Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-06 / 10. szám

BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at tie Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879'’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.......................... $5.00 Official Organ of the IIungarian Churelies and Societies of Beth­lehem and Vicinity'. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 10-ik szám BETHLEHEM, PA., 19E9 MÁRCIUS 6 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR A KÖLCSÖNÖS megnemtá­madási szerződésnek terve, amelyet Kruscsev a Moszkvában vendégeskedő Macmillan angol miniszterelnöknek nem kevesebb mint ötven évre ajánlott fel, az eddigiek szerint kutb% esett. — Amikor e sorokat Írjuk, Macmil lan még a Szovjetben van, de reméljük, az utolsó napon sem jön létre efajta szerződés, amely­nek megkötése ‘‘unfair” volna Amerikával, de épp úgy mind­azon országokkal szemben i amelyeknek elintézetlen ügyeik vannak a Szovjettel, értve ez­alatt elsősorban az erőszakkal kommunista uralom alá került keleteuropai országokat. Kezdetben egyes londoni la­pok élénken jósolták a megnem­támadási szerződés létrejöttét. A hangulat változást Kruscsev feb. 24-i két órás moszkvai rádióbe­széde okozta, amely a Macmil lan fogadtatatásánál mutatott álszivélyességgel kirivó ellentét­ben, a berlini kérdésben elutasí­totta a legcsekélyebb engedé­kenységnek még a gondolatát is. És a Nyugat által ajánlott külügy­miniszteri konferencia eszméjé­nek csaknem teljes elvetésével államvezetői csúcskonferenciát követelt. Kruscsev ragaszkozott ahhoz, hogy a Nyugatnak tudomásul kell vennie> hogy két német ál­lam létezik és mindkettővel bé­keszerződést kell aláirnia, Vagyis inkább álljon fenn két német állam, de ne legyen szabad vá­lasztás, mert akkor Kelet Német­ország kicsúszna a karmaikból, míg egy államszövetségben egyen rangúként volna akciólehetősége a nyugati részen és szabadon fúrhatná Adenauer individualista rendszerét. Mindez nem újság, sok év óta igy látja, aki csak esgy kicsit is lát és már 1948- ban nem dőlt be a Kreml akkori blöff jenek, hogy a németek sza­bad választásokkal való egyesí­tését nem ellenzi. * * • ÚJÓLAG fenyegetődzött, hogy ha Berlin ellátása kapcsán Ame­rika megsérti a Szovjetzona (Kelet Németország) határait, háborút fog jelenteni. Fenntar­totta a Nyugat Berlin kiürítéséről és szabad várossá nyilvánításáról felvetett javaslatát is, amelyet a Nyugat már elvetett. Hangoztat­ta, hogy nemcsak eszük ágában sincs feladni a kommunizmust Kelet Németországban, de leg­főbb törekvésük azt továbbépíte­ni és — mondta pökhendin — ideje, hogy ezt Nyugaton már tudomásulvegyék. Az egyesítés, ismételte a két Németország egymásközti ügye és a négy szövetségesnek nincs köze hozzá. Ez persze távolról sincs igy hiszen a második világ­háború egyik -még le nem zárt nemzetközi kérdéséről van szó és igy mi egyéb a Kelet Németor­szágban szabad választások mel­­lőzsével felerőszakolt kommuniz­mus, mint a Szovjet továbbra is tervezett beleszólása a németek ügvébe? Ez erőszakos beleszo'ása nélkül régóta már hírmondója sem volna a kommunizmusnak az orosz zónában. Vésszel fenyegetett mindenki*, ha betör a keletnémet köztársaság területére, amely “a varsói szerző dés alapján a Szovjet szövetsé­gese s amelyet a Szovjet meg fog védeni". Ragaszkodik ahhoz is, hogy konferencia esetén Cseh­szlovákiának és Lengyelország­nak, mint Hitler első áldozatai­nak ott kell legyen a helve a német békeszerződés megalkotá­sánál. Alpári hangon támadta Adenauert, mert “Németország atomfegyverekkel való felfegy­verzésének bajnoka", ami szerin­te nem egyeztethető össze a ke­resztény békészeretettel. Nyilván az ateizmus, az istentagadás elő- ' jogán tartia a Szovjetet illetékes­nek atomfegyverek birtokára, — : ami nemcsak nevetséges, de : wemt«]«n is! DULLES MAGA FOG DÖNTENI Dulles külügyminiszter radiun kezelése tovább folyik a wash ingtoni kórházban. Az orszáí leghíresebb rákspeciálistái adjál egymás kezébe a betegszoba ki lincsét és remélik, hogy ha i gyógyíthatatlan betegségtől nerr is tudják megszabaditani, sikerű életét meghosszabbítani és miné tovább képes lesz Eisenhowei elnököt külügyi tanácsaival el látni. Az elnök a február 25-i sajtó konferenciáján úgy nyilatkozott hogy Dulles addig marad hivata Iában amig képesnek érzi magái betöltésére s amikor a 4—5 hétig tartó rádium besugárzáso­kat befejezték, Dulles maga fog dönteni képesnek tartja e magái munkája folytatására. Kruscsev hétfőn meggondolta magát és ellentétben február 24 i beszéde elutasító hangjával, mos; hajlandó hozzájáru'ni a ber’ini ügyben a nyugati szövetségesek által javasolt külügyminiszteri konferenciához, ha (1 ) előre garantálják, hogy azt csúcskon­ferencia fogja követni (2) ha Csehszlovákiát és Lengyelorszá­got (mindkettő Németo.szág el­keseredett ellenfele) is meghív­ják, hogy a három nyugati kül­ügyminiszterrel három kommu­nista álljon egyenlőként szemben Washingtoni hírek szerint a | Fehér Ház továbbra sem hajlan­­| dó lekötni magát a csucskonfe­­j rencia mellé, amelynél nincs előre j kilátás legalább valami ered­­menyre. A külügyminiszteri kon­ferenciát épen azért kívánják megtartani, hogy ott derüljön ki van e értelme, hogy az államve­zetők összejöjjenek? Moszkvában Macmillan angol miniszterelnök hétfőn, a moszk­vai látogatásának befejezése előt­ti napon úgy nyilatkozott. Hogy a kiéleződött válság megoldására ő is csúcskonferencia mellett van. Hasonló értelemben nyilatko­zott Hugh Gaitskill, az angol Labor Party vezére is, aki mi­niszterelnök lesz, ha Macmilan nem kap többséget az idei vá­lasztásokon. Adenauer nyugatné­­német kormánya elkerülhetetlen­nek tart egy csucskonfernciát. Kruscsev a német Szovjetzónában. Kruscsev szerdán a lepzigi 1 (nemet) Nemzetközi Vásárra ; Keletországba repült. Az utóbbi napokban sűrűn hangoztatta, hogy ha nem tartják meg az ál­tala a német békeszerződés meg­kötésére javasolt békekonferen­­j ciát, a Szovjet külön békét fog kötni a keletnémet kommunista kormánnyal. Várható, hogy erről fog tárgyalni a keletnémet kor­­; mány vezetőivel, Ulbrichttal és Grotewohllal, akiknek május 2 7-én át akarja adni Berlin Szov­jet szektorának közlekedési igaz­gatását. A kommunista Kina hadügy­minisztere máris nyilatkozatot adott ki, hogy ha Berlin miatt háború tör ki, Kina teljes kato­nai erejével a Szovjet segítségére lesz. (Ez persze csak ijesztgető trükk.) A washingtoni szenátus egyes tagjai nyugtalanok. Javíts szená­tor (Rep. N. Y.) osztozik a de­mokraták azon álláspontjával, hogy Eisenhower inkább emelje fel 2—3 billióval a költségvetést, de a távrakéták elleni védelmet legmesszebbmenően meg kell valósítani. Mansfield, Humphrey ér. más szenátorok is cselekvést követelnek és egyesek sürgetik, hogy részleses mozgósítással minden eshetőségre már mostan fel kell készülni. MacDONALD 3 HAVI FIZETÉSES SZABAD­SÁGOT KÍVÁN AZ ACÉLMUNKÁSOKNAK vizeket, hogy aztán arra számit­­! va, hogy Ame.ika valahol nagy hibát követ el, hal szhasson a | zavarosban, évp úgy meg fogja -úszni, mint megúszta a Quemoi és Matsu formosai előszigetekke: kapcsolatos fenyegetéseket. Nem szoktuná túlságosan rajongani Dulles külügyminiszte­rért, de aligha tévedünk azt hívén, hogy e gerinces fel épésért a végzetes betegséggel sajnos valószínűleg reménytelen harcol vivő miniszter fanatikus odaadá­sát is sokban illeti meg "kredit”, meleg elismerés. Az izgalmak növekedéssé, a Kruscsevtől a berlini kérdésben | felállított május 27-i dátum köze­ledése dacára változatlanul hisz- i szűk, hogy Kruscsev csak blöfföl, 1 kísérletezik, beugratási manőve- i reket folytat, amelyeknek nem | szabad bedőlni. Világháború pedig nem lesz most a berlini ügyből, mert Kruscsev éppúgy fázik a hidro­génbombától és távrakétától mint mi. . . Legfeljebb zsarolni pró­bálhat velük, de ez sem szabad sikerüljön, mert ha talán egyik másik legújabb fegyver körűi van is némi előnye, az amerikai védelem erői együttvéve ütőké­pességben alkalmasint- ma sem állnak a Szovjeté mögött és igv balekség volna bárme'y nukleáris fegyerekkel való terrorizá’ó ki­­sérletnek lépre mennünk! * * * THE JOURNEY (az utazás) cimén Becsben felvett filmet játszanak most országszerte. A film hátteréül az 1936-os ma gyár szabadságharc szolgál, de épp úgy megtörténhetne másutt is. Nem a szabadságharcról szól, amelynek utolsó SOS rádiókial­­tásai akkor hangzanak be'e a megmerevedett világba, amikor a darab kezdődik. Egy nemzetközi turista társa­ság a forradalom miatt ottreked egy nyugat magyarországi város­kában és miután a Helyi orosz parancsnok azt hiszi, hogy me­nekülő szabadságharcos is van köztük, nem engedi, hogy útju­kat folytassák Ausztria felé. — Tényleg van otj, egy sebesült szabadságharcos, akit a turista csoport egyik angol hölgytagjá­hoz érzelmi kötelékek fűznek. A hölgy bujtatja a sebesültet s a többi utas azt hiszi, hogy az orosz őrnagy azért nem engedi tovább őket, mért szerelmes a hölgybe. , Követelik tőle, hogy áldozza fel magát, mert úgy hi­szik ha ez megtörtént, az őr­nagy meg fogja engedni tovább­utazásukat. Az őrnagy elfogatja az álnevű sebesült szabadságharcost, aki­nek élete veszélyben van. Ami­kor azonban a hölgy megjelenik nála az “áldozatra”, nem él visz­­sza a helyzettel, mint Scarpia rendőrfőnök Sardou hires rém drámájában, a Toscában, ame­lyet Puccini oly fenségesen zené­­sitett meg: nem reflektál a sze­relmi áldozatra, sőt maga is se­gít a hölgynek és a szabadság­­harcosnak, hogy átjussanak Ausz­­rtiába. Már osztrák földön, ér­zelmesen el is búcsúzik tőlük, amikor egy még le nem szerelt kis partizán csoport lesből agyon­lövi. Nem hisszük, hogy sok ilyen lágyszívű Szovjet katonatiszt vol­na. Ha talán akadt ilyen, semmi­esetre sem tipikus, hanem az r kivétel, amely megerősíti a sza­bályt. S a szabály az, hogy ma 40 év után, a Szovjet katona az osztályharc neveltje, az osztály­harc katonája. Alkalmasint va­lóban voltak a magyar szabad­ságharc leverésére jött Szovjet­katonák között akik sajnálatot vagy valami halvány együttérzés­félét éreztek a magyar néppel, de a zöm kevésbbé és a kora ifjú­ságtól osztályharcos gondolko­dásra beállított tisztek még ke­vésbbé. Ha nem tudnánk hogy a magyar szerző. Tábori György csupán j4l jövedclme*S filmet | j AZ EMBERISÉGNEK azon ban valóban a legnagyobb lé! gondja a huszadik század rr.áso dik felében, hogy rendet teremt­sen, — ha lehet és tud — a kérdés körül, hogyan lehet meg­óvni a világ biztonságát attól, hogy valamely hatalom, legyer az akár a Szovjet, akár az újból egyre erősödő Németország vagy más, önkényesen vil igpusztitásl idézhessen fel, egy uj Stalin (és Kruscsev kezd egyre kevésbbé különbözni tőle) vagy egy uj Hitler területszerző vagy ideoló­gia terjesztő buzgalma egész or­szágokat el ne söpörhessen s föld színéről. Korunk, de talán minden idők | legnagyobb államférfia lesz, aki ezt a problémát, amely a mai nemzetközi rend gyökeres átala kulása nélkül aligha oldható meg, képes lesz elméletileg és gyakor­latilag megnyugtatóan megolda­ni! • • • A NYUGATTAL SZEMBEN azzal a szenrehányással is elő­hozakodott Kruscsev, hogy mint egykori szövetségesek nem visel­tetnek lojálisán a “revansot áhi­­tó német militarizmus feltámadá­sának veszélyével“ szemben, holott, úgymond, a második vi­lágháborúban ‘‘a Szovjet többet tett a fascizmus, nazismus legyő zése érdekében, mint a többi szövetségesek együttvéve". Anélkül, hogy Jrosszasan vitat­nánk ez állítást, utalni kell az 1939 augusztus 23-i Ribbentrop Molotov féle szövetségi szerző­désre, amelynek megkötésével a Szovjet lehetővé tette az uj vi’ág­­háborut. De arra is, hogy a világ már régen békén és nyugalomban él­hetne, ha a Szovjet a győzelem után, megszegve a fegyvertársi becsületet, nem folytatott volna országragadozást, nem szegte volna meg Yaltát és a többi egyezményeket és nem dolgozna most is azon, hogy uj területeket ■kaparintson még a kommuniz­mus számára, amivel egyebek között, — és ez egyik legna­gyobb bűne! — uj tápot ad a fascizmus, nazismus feltámadási reményeinek! Ezek régen örök halottakként hevernének a törté­nelem szemétdombján, ha a Szovjet tudott volna szövetségi hálát, hűséget tisztességet és nem vetemedett volna épp úgy ország­­rablásokra, -mint Hitler, hanem örült volna a békének: valóban az a béke apostol lett volna, akinek a stockholmi békemozga­lom blöffjével hirdeti magát s valóban bekében maradt volna, legalább néhány évtizedre, amig az emberiség kissé összeszedi magát az általa Hitlerrel való cimboraságban a világra zúdított második világháború sok sok milliós emberveszteségei után! • mm EISENHOWER elnök a február 25-i sajtókonferenciáján nyilat­kozott a -megnemtámadási szer­ződések kérdéséről. Megismétel­­tet hogy az Egyesült Nemzetek alapokmánya voltakép ily_ szer­ződést jelent az aláíró tagorszá­gok között és igy nincs külön szerződésre szükség a Szovjettel. Másrészről jelentette ki, nem le hetne nagy ellenzés ily szerződés sei szemben, ha támpont állna fenn, hogy bizalommal lehetünk a Szovjet iránt. Ennek azonban nem tapasztalja jelét. A berlini kérdésben erélyesen jelentette ki, hogy “egy inchet sem adunk fel a Szovjet Unióval szemben azon jogainkból ame­lyekre szükségünk van berlini kötelezettségeink teljesítéséhez.” Az elnök e minden engesztelő, appeasementes gyengeségtől men tes, férfias hangja igen helyénva­ló. E rovat a berlini kérdés fel­vetődése óta hangoztatja, hogy ha Amerika gerincesen őrizkedni fog minden appeasementtől. en­gedékenységtől Kruscsev Berlin­­nel kapcsolatos machinációit, »melyekkel fel akarja kavarni a David j. MacDonald, az acel­­munkás union elnöke, aki minap tért vissza Ausztráliából, kijelen­tette, hogy az önműködő gépek használatának növekedése miatt a munkanélküliség nem fog meg­szűnni még akkor sem, ha az acélgyárak teljesítőképességük legmagasabb fokáig dolgoznak és igy előáll a munkaidő csökken­tésének szüksége. Ebből kiindul­va, a szabadságidő kiterjesztésére gondol. Követelni akarjas, hogy a munkások minden öt évben három hónapos fizetéses szabad­ságot kapjanak. Ez, mondotta, az acélgyárak­nak minden munkás egy munka­órája után csak 12 centbe kerül­ne. Szerinte a heti vagy napi munkaidő leszállítása -költsége­sebb volna a gyárak számára. Ha sikerül keresztülvinni a há­rom havi fizetéses szabadságot, 25—30,000 többen jutnának munkához. McDonald közlése szerint 1959 január 1-i helyzet szerint a Steelworkers Union 1,250,000 tagja közül 319,000 nem fizet tagdijat. (Tagok, akik havonta kevesebb, mint öt munkanapot dolgoznak, nem kötelesek tagdi-MEANY A MUNKAIDŐ LE SZÁLLÍTÁSÁT KÖVETELI A MUNKANÉLKÜLISÉG LE­KÜZDÉSÉRE Kefauver javaslata Estes Kefauver szenátor (dem. Tenn.) azt javasolta, hogy az '.élipari munkaadók és munkások egyezzenek meg a juli-us I -én esedékes uj kollektiv sserződés kapcsán akként, hogy uj, maga­sabb bérek és acélárak ne segít­ség elő a további inflációt, va- . gyis a bérek csak ‘‘a tényleg indokolt” szerény mértékig emel­kedjenek az acélárak pedig ma­radjanak változatlanok. MacDonald a sajtókonferen­cián kijelentette, hogy “Mr. Ke­fauver jobban tenné, ha nem ütné az orrát az én dolgomba.” Kefauver a válaszában az kí­vánja, hogy egy pártatlan bizott­ság bírálja el, mennyivel emelke­dett a termelőerő és kismérvű legyen a béremelés, mely esetben szerinte nincs szükség az acélárak emelésére. Mint a szenátus anti­trust bizottságának elnöke, mon­dotta, közérdekből harcol az in­fláció ellen, “Az acél- ár, — jelentette ki, — nem Mr. Mac- Donnald dolga és nem is Mr. Roger Blough, a U. S. Steel el­nökkéé, hanem az egész népé”. Meghalt Báró Bakách Bessenyey György Az AFL—CIO végrehajtó ta­nácsának San Jüanban (Puerto Rico) több napja tartott konfe­renciáján a munkanélküliség cnyhitésére felhivták a kongresz­­szust hogy módosítsa a munka­­feltételekről szóló Fair Labor Standards Act törvényt, hogy a mostani 40 órás munkaidó he­lyett 35 órás legyen bevezethető. Ennek szükségét az automation (emberi erőt pótló, önműködő gépek használata) fokozódásá­val indokolják. Többi közt szóyátették, hogy az acéliparnak most több rende­lése van, mint volt egy év előtt, mégis százerrel kevesebb mun­kást foglalkoztat. ‘Kétségtelen, — mondotta George Meany AFL—CIA elnök, hogy ma kevesebb emberi mun­kaerővel többet termelnek s igy nincs más megoldás hátra, mint a munkahét megrövidítése vagy pedig az, hogy a munkásság e jelentékeny részét pusztulásnak tesszük ki. Walter Reuther alelnök hir szerint, nagy tüntető felvonulást javasolt Washingtonba a munka­­nélküliség elleni segítő akciók kiürgetésére, de Meanv ellenzi ezt. Végül abban á’lapodtak meg hogy Washingtonban nagy kon­ferenciát tartanak. Báró Bakács Bessenyey György, a régi magyar dipuomáciai kar egyik prominens tagja 67 éves korában elhunyt New Yorkban. Agyvérzés okozta halálát. Öz­vegye, gróf Sigray Margit, néhai Sigray Antal, kiváló magyar po­litikus leánya, továbbá első há­zasságából származó két leánya és egy fia gyászolják. A new yorki 82-ik utcai Szent István kát. templomból temették a régi magyar politikai világ számos képviselőjének részvételével. Bessenyey előbb Bécsben, majd Belgrádban és Párisban volt követ. A háború alatt svájci követ volt és ez állomás­helyéről magyar különbéke lehe­tőségének módozatait kereste, de fáradozásai rajta kívülálló okok­ból nem vezettek sikerre. Az emigrációban a New York­­alakult Nemzeti Bizottmány kül­politikai csoportjának elnöke volt és mindig bátran képviselte, a magyar ügyet. Az Europa Ta­nács előtt, Strassburgban, az uj magyar szabadságharc után mondott beszédében figyelmez­tette a Nyugatot, hogy kocká­zat vállalása nélkül a legjobb felszabaditási szándékok is med­dőik maradnak. A Bizottmány utódjaként alakult Magyar Bi­zottságban már nem foglalt he­lyet és keserű honfiszivvel szállt sírjába.----------------ooo---------------­ÖT ÉVRE ÍTÉLTÉK DAVE BECKET Dave Beck, a Teamster (szállít­mányozó ) Union korrupciós bot­rányai miatt lemondatott elnökét a biróság a 240,000 dolláros adócsalási perében öt évi börtön­re és 60,000 dollár pénzbüntetés­re Ítélte. Beck felebbezett és 25,000 dollár biztosíték ellenében sza­badlábon hagyták. KRUSCSEV HOZZÁJÁRUL KÜLÜGYMINISZ­TERI KONFERENCIÁHOZ, HA . . . at A SZOVJET-JEGYZÉK a ELEJTI A MÁJUS 27-1 t\ HATÁRIDŐT Nem ragaszkodik ahhoz sem, . hogy a miniszteri konferenciát .. csúcskonferencia kövesse. k Lapzártakor jelentik: A Szov­­[_ ! jet jegyzéket küldött a nyugati , hatalmakhoz, amelyben elfogadja a javasolt külügyminiszteri kon­­r ferenciát. A jegyzék annyiban a eltér az előzetes hírektől, hogy a |3 Szovjet nem ragaszkodik feltét­lenül ahhoz, hogy a konferenciát _ I csúcskonferencia kövesse. Csupán kívánatosnak mondja ezt. t | Legnagyobb érdekessége, hogy h áprilisra kívánva a külügyminisz­­a téri konferenciát, annak időtarta­­[. rnát két-három hónapban kívánja zj megszabni, ami azt jelenti, hogy ! a berlini kérdés rendezésére az előző jegyékben kitűzött május j ! 27-i határidőhöz nem ragaszkod- i nak. Kruscsev már előbb is tett c ily kijelentéseket.- f A Szovjet jegyzék újólag ! hangsúlyozza, hogy a két Német- i országnak fenn kell maradnia, , vagyis Kelet Németország tovább- ra is kommunista rendszer alatt cikell maradjon. A berlini kérdés­- ben sem hajlandó engedni. í 1 Macmi lan nem kötött meg i nem támadási szerződést. t Macmillan mielőtt hazatért ^ Moszkvából, kijelentette, hogy nem kötött megnemtámadási szerződést, de javasol egy két­­hatalmi deklarációt, amelyban a Szovjet és Anglia kimondanák, hogy (1.) minden vitás esetben i az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyának szellemében járnak el. I (2) egyik ország sem jár el egy- I oldaluan a másik jogainak ,s é'et­­bevágó érdekeinek rovására, 1 (3) felmerülő viták nem háború, ' hanem tárgyalások utján oldan­­■ dók meg. : (A Kruscsevtől ajánlott meg­’ nemtámadási szerződés többi 1 közt kötelezte volna Angliát, 1 hogy a földjén lévő amerikai ka- 1 tonai bázisokat megszüntesse) - Macmillan útban haza, meglá-j j togatja Adenauert, De Gau'lef és j aztán Washingtonba jön. ( I MacElroy: Nem lesz háború j McElroy hadügyminiszter úgy . 1 nyilatkozott, hogy nem hiszi, hogy a Szovjet most háborút akarna. . | Hangoztatta nézetét, hogy Amerika támadó eszközökben j fölényben van a Szovjettel szem- [ ben. A távrakéták elhárítására szolgáló fegyverekkel még nem J rendelkezik, hanem megtorló | képességével reméli elriasztani a j L | támadó széndékuakat. | Jöhet, úgymond, idő, amikor 1 nem tarthatjuk fenn azon kije­­.'lentést (Eisenhower legutóbbi ki­jelentése), hogy mi semmiesetre . se fogjuk leadni az első lövést a , Szovjet ellen, j ---------------ooo---------------­HAMMARSKJÖLD MOSZKVÁ­BA MEGY BERLINRŐL , TÁRGYALNI Dag Hammarskjöld, az Egye- j | sült Nemzetek főtitkára március . végén Moszkvába utazik Krus­­csevvel való tárgyalásokra. Az -útnak nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a berlini kérdés szem­pontjából és lehetséges, hogy Hammarskjöld megpróbálja az ' egész kérdésnek az E. N.-be való tárgyalására megnyerni a szem­benálló feleket. 1 Valószinü, hogy akkor is, ha ' ez nem sikerül, az ügy valami­lyen formában az E. N. elé kerül. -------------------ooo----------------­AMERIKA SEGÍT AZ ATOM­ENERGIA BÉKÉS FELHASZ­­SÁLÁSÁNÁL Az atomenergia bizottság el­­' nőké, McCone bejelentette, hogy : fizetési könnyítéseket adnak azoának az országoknak, amelyek atomreaktor üzemányagot vásá­rolnak az Egyesült Államoktól A vásárló országok húsz évig terjedő haladékot kapnának a tfeetlsre. * ■■ j akart írni, azt hihetnék, hogy i Szovjetnek akart propagand csinálni, ily ‘‘fehér holló” tiszt nek bemutatásával, hogy azt < tévhitet keltse, hogy az 0;os; | tisztek többnyire ilyen, az ősz tályharcra és a ‘‘Szovjethaza’ érdekére fütyülő, lovagias gaval lerak. Furcsa az is, hogy az utolsi partizánok éppen ezt a jóleik' gavallért, a Szovjet és a kemrr.u nizmus lelki árulóját gyilkoljál meg. Ez a derül) égből jött vil i lámcsapásként ható befejezés annak az orvul való legyilkol sa aki legkevésbbé érdemli meg nem a legkedvezőbb fényt veti e j forradalomra. S mivel a legíöbl: filmben végül a jó győzedelmes kedik, az őrnagy halállal blinhő­­! dése azt a téves érzést ébreszt -heti a nézőben, mintha a Szovjel mentalitás volna az emberile. helyes ss az őrnagy, aki vétett e kommunista politikai erkö'cs el len méltán bűnhődne, akár ai ellenfél golyója által is. Mindez ismételjük, olyan ha tást válthat ki, amely bizonyára nem volt a szerző célja. Aki azonban nem gondolkodik, csak szórakozni akar, bizonnyal meg­találja a számítását. A kiválóan rendezett, mozgalmas, szines film elejétől végig izgalmas, érdekés, hollywoodi recept szerint min­denkinek hoz valamit és a ké: vezető szerepet olyan kitűnő mű­vészek játsszák, mint Deborah Kerr és Yul Brynner. S -mindent egybevéve örülni kell, hogy mégiscsak a magyar szabadságharc hírét, dicsőségét hirdeti öt világrész filmvásznain és a magyar tragédia emlékének ébrentartásával szolgálja a ma­gyar ügyet... r. o.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom