Bethlehemi Hiradó, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-11 / 37. szám

o*—I DCTUI 171417 Mil UID'A HiS s: paper in Lehigh |j| I ^ _ I I I I j Ijj 1 M. JfB M B | | I J B W <in<l Societies of Beth-,í magyarság érdekeit A ^ f Ä Ä Ä ^ A feim and Vicinity, szolgáló független tár­­nyelvében ““"trrr:::i:."!R,KAr BETHLEHEM Hungarian news » language I egyetlen magyar uj- I sadalmi hetilap. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Knterüd n9 Becond class Matter kVay J8 J923 at the Poit PUBLISHED EVERY FRIDAY ság a Lehigh Völgyében roi««TM«*n rill ftírv évre......................$5.00 Office at Bethlehem. Pa., under •• i«-»».­­, ... w..'-----------------—.... uiuii/.t-usi uij c0.y uJ ACt of Mareu u, -„«a . Subscription one year.............................. $5.00 ................. Vol. XXXVII. Évfolyam. 37-ik szám BETHLEHEM, PA.j 1959 SZEPTEMBER 11 Egyes szám * ára 10 cent VILÁGTÜKÖR j csevveI szemben [noha igen nagy] [j]J testörség fogja kprülvenni, arae- | [ill i rikai rendőrök, . sőt valószínűleg] lill magával hozott oroszok is a több mint száz főnyi ki|éretből. Óvni !||| akarunk ily kispr^ettől, amely X esetleg szélsőséges magyar cső portok köriben [elmerülhet. n Ha Krustsev Äz 1956-os ma ! k gyár áldozatai sdrsára jutna, vi- ] a ! lágraszóló ti.takozás és memento volna, nagy fe&iivás a Nyugat j' cselekvő szolidaritására, — do ^ valóban cselekvő szó idaritást váltana e ki?..' Másrészről ha r Kruscsev lebukna a viiágpo'itikai ? szinpadről, más»ap jönne egy másik konok, csökönyös, fanati kus bolsevik, Kozlov, Suslov ? vagy más és ott folytatná a rab­­népek feletti kottimunista rend szer fenntartását az ottani kom­­* munistákkal való szo’Haritást, ahol Kruscsev abbahagyta. . . De sohasem lehet tbdni gözfejü, ke I serü emberek mire képesek s mi­ivel úgy sejtjük kruscsev úgysem ( 'fog e’érni semmi pozitívumot j Washingonban, jobban tenné, ] . j ha az irháját féltve, az utolsó | I percben meggondolná magát é ( nem jönne Amósikába. Esetleg nagyon ráfizethet a hetykeségére, ' . amellyel kihívja a meggyilko !t i magyarok amerikai testvéreit | . akiket annyira lebecsül az idejö­vetelével és akik között akad­hat, aki a magyar becsü’e- meg­torló kezének érezheti magát. . . Maradj otthon Nikita, amíg jó idolgod van! r. o. j Ragyogó napsütés, gyönyörű időjárás kedvezett vasárnap dél­után a Fiickinger Groveban tar- I tott nagy SAJTÓNAP-PIKNIK ' sikerének, amely a legszebb vá­­j rakozásokat Í3 kielégítette. Való- 1 ban a Lehigh völgy magyarjainak és vend-magyarjainak, drága testvéreinknek szine-java e’jött, hogy támogassa Kelet Pennsylva­nia egyetlen magyar .apját, amely közel négyven esztendeje ba.át­­ja, segítője, s egyik összetartó kapcsa a Lehighvölgy magyarsá­gának. A magyar testvéri szere­tetnek, összetartásnak megható, szép ünnepe volt ez a kedves, hangulatos, szivbeli felsereglés. Tekintettel a Labor Day ün­nepre te.jes beszámolónkat csak a jövő heti számban közö.hetjük, annál inkább mert jegyek fejében még mindig érkeznek be pénz­­küldemények és külön adomá­nyok . * * * A piknik átütő, hatalmas sike-j rét, színvonalát és jelentőségét rendkivül emelte Msgr. Varga' Bé.a, a magyar parlament volt elnöke, a régi magyar Kisgazda 1 párt egyik vezére, jelenleg a washinrgtoni kormány által nagy nemzeti célkitűzéseiben teljes mértékben támogatott Magyar Bizottmány elnökének meleg testvéri hangú s emellett politi­kailag is nagyjelentőségű, ünnepi beszéde, melyet jövő számunk­ban közelebbről isméi tétünk, va­lamint Earl E. Schaffer bethlehe­­mi polgármester Bethlehem város nevében mondott, szeretetteljes az ország vezetői barátságosa! kezet fogni, parolázni fognál vele, s ez mind meg esz irva . Szovjetblokk országai, közte Ma gyarország lapjaiban, hogy meg csúfolja azok érzületét, akii még mindig nem tudnak be’enyu godni a kommunista rendszei felerőszakolámba és még mindk változást remélnek. . . * * * KRUSCSEV már régebber megmondta, hogy “felejtsék ei’ a rabországok ügyét, mert azok­ban úgymond, a kapitahzr usl nem lehet visszaá Utáni. így tehát csodálkozni kell azon, hogy van­nak akik még mindig a raborszá­gokról való szelíd tárgya’ásokró beszélnek s irn=?k, mint az egyet­len reménytnyujtó lehetőségről, Sze’íd tárgyalási metódu'okka! azonban semmitsem lehet ellérni Kruscsevéknél, akik valóban el vannak szánva, hogy nem hagy­ják vizben a rabor^zági kommu­nistákat, nem gördítik visszafe'é a kommunizmust. Amerikának messzebbmenő szo’idaritést ke’lene mutatnia a rabországokkal szemben. A tár­gyalási módszerekben is vannak fokozatok. Ha erélyesen az élére ál.itaná Magyarország és a sors­társ országok ügyét é3 a sarkára állna önrende’kezésük ügyében, Kruscsev alkalmasint akkor sem hagyná vizben őket, de Amerika legalább erkölcsileg alibit, becsű letes alibit igazolna a világ előtt és igazolná az egyéni világ veze­tésére való erkölcsi hivatottságát. Erre többi közt azért is szükség van, mert meghirdetni a “Rab­nemzetek Hetet ' és ugyanakkor meghívni Kruscsevet, olyan eljá­rás volt, amely su’yos ellentmon­dásnak tűnt fel és kételyt tá maszthatott a rabnépek önren­delkezése iránti szándékaink őszintesége iránt, — hacsak nem az a terve Eisenhowernek a meg­hívással, hogy végre a sarkára áll a rabnépek ügyében! Nem úgy látszik, mintha ez volna a terve. Kruscsev biztosan felkelne az asztaltól s ez talán nehezen volna összeegyeztethető a meghívott vendég iránti etiket­tel. Eisenhowernek talán nincs is módja legérnykedni e téren, mert tulnagy a Szovjet távrakéta és esetleges más haderőbeli fölénye? De Kruscsev maga is fázik egy a nukleáris háború veszélyétől: tudja miért, a Szovjetet körül­vevő atombázisok feloszlatását és a NATO -megszüntetését akarja elérni s igy neki is ugyanúgy oka van az atomháborút elkerülni, mint Amerikának. Világháború helyett világ atomzsarólás lehet­séges csak. . . És miért lehessen Moszkva az, aki ebből a helyzet! bői profitál, miért nem az egyéni szabadság világa? A világura­lomra törő, országrabló, atom­zsaroló tervekkel foglakozó kommunizmust megelőzni, tőle IGAZSÁGOT ‘ZSAROLNI’, nem volna erkölcsi bűn, hanem igaz­ságtétel oly népek számára, ame­lyeknek többségi akarata a kom­munizmus ellen van! * * * AZ AMERIKAI magyarság frazologiájában régi űzólam, hogy "az otthon hallgatásra kénysze­rült magyarság nevében nekünk kell beszélnünk”. Soha ez a nézet mélyebb aktualitással nem birt, mint most Kruscsev látogatása ez alkalmával. Az 1956-os szabadságharc le­­veretése óta az az első nagy al­kalom, amikor szabad földön élő magyarok szembe kerülnek a forrada'.lmat vérbetipró Szovjet kommunizmus legelső képvise­lőjével, az 56-os vérfürdő értel­mi szerzőjével és érthető, hogy az amerikai magyarság különbö­ző rétegeit igen behatóan foglal­koztatja a kérdés, mit lehetne tenni, ami több mint egyszerű tüntetés, mint egy tiszavirág éle­di pársoros hír az amerikai lapok aznapi számában? Legjobb nviltan beszélni arról, aogy merénylet lehetséges lCrus-Siet a kongresszus, hogy ne kelljen meghallgatnia Kruscsevet A kongree-lzust va’ószinüleg elnapolják e hét végén, ha addig az összes, .-■>«£» sürgősen elinté­zendő javaslatok sorsa eldől. így nem áll elő az a he’yzet, hogy gyülésező kongresszus kénytelen legyen meghal gatni Kruscsevet, egy, az amerikaival hom’ókegye­­nest ellenkező világnézet kegyet­len, vérengző, legfőbb képvise­lőjét. Egy centtel drágul a gazolin adó Múlt héten a képvidelőház megszavazta a jazo.in adó 3 centről 4 centre való fe'emelését 21 havi időtartanra. A demo­kraták az utolsó időkig el'enezték a javaslatot és oak azért szavaz­ták meg, hogy íz országút építő Programm péníedezeti alapja kellően szaporoljék. A szenátus még nem szavalta meg a javas­latot. Eisenhover elnök erede­tileg másfél cenes emelést kért. Felemelték a ben dók kamatlábát , A képviseüőfáz megszavazta azt a javaslatot amely megszün­teti azt a határozatot, hogy rövid lejáratú takarék-hondok (savings bonds) után 3*4 százaléknál több kamat nen fizethető. (A kincstár 3% siázalékra akarja felemelni a kanatlábat.) A kép­viselőház azonbíi nem szavazta meg a hosszú /«járatú bondok 4*4 százalékos kamathatára felemelését. A szenátus még nem foglalkozott az üggyel. Tető alá került az u munkásügyi és union ellenőrző törvény A képviselőház és szenátu egyeztető bizottsága 12 napi ta nácskozás után összeegyezteti a képviselőházban e’fcgadotl szigorúbb Landrum munkásügy és union e lenőrző javaslatot szenátusban megszavazott, env hébb Kennedy javas’attal. — / Landrum javaslat sok kémén; rende'kezését megtartották, d' egyes pontjaiban a Kennedy ja vaslat szerint enyhítve. A végleges törvényszöveget - szenátus 95 szavazattal 2 e len a képviselőház 352 szavazatta 52 ellen fogadta el. Eisenhowe: elnök a áirssa biztos. Az AFL-CIO körében a Ken nedy javaslatot sem tekintetéli teljesen megfele'őnek.a Landrun' javaslatot pedig union e lenesnél minősítették. A végleges forrná ban sem nagyon vannak meg­elégedve az uj törvénnyel, 'noha az egyeztetök több dolegbar figyelemmel vo’tak az AFL-C1C kívánságaira. Álláspontjuk a/, hogy az uj törvény jó intézkedé seket tartalmaz a korrupció e len, de nincs te jesen megtisztítva 3 union ellenes szellemtől sem. ------------ooc--------------­Könyörgő istentisztele­tek Kruscsev érkezése alkalmából Francis J. Spel man new yorki biboros érsek múlt vasárnap ki­áltványt intézett egyházmegyéjé­hez a new yorki Szent Patrick székesegyház szószékéről, hogy s katolikus templomokban szept. I 4-én egy nappal Kruscsev meg­érkezése előtt imádkozzanak ízért, hogy Isten áldja meg ái amférfiui bölcsességgel az ame­­ikai vezetőket, hogy a nagy ve­­izélyeket magukban hordó, kül­­>olitikai tárgya ásokon az ország avára állják meg helyüket. A biboros hangoztatta, hogy ’earl Harborhoz hasonló nagy ■eszély fenyeget s nem szabad, LOgy a közömbösség győzzön az berség felett és az appeasement engedékenység) elnyomja az gazságosságot. A baptista, lutheránus és me­­odista templomokban könyörgő stentiszteletek lesznek Krus­­sev érkezése alkalmából. jszónoklata. De megfogta a szive­ket Ft. Reseterics József, plébá­nos, Nt. dr. Stiegler Ernő luthe­ránus és Nt. Szabó András refor­mátus lelkész szép beszédének minden szava is. A helyi református lelkészek nem tudtak megjelenni, mert a ligonieri egyházi konvención kellett résztvenniök, de lélekben velünk voltak és egyházközségük több vezető emberével képvisel­tették magukat. * * * Külön fölötte szép és szivme­­lengető élmény volt a rgi, derese­­dő fejű férfiak és nők nagyszámú részvétére, akikkel a Hiradó jó­ban rosszban együtt élte át a le­folyt évtizedeket s akik a megje­lent számos fiatalabb, nemrég jött magyarokkal együtt naggyá tették ezt a napot mindnyájunk, szivében! A sikerből oroszlánrész illeti ; Msgr. Vargát, father Resete­­! rics-et, Nt.dr. Stieglert s Nt,Szabó ' Andrást. A közreműködő művé­szek, Mikisits Ferenc, Sárközi Ferenc magyar származású. Miss i Joyce Ziegenfuss, Tóth János or­­chesztrtja és utolsóul, de nem utolsónak, Sráj János toastmester is kiválót nyújtottak és igaz kö­szönet ihet mindenkit, aki bár­mily formában segített, hogy az idei Sajtónap- piknik ily fénye­sen sikerült. A Híradó erőt és ihletet merít belőle, hogy hivatását még lel­kesebben töltse be a jövőben, a magyarság odaadó szolgálatá­ban ! OKTÓBERBEN VÁ­­LASZT ANGLIA KINYOMHATÓ FOGKRÉM ÉRKEZETT A sokat emlegetett “életnívó­ra" igen jellemző hirdetéseket olvashatunk mostanában a ma­gyarországi lapok oldalain. A kömetikai ipar hirdeti, hogy "végre megérkezett az Odol és az Ovenall fogkrém", majd igy folytatódik a hirdetés szövege: “Az Elida-gyár az Odol és az Ovenall fogkrémet most uj össze­tételben gyártja; az uj fogkrém kitünően habzik, a tubusba nem szárad be és minden hőrr.érsék létén jól kinyomható. . McDONALDA GYARAKAT VÁDOLJA A H0SZ­­SZli ACÉLIPARI SZTRÁJKÉRT Mitchell munlaügyi miniszter kijelentette, hojr ha októberig nem jön létre negegyezés az acélipari kolleltiv szerződés ügyében, javasoki fogja Eisen­hower elnöknek, hogy a Taft — Hartley törvény értelmében ren­deljen el1 “lehülei időszakot", amely 80 naoos irolna s a mun­kások vissza keli ne térjenek a m- ’ mi!özben * ’• munlcahi._. ,, tovabu folynának a tárga ások. Az in doko’ás az volna hogy az acél­gyárak szünetelési oly acélhiányt okoz, mely veszé^ezteti a nemze ti biztonságot. David McDonald union elnök egy Labor Day ütenetében azzal vádolja az acélgyárakat, hogy "önkényesen idézték fel az üze­mek leállítását és hátat fordí­tottak a union minden erőfeszí­tésének, hogy egyezség jöjjön létre”. A sztrájk kedden 56-ik napját érte e. s ezzel recordot jelent abban, hogy hosszabbá lett min­den eddigi acélipari sztrájknál. A New Yorkban folyó tárgya­lásokon kedden már 1 2 albizott­j-; - i t ság is mukouott, a i z. nagy gy«if igazgatósága és munkássága ré­széről, hogy az illető gyár speciá­lis üzemi problémáival és helyi kérdéseivel foglalkozzanak. A 'Walter Reuther elnöklete alatti autómunkás union egy mil­lió dollárt szavazott meg az acél­ipari sztrájk segélyezésére. Londoni jelentések szerint Macmillan angol miniszterelnök a jelenlegi világ politikai helyzetet kedvezőnek tartja pártja számá­ra, hogy a királynőtől az alsóház feloszlatását kérje, amelynek je­lenlegi időszaka rövidesen lejár. Az uj választásokat októberre Írják ki. Közvélemény kutató szervek adatai szerint Macmillan pártjá­nak nagy kilátásai varrnak, hogy megkapja a mandátumok több­ségét s a Labor Party kilátásai az utóbbi időben jelentékenyen gyengültek. Hugh Gaitskell, a Labor Party vezére és Aneurin Bevin, a párt balszárnyának vezetője augusz­tus végén tiz napi tartózkodásra Moszkvába repültek. ahol az atomfegyverkezés elleni javas­lataikat ismertették Kruscsevvel. Gaitskell atommentes zónát akar, Magyarországot beleértve Gaitskell és Bevan, aki a La-j bor Party külpolitikai szakértő-1 jéül szá.mit, — félórán át beszél­tek a moszkvai rádión. Hangsú­lyozták, hogy a mai Anglia nem az a száz év előtti, rideg kapita­lista ország, amilyennek még ma is lefestik az orosz nép előtt. Gaitskell hangoztatta, hogy szerinte nemcsak az atombomba | kísérleteket kell betiltani, de a fegyverkezéseket bizonyos leszál-l litot fojfon be kell fagyasztani Sj Kelet és Nyugat Németországot,] Lengyelországot, Csehszlovákiát: és Magyarországot, esetleg más keleteurópai Szovjetblokk orszá-| gokat is atomfegyverektől men-j tes zónává ke*l tenni. (Arról nem nyilatkozott, hogy ezalat ícaiöA&i semlegességet ért e? EISENHOWER LEVELE AZ ACÉLIPARI TÁR­GYALÓKHOZ Lapzártakor jelentik, hogy Eisenhower elnök az acélipari sztrájk ügyében a felekhez inté­zett levélben hangoztatta, hogy “félszivü tárgyalás” nem elég. McDonald union elnök vála­szában közölte, hogy “a union kész a megegyezésre, de a gyári képviselet az, amely félszivüen tárgyal”. A gyárak nevében Conrad Cooper, tárgyalási fömegbizott azt válaszolta, hogy továbbra sem mehetnek bele olyan egyez­ségbe, amely az infláció növeke­dését vonná maga után. Finnegan szövetségi egyeztető hivatali igazgató szerdán úgy nyi.atkozott, hogy a tárgyalások nem jutottak tovább annál, ahogy az első napon álltak. Stevenson a németek fel­fegyverzése ellen Adlai Stevenson volt demo­krata elnökjelölt élesen bírálta Kruscsevnek a Foreign Affairs külpolitikai lapban megjelent cikkét, amely a Szovjet követe­léseit tartalmazza. Kifogásolja, hogy Kruscsev követeli, hogy egyik ország ne avatkozzék be a másiknak ügyeibe, holott, úgy­mond, a kommunisták ezt tették Koreában, Magyarországon, Ti­­betben és most Indiában és Laosban. Kruscsevnek egy egyesitett és újra felfegyverzett Németország­gal szembeni aggodalmait Ste­venson igazoltnak látja. Örömé­nek adott kifejezést, hogy az atombomba próbák beszüntetése felé előrehaladás történik s re­méli, hogy a fegyverkezések le- SJEÚllitása követni fogja a tilal­mat. . , MÉG NÉGY NAP és itt lesz Amerika földjén Kruscsev a csa­ládja több tagjával, mint Uncle Sam vendége. Kedden érkezik a repülőgépe és Eisenhower elnök személyesen fogja fogadni a washingtoni repü őteren, miköz­ben az államfőknek kijáró 21 ágyulövés fog eldördü'ni a tiszte­letére, holott hivatalosan nem is ő a Szovjet-államfő a ma­gyar szabadságnak és az érte har­colt magyarok ezreinek gyi’kosa, ha nem is az Amerikától el nem fogadott nemzetközi osztályhar­cos marxista felfogás, de annál inkább a polgári demokrácia és nacionalizmus világnézete szerint. Még négy nap van hátra, ami­kor e sorok gépbe mennek és bármennyire előrehaladtak is a Kruscsev látogatás e'őkészüle­­tei s bármily régóta szorga mazta is Kruscsev a látogatást, amelytől szemmel láthatólag sokat, ugy­­lehet vi.ágfordulatot vár talán okosabban tenné, ha az utolsó pillanatban meggondolná magát és nem jönne. * * * MINDEN ELLENKEZŐ kom­binációval és rosszmájú jóslatok­kal: szemben mi nem hisszük, hogy Eisenhower “lefeküdne’ Kruscsevnek. Nem adná be a derekát, akármily mézesmázos beállításban tálalná is neki négy szem közt Kruscsev az ajánla­tait mintegy a világ felosztására az egyedül számitó 2 nukleáris vi­lághatalom között. A ténylegesen meglévő hely­zet, igy az európai rabországok­ban fenná’ló kommunista erő­szak uralomnak, sót ’ magyaror­szági 1956 november 4-i sza badságvágy lehengerlésnek tűré­se, tolerálása, épp elég messze­menő engedmény, appeasement ahhoz, hogy Eisenhower ne men­jen még tovább az engedékeny­ség és appeasement terén az] erkölcsi fügefalevelek elvetésé­vel. Kruscsev kölcsönös megnem­támadási szerződés formájában kívánja Amerikának a Vasfüg­göny országok mai helyzetébe való belenyugvását Írásban is megkapni. De Amerika ezt nem fogja megadni, mert Eisenhower ismételten is kinyilatkoztatta hogy semmiféle olyan szerződést nem ir alá amely e népek mai sorsát meghosszabbítaná, vagy sulyosbbitaná. A függefa'tevelet nem dobjuk el. Ha már fügefa­levélről van szó, meg kell mon­danunk azoknak a kívül reked­teknek, akik az USA-tól támoga­tott különböző rabországi mene­kült bizottmányok, bizottságok élete napjairól irigyen, az. remé­lik. hogy azok meg vannak szám­lálva, hogy mi ebben sem hi­szünk. Ellenkezőleg a bizottmá­nyok fenn fognak maradni mint fügefalevelek, jelkéj eí annak, hogy Amerika, ha nem is szaba­dítja fel fegyveresen a rabnépe­ket, sorsukba nem nyugodott bele, azt nem tekinti végleges­nek. * * * EISENHOWER még “a berlini válság” megoldását sem fogja megvásárolni olyan áron amiben a rabországok szabadsagának írásbeli elalkuvasa kölcsönös meg nem támadási szerződés for­májában bennfoglaltatnék, mi­ként azt Kruscsev akarná. Nem­csak, mert Amerika ezt önmeg­tagadás nélkül nem teheti s mert ezzel igen nagy mértékben elját­­szaná világvezetői szerepét ame­lyet mint a polgári demokratikus világnak, az egyéni szabadságok világának legfőbb vezetője annyi billiós külföldi segélypénz áldo­zattal vállalt magára, de más­részről azért sem, mert naivitás arról ábrándozni, hogy Kruscsev a rabországok feletti befolyás megtartásáért bármit is engedne Berlinnel kapcsolatos “követelé­seiből”, mégha azok a berlini egyezmény megszegését jelentő, szerződésszegő követe'esek is. A rabországok úgyis már a ge­bében vannak és az amúgy meglévőért nem gyengíti kilát; sait arra, amit további szerze ménynek meg akar kaparintani kommunizmus blokkja számár; Ber.inre, Németorságra s velü egész Európára. Kruscsev nem alkut akar. A kunál mindkét félnek kell adni valamit. Kruscsev zsaro lni aka a kérkedése szerint gombnyomás ra állítólag elindítható, világpusz titó hidrogénbombás földrésköí távrakéta csörgetésével1 s leg alább is abban reménykedik hogy Eisenhower tárgyalásokol valamely oly hibát fog e'követni amelyet nagy mértékben kihasz nálihat a kommunizmus uraim területeinek növelése érdekében ilyer bakklövés történhetne például az atomfegyverek betil tásáról a béké szent nevébe: szorgalmazott Szovjet javaslatot elfogadásával. De ettől sem tar tünk, mert Eisenhower és gene rálisai nagyon jól tudják, hogj az nukleáris fegyverek beti t/s óriásilag megnövelné a Szovje hatalmát, óriási számbeli fö’ény adna a Szovjet haueiő.rek nen is szólva a kínai kommunistái kimeríthetetlen emberanyagáról a Moszkva—Peiping tengely vi lágnézeti szolidaritásának szilárd ságáról, amelyben csak önáltatc aptimisták kételkednek. A NATO-t és az atomrepülc bázisokat sem fogja fe'adn Eisenhower. Célja az elnökségi •naradék idejére márcsak az le­het, hogy ha javitani nem tudn; rajtuk, semmiesetre se ros:zabbi sa az egyéni világ mai hadállá­sait a konimimini u- hat.un.u.n»ul; ilőretörési mesterkedéseivel szem aen, s szeretjük hinni, hogy ezt rillanatra sem fogja szem elő. :éveszteni a Kruscsevvel való tárgyalásain itt és ha sor keru ;eá, a moszkvai utján, valamint sgy esetleges csúcskonferencián. * * * KRUSCSEV terjedelmes cikket rí az amerikai “Foreign Affairs előkelő külpolitikai folyóirat au­gusztusi számába. A cikk nagy­­iából jelzi, mily alapon akar “Cruscsev tárgyalni Eisenhowerrel egy kettős, vagy később égj négyes csúcskonferencián. Semmi újat nem mond a cikk. Víegismétli sokadikszor, hogy a abországo.k önrendelkezési jo­jónak visszaadásáról, szabad :ért alakításokról, szabad vá­­asztisokról szó sem lehet. — losszan fejtegeti, hogy a kom­­nunizmusnak azon országokból /aló visszagörditésse, ‘roll back - e, ahol. megkaparintotta a köz­hatalmat, nem lehetséges. Az is­mert ideológiai szólamokkal ki­­ejezésre jutatja, hogy ük szo i­­larisok ezen országok kommu­­nstáival. Ez is köztudomású és kifeje­lésre is jutott az 1953-as kelet­­lémet és az 1956-os magyar for­radalmakban a Szovjet komrnu lista szolidari rasának történelmi nizonyságaként. Ezzel szemben a Nyugat kéz­iéitől nem volt szolidáris a pol­'ári kormánypolitikusokkal, nem ett semmit például Magyaror­­zágon 1947 májusban Nagy fe­­•enc és Varga Béla elmenekülése :em pedig Csehszlovákiában az 948 februári kommunista puccs, an Massaryk “öngyilkossága dején, vizben hagyta e kÍ3nepe­­:et, holott akkor a Szovjetnek nég nem volt sem atom és hidro­gén bombája, sem földrészközi íávrakétája. . . Nem volt szolidáris a cseleke­­letekben 1956 október-novem­­-erében, holott nem száz szazale­­josan elfogadható kifogás, hogy \merika nem biztatta fel Ma­gyarországot a forrada’ogVra, hí­­zen kétségtelenül történtek bizo­­iyos, Amerikától pártfogolt, ikciók, amelyeket magyarországi 'özfejek igenis felbiztatásnak vé­­elmezhettek. . . Még csak erkölcsileg sem va­gyunk szolidárisak, hiszen meg­­úvtuk Ide vendégül Kíiiscsevet, 1 « |alehighvölgyirégi és uj magyarság MELEG, SZIVBÉLI TALÁLKOZÁSA VOLT A VA­SÁRNAPI NAGYSIKERŰ SATÓNAP-PIKNIK I ( --------------------------­Msgr. Varga Béla. Ft. Reseterics József, Nt. Dr. Stiegler Ernő, Nt. Szabó András és Hon. Earl E. Schaffer, po gármester,r és a közreműködő művészek szereplése ritka-szép magyar élménnyé avatta az ünnepséget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom