Bethlehemi Hiradó, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-49. szám)

1958-09-19 / 38. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A maailfirunn /W ~l~cit. Függetlenség Hungarian Weekly 681 S. Broad Street TRENTON 10, ____________' BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 Vol. XXXVI. Évfolyam,38-ik szám BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Enterod as Second Class iiatter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., uider the Act of March 3, 1879’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year .........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches a7id Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében BETHLEHEM, PA., 1958 SZEPTEMBER 19 Egyes szám-* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR József azonban tényleg unoka­öccse a prímásnak és New York­ban egy üzletvállalkozás alkal­mazottjaként keresi kenyerét. Az igazi szabadságharcosokhoz mél­tóan, sohasem dicsekszik el ott­honi szerepével, csendes, szerény ember, aki nem akarja gyümöl­­csöztetni a prímással fennálló ro*1 koni kapcsolatát, sem pedig hori­­fini érdemeit Amerika zsebéből leszámitoltatn, sőt mégcsak ex­­fogoly egyeailetet sem alapított amerikai péizen az amerikaiat­­lan, antidemokratikus elemeket feltámasztó “nagy egység’’ meg­alkotására. Mnden jel azt sejteti, hogy komoly, lelkes ember, aki nem szaval folyton hőső élet szemléletről a hidrogénbomba és távrakéta koiszakában. Nem hi­vatásos mártír. Nem hiszi, hogy az amerikai és más külföldi ma­gyarság az ő szónoklataira várt, hogy magyar érzést és áldozat­­készséget taniljon. Olyan ember­nek látszik, ali a hősiességet nem prédikálja másoknak, de példát vesz Mindszeitytól, ha szükség van bátor cselekvésre. Maradjon is áz! * * • RENNER PETER volt Korvin iözi prominens szabadságharcos j és társai Magyarországba titkos ’’földalatti" nődön történt visz­­szatéréséről is hosszan ir a Fehér Könyv. Közli az elfogott Renner “vallomását” is. Nem tudjuk, mennyiben húeles ez a közlés, ímely azt ad a Renner szájába, [rogy őt az Egyesült Államokból tüldték be uj forradalom előké­szítésére, forradalmár csoportok szervezésére, titkos röpirat | -lyomda felálijtására stb. Renner letartóztatása, alkal­masint árulás folytán, még múlt ívben történi, és több informá­­oraink szerin , a magya országi comiiMJnistáh. rövid utón ki­végezték. i Már a szabadságharc előtti dőkben többen, köztük az akkor| S'yugateuropában élt Komjáthy s Madár ref. lelkész és mások, t íöztük e rovat is, tiltakoztak izon 1945-ös menekült, magas­­angu katonatisztek tevékenysége dien, akik egy másik országtól lénzeket vettek fel és az össze­­;ek egyrészét arra fordították, logy menekült magyarokat, köz­ük alacsonyabb rangfokozatú iszteket beküldtek föld alatti a nunkára Magyarországra. Eze­­:et, többnyire árulás folytán a :ommunisták legnagyobbrészt el­­ogták és egyszerűen kivégezték. Sok éven át folyt ez a fortéi nes üzlet, embereknek többnyire »iztos halálba küldése — teljesen liábavaló felesleges módon. A magyar népet nem kellett és nég ma, annyi csalódás után em kell agitátorokkal rendszer­­llenességre izgatni. Elvégzi ezt tiaga a terror rendszer, minden igitátor nélkül is, minden agitá­­ornál jobban, Nem először Írjuk, hogy nem i magyar népet kell megagitálni, lanem a Nyugatot, hogy álljon sarkára a rabnépek szabadságá­rt, mert ha ezt nem teszi, hiába­való martirium minden szembe­­zállás orosz az fegyverektől tá­­nogatott rendszerrel szemben. A cserbenhagyott 1956 októ­­leri szabadságharc után ez még gazabb, mint valaha. Ha Ame­­ika nem szándékszik teljes érő­éi fegyveresen támogatni a for­­adalmárokat nincs értelme sőt ün, hogy bárki is visszaküldi ön aenekült magyarokat uj forra­­lalom előkészítésére, — egyene­­en a hiábavaló halálnak a torká­­ia! Elég volt az emberi vér, a lagyar vér pazarlásából, a for­­adalomra biztatásból, amelyet ■ — nem támogat a végsőkig való egités készsége! r. o. elé akarja vinni' az ügyet, azzal, hogy a tárgyalásra meg kell hív­ni a kinai kommunistákat is. — Egyben Gromyko külügyminisz­ter, aki a delegáció vezetője új­ból fel fogja vetni a kinai kom­munistáknak az E. N.-be való befgoadása követelését, ezúttal az eddiginél is határozottabb formában.----------ooo---------------­CHURCHILL ARANYLA­KODALMA Sir* Winston Churchill és fele­sége szept. 13-án ünnepelték aranylakodalmukat a francia Ri­viérán bérelt villában. Ottani tisztelőik ünnepséget akartak ren dezni, de a 83 éves angol hazafi kizárólag visszavonultságban akarta tölteni a nevezetes évfor­duló napját s feleségével egy üveg pezsgő mellett egyedül ün­nepelt. Következő nap Montgomery angol tábornagy, a második vi­lágháború angol fővezére láto­gatta meg, aki most adta ki em­lékiratait és büszke reá, hogy abban senkit sem bántott.---------------ooo.............— A MAGYAR ÜGY AZ E. N. KÖZGYŰLÉSE NAPIRENDJÉN Kedden nyílt meg New York­ban az Egyesült Nemzetek ren­des őszi gyűlése. A napirenden 68 tárgy és négy pótlólag kitű­zött kérdés szerepel. Az utóbbiak egyike a magyar szabadságharc ügye kivizsgálására kiküldött bi­zottság jelentése a Nagy Imre és társai kivégezéséről. Még semmi hir, mikor hallgat­ják meg a jelentést. Egyelőre nincs jele annak, hogy nem csak szavak de tettek is volnának vár­hatók a jelentés nyomán. ......... t»Ml>---—------ ■ ÚJABB HALÁLOS ÍTÉLET BUDAPESTEN Budapesti hivatalos jelentés szerint Dedéry Gábor 20 éves szabadságharcost a legfőbb bí­róságnak nevezett kommunista vérbiróság halálra Ítélte állítóla­gos ' bűncselekmények miatt, amelyeket a magyar szabadság­­harc alatt szerzett fegyverrel kö­vetett el. Krausberger László 19 éves fiatalembert ugyanezen váddal 12 évi börtönr* ítélték-A kínai kommunisták tovább- ^ ra is ágyuzzák Quemoi, formosai előszigetet és igyekeznek meg­akadályozni, hogy az amerikai i convoy hajók kiséretében a szi­geten lévő százezer katona szá­mára élelmet és muníciót szállitó nemzeti kinai hajók elláthassák feladatukat, de ennek dacára i többször sikerült leszállítani az utánpótlásokat. Szept. 1 3-án Eisenhower elnök írásban is közölte Kruscsevvel, 'hogy hajlandók a távolkeleti szi­getek ügyében komoly tárgyalá­sokra, de sürgette, hogy Kruscsev lépjen közbe a kinai kommunis- ; Iáknál, hogy hagyjanak fel ' Quemoi bombázásával. Az elnök szept. 1 1 -i rádióbe- i széde amelyben Quemoi és Mat- 1 su megtámadása esetére az Egye- i sült Államok lekötötte magát ■ e formosai előszigetek védelmé- ' re, a kongresszusban és a nyugati i szövetségeseknél vegyes benyo­mást keltett. A kifogással élők túlélésnek tartják az elnök appeasement ellenes álláspontját. A helyeslők között van Tru­man exelhök is, aki a N. \ Times és számos más lapban megjelent cikkében erélyes fel­­tartóztatási politikát követel. Némelyek azon az alapon,el­lenzik Peiping igényét, hogy j Formosa legutóbb a japánok tu­­jlajdona volt s a kinai kommunis­­jtáknak már ezért sem lehet reá j i igényük. Quemoira és Matsura ■ nézve azonban nem tagadják, ' hogy a háború előtt Kínához tartoztak. Az angol kormány az ellenzék Jkövetelésére kijelentette, hogy passzív marad, ha Amerika há- ■ borúba keveredik a nemzeti ki- 1 naiak védelmében. Moszkva ezt ! sikernek tekinti a nyugati szövet­ségesek közti egység megbontá­­j sára törő politikája szempontjá­ból. Az E. N. elé kerül az ügy Hétfőn Varsóban az ottani amerikai és a Szovjet követ meg­kezdték a tárgyalásokat Formosa és előszigetei ügyében és csütör­tökön folytatják. Közleményt nem adtak ki. A Szovjet, hir szerint nem so­kat vár e tárgyalásoktól (Mások sem). Ezért az Egyesült Nemze­teit kedden megnyjh közgyűlése MEGKEZDŐDTEK A TÁRGYALÁSOK VARSÓ-ran nnrMniPÓi re matsiirái gély felemelését és nagyarányú közmunka programra megvalósí­tását is kívánja. A tagdij emelés ügye A béremelési igényt McDo­nald azzal t .masztja alá, hogy minden eddigi emelésnél a gyá­rak is emelték az acél árát, még­pedig többel, mint kellett volna. A gazdasági körök az uj bér­emelési igény ily korai kinyilvá­nításában annak jelét látják, hogy a union vezetői ellenzik azt az irányt, amely határt kíván szabni árak és bérek emelkedé­sének. Mások azt hiszik, hogy McDonald ezzel a unionban mu­tatkozó ellenzéket akarja gyen­gíteni. Mint imeretes McDonald legutóbb $40,000-ről $50,000-re emeltette fel az évi fizetését, a havi tagdijakat, pedig egy dol­lárral emelték. Emiatt ellenzéki mozgalom támadt, amelyet Do­nald (D. Rarick pittsburghi vas­munkás vezetett. Rurick az el­nökválasztáson közel 224,000 szavazatot kapott McDonald 403,000 szavazatával szemben. Most újból fel akarja hozni a tagdijak emelésének ügyét. A konvención Truman ex-el­­nök George Meany AFL-CIO el­nök, Walter Reuter automunkás union elnök, Mitchell munkaügyi államtitkár és más személyiségek vannak a vendégszónokok kö­zött. A N. Y. Times hosszú cikkber számol, be arról, hogy az acélipa­ri union uj akciót kezdett maga­sabb bérek, rövidebb munkahét és más kedvezmények érdekében, noha uj szerződési tárgyalások ;sak jövő julius 1 -én esedékesek. David J. McDonald elnök a union hétfőn Atlantic Cityben kezdődött konvencióján felhatal­mazást kér a 3,500 delegátustól a terv előkészítésére. . McDonald levelet, irt Eisen­hower elnöknek és közölte, hogy az acéliparban mintegy 200,000 munkás van munka nélkül és ugyanannyi azoknak a száma, akiket rész-időre tettek le. — Ajánlja, hogy az elnök állítson fel állandó bizottságot a gazda­sági élet problémáinak megoldá­sára . Amig, — irja többi közt, — íz ipar nem kap bátorítást és segítséget, hogy teljes termelő képességével dolgozzék, a mun­kanélküliek _ száma és az üzleti álét nehézségei csak fokozódni ognak.” McDonald sürgeti levelében, íogy a jövedelmi adó-mentes $600 létminimumot emeljék fel i a kiskeresetűek az évi jövede­­em első 2,ÖOO dollárja után a elenlegi 20 százaléknál kisebb idót fizessenek. Továbbá számos szövetségi fogyasztási adó meg­szüntetését, a munkanélküli se-AZ ACÉLIPARI MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS BÉREK ÜGYE A UNION KONVENCIÓJÁN, ATLANTIC CITYBEN Az Amerikai Magyar Ref. Egyházat felvették a világtanácsla A Newsweek magazine tudósí­tót közöl a protestáns Egyházi Világtanácsnak a dániai Nyborg­­ban tartott kilenc napos kon­gresszusáról. A kongresszuson 1 51 egyházi szervezet képvisel­tette magát 52 orzágból, köztülí ; több Vasfüggöny mögötti ország­iból is. A megnyitó beszédet F. C. Frey U. S. lutheránus vezető I mondotta. A további egység fenntartása szükségét hangoztat­ta. Nagy vita folyt egy javaslat körül, amely azt kivánta kimon­datni, hogy atomháborút meg kell akadályozni, ha másként nem megy, az ellenség feltételei­nek elfogadásával. Ehelyett má­sik javaslatot fogadtak el, amely lecsillapította a vihart. Ebben a nukleáris fegyverek ellenőrzésé­nek szüksége és a kipróbálások beszüntetése után további foko­zatos leszerelés mellett foglaltak állást. | A kongresszus végül újból megválasztotta a vezetőség tizen­két tagját, köztük Csehszlová­kiának a gyűlés résztvevői között 'népszerűtlen, kommunista barát képviselőjét. Rév. dr. Hromatka Józsefet és az Egyháztanács uj tagjaiul üdvözölték az Amerikai Magyar Református Egyházat, a Fülöp Szigetek Független Egy­hazát és az Evangelical Church of the Cameroonst. I ...,n----------------------------------­$10,000 JÖVEDELEMIG HASZ­NÁLHATÓ AZ 1040-A IN­COME TAX ŰRLAP Washington 1954-ben beve­zette az 1040-A szám alatt is­mert jövedelmi adó vallomási űrlapokat (income tax), amely a régi űrlapok leegyszerüsitésere szolgál $5,U00-ig terjedő évi jö­vedelemmel biró adófizetők szá­mára. Azóta a megélhetés kiadásai és sokaknál a jövedelmek is emel­kedtek s most a kormány elren­delte, hogy a jövő év április hó 15-én esedékes 1958 évi jövedel­mi adóvallomásoknál az 1 040 A űrlap $10,000 jövedelemig használható. t Továbbra is fennáll, hogy ezt az űrlapot férj és feleség közösen teendő adóvállomásra használ hatják. |------------ooo--------------­A NEWARKI ÖBÖLBE ZU­HANT EGY VONAT 40 HALOTT Egy New Yorkba munkára be­járókat szállitó helyi vonat Eli­zabeth (N.J.) közelében egy' szétnyitható hídról a Newark öbölbe zuhant. A mozdony és három wagon viz alá merült. —­­Eddig 21 halottat húztak ki, de a halottak száma 40 körül van. Sok sebesülés is történt. A katasztrófa oka ügyében folyik a nyomozás. A mozdony­­vezető is a halottak közt van. Szivrohamot kapott s ezért nem vette észre a jeleket, amelyek : figyelmeztették, hogy a hid szét- j vált, mert egy magas kéményü j hajó készül elvonulni alatta. i----------------OOO- ■ ■■■ — • FAUBUS FOLYTATJA HAR­CÁT A SZÖVETSÉGI I TÖRVÉNY ELLEN---------------------------------- f A legfőbb szövetségi biróság, szept. 1 1 -én elutasitotta a feleb­­bezést a little rocki iskola ügyé­ben és újból elrendelte, hogy a í fehér és negér fiuk együtt látó-1 gassák az iskolát. I| Faubus arkansasi kormányzó erre az állami törvényhatósági gyűlés határozatával bezáratta az iskolát és azt tervezi, hogy név­­leg bérbe adják magán iskola cél jára, mert magániskolákra nem J vonatkozik a legfőbb biróság ha­tározata. Azonkívül népszavazást : tervez e kérdésben a hó végére. Washingtonban tanácskozások folynak, miként kényszerítsék Arkansast a szövetségi törvény J ni. A “végre" "'szócskát ne tessék ] úgy értelmezni, mintha nagyon J fúrta volna az oldalunkat a kí­váncsiság, vájjon mi lesz benne? ' A róla érkezett hírek és Moszkva és Kádárék ismeretében nem esett nehezünkre előre elképzelni tartalmat. Elcsépelt, hazug beál­lítások hemzsegnek benne, a le­nini elvnek megfelelően, mely szerint mindent lehet állítani, ten­ni ha a »kommunizmus terjeszke­dési érdekeire haszon származ­hat belőle. De már történelmi adalékként sem árt a Fehér Könyvből idéz­ni, hogy a “kommunista törvé­nyesség” szempontjából nem ki­fogásolható rnódon kinevezett Nagy Imre miniszterelnök a kö­vetkező dekrétumot adta ki, amely rehabilitálja a bíborost és visszahelyezi Magyarország her­cegprímása székébe. “A Magyar Nemzeti Kormány megállapít ja,. hogy . Mindszenty József bíboros hercegprímás el­len 1948-ban indított eljárás minden törvényes alapot nélkü­lözött, az akkori rendszer által ellene emelt vádak alaptalanok voltak. Mindezek alapján a Ma­gyar Nemzeti Kormány kijelenti, hogy a Mindszenty Prímás ellen elrendelt jogfosztó intézkedések érvénytelenek, minek következte ben a hercegprímás minden ál­lampolgári és egyházi jogát kor­látozás nélkül gyakorolhatja” . j NAGY IMRE miniszterelnök” Minket egy világ válásit el J az 1956 október 31 előtti Nagy j Imrétől, mégsem érthetünk egyet azzal a pittsburghi ma- j gyár újsággal, amely oly ille- | téktelenül ámít a lapfején azzal, > hogy “nyelvében magyar, széllé- | mében amerikai” és Nagy Imre és társai helyett inkább a máso­dik világháború vérald^zatait hiábavalóan meghosszabbitott és az emberiesség ellen halálo­san vétett, nyilasvezéreket sajnál­ja még ma is. Lehet, hogy ez jó üzleti fogás konkurrens lapokkal szemben, de kissé távol áll áttol amit amerikai és magyar szelle­miségnek és pláne tizparancsolati kereszténységnek érzünk. . . Nem is szólva arról a kis különbségről, hogy nemcsak Rákosi börtönöz­­tette be és Kádár akarja újból bebörtönöztetni Mindszentyt, de Szálasi és társai, akiket a pitts­burghi magyar “Sturmer” után­zat úgy sajnál, szintén bebörtö­nözték Mindszentyt és az össze­omlásukig, őt és fél hónapig tar­tottak fogva. Mint sokszor megírtuk elvi ellenfelei vagyunk minden kivég­zésnek, halálos istéletnek és azt hisszük, sokkal nagyobb büntetés az az élethossziglani börtön, amely alatt a bűnös évekig töp­­rénghet, mily nagy bűnt követett el Isten ellen, (kinek minden teremtményének élete egyfor­mán kedves), mintha meg kell halnia, ami előbb-utóbb mind­nyájunk sorsa. (És az életfogy­­tos esetleg megtér és megtisztul- j tan, amnesztiával visszatérhet az: életbe),. * * * A FEHÉR KÖNYV több közt vádolja Légrádi Józsefet, “Mind- | szenty bíboros unokaöccsét, aki Zlalaszentgróton az ellenforrada­lom vezetője és a járási forradal­mi bizottság alelnöke volt”. Azt állítja róla, hogy “telefo­non sürgette Szombathelyt és Vasvárt, hogy a kommunistákat le kell tartóztatni, október 26-án este vezette a zalaszentgróti Szovjet emlékmű lerombolását, elfoglalta a terményelosztó és az adóhivatalt, valamint a helyi párttitkarságot és az iratokat ki­­szóratta az utcára.” Légrádi József az Egyesült Államokba menekült, ahol már néhányan szerepeltek, mint “Mindszenty unokaöccse” főleg Mindszenty cikkek jobb elhelye­zési lehetősége és talán egyéb előnyök érdekében js, Légrédi amikor tagul felvette őket holot az ez országbeli kormányok szin ; tén nem szavazólappal kerülte! i hatalomba. I A rosszul gombolt appease j ment mellényre is áll az igazság hogy csak úgy lehet rendbehozni, ha kigombolják az egészet. Per sze, ma az erőhatalmi viszonj időlegesen nem az, mint volt e rabországi erőszakok idején. De ha elég erősnek érezzük magun­kat Quemoi és Matsu miatt há borút kockáztatni, — minels appeasolni tovább a 'Moszkva- Peiping tengélyt a több mint 8C milliónyi európai rab kulturorszá­­gok ügyében?! * * * TILDY ZOLTÁN tudvalévőén résztvett az 1956 októberi sza­­ba®6gharc idején alakult átme­neti választási kabinetben, amely­nek a kivégzett Nagy Imre volt a feje. Ezért háti évi börtönbün­tetésre Ítélték. Az amerikai ma­gyar napilap 47-es menekült po­litikus által szerkesztett ‘ Mene­kült Magyarország” oldala azt írja szept. 6-án, hogy a Nagy Imre és társairól a kommunista kormánytól kiadott Fehér Könyv olvasásánál “feltűnt, hogy abban Tildy Zoltánról, a forradalom egyetlen céltudatos polgári poli­tikusáról alig esik szó . Nem a legjobb véleményünk van Tildy Zoltánról, kivált köztársasági el­nöki időszakából i*e nem azono­sítottuk magunkat a nyilasok el­lene emelt vádkomplexumával, nemcsak azért mert Tildy a tár­saival együtt rövidlátó balek volt, amikor vállalta a Hitlerre! való tartós szövetkezésnek a nyilasoktól oly feleslegesen és szörnyűségesen megtetézett csőd­tömege átvételét (s mert a máig sem javult nyilasok jobban ten­nék, ha a saját házuk előtt seper­nének), hanem mert Tildyt és társait, akik azt remélték, hogy az oroszok végül a Dékeszerződés után mégis kitakarodnak majd az országból, a Nyugat száz száz­alékosan cserbenhagyta, — akár 1956-ban a szabadságharcosokat. Mégis helytelenítjük, hogy a 47-es menekült politikusok, akik mellesleg szólva sohasem voltak annyira bátrak hogy a nyilvános­ság előtt szembeszálltak volna az önmaguk ellen hangoztatott szemtelen nyilas vádakkal, most annyira biztosnak érzik magu­kat, hogy már Tildyt próbálják mentegetni, rehabilitálni. . . Nem gondolják, hogy ebben döntent, inkább a magyar népnek lesz feladata, ha megérkezik erre az alkalmas idő, a felszabadulás és ha akkor oly kis kérdések mint Tildy az 1945-ös miniszterelnök, majd köztársasági elnök orosz megszállás alatti taktikai bukdá­csolásai egyáltalán érdekelni fog­ják? Mehetnénk részletekbe is Tildy e szerepléséről, de minek? Csak megállapítjuk, hgoy rossz szolgálatot tesznek Tildynek, akik e túlzásba esnek. Már má­sodszor találkozunk az említett rovatban Tildy rehabilitálásának kísérletével s ezúttal nem kíván­tuk szó nélkül hagyni, mert az b minősités, hogy Tildy “a forra­dalom egyetlen céltudatos polgá­ri politikusa volt” súlyos sértés nemcsak Mindszénti bíborosra, Kovács Bélára és sok másokra, akik még kiböjtölési utógondo­lattal sem voltak hajlandók együttműködni a némi politikai látókörrel biró ember előtt nyil­vánvalóan proletárdiktaturás célú Rákosival és társaival, de.magá­ra a magyar népre is. Az 56-os forradalom polgári politikusai és tömegei igen cél­tudatosak voltak, sőt mondhatni a céltudatosság ereje és heve na­gyobb volt mint a világpolitikai tájékozódottság és a várható ki­menetelt illetően szükséges elő­relátás, realitás érzék. . . • • • A “FEHÉR KÖNYVET”, amelyet a budapesti kommunista kisebbségi kormány adott ki, vegye alkalmunk volt itböngéw-A FORMOSAI ELŐSZIGE­TEK körüli hidegháborús ideg­­háború megoldása a múlt hét második felében nemigen jutott előbbre. Eisenhower elnök szept. j 1 I -én országos rádió- és televi- j ziós beszédben közölte Amerika népével, előállhat annak szüksé­ge, hogy fiainak fegyveresen kell harcolniok Quemoi és Matsu ki­nai nemzeti birtokáért, ha a ki­­jiai kommunistákkal kilátásban lévő tárgyalások nem vezetnek eredményre. Hangoztatta, hogy szó sem lehet appeasementról, távolkeleti Münchenről. A hely­zet úgymond komoly, de nem reménytelen. Hangoztatta" Eisenhower, hogy “ha már mindjárt kezdetben már erélyesen léptek volna fel Hit­lerrel és Mussolinivel szemben, minden valószínűség szerint nem tört volna ki a második világhá­ború." Csakhogy. . . Legyen sza­­‘ bad megjegyeznünk, hogy az előszigetek Quemoi és Matsu ügye valójában nem kezdet. A raborskágok szerződésszegő erő­szakkal és ármánnyal való kom­munistává tétele és moszkvai irányítás alá kényszerítése volt a kezdet! Akkor erősebbek voltunk mint a Szovjet és atombomba mono­póliumunk volt. Akkori passzivi­tásunk appeasement volt és ezért következett be a görög polgárhá­ború Indokina megcsonkítása, a koreai háború és most, ezúttal ugylehet jóval komolyabb formá­ban, mint négy év előtt. Quemoi és Matsu bombázása, ami a szi­getek ellen: roham előjátéka le­het, hogy siker esetén előbb Utóbb maga Formosa is sorra kerüljön. | A magyar és a többi raborszá­gok ügye mögött még nem gör­dült le az utolsó felvonás függö­nye, de bizony appeasement volt a magyar szabadságharc ügyének az E. N. elé vitele is, mert bizto­san lehetett tudni, hogy az ottani fogatlan határozatok csak az ez­­időszerinti meghátrálás szépség- 1 tapaszai lesznek. * * » DULLES engedményeket he­lyezett kilátásba a kinai kommu- , nistáknak, ha nem támadják meg az előszigeteket. A N. Y. Times , értesülése szerint az előszigetek semlegesítése volna ily enged- , mény. Nem hihető, hogy ez akár a kommunista, akár a nemzeti ki- ] naiakat kielégítené. Amikor e sorokat Írjuk még nem kezdődtek meg a tárgyalások a varsói kinai kommunista követ és az ameri- . kai követ között, de a nyugati ] diplomácia nem sok reményt fűz • hozzájuk, mert Amerika deklará­ciót kér a kinai kommunistáktól, , hogy nem fogják sem az előszige- ( tek, sem Formosa birtokbevete­­lét erőszakkal megkísérelni. Erre ; úgy vélik végleges Ígéretet aligha , tennének a kommunisták, de ha , tennének is annak fejében hogy , beveszik őket az Egyesült Nem­­zetekbe, mint Kina “jogos képvi- t selőit”, lehet e bízni Ígéretükben, j hogy néhány év esetleg hónap ( múlva, ha már vétó jogos tagjai volnának az E. N.-nek nem kéz- ( denék élőiről az egészet? j De az E. N.-be való befogadó- t suk nem volna-e szintén appease- j ment? Kém volna e az még . akkor is, ha felmelegitenék azt j a régi ötletet, hogy mindkét Ki-1 ( nát beveszik az E. N.-be? j j Eltekintve attól, hogy ezt is ^ aligha fogadná el sem Csiang, j sem Mao, ez is appeasement vol­­na, mert ha egyszer Amerika j nem ismerte el a kinai kommunis­­tákat, mert nem szavazó lappal, { hanem erőszakkal szerezték meg a közhatalmat, akkor ezt a helyes ^ álláspontot most feladni, meg- { hátrálás, békitgetés volna. Igaz, j hogy ugyanez az appeasement ^ történt az európai rabországok ügyében is, amelyek kommu­nista kisebbségi erőszak kormá­nyát Amerika elismerte (még a s Ifcádár muszkavezető kormányt ] íl!) aőt *li»merte «z E. N. i», |\

Next

/
Oldalképek
Tartalom