Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 4. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGVAK—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICANIN ^it-hungarian in language PUBLISHED EVERY FRIDAY Entered ns Second Class Matter May 18, 1923, at tlie Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’'. Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,4-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 JANUÁR 24 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR YALTAT semmisnek kell te­kinteni, mondta annakidején boldogult Taft szenátor mái 1948-ban, majd az 1952-es vá lasztási kampány idején és a szabadviiági magyar lapok közli! sokan, kivált a szélsőjobbolda­liak szorgalmasan utána mentek, kórusban követelték, hogy a yaltai szerződést szét kell tépni, meg kell semmisíteni. Ez akkor jó demagóg jelszónak látszott számukra, olyannak amivel 'e lehet tromfolni, túl lehet licitálni a józanabb, komolyabb politiku­sokat és publicistákat. Ez utóbbiak arra az állás pont­ra helyezkedtek, hogy Yaltát nem megszűntnek tekinteni, ha­nem mint jogi alapot a raborszá­gi erőszakok reparálása kiköve­telésére kell felhasználni. Emlék­szem mennyire görbe szemmel néztek arra az ujságiróra, aki ezt az álláspontot képviselte és csak­nem kommunista társutasnak te­kintették. “Már hogy képzelsz ilyen, — mondták komoly ame­rikai magyar közéleti emberek,— hogyan képzeled, hogy ilj-esmit le lehet nyomatni magyar lapban, hogy a yaltai szerződést fenn kell tartani. Szét kell jépni, mint sze­mét rongyot-” Oly nagy volt akkora h túlbuzgó demagógia terrorja, hogy nem egy helyen elolvasatlanul adtak vissza cik­ket, amely a yaltai szerződés fenntartását (és betartását) kö­vetelte. Ez a rovat mindig azt sürgette, hogy kormányunk állítsa élére a yaltai egyezmény betartását és j álljon a sarkára, akármennyi fed- j aésnek tette ki maga: egyes ! gözfejüek részéről. Sajnos, tiz évig kellett várnunk, amig beérni kezd ez a kivánság. Az 1956-os szabadságharc alapeszméje: a szabad választások semmi más, mint Yalta jogi érvényesítése, amit a józan, komoly emberek idekint mindig követeltek. És most Eisenhower elnöknek Bul­­ganinhoz intézett válaszlevele követeli kifejezetten mint egy óriási jogsérelem egy hitvány szerződésszegés jogszerű repará­­cióját, válaszul Kruscsev szemér­metlen követelésére, hogy a Nyu­gat járuljon hozzá a mai európai elrendezetlen elrendezés véglege­sítéséhez, a statusquo fenntartá­sához. Nemes nemzetes és vitézlő emigrációs, túllicitáló hon­fiak! Talán még messze van, amig a yaltai jogsérelem repará­­ciójának követelése elszántan szegződik majd a Szovjet mellé­nek, de legalább egy jog-alap és remény alap! Képzeljek, ha Amerika önökre hallgatott volna és tényleg semmisnek jelentette volna ki az egyezményt! I imperializmus által feldiktált har madik Trianont és a többi euró­pai rabországok balsorsát.... Eisenhower Bulganinhoz inté­zett levelében mint már vázoltuk, több más oly javaslat is van, amelynek elfogadására semmi kilátás nincs s a levél elsősor­ban válasz az orosz propagandá­ra. Ily szempontból ügyesnek is mondható és szolgálja azt a célt, hogy huzzuk az időt, amig Ame­rika nyomába jön a 5z°viet táv­rakéta, atom tengeralattjáró és egyéb katonai fölényének. Ügyes abban is, hogy Kruscsev csúcs­konferenciát sürgető beszédeire nem elutasítással felel, hanem követeléseket állít fel, tetteket kér és csak akkor hajlandó kon­ferenciára, ha előzetes tárgyalá­sok biztositják a sikerét. Genf kudarca után ez természetes is. És nevetséges volna bármit adni Kruscsev azon kijelentésére, hogy ha a Nyugat elismerné a rabországok statusquoját, akkor minden rendben volna, nagysze­rűen meg lehetne férni egymás­sal. Mi azt hisszük a statusquo véglegesítése adna aztán csak igazán vérszemet Kruscsevék­­nek. . . Hitler is minden önké­nyes országszerzési követelése kísérleténél sietett megnyugtatni: mindenkit, hogy ez a legutolsó követelése. . . Sokan jósolják, hogy a sok levelezésnek vége mégis a csúcs­konferencia megtartása lesz még az év folyamán. Mi kevésbbé hi­szünk ebben, amig a mai fegyver­kezési arányok állnak fenn. De . ha Amerika a nyugateuropai or- | szágok kedvéért mégis belemen- I ne a csúcskonferencia megtartá­sába, hidegháborús béke ott sem jönne létre. * * * NEM JÖN LÉTRE a Free Europe Komité által szorgalma­zott "magyar egység” és ez nem is baj. Többi közt, mert csak pártkoalició volna. Nem lehet együttmenni a Kéthly Szélig féle antidemokratikus szociáldemo­kratákkal, akik azt hirdetik, hogy a szabad választások alap­ján állnak, de diktatórikus gőg­gel jelentik ki, hogy "a régi polgári társadalmi rend soha többé nem állítható vissza Ma­gyarországon.” És, sajnos, még mindig van nak oly irányzatok is a szabad­világi magyarok között, amelyek semmit vissza nemvont képvise­lőivel nemcsak, hogy nem leheT egységbe csoportosulni, de men­­talitásuk ellenkezik az emberi er­kölccsel is. . . Ellenkezik például az emberi erkölcscsel az is, hogy az egység­be bevegyék a Magyar Harcosok Bajtársi Közössege nevű alaku­latot, amelynek amerikai főcso­portvezetője csak legutóbb is egy felekezeti álarcu szélsőjobb­­oldali lapban reklamálta az egy- , ségbe való felvételüket. Ez ala­kulat legfőbb vezetője, hogy ne mondjuk führerje egyike azok­nak, akik még most is erkölcsileg rendbenlevőnek tartják azt az esküszegő Hitler kollaborációt, ímely 1944 október 15 és 1945 április 4-ike között, teljesen fe­leslegesen és hiábavalóan, a magyar főváros és az ország le­bombázására és több mint száz­ezer katona és férfi-, nő- és gyer­mek civil pusztulására vezeteti , és amelyben maguk is számotte vő szerepet játszottak. j A szervezet némely promi­nensei, magyar tiszti kardbojt szolgálaton kívüli viselői ma i nyugdijat húznak a nyugatné­met államtól, vagyis pénzt kap- - rak egy idegen hatalomtól, mint- j ra csak a német csatlósság to- | vábbra is fennállna. . . i A “Kard és Toll Szövetsége" ;imen a szervezet vezetője leg- i bensőségesebb szövetségre lépett i i hitlerizmus legféktelenebb, ] izadista újságíró elmebajnokával, rki a szervezet lapja cikkei zö­mét Írja, ugyanakkor pedig mint- 1 ;gy húsz nyilas lapban folytat ] rlyan példátlanul elvetemült, ke- ; reszténytelen, népirtásra uszítást, i magyar Kovács Imrét is kolla­­boratorként pellengérezte ki. Nem titkoljuk, hogy némi elégtétellel hallgattuk Benes és társai e csepiilését, hiszen Benes volt egyik apja a népek demo­kratikus önrendelkezése jelszavá­val űzött szélhámosság révén alakult sok ifemzetiségü Cseh­szlovákiának, ez összecsalt or­szágnak, amely kicsiny karrika­­turája volt a Monarchiának. Nem felejtjük azt sem, hogy amikor Hitler megtámadta a Szovjetet Benes elsőül rohant Moszkvába, hogy a régi Csehszlovákia terü­leti integritását garantáló sze ző­­désí szerezzen Magyaro szag el­len s atán önként odaadta a Kár­pátalját az oroszoknak, majd 1948-ban Prágában beültette Gottweld kommunista vezé t a kormányelnöki székbe. Nem saj náljuk a román királyt sem. E sorok Írója mint újságíró jelen volt az 1918 novemberi aradi tárgyalásokon s látta az erdéKn j román vezérek ottani viselkedő aét (nemzeti öncéluság, oh) s so- ' hasem felejtheti. Mégis, mégis, akármennyire helyeseljük is Lewis titoista ellenes tendenciá­ját, egy óriási szépséghibáját nem hallgathatjuk el. Benest a Nyugat szörnven viz­­benhagyta Münchenben és 1939 március 15-én.l amikor Hitle' szavát megszegve, lére hanta Csehszlovákia másik részét i\ Es vizbenhagyta Csehszlovákiát 1948 februárjában a kommunis­ta puccs idején is, amiként viz,­­benhagyta Mihály román királyt is, épo úgy mint Nagy Ferencet 1947-ben Mindszenty biboros íercegpiimást' 1948-ban elősző: ís 1956-ban másodszor. . . Kedves Fulton Lewis, száz és izáz revíziós és nás Benes elle­­íes cikkem atr "et két földré­­:zen írtam '.iíí.*, -„.-német vagy mgol nyelven a tanú ar:a, hogy rém vérzik túlságosan a szivem :em Benesért, sem Mihálykáért. De mi volna ha a vizbenhagyot­­ak hibája mellett talán észreven­­lé a vizbenhagyókat, az okozat , nellett az okot is a történelmi I gazság szent nevében? A rabnepek ma valamennyien!' rgyanazon a siilyedő hajón van-| ak és ne higyje, hogy mostani | úrálata száz százalékosan jogos, /lindszenty mondotta: a vizbe uló ember nem üzeneteket vár. j Is ezt z indokolatlan fölényes- i :edést még kevésbbé! |; r. o. Amerika E. N. javaslata A MAGYAR BITORLÓ KORMÁNY ÁLLÁSPONT- a világ-ür ellenőrzéséről! JA MINDSZENTY ÜGYÉBEN Kiindulópont lehet a Szovjettel való kettős csúcskonferenciához. A washingtoni kormány javas latot készül terjeszteni az Egye­sült Nemzetek elé, amely azt cé­lozza, hogy a világ-ür ne lehessen katonai célkora felhasználható. Eisenhower elnök ezt már ja­vaslatba hozta Bulganin orosz miniszterelnöknek jan. 12-én irt válaszlevelében. A javaslat a fellengösen hangzó “A világ-ür j ellenőrzése” címet fogja viselni I Nyugati diplomaták kételkednek, j hogy a Szovjettel külön szerző­dést lehetne kötni erről, me.t aj tárgyalások az egyezség ellenőr-| zése kérdésében alkalmasint épp 1 Jgy holtpontra kerülnének mint ' a nukleáris fegyverek ügyében j örtént. Más források szerint a világ-1 h ellenőrzésének kérdése kiin I dulási pontul szolgálhat a Szov-! íet és az Egyesült Államok kő- i zötti kettős csúcskonferencia számára, miután csak ők rendel­keznek távlövegekkel. Előzetes tárgyalások a moszkvai U. S. tövet utján kezdődnének. Nem ártják kizártnak, hogy ha a ket­tős csúcskonferencia ez ügyben étrejön, a többi ellentétek tár­gyalására is sor kerülne a kon­­erencián. Münnich helyettes miniszterelnök kijelentette, hogy a biboros az éléte végéig az amerikai követségen maradhat, ha a Pápa és Amerika ezt a kérdés megoldásának tekinti. — Tiszteletlen, gúnyosan egyház ebenes hangon beszélt a Budapesten járt amerikai újságírókkal. | mint az emlitett, förtelmes múl­tú, de mitsem javult főcsoport­­vezető tette még most is, a? 195 7 októberi főcsoportvezetői körlevelében. A “magyar egységben” ily szervezetnek nem lehet helye. A keresztényi e. köles, az emberi tisztesség kizár Zákvóal, Mars­­chalkóval való együttmenést. — Krisztus is csak a bűnbánó bű­nösnek bocsájtott meg. . . És h keresztény erkölcs és emberi tisz tesség értelmében (a kettő ugyanaz), nem lehet megadni a felmentést annak az ame.ikai magyar funkcionárusnak sem, aki mint ezelőtt szemfüles újság­író, nem egy ‘baby in the woods’, nem egy “falusi kislány Pesten", hanem legjobban tudva, kit ajánl, mint ártatlan “veteráno­kat” támogatta magas ameri­kai helyen a szervezetet, melynek amerikai vezetője külön is oly közismerten borzalmas amerikaiatlan mujtu . . . Vannak esetek, amikor nincs helye meg­alkuvásnak. A krisztusi szellem, az emberi tisztesség próba esetei ezek. Ilyenkor az marad tisztább, aki nem siet mást megalkuvón tisztázni, ha egyéb okból nem, azért, nehogy a mosdatás műve­lete közben netán maga is be íröcskölődjék! « * * FULTON LEWIS JR., a Hearst lapok hires szindikálizált rovati­rója és a Mutual WOR rádio­­vonalak kommentátora immár hónapok óta foglalkozik a Free Eurove Rádió müncheni osztályai leadásainak "éles bírálata » ’.. Ez osztályok tudvalévőén a rabor­szágok felé sugároznak propa­gandát, többi közt Magyarország felé is, noha máig is fölötte ké­nyes kérdés, milyen volt a Free Europe szerepe az amerikai fegy­veres segítség Ígérete nélkül ki­robbant 56-os magyar szabad­ságharc felidézésében... Mint már eyszer megemlékeztünk ró­la, leadásaiban mostanában ti­­tóizmusra étvágyat csináló han­gok szólalnak meg a rabországok felé és Fulton Lewis méltán ki­fogásolja ezt. Igaza van, hogy nem szabadna, hogy amerikai adományozók, nagy gyáiak és kisemberek pénzén citoizmust prédikáljanak az amerikai élet­rend demokrácia és welfare kapi­talizmus példáképül állítása he­lyett. De nincs is semmi értelme, mert Kruscsev vagy bármely utóda sohasem engedné ki a keze alól egyik rabországot sem Az utóbbi másfél év e tekintet­ben meggyőzhette a legnaivabb reménykedőket is. A Szovjet a kommunista hideg világforradalom Oberkommandójának tekinti ma­gát és a novemberi 40 éves ju­bileumon a többi országok kom­munista vezetői is elismerték, mint “a kommunista tábor fejét”, — kivéve Titot, aki azonban az utóbbi időben csendesebb lett és oly benyomást tesz, mintha le­mondott volna a titoizmus expor­tálásáról. Talán őt is megszep­pentette a földrészközi távrakéta és a Szovjet más hadászati elő­nye? ^ * * * LEWIS különösen a csehszlo­vák osztályra és annak főnökere ■v hires Pcroutkára haragszik. — Támadta a minap elhunyt Ripkát is, Benes benfentes tanácsadóját, mint kollaboratort, sót magának Benesnek hasonló buzgalmáról is jgy beszélt ahogy Benesről még soha nem beszéltek, angol nyel­ven, kivált nem Amerikában. A leghitványabb kollaborátornak öntette fel és Masarykot, Benes jngyilkossá lett vagy a kommu­nistáktól megölt külügyminisz­­:eret sem kímélte. Kollaborator­­íak mondotta Mihály román ex­­cirályt is, akit annakidején néhai Wishiszky maga jött trónjáról elkergetni Moszkvából az orosz catonák százezreitől megszállt Romániába. Himpellér kollábo­­ránsnak minősitette őket egytől sgyig, Peroutkát és többi ke*t a LEHETSÉGES, hogy Wash­ingtonban tudjak, hogy a Szov­jet úgysem fogadja el a levélben foglalt feltételeket 63 ezért me­rik javasolni. Mégis örvendetes, hogy már eljutottunk odáig, hogy Washington végre nevén nevezi a gyermeket; nemcsak a rabor­szágok szabadságáról beszél ál­talánosságban, de nemzetközi jogi fundamentumra helyezi a követelést. A világ lassan halad és szerénynek kell lenni a más atom-, hidrogén- és távlöveg korszak újszerű nehézségei köze­pette. Nem tudjuk, büszkék le­gyünk e a Teller Edékre, Neu­mann Jánosokra, magyar honfi­társainkra, akiknek oly óriási ré­szük adódott abban, hogy az atom és hidrogénbomba áldása vagy tragédiája szakadt az em­beriségre. A nukleáris fegyverek nagyon nehézzé teszik egy uj világmészárszék, a harmadik vi­lágháború eljövetelét. — Talán Isteni Akaratból óriási gátat vet­nek annak, hogy a népek újból egymást gyilkolják, de ugyanak­kor óriásilag segitenek megrögzi­­teni állandósítani a világban fennálló óriási igazságtalanságo­két: az első Trianont, a másodi­kat és a maradék országcsonkot is erőszakosan kisajátított nem­zetközi kommunista világnézeti 11 MAGYAR HARCA AZ ANGLIÁBÓL VALÓ KI­UTASÍTÁS ELLEN Tizenegy magyarországi sza badságharc utáni menekült Bra ziliából egy teherhajó “feketi utasaként” Angliába érkezett.— Hat fehnőtt van kö-fctük, a töb biek egészen Tatai gyermekek Az angol kormány közölte ve lük, hogy távozniok kell az or­szágból mert illegálisan jötte! be. Vonakodtak felszálni a vo natra és szembeszálltak a depói- Másukhoz kirendelt rendőrök­kel. Kitépték -magukat kezeikbe dszöktek és bujkálnak. Nyomo­zásuk nagyban folyik. A menekültek Magyarország­­jól először Olaszországba mén­ek és onnan vándoroltak ki Braziliába. Mindenkép vonakod iák visszamenni, -mert nem bír­ák a brazíliai kiimát és ezért jöt ek el onnan. tviult neten tizenegy amerikai jjságiró, köztük pennsylvániaiak s európai tájékozódó körütjük során három napig Magyarorszá­gon tartózkodott. Dr. Münnich Ferenc első miniszteielnök he­­yettes fogadta őket. Többi közt íz 1956 november 4-ike óta pc itikai menekültként a budapesti J. S. követségen tartózkodó Vlindszenty biboros hercegprí­más ügye iránt is érdeklődtek, í/iünnich egy durva, blaszfémi­­kus nyilatkozatban azt mondta íekik, hogy “Mindszenty addig :artózkodhat az amerikai követ­­légen, amig kedve tartj a, — és íztán a menyországba mehet. A liboros azé A van a követségen, nert a pápa igy akarja. Nem va­gyunk diplomáciai összeköttetés­ien a pápával, de respektáljuk izemélyét. Nincs jogunk beavat­kozni abba, kinek ad vendégjo­­got az amerikai követség." “Másrészről, mondotta Miin­­lich, probléma, hogy Mindszenty dhagyja az országot, mert ma­­;yar állampolgár". Szavai azon­­>an úgy hangzottak, mintha a tormány azt szeretné. hogy dindszenty hagyja el az orszá­got. Ugyanakkor Münnich nem lagyott kétséget aziránt sem, ogy ha a Mindszenty elhagyná a :övetséget, azonnal letartóztat-Miinnich azt állitotta, hogy “Mindszenty . forradalom . nap­jaiban az egynázi birtokok visz­­szaadását követelte és emiatt nép szerütlenné lett a parasztság között, amely többé nem a régi tiszteletteljes hangon beszél ró­la.” AZ ELNÖK ELSŐ SAJ­TÓKONFERENCIÁJA A BETEGSÉGE UTÁN Automunkások rendkviili kcnvenicóán tárgyal­ják Reuther nagy port felvert javaslatait A United Autoworkeis of America szerdára január 22-ére rendkivüli konvenciót hivott össze, amelyen Walter Reuther elnök inditványait fogják tár­gyalni. Az egyik inditványt már is­mertettük, amikor január elején nyilvánosságra került. Esze-int a gyárak ikötelezzék magukat, hogy nyerességük tiz, szazálék fölötti részét elosztják és pedig felét a részvényesek, egyik ne­gyedrészét az igazgatósághoz nem tartozó alkalmazottak kap­ják egy negyedrész pedig en­gedmények formájában a vevők­nek jutna. Reuther csak a három nagy gyárnál „akarja ezt bevezettetni, G. M.-nál, Fordnál és Chrysler­nél. Mindhárom gyár elvetette az inditványt, mint amerikaiatlant és a tulajdoni jogokba ütközött. A közhangulatban is sok ellen­zője van Reuther javaslatának és különösen fonák dolognak, tartják, hogy a haszonból olya­nok részesedjenek, akiknek sem­mi kockázatvállalásuk nincs a termelt áruk értekesitési lehető­ségei tekintetében. Hivatkoznak arra is, hogy a gyárak eddig is adtak alkalmazottaiknak bon-uso,­­kat, nyereség részesedést, de ez kizárólag az igazgatóság belátá­sától függött és sohasem képezte kollektiv szerződési tárgyalások tárgyát. Reuthernek egy másik indít­ványa azon esetre szól, ha az el­sőt k gyárak nem fogadják el tárgyaláwa, ami biztosra vehető. Ez esetre Reuther különböző fi­zetés javítási igényeket állít fel a junius 1 -cn lejáró kollektiv szerződés megújítása kapcsán. A tárgyalások az igazgatóságokkal április elején fognak kezdődni. A anionban nem egységes a felfogás a nyereség elosztási ja­vaslatról, de valószínű, hogy a konvenció az abban foglallak alapján való tárgyalásokra *3 felhatalmazást ad Reuthernek. ANGLIA MENEDÉKJOGOT ADOTT A 11 MAGYAR EMIGRÁNSNAK A londoni lapok cikkeinek hatása alatt az angol kormány megadta a menedékjogot a 1 1 szabadságharc utáni magyar emigránsnak, akik Braziliába vándoroltak ki, de nem birták az ottani kiimát és egy teherhajó “fekete utasaiként” Angliába ér­keztek. A londoni rendőrség deportál­ni akarta őket, mire a menekül­tek kézzel lábbal tiltakoztak, majd elmenekültek, de újból le­­taróztatták őket. A londoni saj­tó képekben muttatta ye a me­nekült -magyar férfiak és asszo­nyok harcát a rendőrökkel és a legnagyobb megbotránkozással Írtak az ellen, hogy ily megértés nélküli, bürokratikus bánásmód­ban részesítik a magyar szabad­ságharc utáni menekülteket. Ez bizta rá a kormányt a menedék­jog megadására. A Labor _Party iá inf-ftrvftniÄlt . Eisenhower elnök január 1 5-én tartotta első sajtókonferenciáját legutóbbi megbetegedése óta. Egészségi állapotáról kijelentet­te, hogy enyhe szélütése után nem gondolt lemondásra, mert a saját és az orvosai véleménye szerint maradéktalanul el tudja látni feladatát. Inkább kibékül azzal, mon­dotta, hogy a költségvetésénél egy kis deficit legyen semmint uj adókkal terhelje Amerika népét. A gazdasiégi élet tekintetében bízik abban, hogy nem lesz ha­nyatlás, hanem fellendülés. Az oroszok távrakéta fölényét meg­állapító Gaither bizottság jelen­ését nem hajlandó nyilvánosság­­a hozni, mert "akkor a jövőben magán csoportok nem vállalkoz­nának ily bizalmas feladatokra, márpedig erre szükség van." Cá­folta a híreszteléseket, hogy Dulles külügyminiszter beadta a lemondását és ő elvetetté azt. Kijelentette, hogy senki sincs akinek lemondását kevésbbé gi­­vánná, mint Dulleset. (Nincs bizonyíték arra, hogy Mindszenty ily értelemben nyi­latkozott volna és Münnichnek a parasztságról tett kijelentése al­kalmasint ön- és köz- áltatási kí­sérlet, valótlan propaganda.) Hngoztatta Münnich, hogy “a külföld nem tesz jó szolgálatot a bíborosnak, amikor amnesztiát sürget számára, mert a magyar kormány nem hajlik idegen or­szágok sugalmazására vagy nyo­mására". (Kivéve Oroszorszá­gét. . . Szerk.) Kijelentette még, hogy születésekor katolikusnak keresztelték, de soha senki nem kérdezte tőle, hogy ez megfelel e a meggyőződésének és ezért 1 3 éves kora óta tájára sem ment a templomnak. Spellman biboros cáfolja Münnich állítását Münnich ez otromba kiroháná­­sa ügyében New Yorkban, a repülőtéren megkérdezték a tá­volkeleti körútjáról hazatért Francis J. Spellman biboros ér­seket aki visszatérőben Rómában járt és kihallgatáson volt a Pá­pánál. Kijelentette hogy a Pápát “csodálatos egészségben és kitű­nő kondicióban” találta, majd amikor az ujságirók Münnich nyilatkozatáról kérdezék, hang­súlyozta: “Mindszenty Magyarországon maradásának semmi dolga a Pá­pával. Min:, "'ás rabc: -'-*i rosok es papok --­ahhoz, hogy együtt maradjon né­pével. Nem hagyják el országu­kat, hacsak ki nem utasítják őket, mint a kommunista Kina tette a papokkal" . ADENAUER AZ ATOMFEGY­VEREKTŐL MENTES KÖZÉP­­EURÓPAI ZÓNA TERVE ELLEN Adenauer nyugatnémet kan­cellár az oroszoktól javasolt csúcskonferencia ügyében azono­sította magát Eisenhower elnök­nek Bulganinhoz intézett levelé­vel. A lengyel csatlóskormánytól kétségtelenül moszkvai sugal­­mazásra javasolt atomfegyverek­től mentes európai zóna ügyében Adenauer kijelentette, hogy a tervvel élesen szemben áll, mert “ily zóna megteremtése a NATO és egyben Nyugateuropa és ben­ne a német nép szabadsága vé­gét jelentené.” A lengyel ajánlat szerint Nyu­gat és Kelet-Németországban, Lengyelországban és Csehszlová­kiában nem szabadna atom fegy­vereket és távlövegeket tárolni. Dulles külügyminiszter, mint megírtuk, szintén ellenzi a len­gyel javaslatot, amelyet azonban a német szociáldemokraták és az angol munkáspárt erősen támo­gatnak. AZ ACÉLIPARI LAY-OFF David J. McDonald, az acél­munkás union elnöke 125,000-re becsüli az ideiglenesen letett (lay off) acélmunkások számát és mintegy 20,000 csak rész­időt dolgozik. A «union helyteleníti az elbo­­csájtásokat mert a nép vásárló erejét csökkenti. Változtatást sürget, mert “különben az egész ország fogja érezni a hátrányo­kat” . NÖVEKVŐ MUNKANÉL­KÜLISÉG Hivatalos adatokk szerint a munkanélküliség 1957 december végén 700,000 fővel nagyobb volt, mint 1956 végén. A mun­kanélküliek száma 3,374,000 volt. Februárban is emelkedés várható, KÉT IDŐSZAKI KONGRESZ­­SZUSI VÁLASZTÁS PENN­SYLVANIÁBAN Pennsylvániát eddig 1 7 repu­blikánus és 1 1 demokrata kép­viselte a kongresszus képviselő­házában. E héten időszaki vá­lasztás lesz Westmoreland me­gyében, melynek congressmanje- Augustine B. Kelley (dem.) el­halálozott. Helyére John H. Dent, az állami szenátus demo­krata vezetője pályázik jó kilá­­áookkal. Leader kormányzó május 20- ra tűzte ki az előválasztást az egyik philadelphiai congressman­­helyre, amely Earl Chudoff de­mokratának felsőbb bírósági bí­róvá történt kinevezésével ürese­dett meg. A demokrata jelöltség elnyerésére a legtöbb kilátása Robert N. C. Nix 5 7 éves néger ügyvédnek van. A kerület re­gisztrált választóinak közel két harmada demokrata és igy meg­választása valószínű,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom