Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-29 / 22. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Enterocl ns Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., unter the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 22-ik szám BETHLEHEM, PA., 1959 MÁJUS 29 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR MEMORIAL DAY a kegyele­­tes emlékezés napja, elsősorban az elesett hősök sirjai kidiszitésé­­re. De az életnek sok olyan hőse van, akik nem háborúban, de életük becsületes küzdelmeivel érdemelték ki a szeretetteljes, tisztelő emlékezést. Mindenkinek van ilyen kedves, dicső civil halottja rokonai vagy ismerősei körében. . . ők is megérdemlik hálás emlékezésünket. Gyászoljuk a világháborúk fronthalottait. Az elsőét is úgy magyar, mint amerikai vonnatko zásban. De ugylehet a világ ma szebben festene, ha Amerika 1917-ben nem avatkozik be és nem dönti cl a háború sorsát a Nyugat javára. . . Erről is azok tehetnek, akik esztelenül megüzenték a háborút az aljasan meggyilkolt főherce­gért, noha őt már semmikép sem lehetett feltámasztani. Hármas monarchiát célzó politikai tervei vele szálltak sírba. A magyarság vegyes érzelmekkel kisérte tria-1 lista szándékait, melyeket ha uralomra kerül, meg akart valósi tani s valóban bűnös esztelenség volt az egy sajnálatos halottból halottak millióit csinálni, a Mo­narchia és benne a .gyönyörű N-gy-Magyai ié—l ' seb rá­vetni, minden áron háborúval elégtételt venni a sötét politikai gyilkosságért, mikor úgyis elejé­től sejteni lehetett, hogy Ameri­ka, ha szüksége látszik, nem hagyja cserben angolszász véreit. De kinek vo'i akkor előrelátása látóköre Berlinben és Bécsben, ahol a legmagasabb helyektől a politikai é et aprószentjei;» a közepesség volt a politikai képes­ségek, az állemférfiui elhivatott­ság maximuma? * * * SAJNOS az első világháború megüzenésének végzetes dőresé­gé az eredendő oka mindannak a tragédiának, amiben ma annyi millió ember vergődik a világban, köztük sokan elűzve a honi rög­ről, — hogy az oly rosszul "meg­fontolt és meggondolt “hadüze­net miatt a harctéren elpusztult ember milliókról és családjuk boldogságának pusztulásáról ne is szóljunk. . . Negyven év perspektívájából tisztelegve az első világháború hősi halottjai felé, legna­gyobb fájdalommal arra kell gondoinunk, mily hiába haltak meg. A világ nem lett jobb, iga­­zabb hősi áldozatuktól. De min­den becsülés és szeretet emlékük­nek, mert ők nem tehettek róla. Megtették, amit az állam köte­lességükül irt elő. Nem rajtuk múlt, hogy a Monarchiát és a szövetséges Németországot nem államférfiak, hanem gyenge po­litikusok, fantáziátlan kontárok vezették, akik nem bírtak ráter­mettséggel a felidézett helyzetben szükséges bátorsággal. . . Ferenc Ferdinánd azért nem volt népszerű a magyarok előtt, mert nem szerették a gondolatot, hogy a Monarchia szlávjai mint harmadik partner kerüljenek melléjük és az osztrákok mellé és osztozkodni kelljen velük a hatalomban, a közhivatalokban stb. De Magyaország még mindig jobban járt volna, ha elmarad a világháború és Ferenc Ferdinand | életben maradva megvalósíthatja trialista terveit. Nem került volna sor Magyarország két harmadá­nak elszakitására, a trianoni jus­­tiemordra. Nagy Magyarország épségén aligha történt volna ér­demleges változás, kivált hogy a Monarchiában, amúgy sem jelen­tettek sokat a határok. A péter­­vári cári külügyminisztériumban tudták, hogy ha Ferenc Ferdi­­ntnd Jetben marad és megvaló­sítja a Monarchia szlavjait lecsil­lapító trializmust, befellegzik a Kárpátok lejtőin túlra sandító vágyaiknak, imperialista álmaik­nak. S ezért ölették meg a főher­ceget. > * * * A MÁSODIK világháborúba Amerikának be kellett lépnie Pear! Harbor miatt, amely orvtá­madásba, — minden hazug pro­­papandával ellentétben, — Hitler beleugratta rövidlátó Japán szö­vetségeseit. Hitler Istennel vetélkedni akaró faji örült volt és nem volt csoda, hogy nem látta előre vég­zetét, azt hogy minél inkább győz kezdetben, annál inkább hivja ki buikósa végzetét. De a lcótyag — mentesnek, jó­zannak hitt japánoktól, akár­mennyire is összeszövetkeztek Hitlerrel, meglepetés volt a pearl harbori gazság. Ferenc Ferdinánd gaz megöletését le lehetett volna nyelni Bécsben és Berlinben. A pearl harbori infámiát Amerika nem nyelhette le. Hitler Adolf a japánoknak az orvtámadásba való beugratásával' végleg a Szovjettel való élet­halál szövetkezésbe kergette bele, Amerikát. Nem árt erre emlékez­ni, amikor mostanában az egy­kori Hitler kollaboránsok lapja F. D. Rooseveltet az eddiginél is féktelenebbül (és fölötte illeték­telenül) gyalázza, mint legfőbb háborús bűnöst és korunk tragé­diájának legfőbb okozóját, leg­­gyülöíetesebb emberét. J\/| í TTAA«t!»rt T3.A_AfV*T Írásban azt hirdettük, hogy Ame­rika Stalinnal, a kommunistákkal ;sak a háborús fronton van együtt, de nem a hinterlandban s. nem itthon.De a legpogányabb Dkból gyilkoló embernek Hit­ért tartottuk s embertélenségi rekordját ma sem engedjük tőle ílvitatni, noha a kommunisták jsztályharcos vérengzései régóta örekednek a nyomába jön­­ii... De igazolja Rooseveltet nindaz a nérói tébolyult diktató­rikus mánia is, amellyel. Hitler oinden szabad gondolatot nem­csak elfojtott, de a neki nem okonszenves származása vagy lel :ü embereket haláltáborokban ki loztatta és számlálhatatlan tö­megekben meg is gyilkoltatta. Roosevelt a keresztény erköl­­:siség becsületét mentette meg, rmikor nem ment bele másba, :sak unconditional surrenderbe, eltétlen megadásba minden dők e legförtelmesebb emberi aestiájával szemben. A feltétlen megadás politikájára szükség íróit azért is, mert erkölcsi lehe­­retlenség volt, hogy a kannibáli lémet názi párt, Hitlerrel vagy nélküle tovább létezhessék! * * * ROOSEVELT Amerikája le­mosta századunk, a huszadik század európai civilizációjáról a tannibalizmus rettenetes szégyen­­foltját. És miként elismerjük, logy a magyarság a történelem riharos századai során gyakran íősiesen harcolt a kereszténység, i Nyugat védelmében, úgy ángolóan -kell tiltakoznunk az sllen, amikor az említett szélső­jobboldali lap és más világrész­­ieli hasonszőrű magyar lapok áz­tál bolonditják a magyarságot, iogy a második világháborúban ,s a Nyugat mellett harcolt s hogy srre büszke lehet. Hazudik a mu­zsikaszó. Hitler oldalán , nem a Nyugatért és kultúrájáért, hanem Hitler európai “Uj rendje szol­­»anépi, segédnépi sorsa boldog­talanságáért lehetett csak harcol­ni, a pogány barbarizmus Quis­ling jének lehetett csak lenni és i magyar kormány helyezkedése akkor lett volna dicső és hősies, ha meglátva azt hogy ‘ két po­gány közt egy hazáért”, kell narcolnia, magatartását bátran ehhez igazította volna. Mégha átmenetileg úgy látszott volna Es, hogy ezzel elv eszejti önmagát, óriási erkölcsi tőkét szerzett vol­na a világ ejgtt ó| azt területi kérdésekben kamatoztatni, az elszakított magyar lakosságtöm­­bők visszaszerzésére kihasználni megpróbálhatta volna a békeasz­talnál . . . De persze ezt nem tehette, mikor egyik puccsal és idegen fegyveres segítséggel hatalomra tört politikai pártkisebbség gon­doskodott róla, hogy a békeasz­­talnál Kisantant ellenségei oda­vághatták, hogy hiábavalóan is végsőkig kitartott Hitler mel­lett, holott ha Hitler győz, a ke­reszt helyére a horogkeresztet tette volna az oltárra és, — leg­utóbb nyilvánosságra , került ok­mányok szerint, — nemcsak a svábok lakta Dunántúlt csatolta volna Németországhoz, hanem az egész egykori Osztrák Magyar Monarchia valamennyi egykori országát is, azzal az indokolással, hogy ez országok a Habsburgoké, egy német dinasztiáé voltak, te­hát a Harmadik Birodalmat ille­tik! , * * * A NÜRNBERGI per iratai kö-i zött fekszik a D—679 jelzésű jelentés, amelyet Kaltenbrunner, a német titkosrendőrség főnöke kapott Höttltől a magyarországi német hírszerző expozitura veze­tőjétől és amely Magyarország teljes politikai és gazdasági gyar­matosítása alapjai lefektetésének még a háború alatti megkezdését sürget és igy kezdődik: “A birodalom szompontj^iVyri távolabbról tekintve. If*,» «„wWIiV w a . . . t& . —» leges részének bekebelezése.” (Ha több helyünk lesz, ismer­­etni fogjuk a hosszú memoran­dumot. Nem kétséges, hogy e német szándékokról az akkori magyar szélső jobboldali körök, amelyek kapcsolatban álltak Höttllel és állandóan sürgették Hitlernél, hogy helyezze hatalom ba őket s amelyek külföldre ke­rült maradványai különösképen ‘nemzeti emigrációnak” nevezik j magúkat, tudomással bírtak. . . ) * * * UJ HŐSÖKÉRT is gyulnak ki az emlékezés fényei ezen az innepen. Azokért, akik 1956 Dktóber-november forradalmá­ban áldozták életüket a kommu­nizmus és terrorja ellen, az egyé­ni szabadságért és polgári világ­nézetért. S azokért, akiket a kommunista osztá.ybosszu a for­radalom bukása után kivegezte­­tett Budapesten és a vidéki váro­sokban, a forradalom gócpont­jain. És első Ízben le3Z évforduló­ja junius 1 8-án Nagy Imre, Maié­ter Pál, Szilágyi József és Gimes Miklós kivégzésének. Az ő tragé­diájuk Magyarország cserbenna­­gyatásának tragédiája. Mentege­ti-e a Nyugat magatartását, hogy a forradalom a nyugati államfők megkérdezése nélkül tört ki s hogy a Nyugat nukleáris háború­tól félt, amelybe a nem várt fel­kelésbe való fegyveres beavatko­zás vitte volna bele a világot, Örök nyitott kérdés marad, mi történt volna, ha 1956 októ­ber 29 és november 4-ike között Amerika bejelenti, hogy nukleáris háború lesz belőle, ha az oroszok visszatérnek, hogy megerősitett gyalogsági és tankeróikkel lehen­gereljék Magyarországot? Azt hiszem, az oroszok akkor is visszatértek és megkísérelték volna lehengerelni Magyarorszá­got, mert különben a többi Vas­függöny ország is felkelt volna. S ne felejtsük, hogy épen azon napokban történt Kruscsev első nukleáris zsarolása a suezi csator­na miatt Nasser ellen indított megtorló háború kapcsán, ami­kor is Kruscsev 1 2 órás terminus­sal közölte Eisenhower elnökkel, hogy roketteket küld Anglia és a többi támadó ellen, ha abba nem hagyják a Nasser elleni akciót. S Eisenhower azonnali közbelé­pésére Eden angol miniszterelnök meghátrált, abba is hagyta. A meghátrálások évadja volt ejf, Ma|yaforsjEá|, mint Suez JOHN FOSTER DULLES HALÁLA KUTATÁS az “EGÉSZ SÉGE g” CIGA­JE Jután ajA -----­'bői kilenc -1'“ '»int ki, amelyet*. v ek bőre alá tecs kendezve ráki okoztak bennük Arra is ráj >ttek, hogy a do hány füstjében bár igen csekély mennyiségben, arzén is található amely tudvalevőleg erős méreg Az arzén a különböző permetezi; anygaokból kerül a dohánylevélre és ezen keresztül a dohányzó ember tüdejébe. Ez a két megismerés szolgál­tatja az alapot azokhoz a vizsgá­latokhoz, amelyek pontos és el­lenőrizhető mérísek alapján fog­ják meg a kérdést, amelyek a tü­dőrák és a cohányzás közötti összefüggést, Hoiozati kapcsola­tot fizikai mérések utján kíván­ják tisztázni. Másik vizsgáhti módszer sta­tisztikai elveker alapul. Hosszú időre visszamenőleg megvizsgál­ták az összefügjést a dohányzás mértéke és a tüiőrák esetek szá­ma között. Hár«m kategóriát ál­lítottak fel, az írős dohányosok, a gyenge doháiyosok és a nem­dohányzók csopirtját. Kimutat­ták, hogy az erő;dohányosok kö­zött a legnagyobb és a nemdo­hányzók között : legkisebb a tü­dőrák esetek szína. A fizikai-kériai vizsgálatok azt is kimutatták hogy a füstben található és ráki okozó anyagok nincsenek meg ; dohányban, ha­nem a dohány légésekor kelet­keznek. Ez a ftfedezés reményt nyújt arra, hogyesetleg csökken­teni lehet az ilymódon keletke­zett anyagokat, a az égés hőfo­kát sikerül v.amilyen módon megváltoztatni, i kutatók, Dr. Ernst L. Wyndf és társai a Sloan—Ketterinj Intézetben 9 alkatrészt talált? a dohányfüst­ben, amelyek und az “erősen aromás cyclikushidrobarkonok” csoportjába tartanak. Közülük azonban csak lyolc bizonyult olyannak, amelyrákot okoz. A kilencedik ákot okozó al­katrész a dohányistben az arzén. A kutatók egy lásik csoportja Dr. R. H. Hollad, Dr. R. H. Wilson és Dr. / R. .Avedo a Texas-i Egyetaen kimutatta, hogy az amerai dohányok , 42,552 rész arzt tartalmaznak egy millió rész ohányban. A kutatók azt is ebizonyitották, j hogy a jelenlegkrzén tartalom t 200—600 százalkal magasabb, . mint 1932-ben at. j A különböző szürőtipusokon végzett vizsgálat' azt mutatják, , hogy ezek nem nyon hatásosak j HZ arzén visszájáiéra. , I !*' TESTI MUNKA A MA­GYARORSZÁGI IS KÓLÁKBAN Budapestről jelentik: A ma­gyar kormány rendeletet hozott, amely bővíti az olyan elemi isko- I Iák és gimnáziumok számát, 1 amelyekben bevezetik a gyakor­lati otatást. Az oktatásnak ezt ! a módját először az idei tan­évben vezették be, 550 elemi és 70 középiskolában. Ehhez a | számhoz most újabb 500 elemi 1 iskola és 40 gimnázium csatla­­| kozik. A gyakorlati iskolák és gimná­ziumok tanulói hetenként több órát töltenek az iskolamühelyek­­ben, gyárakban, vagy az állami birtokokon. Az uj rendszernek nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert “a tanuló ifjúság közvetlen kaocsolatba kerül a munkásosz­tállyal és jobban megérti törek­véseiket, nehézségeiket és ered­ményeiket.” A gyakorlati oktatással párhu­zamosan erőfeszítéseket tesznek a tanulók ideológiai színvonalának emelésére is. A tanítókat és ta­nárokat felhívták, hogy ebben a vonatkozásban fejtsenek ki na­gyobb tevékenységet. Az oktatásügyi miniszter nem­régiben hangoztatta, hogy a pe­dagógusoknak elsősorban az is­kolákban kell tevékenykedniük, társadalmi és iskolánkivüli köte­lezettségeik pedig csak ezután következnek. HOLTPONT GENFBEN A genfi konferencián nem tör-J/Cooij' jasőrnVívjjg^merikai aján­- lat es a Szovjet ajamar ossze­. egyeztetésére. Amerika hajlandó- egyes ügyeket kivenni az aján­­r latból és külön tárgyalni, de a franciák és nyugatnémetek ezt . ellenzik. i Herter külügyminiszter tilta­­; kozott az ellen, hogy Gromyko i a beszédeiben a NATO-ról és Amerikáról azt állítja, hogy há­­. borúra készülnek. Megbélyegezte . ezt a propaganda rágalmat. — Beszédében helytelenítette a •Szovjet azon törekvését, hogy • állandósítsa Németország szét­­szakitottságát, mert “egy nemze­tet nem szabad szétszakitottság­­ban tartani". (Trianon, oh! Szerk.) Valószinü, hogy a külügymi­niszterek között Dulles temetésé­ről való visszatérésük után titkos tárgyalások fognak kezdődni az üléstermen kívül, hogy megkísé­reljék a helyzetnek a jelenlegi holtpontról való elmozdítását.---------------OOO-------------­TELLÉR EDE JAVASLATA Teliér Ede a világhírű atomfi­zikus az Amerikában megrende­zett világűr konferencián azt a javas.aiot tette, hogy a földtől 160 millió kilométerre kellene nukleáris kísérleti robbantást vé­gezni az Einstein féle relativitás elmélet ellenőrzésére és a világűr alkotó elemeinek megállapításá­ra. Teliér szerint e nagyon drága tudományos kísérletben az egész világ tudósainak közre kellene j működni. Az emberiség számára rendkí- . vül nagy jelentősége volna a kí­sérletnek, amely nagyban hozzá- j járulhatna az űrhajózás jövő pro­blémáinak megoldásához. —-------------ooo----------— j AZ ATLANTI SZÖVETSÉG 12 NEM FOGADHATJA EL A RAPACZKY TERVET t Spaak, az Atlanti Szövetség J főtitkára a nyugatnémet televízió- * nak adott nyilatkozatában kije. 1 lentette, hogy az Atlanti Szövet- t( ség számára elfogadhatatlan n Rapaczky lengyel küRigyad siszter és Kennan volt amerikai nagy- 0 követ terve, mert mindkét : S Né- g netország semlegesítését és az a amerikai csapatok kivonulását ;r rányozza elő. v Nem tartja azonban kizártnak s< így szabad övezet létesítését, de g. tem határozta meg annak föld- h rljlí InlAnitt F • igazolási kísérlete között, október j végén, illetve a november első | napokban nov. 4 előtt nagy dol­­j gokat művelhetett volna Ameri­ka, — ha a sarkára áll. Hogy nem igy történt, azért Dulles emlékét is történelmi fele­lősség illeti s kérdéses, hogy a történelem igazolásul el fogja e fogadni az orosz hidrogénbom­ba és rakéták létét? Világraszóló temetés XXIII J ános pápa Rómában imádkozik Dulles lelkiüdvéért. (Dulles egyik fia katolikus szer­zetes. ) Az angol királynő, De Gaulle és más államfők részvét­­távitatot küldtek. A középületeken az egész or­szágban és a külföldi követsége­ken és katonai épületeken félár­­bócra bocsájtották a nemzeti zászlót. Dulles nemzeti temetést ka­pott. A holttestet a washingtoni National Episcopal Székesegyház­ban ravatalazták fel és tették ki közszemlére. A temetési szertar­tásra Herter külügyminiszter ha­zautazott Géniből és a genfi konferenciát két napra felfüg­gesztették. A temetésre Washing­tonba repült Selwin Llbyd angol és Couve de Murvi.lle francia, sőt Gromyko Szovjet 1 ' agyminiszter és résztvett a 83 éves Adenauer nyugatnémet kancellár, valamint több más nyugateuropai és a japán külügyminiszter is. A washingtoni szertartás után Arlingtonban teljes katonai tisz­teletadással ment végbe a teme­­: -nhower elnök mindket­tőn résztvett. Dulles az eszméinek fáradha­tatlan, odaadó harcosa volt szer­vezete végső összeropponásáig. Halálával uj fejezet kezdődik Amerika külpolitikájában. Re­mélni kell, hogy a Szovjet kom­munizmus terjeszkedési törekvé­seivel szemben semmivel sem engedékenyebb, mint Dullesé John Foster Dulles, az Eisen- 1 ower adminisztráció április 1 5-ig volt külügyminisztere, aki hetek óta hősiesen tekintett végzetes rákbetegsége következtében meg számlált napjainak vége elébe, vasárnap, május 24-én reggel J megszabadult földi szenvedesei­­j tői. Betegsége utolsó szakában | tüdőbaj is siettette a katasztrófát s a rák átterjedt a nyak a, majd az egész -testre. Nagv fájdalmai miatt az utolsó napokban állan­dóan kábító szerek alatt tartot­ták. Eisenhower elnök a mint hé: közepén a legnagyobb polgári érdemrenddel, a Szabad :ág- Éremmel tüntette ki Dullest. A kitüntetést az elnök fia, Major lohn Eisenhower vitte a Walter Reed kórházba, ahol átadta Dullesnének, hogy alkalmas perc­ben juttassa férjéhez. Ünnepé!vés átadásról a beteg válságos álla­pota miatt már nem lehetett szó. Dulles halála világszerte nagy sajnálkozást keltett s csak a Szovjetblokk országainak hivata­los és kommunista köreinél talált közönyre. A nyugat európai or­szágok politikusai közül nem mindegyik értett egyett vele. — Némelyek tulmerevenek tartották a kommunistákkal szemben en­gedékenységtől tartózkodó poli­tikáját. mig mások éppen ezt becsülték benne. így például Adenauer nyugatnémet kancel­lár. Magyar szempontból. . . Dulles a lemondása után mint az elnök külpolitikai tanácsadója ,Jta-Ko<J-»ti1 tlCTlc.a Jlg -1«.. megengedte. Az 1952-es Eisenhower vá­lasztási kampányban békés utón való “felszabaditási politikát” hirdetett a Truman féle fel­­tartóztatási politikával szemben. De hamar kiderült, hogy ez csak választási fogás volt és 1956-ban neki is része volt abban, hogy cserbenhagyták Magyarországot. Az oroszok első és -második le-Kruscsev jegyzéket küldött a NATO-országok nukleáris fegyverkezése ellen Kruscsev jegyzéket intézett Washingtonhoz, melyben kifogás solja, hogy Amerika nukleáris fegyvereket szállít NATO szö­vetségeseinek, kivált Nyugai- Németországnak. Ezt aggressziv (ellenséges) lépésnek minősiti. Hangoztatja, hogy “a békére rendkívül veszélyes következmé­nyekkel járhat” és “árt a genfi konferenciának. Hasonló jegyzéket intézett Kruscsev a nyugatnémet kor­mányhoz is s abban megvádolja, hogy uj militarizmust és bosszú­­hadjáratot (revancsot) akar. A washingtoni kormány ismé­telten értésére adta a Szovjetnek, hogy a nukleáris fegyverek s maga a NATO szervezete csak önvédelmi célokra szolgálnak. — Hétfőn a State Department egy szószólója úgy nyilatkozott, hogy e kérdésben már annyi felvilágo­sítás hangzott el, hogy Kruscsev jegyzékére feleslegesnek tartják válaszolni. i Ha jun. 30-ig nincs uj acél-szerződés, Eisenhower 90 nanos lehülési időt rendel el A 12 acélgyár, melyek képvi­selői most folytatnak tárgyaláso­kat az acélmunkás unionnal a kollektiv -szerződés megujitása iránt, nyilatkozatot adott ki melyben kétségbe vonják Mc­Donald union elnöknek a gyárak nyereségeiről terjesztett adatai, különösen az acélárak és munka • bérek emelkedése közti párhu­zam helyességét. Hangoztatják a gyárosok, hogy törekvésük “olyan egyezségre iutni, amely az összes érdekelte­ket legjobban szolgálja, megál­dja az inflációt és elősegíti, hogy ;öbb munkást tudjunk alkalmaz­ik” A tárgyalásokról eddig semmi ilyan érdemleges hir nem szivár­gott ki, amely kilátást adna, hogy i sztrájkra nem kerül sor. Washi­ngtoni körök azonban biztosra -eszik, hogy junius 30-án akkor em lesz sztrájk, ha nincs uj zerződés, mert szerintük Eisen­­lower elnök ez esetben a Tafí- JartUy törvény értelmében 90 napos lehülési időt fog elrendel­ni, amely alatt nem szünetedet a munka és a tárgyalások tovább folyhatnak. A KATOLIKCIZMUS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Most jelent meg az 1958 év­ről szóló Catholic Directory, amely szerint az Egyesült Álla­mok katolikusainak száma 39,- 505,475 főnyi rekordot ért el. A papság száma 52,689, a teljes idejű tanszemélyzeté 156,- 1 1 6 fő. A 94 egyházmegyei sze­mináriumnak 19,602 növendéke van. A 9,814 egyházközségi ele­mi iskolában 3,994,001 gyermek tanul. A magasabb katolikus iskolák növendékeivel együtt összesen 8,549,019 amerikai fiú vagy lány részesül katolikus ta­nító nevelésben. A katolikus kórházak száma 942 s az ágyak száma 133,819. Az 1958-ban e kórházakban ke­­**l»$k száma milliékr» ügyében egya ánt. . . Most Berlin ügyében erőskö ij ciünk, hogy ez,ttal nem hátrálunl L meg. Miért vavyunk most bátrab • bak? Talán Pert érezzük, hogj j Kruscsevnek í CSak a szája jár . de épp úgy fázk a hidrogénbom bús távrakétátq, mint mi? z *- , bármin r ian jesz ;s £m lékezés Napjái gokéért gyujtunl gyertyát, ]Vlagyarországér nem! i Magyarorsz. g nem ,haU meg . * magyar nép S,e!lemi és erkö;cs erői, tudása, karata életerej< nem került sirl>a gzért mert mos egy másik társadaimi oszt^ egyik csoport ragadta ideget segítséggel magáh{)2 a hata]mat Voltakep ezt *ette Horthy is £ t N^y ,EntenteJ és a románok ak ciomak ered ✓ i ✓ . i o i o , 0 .nenyekent IVIV ben es ozaiasi *• £öi , , ,, tt a nemet nazi tel i sobbrendű irnépi" p0gányol i fegyverei segU égével , 944.ben , De a tortenehTinek még ninc!- vege es sohase,^ szabad fe]adni t i ^m-enyt, hogy jÖR még o]yar Magyarország amelyről a ma ’ gyarsag legj bb hŐ9j halott fia álmodtak es életüket ad. tak: a múltból ^ ami örökérté. kü átmentő .g továbbépitő a szabadsagot a népjólétte] együtl mmden fia szám<ira biztositó, minden f.anak bo!doguiását iga2 anyakfn‘ SZlvén viselő, testvéri szabad Magyatország!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom