Bethlehemi Hiradó, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-21 / 34. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Fai ley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAG YAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA í MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre ..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Enteren as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Cimrches and Societies cjf Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Voi. XXXVII. Évfolyam. 34-ik szám BETHLEHEM, PA., 1959 AUGUSZTUS 21 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR : is. . . Azóta sok minden történt, j] 'ami lerontotta ezt az ábrándun­­i' kát, de megvalljuk a legnagyobb l! csalódás az, hogy idengedik ezt '• a hóhér Kruscsevet, — akinek (I [egyetlen ambíciója, hogy mé; í: jobban kiaknázza a második [világháború megnyerése által j alakult helyzetet arra, hogy r, jinásodik világháború békéjét még alaposabban elveszítsük! bizonyára jobban ismeri, mint nem egy amerikai, i E nézetünket látjuk igazolva Walter Lippmann, Amerika ve­zető publicistájának a New York Herald Tribuneban és számos más napilapban megjelent aug. 13-i cikkében, amely többi közt ezt mondja: ; Eisenhower most felszabadult j bizonyos gyámkodás alól és van bátorsága a maga politikáját ön­­jmaga csinálni. "A háborúban jChurchill és Roosevelt voltak a J főnökei. Most vezető alakja oly nemzetek koalíciójának, ame­lyeknek gyakran különböző cél jaik vannak s amellett meg akar­ják nyerni a hideg háborút. Az i ő helyzete azonban különbözik Jegykoii főnökeiétől abban, hogy [nem egy önmagát öngyilkosságba kergető mániákussal, Hitlerrel jván dolga, hanem egy nagyon j érvelő képes, gyakorlati politi­kussal, aki hatalmas ideológiai és óriási anyagi bázis alapján dol­gozik.” j Majd igy folytatja: “A problémák, amelyeket az elnök most meg fog vitatni szö- I vetséjeseinkkel és aztán ellen­felünkkel, életbevágó érdekek kereszteződéséből származnak. jNem lehet nagyobb tévedés mint azt hinni, hogy e problémák fogadási külsőségekkel, a reklám, a propaganda, a közéleti esemé­nyek megrendezésének ügyes tak fikájával megoldhatók. Mitöbb megdöbbentő látni, mily soka^ vannak köztünk, akik azt hiszik hogy csak arra van szükség, hogy Kruscsev lássa felhőkarcolóinkat, továbbá hogy mennyi autó okoz torlódást utcáinkon, valamint, hogy mi minden vásá­rolható a boltjainkban s hogy mily nagyok a gyáraink s már:3 olyan nagy benyomást nyer ezek­től, hogy elfogadja álláspontun­kat Berlin, a német egyesítés Formosa, Korea és egyéb ügyek­ben”. (A rabországok nyilván ez “egyéb ügyek" alatt szerepelnek Amerika első publicistájának j helyzet megitélésében . . . ) * * * MAGA EISENHOWER elnök ezt mondotta az aug. 12-én Gettysburgban tartott sajtókon- | ferenciáján azon kérdésre, mit | vár a Kruscsevvel való beszélge- | tésektől: “Kelet és Nyugat közti j légkör megjavulását várom tőlük. Semmiesetre sem várom, hogy ez , a találkozás alapvető kérdései reális megtárgyalása lesz Kelet- és Nyugat között s nem is terve­­zen annak, mert nem szándékom azon látszatba kerülni, hogy az egész Nyugat nevében beszélek". | Európában ugyanis hangok , merültek fel. hogy Eisenhower és Kruscsev talán Europa sorsáról döntenek Europa képviselői nél­kül . Azonkívül az elnök előre is le akarja tompitani a túlzott várakozásokat. De kétségtelen, hogy nem a cserebogarak hal­hatatlanságát fogják megvitatni egymással a három nap alatt, amely azon négy szem közti be­szélgetésekre van előirányozva, [ melyeket Kruscsev már évek óta j ambicionál azt várva, hogy azok valami csodás eredményeket fognak hozni. De ha az elnök maga is azt mondja, hogy a tárgyalásoktól azt atmoszféra javulásnál egyebet nem vár, miért ikePett idehivni ezt vad tömieggyilkos népsza­badság gyilkost? j Miért kellett neki megadni azt a tiszteletet, hogy Uncle Sam I kezet fog vele, holott kézéiről a szabadságért meghalt és az ; akasztófán legyilkolt, szabadság- i szerető magyarok vére csorog? Valamikor, az 1952-es válasz­tási kampány napjaikban naivul, szentimentális ábréndként ját­szottunk itt azzal a gondolattal, hogy a második világháború győ­zedelmes amerikai hadvezére ta­lán azért ambicionálja az elnöki széket, hogy megnyerje a diadal­mas háború elvetett bikáját | ELNÖKVÁLASZTÁSI ELŐHANGOK Vasárnap több országos rádi'. leadáson az 1960-ns elnökválasz­tással foglalkoztak. Lawrence pennsylvaniai kormányzó kiderí­tette, hogy Stevenson harniadszo. ri elnökjelöltségének sok támo­gatója van, akik szerint Steven son mindkét esetben cupán Eisenhower személyi népszerüsé gével, nem pedig a republikánus , párttal szemben vesztett csatát és | ennek frappáns igazolása volna, [ ha I 960-ban ő volna a demokra- i | ta jelölt és Eisenhower nem lévén többé ellenjelöltje, megválasztá­­nak. Jávits new yorki rep. szenátor ; is az elnökjelöltek kérdéséről : beszélt. Nixon alelnökke! szer.. I ben Rockefeller kormányzó je­lölése mellett van, mert öt hala­dóbbnak tartja Nixonnál. Harriman volt new yorki de­mokrata kormányzó Nixon jelölt­ségét jósolta, mert szerinte a re­publikánus párt politikai irányát Nixon sokkal hívebben képvi éli, mint Rockefeller. Érdekes Dewey volt new yorki rep. kormányzó ál áspontja aki annak idején nagy szerepet játszott az Elsenhower—Nixon tikét létrejötte körül. Dewey túl­ságosan a New Deal (szociális reformpolitika) felé hajló politi- j kusnak mondotta Rockefellert s­­hangoztatta, hogy Rockefe'ler’ ezért nem népszerű a republiká- 1 nus pártban. Bennfentesek szerint ez a kijelentés nem irányult 1 Rockefeller jelölése ellen, sőt azt akarja támogatni, hogy Rocke 1 fellernek New Deal pártiság hi-.1 rébe hozatalával demokrata párti | és pártonkivüli szavazókat sze- : rezzen Rockefellernek, akinek new yorki kormányzóvá válasz- 1 tása is sokban egy “Democrats > for Rockefeller" korteskampány- * nak volt köszönhető. Nem két- £ séges az sem, hogy a mil'iómo3 i Rockefeller sokkal nagyobb vá- f lasztási pénzalapot tud összehoz- f ni, mint Nixon. _ £ Nixonnak számosán rovására : Írják, hogy szerintük túlságosan - exoonálta magát Kruscsev meg t hívása ügyében. Nixon barátai « azonban azt hiszik, hogy a meg- i hívás sikeres lesz és jelentős f eredményekkel fog járni, ami az- I tán emelni fogja az ő népszerű- í ségét is. . —ooo---------------­Landrum union ellenőr-1 ző javaslata győzött a * képviselőházban A washingtoni képviselőház a ( unionok ellenőrzése ügyében az ( Eisenhower elnök által támoga­tott, Landrum féle legszigorúbb javaslatot fogadta el, amely messze túlmegy a szenátusban el- 1 fogadott Kennedy javaslat ren- f delkezéseink és Meany AFL— ( CIO elnök szerint munkásellenes. 1 Most a képviselőház és a J szenátus közös bizottsága volna ^ soron, hogy összeegyeztesse a két j. határozatot, amely alkalommal várható, hogy a Landrum javas- j latot enyhitik. A bizottság össze-E ülése dolgában azonban még - nincs határozat és a republikánus oldalon némelyek oly eljárást j sürgetnek, amelynek révén elke riilhető volna, hogy a Lendrum jj javaslatot “felvizezzék”. 1 t A Landrum javaslattal szem- i ben az ellenjavaslat, amelyet ] Rayburn házelnök támogatott, a republikánusok és déli demokra- t ták szövetkezése miatt maradt , kisebbéibe«­­s ez volt e konc, amelyre Hitlel és Stalin vásárt kötöttek. A világtörténelemnek talár legvégzetesebb és legdrágább a! kuja volt ez a szerződés. Hitlei behozta vele Európába a Szovje­tet és kommunizmusát s — meg­tud e szabadulni tőle Európa : valaha is, nem lesz-e végül ma: taléka? * * * VAJMI KEVESET játszót szerecet a szerződés létrejötté­ben, hogy Chamberlainnak állító­lag távoli, halvány terve voltak arra, hogy Hitlerrel támadtatja meg a Szovjetet, hogy elpusztítsa a kommunista orosz államot, amely ugródeszkául szolgálhat Europa bolsevizáiisát célzó kísér­leteknek. Aki figyelte Chamber­­! lain egyéniségét s politikai elgon­dolásait sem akkor nem hihette, Uem ma nem hiszi, hogy szövet­séget akart Hitlerrel, hogy vele legázoltassa a kommunizmust Oroszországban. Chamberlain egyszerű ember volt mindenféle politikai kaland­tervek nélkül és nem igen volt akkora koncepciója, hogy a Szovjet szócsövei most azzal mentegetik az orosz magatartást, hogy Stalin a nyugati szövetsége seknek ettől a Hitlerrel a való összeállásától félt. Ez nagyon messze jár a tényéktől. Lehet, hogy a Szovjet nem volt eléggé felkészülve és időt akart nyerni, de még valószínűbb, hogy azt remélte, páholyból nézheti, amint egymást gyilkolják a nyugatiak és Hitler —, akiket egyformán burzsoa elemnek tartott — és közben készült a maga nagy je­lenetére, amikor majd a nevető harmadikként jelenhet meg a színen és pihent erőivel fölénybe kerülhet mindkét oldal elcsigá­zott, kivérzett hadaival szemben, egyedül arathatja le győzelmet. (Hitler később a Szovjet szö­vetséges megtámadásé kockáza­tával még inkább növelte Euro­pa orosz inváziójának veszélyét. Rászabadította Európára és ha Roosevelt végül rá nem szánja magát a második fontra, az 1 944 junius 6-i partraszállásra, a Szov­jet ma Europa ura volna.) * * * A MÁSODIK világhágboru nem indulhatott volna el, ha Stalin nem köti meg ezt a szer­ződést Hitlerrel, mert ez biztosí­totta Hitlert két óriásfronton való egyidőbeni háború súlyos kocká­zataival szemben. Megadta a zöld lámpajelzést a háború elin­dítására, abban a reményben, hogy a végső győztes ő lesz a kommunista világuralmi törekvé­seivel. Erre emlékezve a mostani hu­szas évfordulón csak keserűen mosolyogni lehet azon, amikor a Szovjet jelenlegi legfőbb képvise­lője a készülő U. 5. látogatása kapcsán kijelenti, hogy nem ka­tonai telepeket nézni jön Ameri­kába, (amely üzemszemlék lehe­­:őséget Eisenhower elnök felaján­lotta neki), hanem mint —, a ‘béke embere”. Dehogy is úgy jön ide. Mint 1939 augusztusban Stalinnak, jgy most Kruscsevnek is nem a aéke, hanem a kommunista vi­­águralmi célok a fontosak. Aki mást hisz Kruscsev látoga­tásával kapcsolatosan, önmagát :sapja be, de egyben árt a szabad világ érdekeinek is, mert Krus­­;sev látogatásának ténye önma­jában is gynegiti a Nyugat erköl- i ;si pozícióját, hiszen kezet fog a [ szabadságharcosok és egy ném­tet szabadsága gyilkosával! I * * * MEGÍRTUK itt, hogy az igazi séke szempontjából semmit sem zárunk attól, hogy Kruscsev ide­­ön s hogy naivitás azt feltételez­­íi, hogy megpuhithatja, őt az unit a nagy Amerikában látnia , alkalma lesz. Megirtuk azt is, j íogy mindazt, ami itt őt érdekel­leti, az orosz kémrendszer és az amerikai lapok, könyvek ?évén I A new yorki Szent Patrick székesegyházban a rabnemzetekért tartott könyör­­gőáhitat akalmából készült fénykép. Balról jobbra: Antonio Jósé Plaza argentínai érsek, Luigi Raimondi püspök, mexicoi szentszéki delegátus, Francis J. Spellman new yorki bíboros érsek, James H. Griffiths new yorki püspök és Msgr- Varga Bé.a. ÁLTALÁNOS ÖRÖMET KELTETT, HOGY MSGR. VARGA BÉLA LESZ SAJTÓNAP-PIKNIKÜNK ÜNNEPI DISZSZÓNOKA l A RÉGI ÓHAZAI MULATSÁGOK MAGYAR HANGULA­TÁT FOGJA VISSZAVARÁZSOLNI A LEHIGHVÖLGYI MAGYARSÁG SZEPT. 6-1 NAGY TALÁLKOZÓJA fokozott támogatására van szük­ségünk, hogy a HÍRADÓ foly­tathassa magyarság szolgálatát és továbbra is ha’lathassa a magyar­ság hangját a Lehighvölgyben. Miért szüntették be a használt ruhák vám­­mentességét A Magyarországról visszatért Brack Miklós nyilatkozata. BRACK MIKLÓS, a U S. Re­lief Parcel Service elnöke több napot Budapesten töltött és visszatérve, nyilatkozatot adott a new yorki “Az Ember" hetilap­nak. Utjának egyik célja az volt, hogy megtudja, miért szüntették meg a használt ruhák vámmen­tességét? “Az eredeti ok, — mondja Brack Miklós, — az volt, hogy a budapesti ruha- és cipőkereske dők panasszal fordultak a kor­mányhatóságokhoz, hogy képte­lenek üzleteiket fenntartani, meit igen kevés a vásárló. Budapest városa és az EGÉSZ ORSZÁG ugyanis EL VAN HALMOZVA Amerikából és a világ minden részében lakó magyarok által küldött használt ruhákkal és ci­pőárukkal, amelyeket a FEKETE PIACOKON értékesitenek. Közölte Mr. Brack azt az ér­tesülését is, hogy egyelőre a cso­magok vámját nem lehet az itteni jeladásnál vámjegyek formájá­ban leróni. Az adott helyzetben, mondotta, a legjobbak és legal­kalmasabbak magyarországi se­­jélvküldésre az IKKA csoma­gok!”----------------ooo---------------­UJ BIZTOSÍTÁSI tervezet PENNSYLVÁNIABAN A Pennsyivania Insurance De­partment állami biztositási osz­tály közölte, hogy szeptember elsejei hatállyal uj biztositási tervet hagyott jóvá, amely pénzt takarít meg biztos kezű autóveze­tők számára. A programmot két biztositási csoport, a National Bureau of Casual Underwriters s a National Automobil Underwriters terjesz­tette be és mintegy húsz százalék megtakarítást igér a biztositási dijakból. Ezenkívül mintegy 1 5 száza­lékkal olcsóbb biztosítást nyújt a biztonságosan hajtők számára. Arra nézve kit lehet megbízható kocsivezetőnek tekinteni, külön­féle előírások vannak. A kivéte­les árat igénylőknek be kell mu­­tntniok az utolsó három évből származó adataikat, hogy nem követtek el törvény sértést, Első részletesebb híradá­sunk a szeptember hó 6-án, a Labor Day előtti vasárnap dél­után a Saucon Parkban, a kelle­mes Flickinger Groveban tartan­dó nagy SAJTÓNAP PIKNIK-ről, széles körben talált le’kes visszhangra. Általános a véle nény, hogy mindent meg kel! enni a siker érdekében. Örömmel tapasztaljuk, hogy felhívásunk, melyben az egyhá­zak, egyesületek, a Lehighvölgyi magyarság minden tagja közre­működését kértük, hogy minél szebb, minél é'ményszerübb le­gyen a SAJTÓNAP PIKNIK és ninél jobban virágoztathassuk el a Lehighvölgy egyetlen ma­­jyar lapját, a Híradót, amelyet íz itteni magyarság apárol fiúra szálló hagyományként támogat, — szép eredményekkel kecseg­­et. Naponként jelentkeznek, skik felajánlják munkájukat a •endezés körül, továbbá uj elő izetők gyűjtésére és minél öbbeknek a SAJTÓNAP PIK­NIKRE való meghívására. Mindenkinek munká’át, segít »égét, támogatását köszönettel vesszük az ügy érdekében és kü­­ön is hálát érzünk, mert a ma­gyar sajtóért dolgozni egértel­­nü azzal, hogy cselekedni, küz­­leni egy szabad, boldog Ma­gyarországért, amely amelilett, hogy az amerikai magyarság boldogu’ását praktikus tájékozta­tással, útbaigazításokkal segítjük és szolgáljuk, legforróbb célunk! * * * A szenzáció erejével hatott és elkes örömet keltett, hogy a iAJTÓNAP PIKNIK ünnepi lisszónoka a Msgr. Varga Béla Cisgazda-párti vezér, a magyar .■»arlament volt elnöke, aki jelen­­eg, mint az Amerikától egyedül dismert emigráns szervezet, a Magyar Bizottság elnöke lesz. Msgr. Varga Béla, több mint valószínű, már szombaton, szept. )-én érkezik Bethlehembe, a Capisztrani Szt. János magyar •. k. egyházközség .kiváló plé­bánosának. Főt. Reseterics Jó­­:sef plébános urnák meghívására. Msgr. Varga Béla bethlehemi lá­­ogatása alkalmából Főt. Resett­les József plébános ur vendége esz. Msgr. Varga Béla szereplése negtiszteltetés lesz a Híradó és « egész Lehighvölgy magyar sága wimér« és kiacEtyk. nm AUGUSZTUS 23. jövő va^ár nap az újkori világtörténelemre végzetes datum húszéves jubileu­mi évfordulója lesz. Az egésa világ osztatlan meglepetésére ezen a napon kölcsönös meg nem támadási szerződést irt als Moszkvában Molotov, Stalin külügyminisztere és Ribbentropp Hitler külügyi hivatalának veze tője. Óriási volt az elképedés világ­szerte, mert közel három hónapja Moszkvában tartózkodtak Cham­berlain angol miniszterelnök megbízottai, Sir William Seed vezetésével egy angol delegáció és szövetségről tárgyaltak, még pedig a legnagyobb komol /Ság­gal, hiszen már Chamberlain is el volt szánva, hogy Hitlert le kell törni. Néhány hónappal előbb, 1939 március 15-én Hitler a leggunyo­­sabb cinizmussal megszegte i számára oly igen kedvező mün­cheni egyezményt, amely kard­csapás nélkül biztosította Német­országnak Csehszlovákia törté­nelmi szerves részét, a többségé ben németektől lakott Szudetavi­­déket. Nem respektálta a mara­dék Csehszlovákia függetlenségét és érinthetetlenségét, hanem lero­hanta Prága fővárost, az egé'z országot és német protektorátus­sá, gyarmattá tette. (Magyaror­szágnak ez már akkor rossz ómen volt: Mi lesz vele, ha egy euró­pai konfliktusban Elitler győz és a magyar földet, amelynek kü­lönböző pontjain német őstele­pesek élnek, szintén kolonizálni akarja? ) Így még senkisem sertette meg Angliát, senki sem csinált igy bolondót belőle így még senki­sem merte semmibe venni és sár­­bataposni a szerződést, amelyet Anglia és Franciaország kötött vele, hogy “megmentsük a békét a mi időnkre"! Örökre felejthetetlen marad az a mélységesen szomorú hang, amelyen Chamberlain ama már­cius 15-én este, a mikor megér­kezett Hitler országrabló csinv­­jének hire Londonba, kétszer is ismételte rádióbeszédében, hogy Hitler ezt még nagyon meg fogja bánni. He will be very, very sorry for it. . . * * * HA, MINT AKKOR gyanítot­ták, Chamberlain előzőleg azért alázkodott meg és ment Hitlerhez Godesbergbe, mert a béke meg­mentésén kívül azt is forgatta fejében, hogy jó volna Hitlert felcsatlakoztatni a Nyugatnak a Szovjet elleni frontjába, nem kétséges hogy Hitler szerződész­­szegése, -Csehszlovákia lerohaná­­sa egy csapással elsöpörte ily irányú terveit és érthető, hogy igen komolyan belefeküdt, hogy a Szovjetet megnyerje szövetsé­geséül és ezzel elszigetelje Hit­lert, sőt megakadályozzon egy uj világháborút, mert ha létrejött volna az angol orosz szövetség Hitler nem merte volna folytatni j területi zsarolásait s a német- j lengyel ellentétek nem mér­gesedhettek volna uj világhábo­rúvá. Chamberlain őszintén ambicio­nálta ezt a szövetséget, amelynek érdekében az erősen balo’dali, csaknem kommunista Sir Stafford Crippset külön megbízottként előreküldte Londonba, Stalin azonban inkább Hitlerrel kötött szerződést, mint a Hitlertől csúffá tett és háborúval fenyegetett j Nyugattal. . . Az augusztus 2 3 j előtt ti hetekben egyre furcsáb- j ban hatott, hogy az angol dele­gáció ott ül Moszkvában és a tár- i gyalusok csak húzódnak, egyre húzódnak... Az ok augusztus 23-án kiderült és három héttel később, amikor a hitleri blitzkrieg győzelme, Varsónak és Lengyel­­ország nyugati felének elfoglalá­sa után Hitler jóváhagyásával váratlanul megindultak a Szovjet csapatok Kelet Lengyelország el­foglalására, nyilvánvaló lett, hogy ( lesz egyetlen igaz magyar sem i aki elmulasztaná ennek a politi- ! kai, mint egyházi szónoknak egy­aránt nagyhírű és magával ragadó; vezérférfiunak hozzánk intézendő mondaniválóit. Élmény lesz a be­széde, szónoki tündöklése, dej annak mélységes igazsága, ma­gyar szelleme is, amit . mondani fog! * * * A politikai rész tehát oly ese- ! «lényszerű lesz, mint még soha a -ehighvölgyben és már javában olyik a műsor könnyebb műfajú szórakoztató részének megszer­vezése is. Tóth János remek or- - •.hesztrája a régi óbazai mulatsá­gok légkörét fogja visszavarázsol­­íi és a zene és énekszámok közt nem egy pompás meglepetés esz a közönség -nagy örömére! * * * Minden magyar testvérünknek,! akinek szivén fekszik, hogy a Le­highvölgy régi magyar lapja to­vábbra is hallathassa a magyarság! szavát és aki az örök magyar összetartózandóság tudatát szi­vében érzi, ott kell lennie ezen a lehighvölgyi magyar seregszem­lén. Ezért mindazon magyar és vend testvérünknek címére akiket -mint a jó ügyek támogatóit isme­rünk, MEGHÍVÓT és jegyeket küldtünk szét a maguk, kedves családjuk és legközelebbi barát­­jaik számára kérve, hogy azok ára fejében darabonként egy dollárt szíveskedjenek a meghí­vóhoz csatolt, megcímzett és felbélyegzett borítékban bekül­deni. Ugyanezen borítékban szíves­kedjék az esetleg fennmaradó jegyeket is visszajuttatni, de re­méljük, bogy a magyar sajtó nagy ügyéről lévén szó, mindem ki azon lesz, hogy a barátait is megnyerje az eljövetelre. Adataink nem teljesek és ha - valaki nem kapna meghivót, erre vezesse vissza. A pikniken is fo- ] gunk jegyeket árulni, öreg és uj i amerikás magyart a legmelegebb j testvéri szeretettel hívunk meg! Ha valamely barátunk bármely okból nem tudna résztvenni, kö­szönettel vesszük, ha annak je­léül, hogy méltányolja közel 40 esztendős munkánkat és LÉLEK­BEN velünk lesz a-z ünnepélyen, beküldi jegymegváltását. A ma­­gvarság . .számának sajnálatos csökkenése miatt magyarságunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom