Bethlehemi Hiradó, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-19 / 29. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre ............. $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mattá- May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., undel the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the II angaria n Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen inagyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 29-ik szám BETHLEHEM, IA., 1957 JULIUS 19 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR AZ INFLÁCIÓS TÜNETEK különösen súlyosan érintik azo­kat, akik régóta fizetnek be nyugdíj és biztosítási alapokra. Aki például 1939-ben teljes vá‘ sárló értékű dollárokat fizetett be, keservesen kell lássa, hogy jó dollárjainak márcsak alig öt­ven cent a vásárló értéke és nyug­talanul kell gondoljon arra, hogy ez az érték még csökkenhet is, ha igy mennek tovább a dol­gok . . . Politikusaink irtóznak a reValorizáció szótól, félnek olyan törvénynek a gondolatától is. amely ha nem is egészében, de jelentős részben kárpótolná azo­kat, akik azért fizettek be száz százalékosan jó dollárokat, hogy] majdan ugyanolyanokat is kapjanak vissza. Pedig valljuk be, hogy a mai helyzet nem igazságos és Isten mentsen, hogy még rosszabb jöjjön. . . Különcsen a kisembereket gyötri ez a probléma és előbb­­utóbb tenni kellene valamit, — Igenis, revalorizációra van szük­ség és fel kellene vetni ezt a kér­dést állami és szövetségi képvise­lőink, szenátoraink előtt. Nem titok, hogy az inflációs jelenségek nagyrészt a külföldi országoknak adott billiós segély-< összegek általi pénzügyi tulter-j heltségre vezethetők vissza és ha, I — ami azeláte volt nem szokás,! mert minden állam a saját zse­béből gondoskodott a maga gaz­dasági életéről és védelmi eszkö­zeiről, — folytatni kéll ezt a se­gélyezést, gondoljanak a nép; képviselői az amerikai népre, a! kisemberre,hiszen ő végeredmény1 ben mindenkinél ..Cocbb, ül­­amerikai nép boldogsága előbb-' revaló, mint az idegen államok; dollárokkal tömése, nem is szöl-j va arról, hogy azok a dollárok alkalmasint nem mindig fordittat­­nak puritán módon, teljes összeg­ben azon célra, amelyre Amerika adja őket. Elég baj, hogy a dollár vásár lóerejének csökkenésére aggoda­lommal kell gondolniok azoknak is, akik sok év óta bankba tették megtakarított, maguktól elvont dollárjaikat, hogy legyen ,‘esős napokra vagy még inkább az öregség az életalkony idejére, miből megélniük. Ök természete-! sen nem számíthatnak revalorizá-j ciora, de aggodalmuknál misem érthetőbb, hiszen pénzecskéjük vásárlóerejének sorvadása méltán okoz sok gondot nekik, hogyan fognak kijönni belőle öregségük napjaiban. Még szerencse, hogy az annyit szidott Roosevelt “New Deal’’-korszak bevezette a Social Securityt és lesz miből kipótolni a vásárló erő csökkenését! De a Social Securitynél is gon­dolni kellene arra, hogy azok akiknek átlagos évi keresete 1 000 és 2000 dollár között mozgott és ennek megfelelően csak havi 50—80 dollár közti kifizetéseket kapnak, ma sokkal többet fizet­nek lakásért, élelmiszerekért é3 minden más életszükségleti cik­kére, mint amikor a mostani ki­fizetéseket megszabták. Rajtuk1 elsősorban kellene segíteni a szö­vetségi kormánynak, mert idős emberekről van szó, akiknek nagyrésze leginkább van rászo­rulva, hogy járadékai emelésével létproblémája megkönnyüljön. * * * “LE AZ ÁLARCCAL” címen első oldali, vastagbetű headlineos “leleplező” cikket olvastunk az uj szélsőjobboldali lapban. A cikk alcíme “megdöbbentő lelep­lezéseket” igér Király Béla Ráko­si alatt kinevezett generálisról, de mindjárt az elején megtudjuk, hogy leleplezéseit — a Kádár hó­hér kormány vezető lapjának, a budapesti kommunisták hivatalos orgánumának, a már cimében félrevezető, szélhámoskodó ‘Nép- , szabadságnak’ egyik cikkére ala­pítja és sajnálatát fejezi ki, hogy ‘helyszűke miatt’ csak részleteket idézhet belőle és nincs módjában szorul leközölni. Mi nem vagyunk szélsőjobbol­daliak, sőt élesen szembenállunk a szélsőjobboldalnak úgy kérész- , Vannak jelek, igy Király könnyű elhelyezkedése az ameri­kai külpolitikai körök kegyeiben, amelyek azt sejtetik, hogy már i előbb is voltak kapcsolatai a Nyugattal, de ezt majd csak-ak­kor hisszük el, ha Király maga bizonyítja. Ennek szükségét már hónapok előtt hangoztattuk e ha­sábokon, de Király, lehet hogy az ügy kényes természete miatt, j nem tett eleget a kívánságnak j Nem adunk hitelt a Népsza-| badság egyéb vádjainak sem, amelyeket a szélsőjobboldali lap “leleplező" cikke buzgón átvesz. I Ha nem volnánk tisztában azzal hogy nyilas törekvések lappang­nak a Király elleni támadás mö­gött, el kellene szörnyülködnünk a lap vastagbetüs következteté­sén, mely szerint a kommunista lap "cikke tiszta bort öntött a pohárba”. Kommunisták sohasem! j öntenek tiszta bort a pohárba,! ; csak mérget, ezúttal a szabadság­­harcban szerepelt és Amerikában jó fogadásban részesült, tovább­dolgozó Király Béla ellen, aki, ismételjük, a nyilasok szemppnt­­jából legnagyobb bűnt követte el: legalább is eddig nem állt zorosan össze velük, nem se­­’ gitette elő uj politikai posszibi­­litáshoz jutásukat. Mi azt hisszük, a kommunista cikk alapján megkísérelt “leleple-1 zés" inkább használt, mint ártott Király Bélának, akit egyébként] mindjárt kezdetben személyesen is óvtunk a cikk szerzőjétől, aki — akkor még vezetőségi szerepet j töltött be a Szabadságharcos Nemzetőr Szövetségben és most! ; cl ii y > ■ dxv uj 11 dolgozik az antimarxizmus hang-| zatos cégére alatt, noha szárma­­zási okokból misem volna érthe­tőbb, mint hogy ne adja magát oda Marschalkóék eszközéül. Nem vagyunk marxisták, sőt a marxizmus nélkül, pusztán a humanitás igazi szellemében meg-! oldhatónak tartunk minden társa-! dalmi kérdést az egyéni szabadsá-' gok, köztük a gazdasági szabad- j ság megfojtása nélkül. De ha másban eleérnék is utaink. Ki­rály Béla e vonakodását, ha megmarad mellette, rokonszenv­­vel kisérjük. Emellett természetesen válto­zatlanul fenntartjuk súlyos ellen­vetésünket, hogy veszélyesnek, helytelennek látjuk az általa ala­pított, katonai szervezet alapsza­bályai azon pontját, amely sze­rint, hazatérve a Szabadságharcos Nemzetőr Szövetség továbbra is fenn akar maradni, hogy ellen­őrizze a kormány rr\üködését, "betartja e a forradalom vivmá­­nyait”. Ha majd a szabad válasz­tások alapján népakarati többség szerinti, demokratikus kormány i lesz semmiféle fegyveres magán- j szervezkedés, különítmény nem i tűrhető. Mint irtuk, elég volt a ] katonatanácsokból,akár egy Zákó ! András, akár egy Király Béla akarna is diktálni azon keresztül. [ hasem fog egy platformra helyez­kedni az “árul*" Király Béláiig!, Kéthly Annávd és — a polg'ri Varga Bélával és legkevésbbé nézné ölhetett kezekkel, ha az ő otthoni barátak arra gondolná­nak, hogy megpróbálják fokoza­­j tosan leépíteni a rendszert és j moszkvai függ*séget és visszaál­­| litani a polgári közszabadságokat j és függetlenségit. | Amerikának, a demokratikus j szabadságok hveinek azonban | ez az érdekük S nem érdekük, j hogy az úgyszólván általános ! bolsevizálások fennmaradjanak, | miként azt Kéhly Anna, Szélig I Imre és más menekült szocialisták j hazatérésük esetére kivánj''k érj j most már az arrerikai jóváhagyás! í látszatával propagálhatják . . . Mi ezt felesleges, hiábavaló engedékenységiek tartjuk Ame­rika részéről s ahhoz, hogy való­ban az, már ma sem férhet két­ség. Ezért egykedvűen nézzük az egész egybeolvasztást, amely Kéthlyvel, a .“politikamentes”, de Kéthlyvel együttmenő Király­­lyal és több más tulmesszire me­nő, uj emberre együtt túllépi az amerikai elvek vonalát, amelyet túllépni, ha Dilles csak taktiká­ból, látszólag teszi is, sem helyes­nek, de mégcstk célravezetőnek sem tartjuk és ninden valószínű­ség szerint nem tartja annak az államélet agyonbolsevizálásával torkig jóllakott, individualista magyar nép sem. * * • A FELSZABADULÁS ügyé­nek perspektivija nagyon sötét! és kitisztulása bizony távoli eshe-j tőségnek látszik. Pár év múlva 1 elmosódik majd a különbség aközött, hogy Nagy Ferenc és Varga Béla 1947-ben, Király és Kéthly pedig I°56-ban jöttek ki. Az otthoniak ezekre, mint ama­zokra máris mint eltávozottakra, az életükből kiesettekre gondol­nak. Hát még neiiany év múlva'j Mint mindig irtuk, a szabad ^ magyar jövő kialakításánál nyil­ván azokra vár szerep, akiknek sikerült otthon, Raj nélkül végig kitartaniok a csendes, de szívós, öntudatos ellentállásban, és alig­hanem jóval kevésbbé azokra, akik elmenekülni kényszerültek, akármennyire is nem tehetnek ró­la, hogy nem maradtak otthon. De mindez, sajnos, még na­gyon messze van. Szívesen lát-, nők, ha nemcsak, miként remél-, hetö és remélni kell, a nyilasok, | de a bolsevizálásokat fenntartani! kívánók is kimaradnának az emi-1 gráció egybeolvasztott, uj képvi­seletéből. Mindennél fontosabb kérdés azonban, hogy Amerika mikor áll végre a sarkára a yaltai szerződésszegés helyrehozatalá­nak elszánt követelésével?! r.o. Szabotálják a magyar menekültek beván­dorlása ügyét Humphrey szenátor (dem. Minn.) kedden törvnyjavaslatot terjesztett be a szenátusban, a­­mely négy pontban kívánja mó­dosítani a bevándorlási törvényt. A legfontosabb pont a negyedik, mert Eisenhower elnöknek módot adna, hogy belátása szerint en- j gedjen be a kommunizmus elől eljött menekülteket, valamint más politikai, faji vagy vallási üldözés menekültjeit. Az utób­biak között volnának a közel és középkeleti menekültek is. Több más törvényjavaslat is fekszik a szenátus előtt a mene­kültek bevándorlása ügyében. — Humphrey szenátoré kétségtele­nül a legrokonszenvesebbek kö­zé tartozik. A képviselőházban is csaknem egy tucat javaslatot ter­jesztettek be. Legtöbbjük sokkal messzebbmenő, mint Francis E. [ Walter képviselőé, a jelenlegi bevándorlási törvény képviselő­­házi szerzőjéé, aki egyben a képviselőház bevándorlási bizott- j ságának is az elnöke. Nagy kár, | hogy Eisenhower elnök eredeti! javaslatának tárgyalását egyes kongresszusi körök szabotálják. Az elnök javaslattá korszerű re­formokat vinne tető alá és mint­egy 65,000 politikai menekültnek biztosítaná a bevándorlást. Saj­nos, kevés a kilátás, hogy az el­nök javaslata és más, a menekül­tek iránt a Walterénél több hu­mánus megértést mutató javas­latok még a nyári szünet előtt tárgyalásra kerülnének. Az ausztriai menekült táborok­ban sok ezer magyar sinyli meg a1 közönyt, amely gyes kongresszu- ! si körökben n.c6, ögzőtt velük; szemben . . . Kruscsev megdicsérte hűséges cseh kom­munistáit Kruscsev első orosz párttitká és Bulganin miniszterelnök eg; hétig tartózkodtak Csehszlovákiá ban és megfordultak számos vá ! rosban, ahol a kirendelt komrr.u nisták ovációkat rendeztek szá , mukra. Mindenütt Kruscsev volt a fő í szőnek. Gúnyosan beszélt a ma gyarorszó.gi szabadságharcról é; megismételte azon régi kijelenté sét, hogy a Szovjet a rabországa mindegyikét külső vagy belsc megmozdulás esetén épp ugj fogja megvédeni, mintha saj'l országáról volna szó. Világpoliti­kai vonatkozásban kijelentette, hogy mindinkább elveszíti bizal­mát a Londonban a nukleáris fegyverek és a haderő leszállítás ügyében folyó tárgyalások iránt és személyileg sértően nyilatko­zott Eisenhower elnöknek nuk­leáris fegyverek rádió aktiv ha­mu szóródása csökentését célzó törekvéseiről. Mint előrelátható volt, Krus­csev nagy elismeréssel vészéit a csehszlovákiai kommunista veze­tőkről, Zapotoczky köztársasági elnökről, Sirovy miniszterelnök­ről, Novotny első párttitkárról és Baczilekről, a szlovák kommunis­ták vezetőjéről, holott valameny­­nyien régi stalinisták. Teljesen alkalmazkodnak a jelenlegi mosz­kvai vonalhoz, anélkül, hogy va­laha is olyan “túlzásokba estek volna, mint Rákosi Mátyás, aki Stalint kiszolgáló, Tito ellenes buzgóságában tulmeszire ment el Tito sértegetésében és a kivég­zett állitólagos titoista Rajk Lász­ló és társai üldözésében. (Cseh­szlovákia komm ,-tái kivégez­tették Stranskyt, Clementist és kilenc társukat, de Stalin halála után sem rehabilitálták őket, mig Rákosi, Rajk és társai hiábavaló rehabilitásával sem tudta megen­gesztelni Titot, hanem csak siet­tette saját bukását és felbátorí­totta a magyar népnek régóta a hamu alatt izzó szabadságharcos szándékait.) Csehszlovákiában egyetlen kom­munista vezetőt sem mozdított el Kruscsev, mert teljes lojalitást ta­núsítanak az orosz fennhatóság iránt, a Szovjet leghívebb csatló­sai . HÍRESZTELÉSEK to-VÁBBI OROSZ KI TISZTOGATÁSRÓL Malenkovot villamos telepi igazgatóvá fokozták le Meg nem erősített hirek szerint Bulganin orosz miniszterelnök és Voroshilov tábornok, államelnök helyzete is megrendült, mert mindketten pártolták Molotov és társai azon akcióját, amely Krus­csev leszavazására és bukására vezetett volna és Shepilov volt külügyminisztert akarta a helyé­re első párttitkárul. Kruscsev és Bulganin csehszlo­vákiai korteskörutján Bulganin egyszer szólalt fel és magasztalta Kruscsevet. Kruscsev trükkje az volt, hogy a leszavaztatás alől a 133 tagú központi bizottsághoz menekült, amely a “közös vezetést” intéző 1 1 tagú prezidiumot megválasz­totta. A központi bizottságban nagyrészt Kruscsev és Zsukov emberei ülnek és Kruscsev kü­lönböző kedvezmények ígéreté­vel lekenyerezte őket. Többi közt azt Ígérte, hogy a jövőben nem kell semmit beszolgáltatni abból, amit valaki a saját külön kis házi veteményes kertjében termel. Ígérte, hogy néhány év múlva a Szovjet túl fogja szárnyalni az Egyesült Államokat az ipari ter­melésben akként, hogy emellett a marxizmus mellé bőségesen fog adni vajat és szalonnát is, úgy hogy az orosz munkásnak jobb dolga lesz, mint az ameri­kainak. (? Szerk.) A nagysvádá­­ju Ígérgetés hatása alatt a köz­ponti bizottság teljesítette Krus­csev és Zsukov kérését s elmoz­dította a stalinistákat a prezidi­­umból, egyben elfogadva az uj prezidium névsorát, amely Krus­csev es z.sukov kedvenceiből áll. A N.. Y. Times puccsnak mondja Kruscsev eljárását, mert a prezidiumot teljhatalommal vá­lasztotta meg a közppnti bizott­ság, nem pedig azzal, hogy ha nem ad többséget Kruscsevnek, tagjai elmozdíthatok a helyükről. ténytelen, amerikaiatlan és ma­gyartalan társadalmi céljaival, mint mindenkit túllicitáló, dema­góg német orientációjával, mely már tragikusan ártalmas eltévelyedésre vezetett kótyagcsi­­tásáival, de magyar hazafias­ságból sohasem volt szükségünk mások leckéjére. Csak szerény “élni és élni hagyni" jeligéjű középutások vagyunk, de soha­sem feledkeznénk meg magunk­ról annyira, hogy Kádár János szócsövét, az AVO-sok és egyéb­gyilkos kommunisták lapját hasz­nálnánk bizonyítékul valaki el­len, akármily változatos volt is! a politikai múltja a sajnos tulsá- I gosan változatos, vészes történel­­! mi korszakban, amelyben idesto­va húsz éve élnünk adatott. Nem használnék fel annak a lapnak ellenséges, gyűlölet teli adatait senki ellen, aki mégis csak nem a kruscsevi és kádári hóhérok j oldalán, hanem velük szemben1 állott és ha ma Kádárék kezén volna, bitó vagy golyó várna reá, mint annyi más mártírrá, akiket kivégeztek, mert a szabadságot akarták. A forradalmakat gyakran nem a higgadt, megfontolt, felelősség- I tudó emberek csinálják, hanem j jobbadán akiknek kevés a vesz­­| teni valójuk. Az 1956 októberi ! forradalom a tisztánlátó józan­ság szempontjából eleve remény­telen akció volt, miként azt itt 1 már többször kifejteetük. Sőt meg ! irtuk azt is, hogy a rendszernél kegyvesztetté lett és böreönbe ke­­! rült Király Béla csak a rendszer * bukásától remein eleit *uj karriert,; I ívA1 » P(-^ torra-1 ! dalom katonai vezéréről is isme- I retes, hogy 1944-ben átment az I oroszokhoz és bizonyára ezt 1 akarta feledtetni, amikor vállalta a forradalom vezetésének kocká­zatát. Elhatározásuk Személyi indokai ról lehet vitatkozni, de minden­kép el kell vetni azt a módszert, amelynek még a kommunista vezérlap becsmérlő cikke is meg­felelő eszköz, ha arról van szó, hogy valaki ellen izgassanak­­valakit megdöntsenek, mert nem volt hajlandó velük szövetkezni és ezzel mintegy fedezni mind­azt a rémséget, ami I 944 okt. 15 és 1945 ápr. 4 között végbe­ment, sőt elősegiteni az akkori bel és külpolitikai erkölcsök poli-j likai újjáéledését is. Mi arról is tudunk, hogy ugyanannak a lap­nak szerkesztősége, amely most “leleplezi” Király Bélát, nem is] oly régen testületileg tisztelgett J nála és felajánlotta a főszerkesz­tői, lapvezéri állást. . . * * * NEM VESSZÜK készpénznek a pesti kommunista napilap állí­tását, hogy Király Béla elárulta Eszéki nevű tiszttársát, aki a rendszer ellen dolgozott, — mi­kor a kommunista lap maga is elismeri, megírja, hogy Király Béla “két malomban őrölt , a Nyugaetal állt összeköttetésben és úgy "bukott le”, hogy elfogták azt a futárt, aki bizalmas jelen­téseit kicsempészte az országból s ezután került tizenöt éves Íté­lettel börtönbe. Nem emlékszünk semmiféle Eszéki ügyre, de lehetségesnek tartjuk, hogy Eszéki ügy tényleg volt és Eszékit a nyilvánosság el­kerülésével hallgattatták el, ugy­­lehet örökre. 1 isztában vagyunk azzal, hogy a "Népszabadság” cikke azzal a céllal irodott, hogy Király Bélát, aki utóvégre a ] szabadságharc vége felé mégis- , csak jelentős pozíciót, töltött be , és továbbdolgozik az emigráció- , ban és rajta keresztül a szabad- ; ságharcot diszkreditálja. i Nem tartjuk kizártnak, hogy ] Király a Nyugatnak tett bizalmas : szolgálatokat, de nem hisszük al - csupán a Népszabadság cikke alapján. A kommunistáknak (és ■, naziknak, semmiféle eotalitárius- < nak) nem hiszünk semmiféle sza- ] vában! Nekünk ők nem lehetnek < sem kútfők, sem tanuk sohasem! j Magunkat fokoznánk le, ha ilyen i célra elfogadnák őket! ] HA, MINT HÍRLIK, Király Béla katonai szerepkörhöz jut az egyaránt a Free Europe Inc. égisze alatt álló Nemzeti Bizott­mány és október 23 utáni Forra­dalmi Tanács egybeolvasztásánál, e szempontból különösen a kör­mére fogunk nézni, noha az egész egybeolvasztásnak a magyar fel­­szabadulás és az otthoniak szem­pontjából nem tulajdonítunk na­gyobb jelentőséget. Az egybeolvasztást Dulles külügyminiszter “fokozatos önfel­­szabaditási” mü-ábrándjai gyü­mölcsének tartjuk és, mint ismé­telten kifejtettük, nem hiszünk abban, hogy ez a naiv ál-politika, amely legfeljebb az amerikai vá­­lsztók politikailag kevésbbé kép­zett részére lehet hatással, sikerre vezethetne. , Akármennyire látszólag balra akarja is tolni Dulles a magya*­­emigrációs képviseletet, annyira nem tolhatja balra, hogy Krus­csev elfogadja, kiegyezzen vele. Kruscsev ragaszkodik a kommu­nista rendszer és moszkvai befo­lyna fenntartásához éa önként so« DAVID BECK UJAB BŰNVÁDI ELJÁRÁS ALATT David Beck, a fuvarozó union elnöke és fia, David Beck jr. el­len újabb bűnvádi eljárás indult, mert üzérkedtek olyan autókkal, amelyek nem az ő, hanem a union tulajdonát képezték. Beck ellen adócsalás miatt is eljárás van folyamatban. Becknak aunion elnökségről való lemon­dását az őszi közgyűlésre biztos­nak tekintik. Moszkvai jelentés szerint a ki­tisztogatott M-alenkov volt mi­niszterelnököt, Stalin sok éven át volt titkárát és általa kijelölt utódját Kruscsev első parttitkár a Moszkvától 2,000 mérföldre lévő Kazakasztán szibériai or­szágrészbe száműzte és ott egy villanytelep igazgatói állását ve­szi át. Ugyancsak mozskvai hir szerint jelentéktelen, politika­­mentes beosztást kap valamely távoli helyen Molotov volt kül­ügyminiszter, Shepilov, Kagano­­vics, Saburov és a többi exponált stalinista vezető is. Nyugati körök azonban kétel­kednek, hogy e hirek megfelel­nek a valóságnak és azt hiszik, hogy e híreket Moszkva csak azért bocsájtolta világgá, nehogy a külföldön azt higyjék, hogy Kruscsev is oly kiméletlen ke­gyetlenséggel jár el ellenfelei­vel szemben, mint az általa annyit támadott Stalin tette. —ooo-----­A HANGULAT MA­GYARORSZÁGON A szabadságharc menekültjei­nek egyik nyugateuropai lapja Fudapestről kelt levelet közöl a junius 1 5-i számában. A levélíró többi közt a következőket Írja: “Ne csodálkozzatok s ne haragudjatok! Keletre és Nyugat­ra egyformán haragszom. Sok­sok ember lesüllyedése: az egész ország e pillanatnyi szörnyű hely­zete, Nyugat lelkiismeretét is legalább annyira terheli, mint Keletét. Nyugat a legnagyobbat, a legtöbbet vette el tőlünk: a reményt! Miben bizzunk, miben reménykedjünk? Többet, mint ez a nép tett, nem lehet tenni! Maroknyian nem szállhatunk szembe az orosz kolosszussal. És Nyugat még annyit sem tett meg, hogy ne engedte volna meg a beleszólást belügyeinkbe! Ha egy hajó vészjeleket ad le, emberi kötelesség segítségére sietni. Ha egy nemzet sikolt végveszélyben, az semmire sem kötelez? ! Hiszen itt most a egkegyetlenebb nemzet irtás folyik! Vagy nem tudják ott elképzelni, hogy ilyesmi is lehetséges?”-----------------ooo----------------­A MAGYAR V0R0S KERESZT VASTÜ­DŐKET KÉR HELLERTOWNI HÁZASPÁR MILLIÓS ALAPÍTVÁNYA A MUHLENBERG MEDICAL CENTERNEK A N. Y. Times írja, hogy Mr. és Mrs. Hamilton R. Prosser, Hellertown, Pa közel egy millió dolláros trustfondot létesítettek a bethlehemi uj Muhlenberg Medi­cal Center javára. A trust alapít­vány mintegy évi $30,000 össze­get biztosit a hat és félmillió dol­lár építési költséggel tervezett uj kórház: számára. A magyarországi. Vörös Ke-, reszt azzal a kéréssel fordult a Vörös Kereszt egyletek ligájához, hogy a polio megbetegedések miatt küldjenek sürgősen vastü* dőket Magyarországra. A német Vörös Kereszt 12 vastüdő küldését készíti elő. Az angol Vörös Kereszt légi utón két vastüdőt küldött Magyarországra. Kanada nagymennyiségű polio-szérumot küldött Julius 1 2-i budapesti levél sze­rint a polio'-elleni' Salk szerűm már nagy mennyiségben érkezett Budapestre. A beteg gyermekek­nek, a hőemelkedés ellen előbb Gamma Glubulint adnak és csak ha a hőemelkfedés elmúlik, ad­nak Salk szérumot. Egy Salk­­ampullából két gyermeket olta­nak be. A N. Y. Times budapesti je­lentése szerint az év eleje ' óta 1,000 körül volt a polio megbe­tegedések száma, az utóbbi na­pokban azonban átlagban napi 30-ra emelkedett a megbetege­dések száma. Az esetek 80 száza­lékában három éven aluli gyer­mekek kapják meg a betegséget. Szombaton a kanadai Toron­tóból 250,000 kubik centiméter szérium érkezett Budapestre mintegy $157,000 értékben. Egy gyermekre egy fél kubikméter jut. Elsősorban az 1—2 éves gyermekeket oltják be három részletben. További szállítmá­nyokat várnak külföldről. A budapesti rádió szerint va­lóságos feketepiac fejlődött ki a Salk-szérum árusításában. Egy ampulláért 2,000—4,000 forin­tot is elkérnek, ami a legutolsó hivatalos árfolyam szerint mint­egy 90—180 dollárnak felel meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom