Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-02 / 18. szám

BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési clij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Matttf May 18, 1923, at Hie Post Office ut Bethlehem, I’a., undeiithe Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of- the IIa ngarian Ch urches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. As egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyéhen Vol. XXXVI. Évfolyam, 18-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 MÁJUS 2 Egyes szám - ára 10 cent — IL ' rek, hiszen nulfleáris fegyverek birtokában kispitózági jellege és hatalmi korlátossága úgyszólván megszűnne, méi többet zsarolna Amerikától és még több be­leszólást követelne magának i Europa népei ügyeibe, sorsába. Tito 1956; novemberében megmutatta ig^ri szinét, szivében 1 hol áll. Csak átoknak, akik ró­­| zsás illúziókat; tápláltak felőle I volt meglepetés hogy helyeselte j november negyedikét. És kevés a kétség, hogy t^dta, mi sors vár Nagy Imére ésjtársaira, ha kien­gedi őket a budapesti jugoszláv követség kapuján a politikai menedékjog Ijiztonságából . . . Titónak amerikai nukleáris fegy­vereket juttatnij nem kaikul lt kockázat, hanejn ön- árulás vol­na, hiszen nenj kétséges, hogy ha egyszer kitijír a nagy konflik­­tu Kelet és Nyugat között, biz­tosan nem harcpina a Nyugat ol­dalán ... 1. * I* • az ismét Megjelenő new yorki heti egyken, szélső jobb­oldali “napiig” április 20-i száma -‘idéz” közel 40 évvel ezelőtt, 1919 március 2 1 -én, a Magyarország kétharmadát el­rabló Vyx-jegyzék napján, a ma­gyar történelem legtragikusabb és leggyászosabb órája kétségbe­esett hangulatában bűnösöket kereső, azóta többszörösen visz­­szavont cikkemből. Annak egyik mondatát ahogy azt már ujsági­­rólag inkorrekt elemek csinálni szokták, az egész cikk összefüg­géséből kiszakítva, az igeragokat szándékosan megváltoztatva, “idézik”, úgy hogy a cikk egész más jellegűvé lesz, szövege, mint beáliitottkjíga, értelme tel­jesen eltorzul, hamisítássá válik. Idéző jelek között csak haj­szálpontos szöyjeget szabad kö­zöm:. Ez eleiül erkölcsi követe­lés. Az idézőjelek közé helyezett szöveget meghamisították! Ez bi­zony semmikép sem méltó egy laphoz, amely a keresztényi és magyar erkölcsöt irta lobogó­jára! r. o. VILÁGTÜKÖR aS"'*a, MOST MAR AKADÉKOS­KODNI kezd Moszkva a csúcs­konferencia ügyében, amelyet pedig oly szenvedelmesen sürge­tett. Április I 7-ére a helyi köve­tek előkészítő összejövetelét ja­vasolta és amikor a nyugati szö­vetségesek ehhez hozzájárultak és sietve intézkedtek, hogy mosz­kvai képviselőik résztvegyenek az előkonferencián Gromyko külügyminiszter csak egyenként fogadta őket és konferenciának nyoma sem volt. Ellenben Gro­myko kijött a váddal Amerika ellen, hogy hidrogénbombás re­pülői az Északi Sarkvidéken az orosz határ közelében végeznek légi patrulirozást és ezzel “ve­szélyeztetik a Szovjet biztonsá­gát.” Washington visszautasította a vádat, mire Gromyko az Egye­sült Nemzetek biztonsági tan.csa elé vitette az ügyet. A tanács ápr. 2 1 -i ülésén azonban Sobolev fődelegátus kudarcot 'vallott és inkább visszavonta a panaszt, semmint kockáztassa, hogy ki­lenc szavattal egy ellen leszavaz­zák. Másnap Sobolev nyilatkozott a sajtónak és kijelentette, hogy ez az ügy aligha segíti elő a csúcskonferencia létrejöttét. Ak­kor miért kezdték el egyáltalán? Nyilván ellenséges propagandá­ból — “a béke érdekében" java­solt csúcstalálkozó terve kapc:án. Nagyobb ny'omaték kedvéért Sobolev olyan célzást is tett az újságíróknak, hogy majd a Szovjet nukleáris bombát vivő repülői is ellátogatnak gyakorla­tozni az amerikai partok közelé­be. Mintha nem ezt tennék még a tengeralattjáróik is­­« * * GROMYKO elutasitotta a nyu­gati szövetségesek azon jegyzé­két, amely nem minden fölösle­ges és hiábavaló önmegalázás nélkül kérte, kegyeskedjék együttesen fogadni a három nyu­gati követet. Szombaton jegyzé­ket nyujtatott át a moszkvai kö­veteknek, amelyben váratlanul azt követeli, hogy Csehszlovákia s Lengyelország is vehessen részt az előkonferencián, hogy a Szov­­jetb lokk “egyenlő számban le­gyen képviselve. A csehszlovákiai és a lengyel kormány azonban nem független, mint az angol s a francia kormány s ez azt jelenti, hogy a Szovjet pluralitással bírna, három szava­zata volna, mig a nyugati szövet­ségesek mindegyikének csupán egy. Úgy látszik a Szovjetnek most már nem oly sürgős a nagy­találkozó. Talán ki akarja várni, hova fejlődik az amerikai üzleti életben mutatkozó visszaesés? Avagy látja, hogy nemcsak nincs kilátása arra, hogy Ameri­kától megkapja a rabországi sta­­tusquo kifejezett jóváhagyását, de arra sem, hogy meggátolhassa távrakéta bázisok felállítását Francia, Nyugatnémet- és Olasz­országban, valamint más NATO- országokban? Egyébként is Harvard M. Lange norvégiai külügyminiszter ápr. 24-én kijelentette a parla­mentben, hogy jó forrásból szár­mazó értesülései szerint a Szov­jet nukleáris fegyverek kilövésé­re alkalmas távrakéták számára bázisokat állított fel Kelet-Né­­metországban, Lengyelországban és Csehszlovákiában, — ponto­san azon országokban, amelyek­re a csúcskonferencián tárgyalni tervezett Rapaczki terv vonat­kozik. Rapaczki a lengyel bábkülügy­miniszter, akinek a Szovjet sugal­mazta a javaslatot, hogy ez or­szágokban és Nyugat-Németor­­szágban ne lehessenek nukleáris fegyverek és távrakéták. Meg kell itt újólag jegyezni, hogy Kelet Németországgal, Csehszlo­vákiával és Lengyelországgal kapcsolatosan nem politikai sem­legességre gondolnak az oroszok, miként azt némely lapok és közí­rók szándékosan vagy csupán felületességből tévesen írják, ha- í nem, hogy ezeknek ne legyenek nukleáris fegyvereik. De minek Csehszlovákiának, Lengyelország nak és Kelet-Németországnak, három csatlósnak atom és hidro­génbomba, amikor elég ha a gazdának van? A norvég hir amelyet azóta francia források álatámásztottak, is megerősíti a gyanút, mi rejlik a Rapaczki terv mögött. T. I. hogy a Szovjet csupán Nyugat Németországot akarja őszintén nukleáris fegyverektől mentesnek tudni, hogy ha úgy adódik, könnyebben tudjon elbánni vele — ha Amerika megint nem akar­na beavatkozni. . . ■n v BÁRMINT van is, kétségtele nül nem örvendetes, hogy a Nyu gat szalad a Szovjet után és jegyzékben kunyerál Gromyko­­nak, hogy együttesen fogadja a három követet. Kivált nem he lyes azok utón, hogy a Szovje vezetők annyiszor kihangsúlyoz ták, hogy a rabországok és a né met egyesités ügyéről tárgyain sem hajlandók. Úgy hat ez, mintha megszer­­pentünk volna a Szovjet pillanat nyi fegyverkezési fölényétől holott azt utol fogjuk érni és ad­dig is a NATO-országok adnak bázisokat a rakéták táv képessé­ge közti különbség ellensúlyozá­sára s a Szovjet ma is be van keritve bázis hálózattal. Semmi lényeges ok arra, hogy Amerikának katonai inferioritási érzése legyen a Szovjettel szem­ben. Az önérzet sem utolsó fegy­­vci, sőt kötelező kellene-legyen arra, akire a szabad világ veze­tésének missziója és felelőssége hárul. * * • ■ TITO és Moszkva között újra differenciák merültek fel, de Mi­­koyan orosz miniszterelnök he­lyettes, aki Nyugat Németország­ban volt a múlt hét végén egy kereskedelmi szerződés megköté­sére, úgy nyilatkozott, hogy a helyzet nem fajulhat el annyira, mint Stalin idején. Hasonló nyi­latkozatot tett Varsóban Furtse­­va asszony is a Szovjet 1 sz. nő politikua. Az uj elhidegülést az okozta, hogy a múlt heten Laibachban (Ljubljana) tartott jugoszláviai kommunista pártkongresszus elé olyan határozatokat terjesztettek, amelyek újból a legnagyobb nyo­matékkai hangoztatják, hogy Ju­goszlávia független kiván marad­ni úgy a Kelettől, mint a Nyugat­tól. | t , -Maga Tito szállt szembe nagy beszédben a Szovjet sajtóban el­hangzott bírálatokkal de hadna­gyai is sorra mondtak olyan be­szédeket, amelyek élesen hang­súlyozták, hogy Jugoszlávia nem kiván a Szovjet blokk és a kom­munista tábor egyik alárendelt országa lenni, hanem ragaszkodik önállóságához. Különösen Alex­ander Rankovic alelnök tiltako­zott hevesen minden orosz bea­vatkozási szándék ellen. De ke­mény beszédet mondott Kardelj alelnök és Vukmanovícs Tempo is, mig Popovic külügyminiszter kissé halkabb húrokat pengetett. Kijelentette, hogy ami orosz kül­politikai javaslatot Jugoszlávia egészségesnek talál, támogatja a Nyugat és kelet közti viszony ja­vulása érdekében. Kiemelte, hogy Jugoszlávia továbbra sem lép be a NATO-val szemben lét­rejött Varsói Egyezmény orszá­gai közé, mert "sokkal hatéko­nyabban tudja elősegíteni a béke ügyét, ha kívül marad a blokko­kon.” Rankovic beszéde alatt a Szovjet-blokk országaiból jött párt delegátusok, a lengyel dele­gátus kivételével tüntetőén kivo­nultak a teremből, de másnap visszajöttek. A moszkvai sajtó bojkottót emleget Jugoszlávia el­len, de láthatólag szőrmentén ke­zeli a "jugoszláviai eretnekség ügyét, mert a Kreml nem akarja újra kenyértörésre vinni a dolgot Mikoyan is azt mondta, nem po­litikai, hanem eszmeköri ellenié* ' tekről van szó és Titóékat úgy [fogják kezelni, mint elvtárs kát. Mint emlékezetes, Kruscsev annakidején, 1953 nyarán, pár hóval Staiin halála után Canos­­sát járt Stalin miatt Belgrédban és némi eszmeköri koncessziókat tett Titonak abban a reményben, hogy kezesebbé teszi. De a jugoszláviai kommunisták nem írták alá a novemberben a bol­sevik forradalom 40 éves jubileu­mán Moszkvában az összes töb­bi kommunista pártok képviselői által kiadott deklarációt, amely­ben egyéget fogadtak, elismerve a Szovjet vezetését az ‘ egyen­lők" között. És általában Krus­­csevnek Titot appeasoló akciója semilyen szempontból nem mu­tatkozott sikeresnek. Tito to­pábbra is két nyeregben ült és .gyekezett mindkét oldalról tá­mogatást kapni döcögve működő kommunista államappáratusa negolajozására. • » * TíTO MOSTANI magatartása élénk cáfolat azokra az egyes szabadvilági magyar lapokban is dőről időre megjelent hírekre, .ogy a Szovjet Magyarországot, -ulgáriát és Romániát federáció­­ba akarja egyesíteni Tito vezér­lete alatt. Annakidején nem győztük cáfolni e félrevezető botor híreket. A Szovjetnek leg­­kevésbbé van eszében, hogy a nemzetközi osztályharcos prole­tárfronttal szemben magát önál­lósított 1 itonak még nagyobbra növelje a mellbőségét és abból, amit a hatalmában tud, semmit sem hajlandó .urasra bízni, piane nem egy ilyen “cigány-kommu­nistára”. Kruscsev a fogait vicso­rítja, hiszen Gomulka lengyelor­szági uralomrajutása és a magyar szabadágharc is aligha követke­zett volna be Tito fenegyerekes­­kedése és “nemzeti kommunista” elhajlása nélkül. Jó képet vág a keserves játékhoz, nehogy Tito és I a politikai és katonai földrájzi okokból fontos fekvésű Jugoszlá­via még közelebb kerüljön a| Nyugathoz. Ily aggodalmai azonban csak napi politikai érvényűek. Nem igaz, amit források megítélésé­ben kevésbbé jártas szélsőjobbol­dali amerikai magyar lapok Írtak éppen egy-két héttel ezelőtt, t. i. hogy Tito politikai végrendele­tét csinált és Jugoszláviát rátes­tálta a Szovjetre csatlósul. Ez érettebb gondolkodók számára első látásra ostobaság, mert Tito arra alapozza üzemét, abból él és tartja fenn rezsimjét, hogy hol az egyik hol a másik oldalról, sajnos legtöbbször az amerikai oldalról kap és kap. Nem csinál­na oly testamentumot, pláne nem olyant amelynek tartalma nyil­vánosságra kerülhet, amellyel aláásná a raketet és önmaga meg-) tagadná azt az irányzatot, amely­nek kreálásával történelmileg nevezetessé tette magát. Tito so­hasem fogja a Szovjetre testálni Jugoszláviát, noha szivében ren­dületlen kommunistának érzi magát. * * * ALKALMASINT ezzel na­gyon is összefüggő dologban rej­lik mostani újabb rátartiságának oka. Amerika az utóbbi időben nem volt megelégedve vele és nagyon leszorította a hadianyag segélyét. Állítólag újabban csak túlhaladott szerkezetű hadigépe­ket szállított neki. Az utóbbi idő­ben pedig még azt sem, hanem csak gazdasági segélyt folyósí­tott. A Szovjettel való uj ellen­tét tehát kapóra jön Titonak, hogy újabb amerikai hadianyag segítségre tegye érdemessé ma­gát. Csakhogy: ki tudja nem e arra spekulál Tito, hogy nukleáris fegyvereket, talán a hozzávaló távrakétákkal kapjon Ameriká­tól? Biztos, hogy e fegyverekről álmodik és Kruscsev habozik adni neki behodolás nélkül. Ad­hat e Amerika? Ha adna, még nagyobb legény lenne belőle, moit lenne csak igazin fenegye* Tudnivalók 50-65 éves Homer a harmadik évnegyedre várja, hogy a munkaképtelen rok- Bethlehem Steelnek több munkája lesz kantáknak George W. Ervin az allentow­­í m körzeti Social Securit Hi a­­j tál igazgatója közli: Némel * 50- j 65 év közti munkaképtelenek ! pénzt veszítenek azáltal, hogy halogatják igény bejelentésüket a Social Security munkaképtelensé­gi segélyre. A törvény hat havi várakozás: időt ir elő, mielőtt az első kifize­tések megtörténnek, de aki hat hónapja vagy hosszabb ideje munkaképtelen kifizetéseket kap­hat attól a hónaptól kezdve, melyben igényét bejelentette. Az igénybejelentetés előtti időkre nem adnak kifizetést. Így a kése­­delmeskedő havi csekkektől esik I el aszerint hány hónappal késeit meg‘ Az igénylőknek 50 és 65 év között, megfelelő idő óta a Sa­­cial Securityben és ténylegesen teljesen munkaképtelennek kell íenniök. A Megfelelő idő alatt azt kell érteni, hogy az illetőnek a munkaképtelensége előtti 1 0 évből legalább öt éven át bent kellett lennie a Social Security­ben, beleértve másfél évet a mnkaképtelensége előtti utolsó három évből. Akik megfelelnek a feltételeknek és legalább hat ! hónapja munkaképtelenek, lép­jenek azonnal összeköttetésbe a 1 Hivatallal (116 N. 8th Street, Allentown). Akik képtelenek személyesen felkeresni a Hiva­talt, küldjék el maguk helyett valamely rokonukat vagy barát­jukat. Arthur B. Homer a Bethlehem Steel elnöke a lefolyt negyedév üzleti eredményeiről beszámoló sajtókonferenciáján azt jósolta, hogy a gyár a második évnegyed­ben a jelenlegi (52 százalékos) j termelő-erővel fog dolgozni, de ! augusztusban, amikor az autó- I gyárak rendeléseinek elmaradása delek számára szükséges acélra a megrendelésekét, javulni fog a helyzet. A nyereség és az eladások I száma jelentősen csökkent, mon­dotta, de továbbra i,s az eddigi ! 60 centet fizetik ki negyedévi | osztalékul, hogy ezzel a jövőbe ! vetett bizalmuknak kifejezést ad­janak, i A tiszta nyereség az első év­inegyedben a tavalyi $53,42 7,­­j 655-ről $24,81 9,490-re esett s a tavalyi 1.16 osztalékkal szem­ben csak 52 cent jutna egy rész­vényre. A megrendelések a ta­valyi évnegyed 676,107,988 összegével szemben csak $497,- 569,392-t tettek ki. 3 BILLIÓ ADÓL.ESZÁLLITÁS A KISEMBEREKNEK A demokrata párt Tanácsadó Bizottsága (Advisory Couhcil), amelynek Truman exelnök, Ste­venson volt elnökjelölt, Lehman volt szenátor stb. a tagjai, há­rom billiós jövedelmi adóleszál­­litást hozott javaslatba a kiske­resetűek számára. Általános ár- és bérbefagyasz­­tást sürget, de csak, önkéntes alapon Hangoztatta Homer, hogy ha a munkások ragaszkodnak a jú­lius elsején esedékes fizetéseme­léshez, az acélár újabb emelése iog szükségessé válni. Nézete szerint ha csak az acéliparban fagyasztják be úgy az árakat, mint a béreket, nem elég, ha­nem az egész gazdasági életben szükség van erre. De ellenez minden kormányellenőrzést úgy az árak, mint bérek dolgában és a befagyasztást csak önkéntes alapon képzeli el. Hangoztatta, hogy az autógyárak rendelései­nek elmaradása okozta a legér­zékenyebb csalódást. A vallá­­lat telepein junius óta 3,000 munkást elbocsáitotthk s 1 7,000 munkást tettek le. Jelenleg két dolgozó munkás közül az egyik heti 40 óránál kevesebbet dol­gozik. Az órabérek $3.125 re­kord magasságot értek el. A vállalat az év hátralevő részére mintegy 70 millió dollár üzembő­­vitési beruházásokat tervez. McDonald: Az acélmunkások nem mondanak le az esedékes béremelkedésről AZ AUTÓIPARI SZERZŐDÉS TÁRGYALÁSOK NIXON DÉLAMERIKAI KÖRÜTÖN Nixon alelnök és felesége ápr. 26-án baráti látogató túrára uta­zott a délamerikai államokba. Útjuk első állomása Uruguay. Nixon Eisenhower elnök kép­viseletében résztvesz Arthur Frondizi uj argentínai elnök beiktatásán Buenos Airesben. Walter Reuther az automunkás union elnökfe azt ajánlotta a há­rom nagy autó gyárnak, General Motorsnak, Fordnak és Chrysler­nek, hogy a jelenlegi szerződést szeptemberig hosszabbítsák meg, hogy a gyárak időtv nyerjenek a mintegy 850,000 eladatlan autó eladására. E célra azt kívánja, hogy a gyárak jelentős mérték­ben szállítsák le az autók árát. Mindhárom gyár elutasító ál­lásponton van. A Genejal Mo­tors közölte, hogy a mostani szer­ződést május 29-ével lejártnak tekinti. Állítólag két éves szer­ződést akar kötni. David J. McDonald, az acél­munkás union elnöke megerősí­tette azon hireket miszerint az egyes acélipari vállalattok azzal az ajánlattal fordultak hozzá, hogy a munkások mondjanak le a kollektiv szerződés értelmében számukra julius elsejével, esedé­kessé váló 91/2 cent órabér-eme­lésről. Ennek fejében a 'gyárak' sem emelnék újból az acélárat, miként arra indítékot éreznének, hogy a béremelkedésből adódó termelési költség többletet áthá­rítsák a fogyasztókra. Az indok szerint a gyárak most termelő képességüknek alig felével dolgoznak és ily kö­rülmények között furcsán hatna egy áremelés, amely miatt el kellene viselniük azt a vádat, hogy elősegítik a drágaság . to­vábbi növekedését és az inflációt. McDonald nem volt hajlandó megmondani, mely gyárak tették j a unionnak a javaslatot, de kije-1 lentette, hogy a U. S. Steel (Amerika legnagyobb acélgyára) nincs köztük. . Az acélmunkások alapbére most $1.96 és 12 cent óránként, amivel az élet fenntar­tási költségek 1956 óta emel­kedtek. DcDonald árleszállításokat sürget a pangás ellen. Ápr. 28-án McDonald a kon­gresszusnak a gazdasági vissza­esés okait kutató bizottsága előtti kihallgatásán jövedelmi adóleszállitást sürgetett a kisebb jövedelműek számára és kifogá­solta hogy egyes gyárak tulnagy nyereséggel dolgoznak. Kijelentette, hogy az acélipa­ri union nem hajlandó lemonda­ni a julius elsején esedékes bér­­emelkedésről és azt sürgette, hogy az árucikkek árát kell le­szállítani, hogy az üzleti forga­lom fellendüljön. A NYUGAT VÁLASZA GROMYKONAK Amerika, Anglia és Franciaor­szág jegyzékben értesítették a Szovjetet, hogy inkább azt fo­gadják el, hogy Gromyko egyen­ként tárgyaljon velük a csúcskon­ferenciáról, semmint olyan közös konferencián vegyenek részt, amelyen Csehszlovákia és Len­gyelország képviselője is jelen van. THE AMERICAN WAY MÁJUS 4-ÉN A CATHOLIC CHARITIES APPEAL GYÜJTŐKAMPÁNY NAGY NAPJA A gyűjtés május 11-ig tart. — Mindenkire számítanak, mert felekezeti különbség nélkül segítik a rászorulókat! 1958 Carpetbagger A Catholic Charities Appeal ez évben 1.6 millió dollár be­gyűjtését tűzte ki kvótájául egy­házmegyénkben és az önkéntesek ezrei lelkesen segítenek a cél elé­résében. A gyűjtés nagy napja most' vasárnap, május 4-én lesz, ame­lyen az önkéntes munkatársak a philadelphiai egyházmegye tiz megyéjében lévő 430 egyház­­községének 365,000 családját igyekeznek elérni, hogy adomá­nyaikat átvegyék. De ezévben is számítanak az üzleti világ, a munkás unionok és különféle egyesületek segítségére, hogy minél hatalmasabb legyen az Irgalmasság és Szeretet céljai-ROMÁBAN LEOPERÁLTÁK STRTTCH BIBORNOK FÉLKARJÁT ra begyülő összeg, amelynek ál­dásait minden rászoruló élvezni fogja, szinre fajra, vallásra való tekintet nélkül, miként ez mindig alapelve volt és marad egyete­mes emberiségre kiterjedő kato­likus egyháznak. Május 4-én segítsünk a gyűj­tésben és adakozzunk magunk is. Már ezen a fő gyűjtési napon be kell térülni a kvóta nagyrészé­nek, de a gyűjtést egy nap alatt képtelenség volna teljesen lefoly­tatni s ezért folytatódik vasárna­pig, május 1 1 -ig. Tegyünk meg mindent, hogy a siker minéi teljesebb legyen Bethlehem dicsőségére és a rá­szorulók javára! NAGY ELBOCSÁJTÁSOK A YOUNGSTOWN VIDÉKI ACÉLGYÁRAKBAN Samuel Stritch chicagói bíbo­ros érsek a múlt hét végén repü­lőgépen utazott Romába, hogy elfoglalja a Szentszéknél a Pápá­tól neki felajánlott magas egyhá­zi állást. Útközben vérkeringési zavarok lepték meg és karjában trombózis (ér-eldugulás) érte. Az orvosok úgy döntötték, hogy a kart könyökön alu' műtéttel el kell távolítani, nehogy életveszé­lyes (üszkösödés) álljon be. A műtét jól sikerült és a 70 éves főpap a körülményekhez képest kielégítően érzi magát.— Amerika minden részéből meleg együttérzés nyilvánul meg irányá­ban, Az 530,000 lakosú Mahoning völgyben, amelynek központja Youngstown (Ohio) igen erősen megérzik a gazdasági visszaesést. Ez a harmadik legnagyobb acél­ipari körzet. Múlt héten ismét 1200 acélipari munkást tettek le. A körzet 47,000 acélipari munkása közül 14,000 munka nélkül van. Mintegy 23,000 csak heti 32, sőt többnyire kevesebb órát dolgozik. A többiek öt na­pon át összesen 40 óráig van­nak munkán. Az irodai alkalma­zottak közül is sokat elbocsájtot­­t&k, f

Next

/
Oldalképek
Tartalom