Bethlehemi Hiradó, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-29 / 48. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMII IIRADÖ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre............................. $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter Mhy 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the'Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the IIungariun Churches and Societies of Beth­lehem arid Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 48-ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 NOVEMBER 29 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR EISENHOWER ELNÖ­KÖT ENYHE SZiiL­ÍJTÉS érte Syógyulása több heti időt fo génybevenni. Szellemi és tes1 épsége változatlan. Eisenhower elnököt hétfő léiben, amikor a washingtoni re sülőtéren Achmed marokkói k ály érkezését várta, hidegleié1 najd rosszullét fogta el. A \chmed megérkezése utáni dis levonulás után awbefeküdr hír jávor pál hazatéréséről musra való átmenet" világ folya­matáról és a világkommunizmus biztos győzellméről. Állítja, hogy a nemzetközi egyensúly megvál­tozott a kommunizmus javára és a harc hátralevő részéhez egység­frontba szólítja a szociáldemo­krata pártokat, a parsztságot (a legindividuálisabb társadalmi osztályt!), sőt még a kiskapitlis-] tá.kat is. Láttuk 1939-ben, hogy] az akkor egyes nagy nyugati országokban alakéit Népfrontot miként hagyta Stalin legcsufosab-, ban cserben Hitlerrel szemben a Molotov-Ribbentrop szerződéssel és láttuk 1945 után mint semmi­sítette meg a Szovjet a szociál­demokratákat és polgári párto­kat bitóval, börtönnel és emigrá­cióba üzéssel mindazon raborszá­gokban, ahol erre megvolt az erőszakhatalma! Hiszi, hogy ezek! oly ostobák, hogy mégegy:zer j szövetkezzenek vele? Egy német közmondás szerint "nur dis grösste Kaelber waehlen ihre Metzger selber", csak a legna­gyobb ökrök választják meg ma­guk a mészárosaikat. SZAKADATL\N éles osztály­harcot sürget, a demokrácia mind több életerejének elszívását hir­deti a kiáltvány. Nem hideghá­borút, de hidog világforradal­mat és nem felejtkezik meg an­nak nyílt kimondásáról sem, hogy "a szocializmusra való átté­rés egy nem békés lehetőségével; is számolni kell" ("the possibili-j ty of non-peaceful transition tol socialism should be borne in mind"). Ez nemannyira a proleta riatvstól, mint attól függ majd. mondja, hogy a "reakciós kö­rök" (értsd antikommunisták) ellentállást tanusitanak e (‘the forms of the class struggle willj not deoend so much on the pro-j leteriat az on the resistance of the! recationary circles' ) Vagyis min­den rendben lesz, ha az anti-] kommunisták megadják magu­kat. Együttlétezés, oh! December 16-án Párisban1 összeül a NATO az összes ta"-1 országok államvezetői szemé­lyes részvételével. Vájjon olyan! politikai és katonai felkészülés! születik majd ott, amelyben ez a vakmerőén nyílt és végsőkig menő világnézeti hadüzenet megkapja a választ, amelyet negérdemel? r. o. DWIGHT D. tlSKNHOV/U 1 kizsákmányolta és amennyire | még lehetséges ma is kizsákmá­nyolja a “szövetséges" raborszá­­! gokat, mindenesetre Tito melleti ! szól. Tény az is, hogy a kommunis ták szempontjából Stalin éleslá­­tóbban Ítélte meg a 1 ito kérdést. Kruscsev kudarca Tito mostani elutasító gesztusával még in­kább láthatóvá vált, aminthogy a lengyelországi, de különösen a magyarországi események tanú­sága szerint pórul járt azzal, a szintén Tito kedvéért tett sikam­lós kijelentésével is, hogy “min­den ország a maga sajátosságai szerint építheti a kommuniz­must". A kommunista országok kiált­ványa kimondja, hogy időről időre konferenciára jönnek össze, hogy taktikai lépéseiket megbe­széljék s a szövegezésből kitűnik, hogy e konferenciák a Szovjet­nek, mint “egyenlők közt első­nek” vezetése alatt folynának le. A stalini Kominform felújítása helyett tehát időnkénti nemzet­közi kommunista haditanácsok­ról van szó Kruscsev vezérsége alatt. Kruscsev hatalma tetőpont­jára jutott. De meddig tudja tartani e pozícióját, a jövő nagy kérdésé, mert eddigi két legfőbb akciója, Tito megbékítése és a kommunista taktika átmeneti la­zítása bakklövésnek bizonyult. S most már Zsukov sincs szükség esetén a fegyveres követőivel a háta mögött. . . A new yorki "Az Ember" ér tesülése szerint Jávor Pál, a nép szerű magyar színpadi sztár 1. éves emirgáció után hazatérőbei van Magyarországra. Kanadába! j ült hajóra, hogy visszatérjer I Európába és valószínűleg Ma I gyarországra is. A hir valószínű sége mellett szól, hogy Jávoi ! Kanadában ily lépési sejtető ki j jelentést tett ottani barátainak f de még inkább az, hogy a Bá­thory nevű lengyel-Szovjet hajó­­! val utazott, amelynek gyakrar vannak politikailag érdekes uta­sai. Többi közt Gerhard Eisler a Szovjet egykori amerikai titkos pártfőnöke a Báthoryn szökötl el a börtönbüntetése ei'»l. Hir szerint Jávor már régen foglalkozott a hazatérés tervével és néhány hónap előtt azért köl­tözött Kanadába, hogy onnan feltűnés nélkül utazhasson Euró­pába. Állítólag utoljára elevator kezelői állást töltött be egy ka­nadai házban. Felesége, aki bu­dapesti származású és néhai Landesmann nagyvágó leánya, együtt utazott vele. Jávor Pált annakidején a nyi­lasok letartóztatták és Sopronkő­hidán tartották fogságban, ahol Mindszenty, akkor még veszpré­mi püspök is be volt zárva és ahol Bajcsy Zsilinszky Endrét ki­végezték. A nyilasok kiverték Jávor fogait és egyébként ii erősen megviselten érkezett Amerikába. Itt sok mindent meg­próbált, elsősorban a színészetet, de nem tudott elég anyagi siker! elérni, hogy gondtalanul élhes­sen. Kis színtársulattal járta a magyar telepeket és többször szerepelt Bethlehemben is. Volt rádió bemondó a Free Europenál, külső munkatárs a magyar napilapnál és megpró­bálkozott Hollywoodon is, de túlságos jellegzetesen magya1- színész volt, semhogy ott jövő­re számíthatott volna. Rakéta fegyvereket Németországnak? 5 -------------­’ Bremtano nyugat-német kül­ügyminiszter Romából, ahová 1 Heuss nyugatnémet köztársasági elnököt államvizitre kisérte el, ’ Washingtonba érkezett és tár­• gyalásokat folytatott Dulles kül­ügyminiszterrel a december 16-i párisi NA 1 O konferencián napi­­rednre kerülő, fontos katonai és politikai kérdésekről. j Hir szerint többi közt ameri-i kai nukleáris fegyverek és távra­kéták Nyugat-Németországban való elhelyezésének kérdéséről is tárgyaltak. A Szovjet egyidejűleg figyel­meztetést adott ki, amely szerint ha Németországban nukleáris fegyvereket és távlövegeket hal-. • moznak fel, ebből uj világhábo-l ru szikrája pattanhat ki. | Washingtonban úgy tudják, hogy a Szovjet a saját keletné­met zónáját máris ellátta ily fegyverekkel. Adlai Stevenson meg­kezdte külügyi tanács­adói szerepét Adlai Stevenson volt kétsze-; rés demokrata elnökjelöltet, a demokrata párt címzetes fejét múlt héten eskették be; mint Eisenhower elnök külpolitikai ta­nácsadóját. Fizetése napi ötven ; dollár körül van és irodát ren- 1 deztek be számára a State De­­partmentben. Dulles külügyminiszter kije-) lentette, hogy Stevenson tanács­adói szerepe hosszú időre szól és körülbelül annyi jövedelmet biz­tosit számára, mint amennyit ő kapott mint külügyi tanácsadó Truman elnök idején. Stevenson meghívásának tud­valévőén az a célja, hogy az orosz fegyverkezési fölény miat-j ti, uj helyzetben az amerikai I külpolitika egységét kifejezésre juttassa. Stevenson azonban hangsúlyozza, hogy csupán taná- I csaiért vállal felelősséget, ame- I lyet az adminisztráció vagy meg­szívlel vagy elvet. Nem vállalja a j felelősséget az adminisztráció külpolitikájáért, mert azt nem ő dönti el. Még nincs határozott hir, hogy Stevenson is elkíséri e Eisen­hower elnököt és Dullest a dec. 16-i párisi NATO konferenciára, amely az amerikai külpolitika nagy próbája lesz. Kruscsev 3V2 órán át csörtette a távrakétát Hearst Jr. előtt Kruscsev első párttitkár fo­gadta William Hearst Jr.-t az ismert amerikai lapkiadót. A há­rom és félórás interjú Kruscsev­­nek a földrészközi távlöveggel és sputnyikkal való hencegésével és fenyegetéseivel telt el. Többi közt kijelentette, hogy ossz támadás esetén összebom­­báztatja U. S. városait, még akkor is, ha nem a U. S., hanem csak valamely szövetségese a tá­madó. Nem sok értelme van mosta­nában, hogy amerikai ujságirók oly sűrűn interjúvolják Kruscse­­vet és ezzel módot adnak neki, hogy rémitgetései eljussanak az amerikai közönséghez és a sza­bad világ népeihez. Az orosz lapok aligha közük fenyegetéseket, mert az orosz nép tudja, hogy olyan válasz jönne Amerikától, amely nem maradna adós, a támadásért. Az orosz nép kéntelenül tűri ugyan a kommunista diktatúrát, de leg­­kevésbbé akar miatta elpusztul­ni.. . Kruscsev a Rettenetes, csak blöfföl és zsarolni akar a MÉG MINDIG SÚLYOS ITÉLE TEK SZABADSÁGHAR­COSOK ELLEN Szombathelyen a kommunistí bíróság hosszú börtönbüntetésre ítélte egy szabadságharcos cső port tagját, akiknek Avar Lászlc volt a vezetőjük. Avart 12 év börtönre Ítélték. MÉG SOKÁRA LESZ, AMÍG OROSZ RAKÉTA INDUL A HOLDBA A moszkvai rádió jelenti, hogy a Szovjet 5—10 éven be­lül rakétát küld a Holdba. Em­ber nem lesz rajta, de egy tel­jes laboratórium, amely táv fel­vételeket küldene vissza a földre. A hir alkalmasint visszatánco­­lást jelent az előző kérkedések­kel szemben, hogy az orosz hold­rakétát rövidesen útnak indítják. DAVE BECK JR.-T BŰNÖSNEK MONDTÁK KI JOGTALAN EL­TULAJDONÍTÁSÉRT A seattlei (Wash.) esküdtszék nov. 23-án bűnösnek mondotta ki Dave Beck Jr.-t Dave Beck, a korrupció miatt lemondásra kényszerült union elnök fiát, mert eltulajdonitotta a Teamster Union két autóját, Beck Jr. elad­ta a két Cadillac autót 4,650 dollárért, de a pénzt nem szol­gáltatta be a union pénztárába, ítélet hirdetés még nem volt. Beck Jr. óvadék ellenében sza­badlábon van. A SZOVJET vezetése alatt együttműködést fogadott mes tizenkét kommunista uralom ah kényszeritett ország kommunistí kormánya abban a kiáltványban amelyet most közösen nyilvános ságra bocsájtottak. A kiáltván) nyíltan a kommunista világfron' kiépítését és a kommunista vi­láguralom szükség esetén fegy­veres megválósitását hirdeti. Hol a különbség Kruscsev é: Stalin között? * • » EGYEDÜL Jugoszlávia nem irta alá a “kommunista orszá­gok” kiáltványát. Kardelj alel­­nök és Radkevitz miniszter Moszkvában voltak a Szovjet 20 éves jubileuma “ünnepi hetei­ben”, amikor a kommunista ve­zérek három napos tanácskozá­suk eredményeként megszöve­gezték a kiáltványt. Egy nappal később 64 ország kommunista pártjai aláírásával megjelent egy másik kiáltvány is, amely a fegyverkezési verseny beszüntetését, a nukleáris fegy­verek kiküszöbölését, a katonai olokkok és bázisok feloszlatását és azt követeli, hogy egyik or­szág se avatkozzék be a másik­nak belügyeibe. Ezt Tito pártja is aláirta, noha tudta mi történt Magyarországon és sajnos, nem a Nyugat, hanem a Szovjet avatkozott be erőszakkal. A 64 ország kommunista veze­tői között, akik a második kiált­ványt aláírták, ott van Maurice Thorez a franciaországi és Pal­­miro Togliatti, az olaszországi vezé: is. Az it Államok kommunista pártja nem volt képviselve. Legalább is hivatalo­san nem. Mint a N. Y. Herald Tribune nov. 23-i száma jelenti, a jugo­szláviai kormány külön kiadta a kiáltvány módosított, jugoszlá­viai szövegét és abból kihagyta az eredeti kiáltvány azon részeit, amelyek az Egyesült Államokat támadják, mint amelynek táma­dó szándékai vannak és világura­lomra törekszik. A tudósításból nem tűnik ki világosan, hogy ki­hagyta e azon részeket is ame­lyek elismerik a Szovjetet, mint a kommunista világfront vezető­jét. TITO tudvalévőén a kommu­nista országok egyenrangúsága álláspontján volt mióta csak összekülönbözött Stalinnal, aki az osztályharcos világfront áruló szakadásának tekintette. Tito ez elvi álláspontja mellett gyakorlati szempontokat is kö­vet. Amerika az utóbbi időben megsokalta, hogy egyszerre ül áét nyeregben.Most felülvizsgálja a neki nyújtandó segélyt, amely, mint ismeretes, az évek folyamán közel egy billió dollárra növeke­dett — Jugoszlávia kommunista rendszerének alátámasztására, Mostani magatartása biztosan új­ra megnyitja számára a dollárse­gély bővévb áradásának zsilipéit. Kruscsev számára azonban, aki Stalin halála után nagy ön­megtagadással elment bocsánatot kérni Titohoz, nem jelent örömet Tito viselkedése és nem erősiti diktátori pozícióját. Tito “nem javult meg", továbbra is kétfelé akar zsarolni. Ez nagyon jöve­delmező a kommunizmusával nem nagyon boldoguló és bak­­aisra szoruló Jugoszlávia számá­ra s amellett Tito még legény­­kedhet is, hogy ő az igazi kom­munista, mert nem gyanúsítható meg, hogy országa függetlensé­gét eladta volna Moszkvának.— Ezzel kirántja a gyékényt belső antikommunisták nemzeti füg­getlenségi izgatásának lehetősége alól. Persze az öreg marxisták és leninisták nem osztják ezt a né­zetet, ők nem kételkednek ab­ban, hogy a Szovjetet a "prole­tár internacionalizmus", közös célja vezeti és nem hisznek sem­miféle sovén szláv faji vagy orosz nemzeti imperializmusban, mint a moszkvai vezérek utó gondolatában. Az a tény azon­ban, hogy a Szovjet anyagilag GOMULKA ÉS MAO is aláír­ták a kiáltványt, amely a Szov­jetet ismeri el a kommunista or­szágok vezetőjének ("The Com­munist Block headed by the I Szovjet Union”) és rajtuk kívül I a Szovjet, Magyarország, Kelet- Németország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgá­ria, Albania, Észak Vietnem, Északkorea és Mongolia. (Litvá­nia, Lett- és Észtország melyek azelőtt Oroszország tartomá­nyai voltak, de az első világhá­borús orosz összeomlás után­­önálló országokká alakultak, ma bekebelezett területek, noha né­pük sohasem nyilatkozhatott sza­badon, hogy a Szovjethez akar­nak tartozni? Bekebelezésüket Amerika nem ismeri el). Mao külön is kijelentette a moszkvai egyetemi hallgatók gyűlésen, hogy “a kommunista világnak egy vezére van, a Szov- I jetunio" és hogy “a Szovjet kommunista pártja a világ kom­munista pártjainak pártja”. Mint Dulles u. n.” fokozatos önfelsza­­baditási" illúzióiról is mindig jó­zanul beszéltünk és ön- vagy ] közáltató blöffnek neveztük,! úgy hamis illúziónak irtuk min- I dig azokat a reménykedéseket is, hogy a Szovjet egy szép na­pon szembe fog kerülni a kom­munista Kínával. A szabadföldi magyar sajtó­ban sűrűn találkoztunk e naiv i vágy álmokkal és Anglia például, j — közelebbről Attlee munkás-i párti kormánya — odáig ment el, hogy azzal sietett elismerni a kínai kommunista kormányt, hogy ezáltal elősegíti, hogy ha­marább támadjanak ellentétek a Szovjet és Kina között. Józan emberek mindig tudták, hogy a Szovjet és Kina kommunistái el vannak telve az egymásra utalt­ság, a közös világnézeti front1 tudatával és egyébként is ritka a! holló amely kivájja a másik holló szemét. Együtt rengeteget jelen­tenek és ha szétválnának útjaik, csak a Nyugat örülne, ezt az örömet pedig nem akarják meg­szerezni a Nyugatnak, mert túlsó­kat kockáztatnának vele. IdejeJ hogy politikusaink és lapjaink, felhagyjanak ezzel az önáltatás-; sál, sőt a Nyugatnak példát kel­lene vennie a Szovjet és Kina világnézeti összetartásából. Nem hagyták magára Észak Koreát, mint a Nyugat országai az euró­pai rabországokat. . Anglia és Franciaország soha­sem mutatták igazi jelét a rab­­országokkal való szolidaritásnak, Legutolsó állása a U. S.-ben Gabor Joli, a hires Gábor gla­mour girlek anyjának hamis ék­szer boltjában volt, de ezt az állását is elvesztette, amikor az öreg Gáborné férjhez ment Szi­geti István nevű állítólagos gróf­hoz, aki mintegy húsz évvel fia­talabb nála és a szabadságharc után jött Amerikába. Gáborné takarékosság okáért uj férjét al­kalmazta Jávor helyére és Jávor ismét exisztencia nélkül maradt. Nemrég fellépett Israelben is, de ottan sem tudott boldogulni. A sok hányattatás és csalódás felemésztette az öregedő férfi­sztár ellentálló erejét.. Állítólag már Páger Antal hazatérésekor foglalkozott a hazatérés tervével. Págerrel szemben előnye, hogy antinazi volt. Az emigrációban sohasem került nyilvánosan szembe a kommunistákkal. Le­het, hogy már a kommunisták rendezésében került a Báthory hajóra, de van olyan verzió is, hogy felesége egy örökségi ügyé­ben Bécsbe megy és ha az ügy kedvezően zárul, nem tér vissza Magyarországra. Az utóbbit ke­zesebben hiszik. Jávor ma már túl van hatva­nadik évén, de neve még ma is népszerű Magyarországon és a communisták nagy propagandára ogják kihasználni hazatérését. 3iztos, hogy indokoltlanul, nert Jávor sohasem volt kom­munista és most sem az. Csupán cülföldön nem tudott , megélni így, ahogy szokva van, mig ott­­íon a Nemzeti Színház tagsága ;s sok kedvezés várja. Barátai isodálják, hogy csak most ment íaza, mert már tiz év előtt tárt marokkal fogadták volna a kom­­nunisták, de ő inkább az emi­­;raciós nyomorúságot választotta ■s kitartott egészen a földrészkö­­:i távrakéta és a sputnyik hiréig. inai csökkentette a' reményt, logy Magyarország a közeljövő­ién felszabadulna. Amerikában pedig most má olyan hírek is keringenek, hog; Washington egyes politikusa sürgetik, hogy kormányun] hagyjon fel a véreskezü Kádá kormány elismerése körüli hu zavonájával és töltse be a töbl mint egy éve üresen hagyott bu dapesti U. S. követi állást. Go mulkáról aki szintén hatalma amerikai segélyt élvez, hogy < Szovjetnek kevesebb legyen < gondja — mindig azt irtuk, bog) továbbra is Szovjet csatlós és a: u. n. vívmányai nem vivmánvek Nem meglepetés számunkra hogy ő is aláirta a kommunistí országok kiáltványát, ó is elis merte Moszkva vezető szerepét Lehet vitatkozni arról, hog~> amerikai fegyveres segítség elő­zetes biztosítása nélkül bölcs do­log volt e az októberi forrada­lom, de akik szeretik Wyszyn­­szky lengyel bíborost mint “ra­gyogóan diplomatikus és állam­­férfiú képességű egyházfőt" ki­játszani Mindszenty bíborossal szemben, most láthatják, amit régóta hangoztatunk: lényegileg nincs különbség aközött, amit Lengyelország kapott mérséklete jutalmául és amit Magyarország kapott büntetésül! « • • A FÖLÖTTE terjedelmes első kiáltvány a régóta ismert moszk­vai beállításban, fekete fehér, angyal ördög módszerrel ma­gasztalja a kommunizmust és pocskolja a demokráciákat, úgy hogy naiv emberek azt hihetnék, hogy a demokrata országokban van diktatúra és a kommunista országokban többségi népakarat uralkodik. Régi, egyoldalú Szov­jet módszer ez és egészen elko­pott. Hogy miért akar az angya­li Szovjet mégis együttélni, ko­­exisztenciázni az ördögi Nyugat­tal, furcsa kérdés, de mindenki tudhatja vagy legalább is tudnia kellene, hogy az együttélést nem gondolja komolyan, legfeljebb akként, hogy a Nyugat tűrje a Szovjet folytonos előrenyomulási mesterkedéseit, a fokozatos vi­láguralmi törekvéseit, amelyek sokkal komolyabbak, mint Dul­­lesnek fokozatos rabországi ön­­felszabaditási lefetyelései. A kiáltvány eldicsekszik áz­tál, hogy a világ lakosságának több mint egy harmada 950 mil­lió ember él már kommunizmus alatt, 3e nem beszél arról, hogy niként kerültek oda? Nem demokratikus, hanem Erőszakos utón! Nem a többség, I a szavazólapok, hanem egy ki­sebbség fegyverei utján! Miért Deszél hát demokráciáról? Miért alakoskodik és hirdeti magát de­­nokratának? S miért nevez egy­­izerüen reakciósnak mindenkit, | rki nem értelmezi úgy a demo-, cráciát, hogy a közhatalmat fegy-] teres erőszakkal kell megszerez-1 íi és aztán minden más véle­­nény, minden más párt fgbun­­tozásával rendőrállami terror üktaturát kell gyakorolni? Nevetséges, hogy a kiáltvány a nunkásosztály vezető szerepéről >eszél, amikor nyíltan a prole­­árdiktatura álláspontjára helyez-] :edik, vagyis ez a vezetőszerep dzárólagos és más csoportoknak] ragy rétegeknek szavuk sem lé­iét. Amerikában az osztályok néltányos testvérisége áll fenn s túlhaladottá tette a kommu­­lista rendőrállamot, akármennyi­­e ez is magukat nevezik ki az lairók a haladás monopol apos­­olaivá, az emberiség patentiro­­ott megváltóivá. Az amerikai zervezett munkások polgári letviszonyai utolérhetetlen ál­lót jelentenek a Szovjet munká­­ai számára és amilyen fokban lövetik az amerikai példát, ez helyzet áll fenn vagy fog fenn­­llni az európai szabad orszá­­okban is. Mindegyik osztálynak legvan a létjogosultsága, ha a öbbi osztályokkal szemben az élni és élni hagyni" elv szerinti magatartása! A kiáltvány egyszuszra hirdet •ékét, együttélést é3 beszél "a apitalizmusról a kommuniz-1 -uuu - —-­ÉBREDJ AMERIKA ! Karl E. Mundt rep. szennátor beszédet mondott Sacramento ban (Cal.) és kijelentette, hogy a két sputnik “két nagy ébresztő óra, amelyek kell hogy felrázza nak bennünket alvásunkból" ADENAUER: A SZOVJET RA KÉTA DIPLOMÁCIÁJA CSŐ­DÖT MONDOTT Adenauer nyugatnémet kan­cellár nov. 23-án egy beszédé­ben kijelentette, hogy a párisi konferencián a szabad országok erői oly nagymérvű összefogásá­ra lesz szükség, amely helyre ál­­litja a hatalmi egyensúlyt a vi­lágban. Hangoztatta, hogy a Szovjet “rakéta diplomáciája csődöt mondott azon céljával, hogy megbontsa a Nyugat egy­ségét, sőt a nyugateuropai or­szágok és a U. S. között az jtóbbi időkben megerősödött a barátság. I volt kénytelen. Dr. Schneider ta j bornokorvos, az elnök orvoska ri főnöke és később más, a Fe hér Házba hivott orvostanárol megállapították, hogy az elnökö enyhe szélütés érte vagy agy éréi | zárűlás vagy vérsalak által oko­zott ér-eldugulás következtében. Agyszélhüdésről, mondjál I az orvosi bulletinek, szó sin­­j csen. — Ezt az is bizonyít | ja, hogy az elnök széllé | mi képességeinek hiánytalan bir­­j tokában van, ir, olvas és felfog í j képessége sértetlen. Csupán be­­j szélőképessége mutatkozott meg­­nehezültnek kedden reggel, de napközben ebben is javulás voll észlelhető és az elnöknek mái csak bonyolult szavaknál voltak kiejtési nehézségei. Kitűnő gyógyulási kilátásaik Nixon alelnök és Rhodes igaz­ságügyminiszter kedd délelőtt megjelentek a Fehér Házban, hogy az elnök részleges munka­­képtelensége esetén felmerülő kérdésekről tanácskozásokat foly tassanak. Nixon hatáskörének ideiglenes megnagyobbitása vár­ható. Az orvosi bulletinek szerint az elnök felépülési kilátásai kitű­nőek, de több heti gyógyulásra és pihenésre van szüksége. Az orvosok feleslegesnek tartják, hogy az elnök kórházba menjen. Már bizonyos, hogy Eisen­hower a december 16-ára kitű­zött párisi NATO konferencián nem vesz részt. Ha a többi or­szágok államvezetői hozzájárul­nak, Nixon fogja képviselni az elnököt vagy pedig bizonytalan hosszú időre elhalasztják a kon­ferenciát. Amerika népe szívből kiván gyors felgyógyulást Eisenhower elnöknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom