Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-23 / 21. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHE HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre......................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS, 11)23, at the I’ost Office at Bethlehem, Ra., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................. $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bt-ihlehcvi and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,21-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 MÁJUS 23 Egyes szarna ára 10 cent FRANCIAORSZÁGBAN kritikussá fajult a helyzet. A három éve húzódó algériai rendcsinálás és a folytonos kormányválságok a politikától elkedvetlenedve visszavonult De Gaulle tábornok malmára hajtották a vizet és a múlt héten a tábornok nyilatkozatot adott ki, amelyben tudtára adja a francia népnek, hogy hajlandó átvenni a közhatalmat, mert a mai állapot, “az állam lcalázása területeink (gyarmataink) népeit elidegeniti, .haderőnket bajokba sodorja, nemzetünket eltéríti helyes útjáról és függetlenségünket is elkerülhetetlenül veszélybe hozzá." A deklaráció kibocsajtására az adott alkalmat, hogy az Algériában a szabadságharcosok ellen küzdő francia haderő főparancsnoka Sálán tábornok és egyik tisztje Massu tábornok kormányt alakították az algériai háború intézésére. Önállósították magukat a Gaillard kormány lemondása folytán beállt több hetes válság után megalakult Pfimlin kormánnyal szemben. De Gaulle tcljhatalfa érdekében emeltek szót és csak De Gaulle kormányának hajlandók engedelmeskedni. A nyilatkozat napján azonban már biztosnak látszott Pfimlin az ifjukatolikus demokrata párt (M. R. P.) tagjának kormánya és De Gaulle úgy lehet megkésett noha Párisban óriási a feszültség és a második világháború veteránjai és az aktiv tisztek között igen sok hive van egy, a folytonos parlamenti válságoknak és az algériai tehetetlenségnek véget vető, erőskezü De Gaulle diktatúrának. Vannak jelek, hogy nemcsak az Algériában lévő hadsereg, de a kontinentális haderő egy része is megbízhatatlan a kormány számára, sőt a rendőrségnél is sokan degaulleizmusra gyanúsak. Jacques Soustellet, a dega-ulleisták parlamenti vezérét, aki rendőri felügyelet alatt volt, állitólag a rendőrség szabotázsa hagyta megszökni Algériába, ahol átvette Sálán és Massu kormányának polgári vezetését. DE GAULLE újbóli fellépése egyesítette Pfimlinnel a parla mentaris elemeket a mérsékelt polgáriaktól a szociáldemokratákig, sőt a parlamentarizmus ellenes kommunistákig, hogy “megmentsék a parlamentárizmust s köztársaságot és a DeGaulle veszedelem hatása alatt 461 szavazattal 114 ellen felhatalmazást adtak Pfimlinnek oly rendkívüli állapot kihirdetésére, amely biztosítsa, hogy DeGaulle nem kerülhet puccsal hatalomra. DeGaulle eddig azon az állásponton volt, hogy nem csinál puccsot, hanem azt várja, hogy az alkotmányos tényezők felkérjék erre a szerepre. A nyilatkozat után visszatért Páristól 150 mérföldnyíre lévő villájába, de amikor e sorokat írjuk, a helyzet az, hogy hétfőn, május 19-én ismét Párisban lesz, hogy “sajtókonferenciát” tartson. Közben a haderő aktív és veterán tisztjei a Pfimlintól kiadott gyüléstilalom dacára gyűlést hívták össze Párisba, amelyről még nem lehet tudni, hová fog fejlődni. Franciaország legnehezebb napjait éli a második világháború óta. A Pfimlin kormány a rendkívüli felhatalmazás következtében azonnal 28 letartóztatást eszközölt. A letartóztatottak között ’ van két tábornok is és kicserélték a vezérkar főnökét. Pfimlin az eréllyel egyidejűleg lehetőséget is akar adni Salannak 8 Massunak a visszakozásra s han | goztatja, hogy megtévesztették őket azzal a hazugsággal, hogy fel akarja adni Algírt. Pfimlin parlamentáris reformot is Ígér, amely a mai sok apró párt létét I alákötné. Párisban 50,000 főnyi karhatalom áll készen, hogy ha kell, palfáihllaoroban 1« megvédje a j köztársaságot. Pfimlin legalább is bízik benne, hogy ezt tennék. . . Nemely hírek szerint DeGaulle hajlandó köztársasági alapon is átvenni a kormányt, de kevesen hiszik, hogy hatalomra kerülve fenntartaná a parlamentáris demokráciát. Ezúttal úgy látszik, a kommunisták, akik 150 mandátumukkal a képviselőház legnagyobb pártját alkotják, tanultak Hindenburg német államfővé való választásából. Akkoriban a külön kommunista jelölt, Thaelmann szavazatai segítették hozzá az elnöki székhez Hindenburgot a szociáldemokrata Wilhelm Marxszal szemben s Hindenburg aztán kinevezte Hittlert kancellárrá. Általában a német kommunisták a Hitler kancellársága előtti időkben úgyszólván együttműködtek a názikkal a demokraták és szociáldemokraták ellen. Okultak a kommunisták és megszavazták a rendkívüli felhatalmazást Pfimlinnek a diktatúra hívei lefékezésére és az eddig húzódozó szocdemek a De- C»aulle deklaráció után azonnal beléptek Pfimlin kormányába, Guy Mollet mint helyettes miniszterelnök, Jules Moch, mim belügyminiszter. A kormány lényegében keresztény demokrata és szociáldemokrata koalíció, amilyen több mint egy évtizedemüködik Ausztriában. De Franciaországba nugyanennyi év alatt mintegy húsz, különféle összetételű kormány váltotta egy.másf . ELMÚLTAK AZ ELŐVÁLASZTÁSOK NASSER MOSZKVAI Stritch hí bor nők újabb LATOGATASA Elmúltak a Pennsylvania állami és helyi előválasztások. A körzetünkben a beteg Joseph J. Yosko újbóli jelölése Justin D. I Jirolanio ügyvéddel szemben és James O’Donnell jelölése a General Assembly-be való jelölése Francis Bucchinnal szemben, volt a legnagyabb meglepetés. A bet,hlehemi demokrata je-öltek a következő szavazatokat kaptak városunkban: DEMOCRATIC U. S. Senator Leader ........................... | 3,669 Bowers ........................... 6,647 Governor Lawrence ..................... 12,282 Furman ........................... 5,326 Lavelle ........................... 1,980 Lt. Governor Davis J. F........................ 7,447 Davis J. M..................... 7,118 Culbertson ................... 2,948 Sec. Internal Affairs Blatt ................................ 11,350 Cannavino ........ 2,960 Ciletti .......................... . 2,543 Congress 15th Dist. Walter............................. 15,129 State Senator Yosko............................. 12.655 Jirolanio ..................... . 6,449 Pillsbury........................ 3,086 Assembly (Bethlehem) O’Donnell ..................... 2,623 Gahagan........................ 2,532 Bucchin ........................ 2,499 Green ............................. 674 ▼ ▼ W A FRANCIA HELYZET aggasztja Washingtont, mert DeGaulle soviniszta, Franciaországot akarja Europa vezető hatalmául és a NATO ellen van, kivéve talán, ha annak vezetését teljesen kezébe kaphatja. Ugyanakkor sokat foglalkozik franciaorosz szövetség eszméjével és mindenképen ellenzi, hogy Németország nagyobb arányuan fegyverkezhessék és az első európai hegedűt játszhassa a világpolitikában ... A helyzet vérmes fantáziájú megitelői szerint az sincs kizárva, hogy ha DeGaulle katonai puccs révén jutna hatalomra, az Egyesült Államok katonai eszközökhöz folyamodna a puccs ellen, a francia demokrácia védelmében. . . A francia kommunisták magatartása fölötte érdekes, mert Moszkva talán jól tudna a boldogulni egy DeGaulle szövetséggel, amely igyekezne véglegesiteni a német kettéosztottságot és amely nemcsak nagy veszélyt jelentene a NATO létére, de sokban olyan uj hatalmi egyensúlyt teremtene Európában, amely beláthatatlan következményeket vonhatna maga után úgy külpolitikailag, mint a diktatúrák előretörése révén belpolitikallag is Meg kell jegyezni azt is, hogy a különféle nemzetiségű nazik között régóta él egy titkon dédfcb getett felfogás, amely a negyvenes évek végén lett különösen népszerű köztük. Ez úgy szól, hogy Franciaországban előbbutóbb, mondjuk 5—6 év múlva, DeGaulle kerül hatalomra és az ő diktatúrája utat nyit a demokrácia európai bukásának, a diktatórikus pártok feltámadásának Olaszországban és a többi szabad országokban, mindenekelőtt Németországban, ahol “a kulisszák mögött, a minisztériumi hivatalok árnyékában ma is a názi idők sok vezetőemberenék garnitúrája várja a maga uj idejének eljövetelét” s Németország lesz a De- Gaulletől az osztrák nazikig terjedő uj európai fascista front vezetője. . . Mennyiben találó ez az elképzelés és prófécia nehéz előrelátni. Nincs kizárva, de nagyon valószínűtlennek látszik. Közbe jött a hidrogénbomba és a távrakéta. Sokaknak méltán nem rokonszenves, hogy DeGaulle is gyarmati kordában akarja tartani az algériaiakat, akik szabadságukat kövatalik. DeGaulle azt De Gaulle feltételei Kivételes hatalmat kér kivételes feladatokra, kivételes eljárási mód utján. hirdeti, hogy nem szabad to I vábbra is teketóriázni velük, ha ! nem ha nem hajlandók kiegyez ! ni, le kell törni szabadságvá van a francia nép egyrészéber semmikép sem szeretjük, aká: Hitler és Mussolini csinálta, aká; Stalin és Kruscsev csinálja eg> gyengébb néppel avagy DeGaulle csinálni szeretné. . . A szabadságharcos magyai nép nem lelkesedhet azért, am: Algériában három éve végbe megy! S épp úgy Amerika sem * • * NEM TÚLZÁS diplomácia Pearl Harbornak nevezni ami Nixon alelnökkel és kiséretéve Délamerikában történt, írja Walter Lippman, Amerika legtekintélyesebb közirója a N. Y, Herald Tribune republikánus főlap és számos más napilap hasábjain, ahol cikkei egyidőben s jelennek meg. Nixon a caracasi gyalázatos kommunista orvtámadás utár nem hagyta el többé a követséget. A venezuelai katonai yunta vezetői ott keresték fel megbeszélésekre s alkalmasint még nagyobb segély igényeiket is bejelentették az Egyesült Államokkal szemben. . . Utána Nixon és kísérete többszáz főnyi venezuelai katonaság fedezete alatt kihajtatott a repülőtérre. Csütörtökön délben érkezett vissza Washingtonba és Eisenhower elnökkel az élen a kongsresszus pártokfeletti delegációja üdvözölte. — 100,000 ember vonult ki s a szövetségi tisztviselők még arra is engedélyt kaptak, hogy hivatali munkájukat megszakítsák és ottlehessenek a bevonulásnál. A fogadtatás természetesen igen lelkes volt. A Nixon házaspár az elnök oldalán ült az elnöki autóban. Igen hatásos volt. De túlzás lenne Nixon sikeréül megörökíteni ami történt. Az hogy nem szaladt el a perui és venezuelai csőcselék dühe elől, természetes volt egy férfi részéről, ha férfi. Elismerésre is -méltó, de még nem elég ahhoz, hogy, mint nem is kevesen teszik, most már biztosra vegyék e 1960-as elnökjelöltségét. Lippmannak igaza van, amikor nem Nixon hősiességére helyezi a fősulyt, hanem ezeket mondja: “Most, hogy az alelnök és neje már itthon vannak s az összes hivatalos sajnálkozások és bocsánatkérések megtörténtek és elfogadtattak, legaktuálisabb kérdésünk az, hogyan következhetett be, hogy Nixonék ily kitöréseknek lehettek kitéve? Bebizonyult, hogy az egész délamerikai tura-terv tévedés volt és olyan emberek készítették elő, akik nem tudták mi a közhangulat azon városokban, ahová az alelnök elmegy. Ami történt, sohasem szabadott volna, hogy megtörténjék és azoknak akik Déamerikával való összeköttetéseink ügyében felelősek, helyt kell állniök a vádért, hogy teljesen avatatlanul jártak el. Fontos hogy ezt a vádat vagy a szenátus külügyi bizottsága vagy még inkább különösen hivatott polgári magánemberek bizottsága vizsgálja ki. Tisztáznunk kell és meg kell szüntetnünk az okokat, amelyek e kudarcra vezettek. . . Ha ez nem történik meg, nincs kilátás arra, hogy e keserű tapasztalatok tanulsága hasznunkra váljék. Tudnunk kell, az utazás tervezői miért voltak oly tudatlanok annyi országról és arról mit kell tennie és mit nem kell tennie az Egyesült Államok alelnökének ha külföldre megy. Mielőtt bármit tehetnénk délamerikai helyzetünk javítására, azokkal kell tennünk valamit, akik ennyire elrontották azt a helyzetet.” • * * LIPPMANNAK igaza van még akkor is, ha igaz, amit Nixon mondott hazaérkezésekor, t. i., hogy ami Peruban és Venezuelában történt ewk egy törpe ki* ZÁRÓJELBEN itt kívánunk foglalkozni a new yorki szélső jobboldali orgánum cikkével, amelyben «»-főszerkesztő Somody István azt írja, hogy az amerikai lapok headlinejai szerint -megkövezték a U. S. alelnökét. Somody úgy látszik nem tudja a "stoned” szó pontos értelmét. A megkövezés agyonütést jelent, mig a “stoned” jelenthet csupán annyit is, hogy kővel dobálták meg. Azstán ezt írja Somody: “Megkövezték? És még nem dörögnek az ágyuk nem hullanak a megtorló bombák?” De mikor nem kövezték meg! Egyébként Somody ezúttal mértéket tart a kótyagositisban és idézi a szerajevői revolverlövések emlékét, amelyek “két emberélet kioltása következményeként lángba borították az egész világot j és végeredményben a mai szörnyű helyzethez vezettek.” Némileg meglepetéssel olvassuk ezt Somody tollából, mert az a kör, amelyhez az 1935- 45 közti időszakban tartozott és kétségtelenül még ma is tartozik, otthon, de még 1945 után idekint az emirgációban is azt han goztatta hogy ja pesti újságírók (Folytatás a 2-ik oldalon)---------------ooo--------------A JUPITER TÁVRAKÉTA SIKERE Május 18-ér^ jelentik a cape canaverali rakéta kísérleti telepről: Végre sikerült egy Jupiter távrakétát fellőni a világűrbe és négy és fél órá múlva a rakéta legfontosabb alkatrésze visszahullott a tengerbe, ahol meg is találták. Ez elsjőizben sikerült és szakértők szerint beláthatatlan jelentőségű az amerikai rákéták fejlesztése szempontjából. A Jupiter mos! az Amerikai legkülönbb távraketája és az Angliában és más európai országokban tervezett rakéta bázisokat Jupiter rakétákkal fogják ellátni. MÉG MINDIG KIVÉGZÉSEK BUDAPESTEN A budapesti j rádió máj. 1 6-i bemondása szerint négy halálra Ítélt szabadságharcost kivégeztek. Egyik Budapest környéki felkelő csoport fiatal vezetői, Pécs Géza, Balogh László, Gerei József és Békési Béla voltak a kivégzettek. Két másik vádlottat élethossziglanra, tizet pedig egytől tizennégy évi börtönre ítéltek. De Gaulle tábornok Párisban hétfőn tartotta nagy izgalommal várt sajtókonferenciáját, amelyen több mint 700 újságíró vett részt a világ minden tájának lapjaitól. Noha 1946 annakidején azért vonult vissza mert nem kapta meg azt a külön személyi hatalmat, amelyet magának kért, most kijelentette, hogy nem akar diktátor lenni. Utalt arra, hogy már 67 éves, de egyben azonosította magát Sálán és Massu tábornokok algériai puccsával. Hangoztatta, hogy átvenné a vezetést, ha “kivételes hatalmat kapna a kivételes feladatokra”, amelyeket végrehajtani akar és a parlmament részéről is “kivételes módozatokra” van szükség ehhez. Hogy ez alatt mit ért csak akkor fogja megmondani az illetékes tényezőknek, ha azok erre kérik. Az épület környékét, ahol De Gaulle beszélt 15,000 főnyi karhatalom őrizte. A kommunisták akik kezükben tartják a CGT-t, a legnagyobb szakszervezeti központot többhelyütt, főként a közlekedési eszközöknél rövid jelképes figyelmeztető sztrájkot rendeztek. A szociáldemokráta vezetők tanácskozása megállapította,hogy De Gaulle azzal, hogy kivételes hatalmat kér, elveti az alkotmányt. Egyes párisi lapok enyhén imák De Gaulle kísérletéről és kiemelik, hogy csak az elnök és a parlament jó meghívására vállalná el a hatalmat. Más lapok attól félnek, hogy De Gaulle csak kezdetben állna ez alapon, de később hadnagyainak nyomása alatt diktátori szerepbe sodródna. De Gaulle visszautazott falusi otthonába és várja, hogy a parlament állást foglaljon. EISENHOWER A GAZDASÁGI HELYZET JAVULÁSÁT JÓSOLJA Eisenhower elnök kedden este egy beszédében kijelentette, hogy a gazdasági pangás “lelassul” és uj fellendülést jósolt, ha a nemzet erői ennek érdekében közreemUködnek. Naszer egyptomi diktátor 1 8 napig a Szovjetben volt, ahol nagy ovációkai fogadták,tejben vajban fürdették, hogy kezessé tegyék további középkeleti politikájuk számára. Naszer azonban Tito példáját követve, olyan szerepre törekszik, hogy két oldalról is kapjon segítséget. A Suez csatorna 82 millió dollárban kiegyezett az angol—francia részvénytársasággal, amelynek még 1968-ig joga lett volna a csatorna bérletére. Az összeget több évi részletben fizeti. U. S., Anglia és Franciaország a bankjaiban azonnal több száz millió befagyasztott egyptomi pénzt oldott fel a zárlat alól. Dulles külügyminiszter is azzal kecsegteti Nászért, hogy a jövőben támogatni fogja csatorna építő terveit. A Naszer és Kruscsev a záró nyilatkozatban kölcsönös tásmogatást fogadnak egymásnak; politikai céljaik tekintetében, de Naszer nem bocsájtkozik közelebbi részletezésekbe és nyitva akar magának tartani egy ajtót a Nyugat felé. Hir szerint Naszer nem is kapta meg összes kívánságai teljesité sét Moszkvában. De állítólag megígérték, hogy olcsóbb árakat számítanak Egyptomnak azokért a hadi gépekért, melyeket a Szovjet csatlósországai szállítanak neki. súlyos megbetegedése Romában A Romában tartózkodó Sámuel Stritch chicagói biboros érseket hétfőn szélütés érte, amelynek folytán fél oldalán megbénült. Állapota rendkívül súlyos csak néha tud egyes szavakat mormolni. Mint ismeretes, Stritch biboros azért ment Romába, mert a Pápa a Vatikán egyik magas állásába nevezte ki. De röviddel a megérkezés után egyik karjában trombózis lépett fel és a kart le kellett vágni. A műtét után emberfeletti hősiességgel akarta tovább folytatni egyházi szolgálatát és egyizben már misét is mondott. Ha fel is épülne, kevés remény van, hogy szolgálatát folytathatná. Amerika népe mélységes sajnálattal értesült a kiváló főpap tragédiájának újabb súlyos fordulatáról és imádkozik felgyógyulásáért.-ooo-Lesz e adóleszállitás ? Eienhower elnök kijelentette a május 14: sajtókonferenciáján, hogy az üzleti élet megélénkitése céljára többektől javasolt jövedelmi és egyéb adóleszállitás ügyében a döntés most már rövidesen megtörténik. Washingtoni körök azt hiszik, hogy a jövedelmi adok leszállítására aligha kerül sor, de junius jjU-an lejár a társulati adók (corporation tax) felemelése valamint lejárnák egyes fényiizési adók (excise tax.) A kongreszszusnak ezek fenntartása ügyében jun. 30-ig döntenie kell. A társ gyalás alkalmából előrelátható, hogy javaslatok lesznek a jövedelmi adóleszállitásról is, de valószínűleg csak egyes fényüzési adók leszállítását fogják elfogad-ooo-Meghalt Elmer Davis Elmer Davis híres amerikai ujságiró és politikai iró meghalt 68 éves korában. A második világháború idején az Office of War Information főnöke volt. Mint rádió kommentátor is sok éven át működött és egyike volt a legjozanabb és legtárgyilagosabb hir elemzőknek. Politikai iránya a jeffersoni értelemben vett, igazi demokrácia volt és ellenezte azt, hogy bárkit is csupán szociálpolitikai nézeteiért üldözzenek. Több kiváló könyve, melyben e —»"e. mért szált sikra, őrzi e.........-ooo-UJABB VIZSGÁLATNAK VETIK ALÁ A FEHÉR kártyásokat 475 képviselő De Gaulle ellen 100 mellette A francia parlament, mint lapzártakor jelentik, 475 szavazattal száz ellenében bizalmat szavazott Pfimlin kormányának és megadta számára a további felhatalmazásokat a rend biztosítására, beleértve Algériát is. — Pfimlin bejelentette, hogy az algériai puccsot békés utón reméli likvidálni. Ugyanakkor azonban Algériában Sálán tábornok francia főparancsnok egy rádió beszédben újból kijelentette, hogy De Gaulle mellett áll. A parlamenti szavazást a De Gaulle elleni összefogás sikerének tekintik, mert csak a degaullista frakció és az adófizetés ellenesek pártja (poujadeisták) szavaztak a kormány ellen. De megfigyelők szerint De Gaulle kudarca még nem tekinthető véglegesnek.-ooc-KRUSCSEV az automation BEVEZETÉSE MELLETT Kruscsev orosz miniszterelnök május 16-án nyilatkozott, hogy itt az ideje az automationnak (az emberi munkát mindinkább feleslegessé tevő, önműködő gépeknek) a Szovjet iparba való nagyarányú bevezetésére. Egy ipa ri konferencián kijelentette, hogy az automationra való áttérést mindenekelőtt a fém-, vegyi-, és gépiparban, valamint a bányaiparban fogják végrehajtani. A képviselőház megszavazta, hogy a szabadságharc után ideiglenes vízummal bebocsájtott mintegy 30,000 u. n. fehérkártyás “paroleek" státuszát végleges bavándorlásra változtatják át. A szenátus még nem tárgyalta a javaslatot. Az elfogadott képviselőházi javaslat értelmében minden fehérkártyásnak később közlendő időpontban jelentkeznie kell és újból felülvizsgálják, hogy megfelel e az összes bevándorlási előírásoknak. Szóval a dolog kezdődik élűiről. Az akciót azzal indokolják, hogy sok bülügyi fogoly és nyilas elitéit a forradalom első napján kitört a börtönből és egyenesen Ausztriának vette útját, ahol azonnal jelentkezett bevándorlásra. Azonkívül azt gyanítják, hogy kivált az első napokban, sok olyan kommunista is elmenekült Magyarországról, akik nem bíztak abban, hogy a Szovjet nem fogja cserben hagyni őket. ANGLIA IS ELVETI A RAPACZKY TERVET Anglia május 18-án jegyzékben közöte a lengyel kommunista kormánnyal, hogy elveti Ra paczky külügyminiszter azon javaslatát, hogy a két Németországban, Lengyelországban és Csehszlovákiában ne legyenek nukleáris fegyverek elraktározva. Amerika tudvalévőén már május elején elvetette a tervet azzal, hogy gyengítene Középeuropa védelmét. A Szovjet azonban nagyon ragaszkodik a tervhez, amelyet Rapaczkynak sugalmazott és amelyet egy csúcskonferencia elé akar vinni. MÁSFÉL TONNÁS, UJ SPUTNIK A Szovjet május 15-én fellőtte a világűrbe a harmadik sputnikot, amely másfél tonna súlyú. Kruscsev egy beszédében gúnyolódott, hogy Amerika csak na-, rancs nagyságú mübolygókat küldött a világűrbe. Május 18-án a sputnik szabad szemmel is látható vpjt a U. S, egyes részeiben. r | sebbség és n^m a lakosság zönn hangulatának kifejezése volt. j Vannak, akik a komm-unist; uszításon kivjil egyéb okokat i j keresnek a tüntetések magyará zatául, igy azt hogy Venezuelábó kevesebb olajat, Peruból pedi| kevesebb rezet importálunk min: azelőtt s kereskedelmi politikán! most általában kevésbbé igyek szik a délamerikai országoknak kedvében jájrni, mivel védlen i akarja a belföldi ipart és keres kedelmet, amely . annyi millic munkásnak ad kenyeret. S ezze' szemben a Siovjet azon van hogy fokozottabb kereskedelmi összeköttetéseket létesítsen ez országokkal. Lsehet, hágy ez is közrejátszik, de a főokot változatlanul a helyzet propagandára alkalmas tüneteit kiaknázó kom tnunistr izgatásban látjuk. Csodalátos hogy erre a Szövetségek nem figyelmeztették és a nemzetközi Intelligence Service, a külföldi bizalmas hirszolgálat sem állt hivatása magaslatán... És ismé teljük, amit már múlt héten irtunk, nef érdemes minden csip csup ország püccskormányát meg tisztelni Uncle Sam látogatásával. Igaz, hogy a mai venezuelai yunta uralmát egy diktatúra előzte meg és a diktátor, Imenez állítólag a U. S.-ben talált politikai ! menedéket, de a yunta sem vizsgázott még le a tiszta demo- i kratikus szándékéiról. Ame)ika 1 tartozna magának azzal, hogy I bizonyos distajicot tartson önmaga és .a demokrácia szempontjából nem szobatiszta kormányok között. . .
