Bethlehemi Hiradó, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-06 / 49. szám

The Only Hungarian news* paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Enteret! as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, I’a., under-the Act of Match 3, 1879’ AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year............................$4.00 Official Organ of the II ungariun Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 49-ik szám BETHLEHEM, PA., 1937 DECEMBER 6, 1957 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR KÉTHLY ANNA a szabadság­­harc egy éves évfordulóján a svédországi szociaide.iukrata kormány meghívására Stock­holmban tartózkodott és a kor­mány által rendezett emlékün­nepély főszónoka volt. Erlander miniszterelnök maga ment elébe a repülőtérre s ez annál érdeke­sebb, mert Svédország egyéb­ként szigorúan semleges. A sajtó munkatársai felsereglettek meg­­interjuvolására, de a stockholmi “Magyar Tudósitó" uj lapnak, amelyen némi meglepetéssel ol­vastuk, hogy “kiadja a Svéd Ki­rályi Munkaügyi Igazgatóság ’ adta a leghosszabb interjút. Eb­ben olvassuk többi közt: “Ireális az a gondolkodás, hogy a magyar kérdés várt meg­oldása után földrajzi helyzetün­ket is megváltoztathatjuk. Árpád fejedelem bennünket a Duna- Tisza tájáig vezetett és ezzel a ténnyel egyúttal meghatározta történelmünket is. Az emigráns sajtóban tapasztalatom szerint azok ütik meg a féktelen gyűlö­let és bosszúvágy hangját, akik tudva vagy öntudatlanul érzik azt hogy a magyar forradalom ellenük döntött. Ezeknek — bo­csánat a triviális kifejezésért — mint a kibicnek, semmi sem j drága. De Isten óvja Magyaroi­­szágot, hogy ezek valaha is visz­­szatérhessenek, mert az 1919— 1920-as események megismétlé-j sével eljátszanék azt a tiszteleteti és megbecsülést, amelyet Ma-| gyarországnak a forradalom j megszerzett.” “A magyar forradalom egy nagyszabású népszavazás volt, amely függetlenséget, szaOads got, az önrendelkezés jogát kö­vetelte Magyarországnak. Hatá-j rozottan leszögezte magát min­den demokratikus, koaliciós párt és minden forradalmi testület és szerv abban a kérdésben, hogy semmit sem óhajt megsemmisíte­ni azokból a társadalmi, politi-j kai és gazdasági változásokból,] amelyeket az 1945 után válasz­tott magyar parlamentek megal­kottak. Sőt — ezeknek tovább­fejlesztésére tettek fogadalmat.A gyűlölet tehát abból a meggyő­ződésből fakad, hogy ezek az elemek — vélt hazatérésük ese­tén — olyan ellenállással fognak találkozni, amely szembenáll ter­veikkel és nem kíván újból egy másik előjelű diktatúrát a ma­gyar nép nyakára szabaditani.—; Még félfasiszta diktatúrát sem, ■ amely akár a restauráció, akár a Horthyzmus valamilyen uj vál­tozatát jelentené. Ezek számára mindenki kommunista, aki nem fascista vagy ókonzervatív. A világban járjunk nyitott szemmel, tanuljuk meg, hogy a világ nagyot fordult a huszadik században és a legálmosabb ókonzervatív künn szabad földön nem tudná megforditani a hála­­dás irányát.” “A gyűlölet érzése egyébként — modern psychologusok meg­állapítása szerint — az imádat és csodálat megforditottja. A mindenáron gyülölködők, (akik még Kádárt is gyűlölik, holott ez a jelentéktelen marionett csak lenézést és megvetést érdemel), az angol “wishful thinking” alap­ján arra vágynak, hogy ők le­gyenek az elnyomók helyében. A magyar nép a forradalomban élesen és haátrozottan elutasított magától minden diktatúrát!" * * * E NYILATKOZATHOZ vol­na szavunk. Kéthly Anna minden idősze­rűség nélkül felhozza a trianoni szömybéke ügyét és irrealitás­nak minősiti, hogy Magyarország végül is visszakaphat valamit, amire pedig egyrészről történel­mi másrészről néprajzi önrendel-| kezési alapon jogot formál. Igaza van abban, hogy a szélső jobbol­dal mindenkit túllicitálva, olcsó demagógiát, kótyagositást üz az integer Magyarország visszaállí­tásának eszméjével. Nemrég mu­tattunk rá erre az uj, de már hó­­napok óta szünetelő new yorki szélső jobboldali hetilap egy, előfizető toborzó cikke kapcsán, amelyet Fáy Zoltán, a lapválla­lat akkori elnöke irt s amelyben a régi Nagymagyarország vissza­állítását Ígérték meg. De a másik végletbe esni sem hely,es. Nem szabad a reményt rombolni. — Gambetta francia miniszterelnök Elzász elvesztése után azt mondotta: “sohasem be­szélni róla, de mindig reá gon­dolni”. Most, amikor a földrész­közi távrakéták és sputnik ok egy nagy világ átalakulás elő­hírnökeiként jelentkeznek korunk firmamentumán és Amerikában de más szabad országokban egy lelki Pearl Harbor lidérce üli meg a lelkeket, valóban nincs sok haszna beszélni Trianon re­víziójáról. De jöhetnek idők, amikor talán valamely, ma még távoli uj formában értelme lesz beszélni róla. Feladni semmit sem szabad és Kéthly Anna az ellenségeinek tesz szolgálatot, amikor oly látszatba keveri ma­gát, mintha belenyugodna az álláspontba, amelyen Moszkva az 1946-os párisi béekszerződés negkötésénél állt s melyen hűsé­ges magyarországi megbízottai Rákositól Kádárig azóta is álltak, országi megbízottai Rákositól Kádárig azóta is álltak. Nagyon felületes frázis, hogy “Árpád fejedelem a Duna Tisza tájáig vezette a magyar népet s ezzel meghatározta történel­münket is”. Ez olyan semmit-j mondó mondás, amiből minden-J ki azt olvashatja ki, amit akar. | Kéthly Anna előző mondatá j nak értelme szerint teljes re-' ménytelenségét még az elszaki-j tott magyar lakosságtömbökre is. i Pedig Árpád vezér óta történt egy és más, ami aligha történt Árpád szándékaiszer'nt és Árpád vezér aligha értene ma egy a “Szabad Magyarország Képvise­lete" világjáró elnöknője hang­nemével . . . Lehet e egyáltalán a magyar­ság méltó képviselője a világ előtt, aki ilyeneket mond, — aki Feladja a legminimálisabb re­ményeket is épen mikor a ma­gyar nép a szabadságharccal 1848 óta első Ízben szerezte meg a szabadságszerető emberi­ség rokonszenvét és ki tudja, nem e adódhatik még valamikor olyan helyzet, amikor ezt kama­toztathatja igazság követelései számára ? De a történelemnek még nincs vége, sőt talán most kezdődik a legizgalmasabb fejezete. Sajnos, a Nyugatnak nincs igazi nagy államférfiu vezére, amilyent az emberiségnek e talán legkritiku-i sabb korszaka mégkövetelne . . . A reményt mégsem szabad felad­ni, hogy jönnek meg boldogabb idkő a magyar népre. Ez is olyan, mint Trianon ügye. • * * A MAGYAR EGYSÉG erőlte­tésének n'ncs semmi jelentősége, i semmi politikai kihatása. A kü-! lönböző nyílt és titkos katonai vagy civil emigrációs alakulatok (Bajtársi Közösség, Magyar Kö­zösség stb.) szintén csak privát; klikk jelentőségűek s ez talán j nem is baj. Ezekre valóban nemi lenne szükség sem a felszabadi-; tásnál, sem a felszabadítás után. Az idővel kialakuló uj világ­ban, a távrakéták, a világűr ku­tatás és az atom-erő világában nem lesz helyük. A “hősi ideái” J elavuló kultuszával és a fajpoli­tika pogány babonájával együtt! el fogja sodorni őket a világ nagy változása. Itt is találunk ellentmondást Kéthly Anna magatartásában. — Helyeseljük, hogy nem megy együtt a Bajtársi Közösséggel, nyilásokkal és a sokban hason­szőrű Sulyok Dezsővel, de miért tűri a Magyar Közösség nyílt1 vagy titkos embereit a Szabad Magyarország Képviselete körül? Igazán tisztességes, demokra­tikus egységet szinte lehetetlen megalkotni, ehhez tulvegyes a társaság. De el lehet ienni enél-j kül is. Néhány tisztességes huma-! nistának összetartása több, mint egy nagy összeeszkábált, hamis egység. Nem lehet mindenkivel együttmenni. Nem is kell. A kommunizrr.u • elítélésében teljes &z. cjnigráciüo c^ystíg e's 1 szinte resteljük, hogy ebben a l szélsőjobb is benne van, amely­ről egyébként Kéthly helyesen l jegyzi meg, hogy ellenkező elő- l jelű rémuralmat valósitana meg, l ha újra hatalomra tudná tornáz- i ni magát. I De nem ártana, ha Kéthly kissé körülnézni e, a saját háza­­táján is és kivizsgálná beépültek ' e Magyar Közösségiek magába a Szabad Magyarország Képvisele­tébe és vannak e ott jelentékeny szerepű titkos protektoraik? r. o. ( ——----------onn - ——~ t MEGHALT GIGLl > Benjamin Gigli világhírű olasz 1 tenorista, akit Caruso utódjának v tarttotak s aki filmeken is szere- c pell, 67 éves korában elhunyt < Romában. AZ AFL-CIO KONVENCIÓJA BETHLEHEMNEK A LEGÚJABB NÉPSZÁMLÁ­LÁS SZERINT 74,019 LAKOSA VAN A váró íj novemberben helyi népszámlálást tartott. — Az emelkedés 11.57 százalék. Bethlehem időközi népszámlá­lást tartottak november 13-tól 27 -ig. Az eredményt Joseph K. Mangan városi pénzügyi tanácsos u legutóbbi tanácsülésen jelentet­te be. Eszerint Bethlehem város lakosságának száma 66,340-ről 74,01 9-re szaporodott, ami a legutóbbi szövetségi népszám­lálás óta 11.57 százalék emelke­dést jelent. A legközelebbi szövetségi nép­­zámlalás 1960-ban lesz, de an nak eredménye nem válik isme­retessé 1962 előht. A lakosságszím emelkedésé­ből a városnak állami és szövet­ségi segély szempontjából az ed­diginél nagyobb előnyei lesznek. Többi közt a gazolin adóból évi $8,754.06 összeggel nagyobb visszatéritést fog kapni az állam­tól. A népszámlálás keresztülvi­tele $11,541-be került a város­nak . Mangan az adatokból a követ­kezőket állapitotat meg: A lakos­ságnak a South Sideról a North Sidera való átszivárgása van fo­lyamatban. A legnagyobb a né­pesség szaporodás a város észak­­nyugati (13-ik ward) részében. Az Eaton Ave.-tól északra és az 8th Ave.-tól nvugatra lévő város­iészben és a Shoenersville Roa­­don a lakosság száma az 1950 évi 752 főről 5,953-re szaporo­dott. Hasonló emelkedés mutat­kozik az északkeleti ( 1 4 és 1 5-ik ward) városrészben is, de erről számszerű adatok még nem áll­nak rendelkezésre. Mangan tanács s kér: azokat, akik esetleg kimaradtak a nép> számlálásból Írják meg levélben adataikat a városház :ra “Census Supervisor" címre. EISENHOWER ELNÖK MUNKÁBAN, MINTHA NEM IS VOLNA BETEG moj közbenső állomásnak tekin tette a kolchozokhoz. Olyan rég köztársasági magyar mint Nagj Vincze figyelmeztetett 1946 ele ; jén a kisgazdapárt ülésén, hogj 1 talán mégsem illő, hogy a par­lament orosz fegyverek jelenlé tében határozzon az államformá lói. Nem igaz, hogy a magyal nép “a szabadságharc napjaibar határozottan leszögezte magát' a fenti parlamenti határozatok szerinti reformokhoz. Mégcsak a kommunistáktól annyira meg­hamisított 1947 augusztusi vá­lasztások előttiekhez sem szegez­te le magát. Csupán a kommu­nizmussal és terror rendszerével fordult szembe és orosz kitaka rodást éís szabad választásokat követelt, hogy majd azokon ki­derül, mit akar a többség. Min­den, ezen túl menő állítás merő­ben önkényes, mégha a “Szabad Magyarország Képviselete" kö­veti is el az önkényt olyan szer­vezeti alkotmány Programm fel­állításával, amelyről senkisem tudja biztosan, valóban fedi e az individualista magyar nép akaratát. í !J| Azon pedig csak mosolyogni lehet, hogy “a forradalom alatt szerepléshez jutott pártok és for­radalmi testületek" az orosz nyo­más alatt született reformok “to­vább fejlesztésére tettek fogadal­mat”. Félbolsevizmus vagy há­romnegyed bolsevizn.’us helyett száz százalékosat akartak? Ak­kor minek volt a forradalom? Miért süvöltöttek szabad válasz­tások után a magyar népmilliók? Népszavazás csak a kommu­nizmus ellen volt, de nem Kéth­ly Anna nézetei tárgyában és a “Szabad Magyarország Képvise­lete" as szabadságharc céljával jött ellentétbe amikor, miként kétségtelenül megállapítható, pártpolitikai vágányokra tévedt le. . . FELÜLETES Kéthly Anna azon mondata is, mely szerint a forradalmi koalíció pártjai leszö­gezték magukat “mindazon tár'! sadalmi, politikai és gazdasági változásokhoz, melyeket az 1945 utáni magyar parlamentek megalkottak.” Melyik 1945 utá­ni parlamenti időszakokra gon- ^ dől? A Nagy Ferenc 1947 má-j jusi eljövetele utániakra is, ] amelyek megvalósították a nép­köztársasági Szovjet alkotmányt, az ipari termelésnek és a gazda­sági élet más ágainak államositá- j sát? Azt hisszük, az 1947-es poli-i tikai emigráció nem egy exponált tagja ez álválasztások alapján hozott “parlamenti" határozato­kat nem teszi magáévá, hiszen1 tulajdonképen egyik főoka az! emigrálásuknak az volt, hogyl ezekkel nem értettek egyet. De. nem lehet elnézni afelett sem, hogy már a Nagy Ferenc emigrá­­lása előtti parlamenti határoza­tok legtöbbje orosz fegyveres megszállás alatt, Yaltát megsze­gő, szemtelen orosz terrornyo­mással jött létre, mégha volt köztük olyan is, mint a földre­form, amelyre valóban régen szükség volt. Több mint kétséges azonban, hogy e határozatok mindegyike egytől egyig megfe­lelt volna a magyar nép szabad akaratának. Legkirívóbb példa az állam­forma kérdésének orosz parancs szerinti megoldása, a köztársaság! amelyet Moszkva a népi (Szov-j jet) köztársaságra való áttérés közbenső állomásának tekintett,1 épp <ugy mint ahogy a földrefor­* * * HA EZT Washingtonból, a “fokozatos békés önfelszabadi tás” kényelmes blöff elméleté nek hirdetőitől inspirálva teszi akkor sem helyes. Az a két ki­áltvány, amelyet a Szovjet négy ven éves jubileumára Moszkvá­ban összegyűlt kommunisták ad­tak ki Suslov, az öreg stalinists szövegezésében Kruscsev és a külföldi kommunista vezetők aláírásával, ha lehet, még telje­sebbe tette annak a reménynek irrealitását, hogy Moszkva haj­landó volna kiegyezni Nagy Imrével vagy Kéthly Annával. A fő-kiáltvány nyíltan hirdeti a kommunista világuralom vég­célját, “szükség eseten fegyveres erő használatával is" és lelken­dezve hirdeti a kommunizmus világgyőzelme eljövetelét. Mosz­kva nem visszaadni, hanem sor­jában mindent megkaparintani akar. Kéthly Anna és hívei csak derékbeadással mehetnének haza és igy semmi haszna nincs, hogy fél vagy háromnegyed bolse­­vsita programal próbálkozzanak egyezségre csalogatni Kruscsevet. Kruscsev csak száz százalékos behódolás árán adna esetleg “ke­gyelmet” Kéthlynek és társainak és igy a Nemzeti Bizottmány és a Szabad Magyarország képvise­lete” közt még mindig fennálló bősz ellentétek inkább csak pri­vát ügyek és elméleti jelentose­­güek. Gyakorlatilag semmiféle emi­gráns alakulatnak sincsenek leg­csekélyebb kilátásai, sem Nagy Imrének pontosan épp olyan ke­vés kilátása van, mint Nagy Fe­rencnek és Varga Bélának pon­tosan oly kevés mint Kéthly Annának. A vita a hires történel­mi adomának megfelelően arról folyik milyen szinü szakálla van a császárnak, holott nem is visel szakállt. Nincs rózsaszin vagy mérgesebb vörös megegyezési le­hetőség. Kruscsev, mint a Nyu­gattal, úgy az emigránsokkal is csak a saját feltételei alapján hajlandó tárgyalni. Az emigrán­sokkal talán még azok alapján sem. Pláne a földrészközi távra­két« és « sputnik 6t«,,, Eisenhower elnök hétfőn kör­nyezete bámulatát vívta ki azzal, hogy egy héttel az enyhe szélütés után, visszatért a gettysburgi weekendről és egy óra és 40 percig tanácskozott kabinetje tagjaival, majd negyedórát golf­­fozott s aztán Dulles külügymi­niszterrel tárgyalt a külügyi pro­blémákról. Orvosai mindenhez hozzájárulásukat adták. Kedden adelőtt az elnök' résztvett és egyideig elnökölt a két párt vezetőit a külpolitikai kérdésekről bizalmasan tájékoz­tató konferencián. Jelen volt Ste­venson volt elnökjelölt is, mint külügyi tanácsadó. Eisenhower tiz percig beszélge tett Stevensonnal, aki utóbb úgy Az AFL—CIO konvenciója dec. 5-én kezdődött Atlantic Ci tyben. A konvenció legfontosab'* tárgya hat union ügye, amelyek felszólítást kaptak, hogy háztisz­­; togatást rendezzenek. Kettő ele : get is tett a felhivásnak, négyei ; azonban a kizárás veszélye fe­nyeget. Köztük van a teamsterek (szállítmány ózó munkások) uni­­oon ja, amely az AFL-CIO-ba tat tozó unionok között a legna­gyobb, továbbá a pékipari, a szeszfinomitó és a mosodai mun­kások union ja. James Hoffa, a Teamster Union uj elnöke ellen tudvalé­vőén erős akció folyik. Különbo ző korrupciós vádak vannak el­lene. Jelenleg a new yorki esküdi széken per folyik ellene jogtalan telefon lehallgatás miatt. George Meany, az AFL—CIO elnöke ;. legnagyobb szigorral akar eljár­ni és a Teamster Union alkalma­sint csak akkor mentesül a kizá­­ratás alól, ha Hoffá lemondana. Erre azonban valószínűleg csak elitélése vagy más különösen kényszerítő körülmények esetén van kilátás.----------------oo o----------------­A KOMMUNISTÁK LEHALL­GATÓ KÉSZÜLÉKET CSEM­PÉSZTEK MINDSZENTY BÍ­BOROS SZOBÁJÁBA Az egyik amerikai hirügynök­­ség jelentése szerint titkos mikro­font találtak elrejtve a budapesti U. S. követség ama lakosztályá­nak fűtőkészülékében, amelyben az ott menedékjogot élvező Mindszenty bíboros lakik. A tit­&.OS Kfc'szcííViLcl a. HtiOícsi javnaüd­kor vettek észre. A State Department nem nyi­latkozott, csupán azt közölte, hogy a hir ügyében vizsgálat fo­lyik. A magyar kommunista kor­mány, amelyet a vád illet, mé­lyen hallgat. ÚJABB LETARTÓZTATÁSOK BUDAPESTEN A Reuters ügynökség nov. 30-i jelentése szerint újabb le­tartóztatások történtek Budapes­ten. Főként értelmiségiek, taná­rok vannak a letartóztatottak kö­zött, igy dr. Kosáry Domokos, a budapesti Tudományegyetem volt hires történelemtanára és dr. Keresztury Dezső, aki köz­­oktatásügyi miniszter volt az 1 94 5 utáni Tildy kormányban. JANUÁR I-TŐL $5.00 LESZ A BETHLEHEMI híradó előfizetési Ára DECEMBER VÉGÉIG MÉG A RÉGI ÁRON LEHET ELŐFIZETNI. Mint már múlt heti számunkban jelentettük, lapunk évi előfizetési árát 1958 január elsejétől évi öt dollárra vagyung kénytelenek felemelni. A Hiradő mindeddig nem emelte előfizetési diját, noha az amerikai magyar lapok között tartalmához képest a legolcsóbb volt. De a köztudomás szerint az utóbbi időkben állandóairi. emelkedő anyag és előállítási költsé­gek arra kényszeritették, hogy az előfizetést egv dollár­ral felemeljük. A Híradó igy is a legolcsóbb és olvasóit a legnagyobb gonddal kiszolgáló lap marad. A jövőben is arra fog tö­rekedni, hogy közönsége minden fantos tudnivalóról a legjobb tájékoztatást kapja. Azon régi vagy újonnan belépő előfizetőink, akik elő­fizetésüket 1958 január elseje előtt beküldik, még a régi évi négy dollár áron fizethetnek elő. Örülnénk ha e ked­vezményt minél több régi és uj honfitársunk venné igénybe. Kérjük híveinket ajánlják lapunkat barátaik között, hogy miinél szélesebb körben szolgálhassuk a magyar összetartás és testvériség célját és minél szélesebb körben lehessünk a magyarság társadalmi életének és boldogu­lásának előmozdítói, magyarságunk szószólója és összefo­gó kapcsa itt, az amerikai végeken. Nyelvében él a nemzet. A BETHLEHEMI HÍRADÓ Szerkesztősége és Kiadóhivátala nyilatkozott, hogy az elnök őt meghívta a párisi NATO konfe­renciára, de még nem határozott, elmegy e, mert a közte és Dulles közti külpolitikai nézeteltérések még nincsenek tisztázva. Stevenson kijelentette, hogy Eisenhower a beszélgetésük fo­lyamán nem nyilatkozott, maga A jelek szerint az elnök nem gondol lemondásra. A közvéléményre nagy benyo­mást tesz, hogy az elnök katonás ceménységgel fogja fel betegsé­gét és mind többen hiszik, hogy iá semmi nem jön közbe, el megy a párisi konferenciára is. UJ ÁLLAMPOLGÁROK William G. Barthold elnökbiró 22 nemzetiséghez tartozó 97 ál­lampolgárt esketett fel november 25 -én a Northampton megyei polgárosodási bíróságon. Bethle­­hemből és környékéről 39 uj ál­lampolgárt eskettek be, köztük a következő magyarokat. Gebey László és neje, Julianna 1949 Renwick St., Bethlehem; Muller Ernest, 629 E. 5th Street, Bethlehem; Poda Miklós, 1 I 09 E. 3rd St., Bethlehem; Zoufaly Margit, 1485 E. 5th St., Bethle­hem; Császái Mary, 432 E. 5 th St., Bethlehem; Gordon Martin Hermine, 27 E. Church Street, Bethlehem; Fejes Béla Alexan­der, 247.-E. Market St., Bethle­hem; Meltsch Margaret, 536 E. 9th St., Bethlehem; Horváth Imre, 563 N. 6th Street, Bangor; Chroust Anna, Bath R 2; Fekete Andrew, 1209 First Ave., Heller­­town; Horváth Erzsébet, 2 7 j Nesquehoning St., Easton; Tor-! day Hedvig, 927 E. 4th St., | Bethlehem; Szabó Miklós, 750 E. 4th St., Bethlehem; Ambrozy, Louise Anna, 1827 Campbell St. J Bethlehem; Bakonyi Anne Mary, Heights Rural Sta., Easton; Se­­resits Katherine, 1342 Newport Ave., Northampton és Torma Louis, Bangor R. 3. Barthold elnökbiró rövid, szí­vélyes beszédben üdvözölte uj polgártársainkat. Lapunk is szeretetteljes sze­­rencsekivánatait fejezi ki. RENDKÍVÜLI gyűlés Dec. 6-án pénteken este 7 órai kezdettel a Magyar Menekült Szabadságharcosok Szövetsége rendkívüli gyűlést tart a bethle­­hemi Magyar Házban. A gyűlés előadója a new yorki Szabadság harcosok Szövetségé­nek kiküldöttje, Horváth János, volt n. gy. képviselő lesz. A magyar ügy fontosságára való tekintettel és minden me­nekült saját érdekében, kérjük a Bethlehem és környéke magyar menekülteknek teljes létszámban való megjelenését. Rendezőség AZ ÉPITŐMUNKÁSOK VEZE­TŐJE A TOVÁBBI BÉRKÖ­VETELÉSEK ELLEN Az AFL—CIO konvenciója előértekezletén, Atlantic Cityben Richard J. Gray az építőipari unionokat magában foglaló osz­tály elnöke azt javasolta, hogy 1958-ban ne lépjenek fel ma­gasabb bérkövetelésekkel és ez­zel vessenek gátat az inflációnak. A javaslat nagy ellenzéssel találkozott még építőipari union­­vezetők között is. Meany az AFL CIO elnöke is ellene foglalt állást. (Az acélipari union tagjai há­rom éves szerződésük értelmében 1958 nyarán 9 cent órabér eme­lést kapnak.) ELINDÍTJÁK az ELSŐ ame­rikai SPUTNIKOT Már hétekkel ezelőtt megírtuk, hogy az Egyesült Államok de­cemberben fogja elinditani az el­ső műholdat. Lapzártakor jelentik, hogy kedvező idő esetén az első mű­holdat szerdán, dec. 4-én reggel indítják el a Cape Canaveral (Fia.) kísérleti telepről. CSÖKKENTETTÉK A TERME­LŐ KÉPESSÉGET A BETHLE­HEM STEEL BUFFALOI TELEPÉN A Bethlehem Steel Buffalo körzetében megszüntette két ol­vasztó kemencéje üzemét és ez­zel a termelés ott a teljesítő ké­pesség 73.2 százalékára szállt alá, ami három év óta a legki­sebb. Lackawannaban egy héttel előbb már lezártak két másik ol­vasztó kemencét. Ezt a rendelé­sek csökkenésével indokolták. A Republic Steel Co. szintén csökkentette üiernét,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom