztába '® kiáltó szó lesz és minden marac ” megint a régiben. ii * * * a PERSZE hiba, nagy hiba a; is, amit szintén már többször tét£ tünk szóvá, t. i. az, hogy a pártok : világnézetileg nem egységesek, hanem mindkét nagy pártban ve” gyesen vannak demokratikus ha ’ ladó, konzervatív, ultrakonzerva^ tiv és primitiv elfogultságban | (néger ellenesség, bevándoroltellenesség stb.) szenvedő kongresszusi képviselők és szenátorok. Felesleges felsorolni a közeimül! kongresszusi javaslatainál is fel’’ merült eseteket, amikor a republikánus konzervatívok együttt szavaztak a konzervatív és bigott déli demokratákkal és ezzel meghiúsították a felvilágosult szaba^ delvü demokrata szellemi elit ^ haladó, humanisztikus törekvé[j seit. Ezen a súlyos, mondhatni végn zetes bajon sem fognak egyhamar z segíteni, mert gyakorlati aggodalmak állnak fenn, hogy a pártok elvesztenék győzelmi kilátásaikat, t ha tulnagy belső változáson menc nének keresztül azzal, hogy eszmeileg egységessé válnának, í olyan párttá, amelyben a pártfes gyelem köt minden képviselőt és y szenátort, hogy vagy a párt több - l sége álláspontját kövesse vagy . lépjen ki a pártból. Inkább fenntartják a mai “slampos viszonyt” j s egy tető alatt, hogy ne mondjuk vadházasságban él a haladás r és a reakció a pártokon belül. A demokrata pártban talán több a . i haladó elem, mint a republikánusoknál, de az aki igazán reakciós köztük, sok esetben túltesz a republikánusok legreakciósabbjain is. . . * * * 1 HA MÁR egyik párt sem- akar egynemüvé tisztulni, annál- inkább kellene bevezetni azt, t hogy a párt elnökjelöltségét az i nyerje el, aki az 50 primaryn, 1 országos viszonylatban megkapja r a párt szavazóinak többséget. , A demokratáknál öt politikus i áll előtérben mint jelölt a jelölts ségre: Kennedy, Humphrey, . | Symington, Lyndon Johnson és ; Stevenson. A konzervatívok Sam i I Rayburn vezetése alatt Johnson : szenátusi vezető mögött szórakoz: nak fel, míg a több négy többé kevésbbé haladónak minősíthető. Kifejtettük legutóbb itt, hogy a New Deal politika erőteljes felújítására volna szükség Kruscsev azon törekvésével szemben hogy ne cak a rakéták, de a dol- I gozoknak nyújtott szociális ked- i vezések terén is fölénybe kerüljön Amerikával szemben. — E i szempontból Stevenson mutatko• zik a leghivatottabbnak. [ Persze, a kommunista erőszakuralom alatti országok felszabadulása szempontjából Stevenson nem jó. De ebben nemigen várhatunk többet a többi négy demokrata jelölttől és Nixontól, Rockefellertől vagy más republikánus elnökjelölttől sem. * * * * FLEMMING egészségügyi miniwter a múlt hét«« «yilvánowég«
