Bethlehemi Hiradó, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-49. szám)

1958-09-12 / 37. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAK—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,37-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 SZEPTEMBER 12 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR A QUEMOI ÉS MATSU SZI­GETEK, Formosa előszigetei ügyében kitört uj háborús feszült ség nem újdonság, hanem csa'k felujitás, színházi nyelven szólva repriz. Amikor négy évvel ezelőtt a premier volt, Dulles külügymi­niszter sietett figyelmeztetni a kommunista Kinát, hagyják abba a szigetek bombázását, mert Amerika teljes erővel meg fogja védeni e kis szigeteket, amelyek többé kevésbbé a kinai száraz­föld közvetlen közelében feksze­nek, sokkal közelebb a száraz­földhöz, mint Formosához. Peiping erre abba is hagyta a támadást előkészíteni látszó ágyúzást és bombázást. Reklamáltuk akkor, hogy miért csak a jelentéktelen sivár, apró csendesoceáni szigetek ügyében áll Amerika a sarkára, s miért nem Magyarország és a többi. Szovjet erőszak alatti kulturált keleteuropai országo­kért is? Amerika most újra a sarkára állt. Szó került még nukleáris fegyverekről is és amikor e soro­kat írjuk, ugylehet, ennek követ­kezményeként ezúttal is meg­gondolják magukat a kínai kom­munisták vagy hogy pontosabbak legyünk, a Moszkva-Peiping ten­gely blöffös irányitói. De a sza­badságharcos Magyarország és európai sorstárs országok nem-e fogják magukat újra a Szabad Világ mostoha gyermekeinek érezni ? * * • EISENHOWER elnök és Dul­les közti hosszas tant kozások eredményeként Dulles f^ífcpt, 4- én kijelentette, hogy Quemoy és Matsu védelme mind szorosab­ban függ össze Formosa bizton­sága kérdésével és kormányunk nem várhat a beavatkozással, amig a helyzet végsőkig elfajul. Ugyanezen napon a peipingi kor­mány kiáltványt adott kis mely­ben a felségvizeit a parttól I 2 mérföldre terjeszti ki, amibe a bombatüz alatt lévő Quemoi is beleesik. Washington azzal válaszolt, hogy továbbra is csak a parttól három mérföldnyit te kint kinai felségvizeknek. Szept. 5-én az volt a helyzet, hogy Quemoy bomba blokádja hatásosnak bizonyult s megálla­pítást nyert, hogy a blokád eleje, aug. 23 óta sem nemzeti csapa­tok, sem élelem nem juthattak be a szigetcsoportra. A moszkvai Pravda mégismételte a Szovjet , álláspontot, hogy katonailag fog- I ják segíteni Kinát ha háborúra kerül a sor a nemzetiekkel és a , U. S.-szel. Kijelentette, hogy jo- j gosnak tartja Peiping azon törek­vését, mellyel “felszabaditani” akarja a partmenti szigeteket. Anglia hivatalosan csatlako­zott a U. S. álláspontjához s el- j lenézné ha a kínai vörösök erő- j szakkal próbálnák megszerezni a ] kis szigeteket, de nem jelentette ki készséget, hogy a U. S. olda- Ián fegyveresen harcolna is. Sőt “nem hivatalosan”, Írják a Ion­­doni lapok az angol politika szin- 1 te kétségbeej tőnek tartja a U. S. kiállását a kinai nemzetiek mel- j lett. I Szept. 5-én a csendesoceáni vizeken, Formosa körül tartózko­dó hetedik U. S. flotta hajói ki­sérő (convoy) szolgálatot kezd- i tek a kinai nemzetieknek Que- j moiba katonákat és élelmet szál- 1 litó hajói védelmében. Hir sze­rint az amerikai hajók csak há­rom mérföldre közelitik meg Quemoit, s ott kinai nemzetiek veszik át a szállitmányt. (Szept. i I -én egy csapatszállító nemzeti kinai transportot a kinai kommu­nisták hat mérföldnyire Quemoi­­tól visszafordulásra kényszeritet-, tek). Szept. 6án az eddig harcias­­kodó Chou En Lai szelidebb hangot ütött meg és kijelentette, hajlandó újra felvenni azon tár­gyalásokat, amelyek Genfben oly sokáig folvtak Washington és Peiping követe között, de 1957 decemberben megszakadtak,mert ■ Peiping ismételten visszautasítot­ta azon amerikai ajánlatot, amely szerint kölcsönösen deklarálták volna, hogy Formosa ügye csak békés megegyezéssel oldható rrleg. Eisenhower válaszul kijelen­tette, hogy a U. S. készen áll ily tárgyalások újbóli felvételére, remélve, hogy Peiping felfüggesz­ti a Quemoi és Matsu elleni fegy­verhasználatot. Majd Eisenhower három órás tanácskozást folyta­tott a National Security Council tagjaival és az utána kiadott közlemény szerint a U. S. varsói követe már utasításokat kapott a tárgyalások megkezdésére a kí­nai vörös követtel. De — úgy­mond a közlemény, — a U. S. “nem venne részt semmiféle olyan megegyezésben, amely szö­vetségesünk, a kinai köztársaság jogait csorbítaná.” A tárgyalások ezúttal Varsó­ban lesznek. Dulles már julius 28-án javasolt ily varsói tárgya­lást, de akkor Peiping visszauta­sította. « * * NAGYON KÉTES lesz e kon­krét eredménye e tárgyalások­nak, de pillanatnyilag enyhült a távolkeleti feszültség, a szünet­len hidegháborús idegháborunak e legújabb izgalma, Végleges megegyezést nyilván Peiping sem remél s nagyon lehetséges, hpgy Formosa annexióját illető menetrendjén elsősorban az sze­lepei, hogy a U. S. rávehető legyen, hogy ne gátolja tovább Kina “igazi képviseletéül” való befogadását az Egyesült Nemze­tekbe, a kinai nemzetiek egyide­jű kiakolbolitásával. És csak ha ez sikerült és a kommunista front j immár két vétóhatalommal len- ! ne képviselve az E. N.-ben, kísé­relné meg előbbre vinni Formosa bekebelezésének ügyét. De hozzájárulhat e a U. S. va­laha is ahhoz, hogy a kommunis­ta Kina legyen a “mennyei biro- j dalom” elismert képviselője az E. N.-ben? Nem válna tulaggályossá a nemzetközi kommunista front ily ' megerősödése az E. N.-ben és tekintettel a semlegesekre és az afró ázsiai országok csoportjára nem tenné-e a U. S. számára mind bizonytalanabbá a legfon­­tosabb javaslatokhoz szükséges kétharmad többség megszerzését s még kétesebbé az E. N. gyakor­lati értékét? A kinai kommunistáknak az ! E. N.-be való befogadása, amely­nél a U. S. diplomáciai elismeré­se sem volna tovább halogatható, i világhatalmi egyensúly helyzet 1 azon igen komoly eltolódásának j megrögzitését jelentené, amely a \ kommunisták kinai hatalomatve- | telével bekövetkezett és oly nyugtalanítóan fenn áll. Már ezért is szinte elképzelhe­tetlen, hogy a U. S. hozzájárul­jon Peiping diplomáciai vágyai teljesítéséhez. És kétségtelen az i is, hogy ha elfogadná az erősza- j kos utón hatalomra került kinai kommunista kormányt, ezzel | nemcsak a nemzetieket, de Ma­gyarország és mindazon rabor­szágok népét is gyengítené, ame­lyek s reájuk szintén erőszakkal Felkényszeritett rendszer helyett szabad választásokat, nemzeti önrendelkezést követelnek. Eisenhower Chounak adott vá­lasza, melyben előre hangoztat­ja, hogy nem megy bele semmi­féle egyezségbe, amely a nem­zeti Kínát sértené, tehát dicsére­tes, mégha nem is viszi előbbre a kinai problémát, — amely esz­mei lényegében ugyanegy a rab­­országokéval és talán együtteser is oldódik meg, ha valamikor meglesz reá a lehetőség. * * * MOST ÉRKEZTEK MEG a budapesti julius-^végi napilapok, melyekben “A magyar tudósok felemelik tiltakozó szavukat az imperialista agresszió ellen” cím­mel a következő kiáltványt ol­ftfattki ■. | | “A Magyar Tudományos Aka­démia osztozik abban a felhábo­rodásban, amelyet az imperialis­ta erők újabb aggressziós csele­kedetei váltották ki széles e vilá­gon. Amikor a Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tesz a béke meg­­j védésére, azon fáradozik, hogy minden vitás kérdést tárgyalások utján oldjának meg; amikor Genfben az .atomszakértők kere­sik az utat-módot a pusztitó nuk­leáris fegyverek eltiltásához; amig Stockholmban a világ sza­badságszerető és békét követelő száz és száz millióinak képviselői tanácskoznak a béke megőrzésé­ről — az imperialista erők fegy­veres beavatkozással útját akar­ják állni a népek nemzeti felsza­badító harcainak, háborút akar­nak kirobbantani Közel és Kö­zép-Keleten. Mélységes meggyőződésünk, hogy minden népnek elvitatha­tatlan joga, hogy kezébe vegye sorsa irányítását és utat nyisson szabad és független ország épí­téséhez. Ez történik a gyarmati és gyarmati függőségben élő népekkel is, amikor rálépnek függetlenségük kivívásának útjá­ra . A Magyar Tudományos Aka­démia a magyar tudomány mű­velői nevében csatlakozva a Szovjetunió tudósainak felhívá­sához a világ tudósaihoz, feleme­li tiltakozó szavát az imperialista agresszióval szemben. Mint a tudósok lelkiismeretének szószó­lója, követeli, hogy Libanonból és Jordániából vonják ki az j a meri ka' ás «u "angc ne akadályozzák az áltáluk is hangoztatott önrendelkezési jog elvének érvényesülését.” Aláirva a Magyar Tudomá­nyos Akadémia. S utána követ­kezik mintgey ötven név. Nem­csak kommunistáké, de ismert régi tudósoké, akik közül soka­kat bizonyára exisztenciális okok késztettek az aláírásra. Mert le­het e meggyőződése, bármely óhazai jó magyarnak, hogy “min­­den népnek elvitathatatlan joga, hogy kezébe vegye sorsa irányí­tását és utat nyisson szabad és független ország építéséhez” anélkül, hogy a szabadságukban legfeljebb a Szovjet előretolt sakkfigurájától, az arab népek feletti imperialista uralomra tö­rő Nassertől veszélyeztetett arab országocskák helyett magyar hazájára és az 1956 évi szabad­­ságharcrá gondolna, amely pon­tosan azon vitathatatlan erkölcsi alapon tört ki, hogy “minden népnek elvitathatatlan joga, hogy kezébe vegye sorsa irányítását. ” Alkalmasint sokan a kénysze­­ritettek közül gondoltak is ma­gukban erre, amikor aláírták ezt i a történelmileg oly csufondáros kiáltványt. . . És nem kevésbbé biztos, hogy azok közül akik ol­vasták az óhazai újságokban, so­kan igen sokan meg is érezték a kiáltványnak ezt a magyar hely­zetet annyira jellemző csufondá­­rosságát s nem tekintették a ki­áltványt másnak, mint ami való­jában, a diktatórikus terror újabb felbőszítő dokumentumának... Minden mostohagyermeki el­­hagyatottság dacára az ilyen, ' iszonyú öngunynak beillő dekla­rációk felkényszeritésével a rendszer csak növeli a lel­kek, néma ellentállását s in-, kább árt mint használ vele azon reményeinek, hogy a nép lelkileg valaha is elfogadja és hogy kon­­szolidálódhatik. r. o. ■»OO ...........— JUGOSZLÁVIA ÚJRA SE­GÉLYT KÉR--------­­I Jugoszlávia újra segélyt kér az' Egyesült Államoktól és más nyu­gati országoktól is. Összesen 300 millió dollárt szeretne Tito fel- j venni erőmüvek és mütrágyagyá- | rak építésére és az úthálózat fej- j Iesztésére. Jugoszlávia igényét azzal támasztja alá, hogy a Szov­jetunió politikai nyomás alá he­lyezte és a megígért hitelkeretet vlse*«Yent*. Hír Bibó István titkos élethossziglani elitél­tetéséről v % A Reuter ügynökség bécsi je­lentése tudni véli, hogy dr. Bibó Istvánt Nagy Imre forradalmi kormányának miniszterét titkos tárgyaláson élethossziglani bör­tönre Ítéltek. (Az é.Yiest'ié's hir szerint Ra­­vász Lászlótól, a nyugalombal kényszer .fett református püspök-1 tői, Bib< apósától származik, akivel közölt-k az ítéletet.) Bibó nagylcépzettségü politi­kus, aki Nasy Imre miniszterei közül 1956 iiov. 4-én egyedül maradt viss :a a parlamentben, ahol a kormány székelt és ott j fogták el a szabadságharcot tank­jaikkal lehengerlő oroszok. A börtönből memorandumot esem-i pészett külföldre,amelyet ott ki is I adtak. Ebben azt javasolta, hogy maradjon meg a kommunistái rendszer, de valósítsanak meg i kisebb enyhítéseket, miként I Lengyelországban, Gomulka első 1 párttitkár visszatérése után tör­tént. | (Mint ismeretes, a Lengyelor­szágban történt kisebb enyhítése­ket időközben visszacsinálták... A kommunizmus ott ahol fegy­verei megszállva tartják az or- , szágot, még kisebb engedménye- ! ] két sem tesz véglegesen. Bibó a háború előtt a Népligá- i tiál és a hágai Nemzetközi Biró- i ságnál működött, mint jogász. A szabadságharc idején újjászer­vezd a Parasztpártot, amely 1945 után néhány éven át léte­­rett és voltakép a kommunisták alapítása vf»b [NUvEivUSkt* ,1N oT ÁLLAM1 SZAVAZ A “RIGHT TO l WORK” JAVASLATRÓL ' _______ 1 Novemberben öt állam szavaz I a “Right to Work” javaslatról. ; íz a javaslat amelyet 16 állam nár régebben elfogadott, tudva- ( lévőén kimondja, hogy a gyáxi nunkás nem veszítheti el állását, ] »a nem is lép b’- a unionba. A unionoiBllfuzmészetesen eile- ’ aeznek ily fösvényt, támogatja )ket a National Council of In- 1 iustrial Peace, amelynek Elea- 1 tor Roosevelt és Herbert Leu- S nan ex-szenátor a társelnökei, 1 ovábbá a National Catholic Wei- 2 are Conference (a kát. püspöki j :ar). Californiában Knowland sze­­íátor, aki kormányzónak fut, lártolja a “Right to Work” ja­­raslatot. Ohmban, ahol nagy ipartele* >ek vannak, négy kát. püspök és lét érsek valamiirt öt kát. szer­rezet adott k deklarációt a ! ‘Right to Work javaslat union . dienes célja ellen. __________________ i Ellenőrizze, helyesen ve­zetik e az ön számláját a Social Securitynél Biztos Ön abban, hogy mun­kaadója pontosan jelentette be az Ön keresetét a Social Security­nél? Ezt a kérdést veti fel George W. Ervin, a körzeti Social Secu­rity Hivatal (116 N. 8th Street, Allentown) igazgatója. Azt tanácsolja, hogy legalább három évben egyszer győződjék meg erről. E célra a fenti hivatal­nál levelező lapok állnak rendel­kezésre. Szükség esetén azt is megtudhatja ott, Kogy keresete, alapján hány évnegyed van ja­­yára Írva. Ha megkapta a szám adatokat és tévedést talál bennük, fordul­jon a hivatalhoz, hogy javítsák ki a nyilvántartásban. j Minden munkaadó köteles az év végén közölni Önnel, mennyit vont le a béréből Social Security­­re. Ugyanily kimutatást kell ad­­nie az Ön részére, ha Ön meg­szűnik nála dolgozni. E kimuta­tások segítenek Önnek, hogy el­lenőrizhesse a Social Security számláját, mert nemcsak a levo­nások vannak feltüntetve, ha­nem az Önnek fizetett bérek is. Ne felejtse, hogy az Ön maj­dani Social Security járadéka a kereseti adatai szerint nyer meg­állapítást. Ezért fontos, hogy meggyőződjék a számláján sze­replő adatok pontosságáról! KRUSCSEV A U. S. FLOTTA TÁVOZÁSÁT KÖ­VETELI A FORMOSAI VIZEKRŐL A kinai nemzetiek utánpótlás szállító hajói, melyeket az ame­rikai 7-ik flotta egységei mint convoy kisérték, elérték Quemoit, anélkül, hogy a kinai kommunis­ták megtámadták volna. Quemoi bónbázását azonban tovább folytattak azután is, hogy Chou En Lai kinai kommunista minisz­terelnök késznek nyilatkozott tárgyalásokra a U. S.-szel. Szept. 8-án Kruscsev jegyzéket intézett Eisenhowerhez és abban figyelmezteti, hogy egy, a kom­munista Kina ellen irányuló “tá­­madás”-t a Szovjet, “úgy tekinte­ne, mintha ellene történt volna” Az Eisenhowerhez személy szerint címzett jegyzék “a béke állandósága érdekében” követeli, hogy a U.®S. vonja vissza had­erőit a Formosa körzetből. A jegyzék állítása szerint a U. S., nem pedig a vörös Kina az, aki ‘nyíltan provokál’ és ‘zsarolásra és megfélemlítésre’ törekszik. A iegyzék végül javasolja, hogy a kommunista Kina követeléseit vegyék az Egyesült Nemzetek síé. (Az E. N. közgyűlése szep­­ember közepén kezdődik New V'orkban.) Eisenhower válasza: előbb abba kell hagyni Quemoi támadását! Eisenhower rögtön válaszolt és visszautasította Kruscsev támadá­sát, hangoztatva, hogy a kinai kommunisták Quemoi elleni ak-ISMÉT ENGEDÉLYEZIK AME­RIKAI MAGYAROK MA­GYARORSZÁGI UTAZÁSÁT A State Department minden Jilciírtniy kiíitJáííc*. nélkül megszüntette ?.z amerikai állam­polgárok Magyarországra való utazásával szemben-fennállott ti­­laljmat. A nyár második felében több amerikai magyar el is láto­gatott az óhazába. Egyes utazási irodák már hir­detik is, hogy minden útlevél és vizumügyet elintéznek annak, aki náluk rendeli meg az utazási je­gyet. A mai magyarországon, a kommunista osztályuralom alatt tudvalévőén se személyi, se ma­gántulajdoni biztonság nem áll fenn s aki mégis az óhazába uta­zik, magára vessen, ha ott bajba jut! Iciója nem provokációra, hanem | minden kihívás nélkül történt. | Felhívta Kruscsevet, hasson oda, hogy a kinai kommunisták hagyják abba Quemoi bombázá­sát. * * * Walter Lippmann, a N. Y. Herald Tribune hires rovatirója nem ajánlja, hogy a U. S. bele­menjen az ügynek az E. TJ. elé vitelébe, mert nézete szerint az Egyesült Államok ott meglehető­sen egyedül volna a kpmmunista Kínával szembeni régi elzárkózó álláspontjával. Nehru indiai miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a száraz­föld menti kis Quemoi szigetek oly jelentéktelenek, hogy azok átengedése nem bírhat fontosság­gal. Hasonló álláspontot nyilvá­nított Acheson volt külügymi­niszter is. A kongresszus véleménye is megoszlik Quemoi s Matsu ügyé­ben és némelyek hivatkoznak arra, hogy a kongresszus idevágó határozatában e szigetekről nem volt kifejezetten szó. Mások sopánkodnak, hogy a kinai nemzeti kormány eddig több mint egy billió dollárt ka­pott a U. S.-től. Nixon alelnök kijelentette, hogy nemcsak e kis szigetekről, hanem a szabad világ ázsiai pozí­ciójáról van szó. Adlai Stevenson volt elnökje­lölt tárgyalás utján való megol­dást sürget. A DEMOKRATÁK GYŐZTEK MAINEBEN ÜGY A SZENÁTORI, MINT A KORMÁNYZÓI ÁLLÁSRA Maine államban hétfőn volt a kongresszusi és kormányzóválasz­tás, ezúttal utoljára, mert a jö­vőben Maine is novemberben választ, mint az ország többi ré­sze. A választás nagy győzelmet hozott a deomkratáknak, ami igen buzditóan hat reájuk, mert egy népszerű mondás szerint “ahogy Maine szavaz, úgy szavaz az ország." A maineiek hatalmas többség­gel Edmund S. Muskie eddigi demokrata kormányzót válasz­tották meg szövetségi szenátorul Frederick Payne eddigi rep. sze­nátorral szemben. Azt hiszik, az utóbbinak Mus­kie népszerűségén kívül az is ár­tott, hogy neve azok listájának az élén szerepelt, akik kedvezé­seket fogadtak el Goldfine bos­toni gyárostól. Sherman Adams, Eisenhower első aszisztense helyzetét, aki szintén kedvezéseket fogadott el Goldfinetől, sulyosbbitja Payne kudarca. Republikánus körökben most még inkább sürgetik Adams lemondását, akit tudvalévőén Eisenhower nem akar lemondat­ni, mert “szüksége van reá". E republikánusok viszont azt állít­ják, hogy a pártpak nemcsak nincs szüksége Adamsra, de ren­geteg szenátusi és képviselői ülésbe kerülhet, ha tovább a helyén marad. A kormányzói állásra is de­mokrata, dr. Clauson győzött Horace Hildreth republikánussal szemben, aki Muskie előtt már kétszer volt kormányzó. Muskie személyében a hagyo­mányosan republikánus Maine elsőizben választott demokratát szenátorául. A három képviselői hely közül is kettőt nyertek el a demokraták. Előfizetőink, nyomtat­vány rendelőink, bará­taink figyelmébe ! Az East 3-ik utcán, a Magyar Háztól a Hobart St.-ig folyó nagy útjavítási munkálatok miatt az utburkolat fel van szakítva és a munka valószínűleg csak az év vége felé készül el. Ez útvonalba beleesik a Hiradó 1 1 39 E. 3rd St. alatt lévő szerkesztősége és a nyomda is. Mivel az útszakaszon nem le­het közlekedni, tisztelettel kér­jük mindazokat, akik nyomdánk­kal szeretnének érintkezésbe lép­ni s azt személyesen nem tudják megtenni, szíveskedjenek ben­nünket telefonon UN 6-1252 felhívni s mi szívesen elküldjük képviselőnket minden munkáért vagy előfizetésért, úgy hogy emiatt semmiféle fennakadás nem fordulhat elő. Előre köszönjük előfizetőink, nyomtatvány rendelőink és min­den barátunk szives kooperáció­ját! Kiváló tisztelettel a BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége és nyomd*)« NEM KELL TÖBBÉ KIUTAZ­NIA KANADÁBA ANNAK, KI BEVÁNDORLÓ STA­TUST AKAR Eisenhower elnök aláírta azt a törvényt, amely megszünteti, hogy Amerikába ideiglenesen, látogató vízummal vagy egyéb módon bejött személyek, ha be­vándorló státuszhoz akarnak jutni, előbb kénytelenek voltak j kiutazni Kanadába és visszajönni az ottani konzulátustól kapott szabályszerű bevándorlási vizűm-! mai. j \ i t I A junius 30-ával végződött egy év alatt még 7000 személy volt kénytelen külön kiutazni Kanadába. A jövőben az igazság­ügyminisztérium felmentést ad ez alól. DULLES NEM HISZ HÁBORÚBAN ÉS ENGED­MÉNYEKKEL KECSEGTETI PEIPINGET A SZOVJET ÖREG FEGYVE­REKET ADOTT AZ EGYPTO­­MI GYAPOTÉRT Egyiptom egyre jobban érzi annak hátrányát, hogy külkeres­kedelmi forgalmát átirányította a Szovjet tömb felé. A Szovjet megvásárolja az egyiptomi gya potot és aztán olcsóbb áron el­helyezi a nyugati országokban. Egyiptom hajdani piacán. Az egyiptomi gyapot helyett pedig a Szovjetunió öreg fegyvereket szállít Nasszernek. Egyptomi pénzügyi körök nyo­mására Nasszer belement abba, hogy kártalanítsa a Szuezi csa­torna nyugati részvényeseit, most pedig pénzügyi és kereske­delmi megegyezést kötött Fran­­daorwégpal. | Dulles külügyminiszter a szept. 9-i sajtókonferenciáján kijelen­tette, nem hiszi, hogy háború lesz a kinai kommunistákkal, ha a U. S. kitart az erély politikája mellett. Ígérte, hogy engedmé­nyekről lehet szó, ha nem alkal­maznak erőszakot a Quemoi- és Matsu szigetek ellen. E szigete­ket a nemzeti kínaiak jogos bir­tokának tekinti, de ha a kommu­nisták elállnak attól, hogy erő­szakkal magukhoz ragadják azo­kat, , ez jelentőséggel fog latba esni. Az ügynek az E. N. elé vi­telét nem pártolja, de lehetséges hogy végül oda kerül. Diplomáciai körökben neiri( hiszik, hogy a U. S. és Szovjet követek Varsóban rövidesen meginduló tárgyalásai lényeges eredményekre vezetnek. Még mindig háborús veszély? Az utolsó jelentések szerint a kinai kommunisták küszöbön ál­ló követi tárgyalások dacára foly tátják előkészületeiket Qfljemoi ■ és Matsu szigetek ellen. Stevenson volt elnökjelölt, aki I kedden érkezet* vissz« orowor­lát e szigetek ügyében és úgy nyilatkozott, jó volna, ha Krus­csev a U. S.-be jönne és közve­títésre vállalkozna. A nyugateuropai sajtó nagy része is úgy látja, hogy a háborús veszély még nem mult el, mert lehetséges hogy a Peiping ezúttal nem blöfföl és ha Formosát még nem is, de az előszigeteket most akarja megkapni. 15 ÉVRE ÍTÉLTÉK NAGY IMRE KÖNYVE KICSEM­PÉSZŐJÉT Regéczy Nagy Lászlót, a bu> dapesti angol követség soffőrjét, akit azzal vádoltak, hogy ő csempészte külföldre Nagy Imre forradalmi miniszterelnöknek a szabadságharc után megjelent könyve kéziratát, a budapesti osztály bíróság tizenöt évi bör­tönre Ítélte. (Ragéczy Nagy László régi ismert magyar gentry-családból származik, melynek több tagja rnsnekühként él » U. S.-hen.-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom