Bethlehemi Hiradó, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-15 / 46. szám

Pv\e^%C\\'e&V^ I V'tVA^­p'l> 't,lep\ A _,.,arság érdekeit szolgáló független tár- ( sndalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAG YAE—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre............................. $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matte? May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. _ AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of ike Hungárian Church.es and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 46-ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 NOVEMBER 15 Egyes száma ára 8 cent •s*r t; VILÁGTÜKÖR A MULT HETI VÁLASZTÁ­SOK a demokratáknak hoztak sikert. Legérdekesebb volt a1 new jerseyi választás. Meyr.er e.ddigi kormányzó az előző vá­lasztási eredményét is felülmúló győzelmet aratott republikánus ellenjelöltje, Malcolm Forbes jerseyi szenátor, gazdasági lap­­szerkesztő felett, akinek érdeké­ben folyt nagyszabású, bensősé­ges kampány során Eisenhower j pártoló nyilatkozatot adott ki és Nixon alelnök személyesen is el­ment- kortesbeszédet mondani Jerseybe. Meynernek majdnem1 2 1 0,000 szavazat többsége volt és két évtized után az állami tör-( vényhozásban megint a demo­kratáké a többség. Az á.lami szenátusban is erősebbek lettek a demokraták. ' , j New Yorkban több mint 900,-' 000 többséggel újból megválasz­tották Wagner polgármestert. Ez( várható is volt, noha Wagner egy kiváló apának, néhai Wagner! szenátornak, a Wagner munka-' ügyi törvjény szerzőjének igen j közepes tehetségű sarjadéka. A! republ.kánusok teljesen szerve­zetlenek New Yorkban és jelölt­jük egy ismeretlen szállodás volt. Futott még egy “egyesült adó-j fizetők partja”, amely választási pénzalap hijján csak 70,000 kö-j rül kapott szavazatot,pedig egye­dül hirdetett politikailag érdekes programmot, többi között az an-| tiszociális forgalmi adó eltörlé­sét .követelve. Virginiában is a demokrata1 kormányzójelölt gj őzött, noha aj négerkérdésben kevésbbé demo-j kratikus programmja volt, mint a republikánusnak. Pittsburghban David Lawrence és Scrantonban James T. Hanlon demokrata polgármestereket negyedszer is megválasztották, Philában a ke-j rületi ügyészségre Victor H. Blanc demokrata győzött és Penna más városaiban is dúsan volt demokrata győzelem. A demokrata siker teljesen érthető, ámbár az olyan győzel­mek, mint a virginiai nem egé­szen dicsőségesek. . . Ismét za­varóan hat, hogy a párt nem; egységesen demokratikus nézetű j politikusok gyülekeezte és elég a pártban a reakciós, különösen a déliek között. Újólag bebizonyult, hogy Eisenhower első és második vá-j lasztási győzelme kizárólag sze­mélyének, a győztes hadvezér­nek és rokonszenves, szabadelvű embernek szólt, nem pedig a re­publikánusoknak, akik sok min­denben nem értenek egyet vele és adminisztrációjának talán legértékesebb tagjával, Earl Warren Supreme Court elnök kel... Lehet, hogy a mostani sikerben némileg közrejátszott az is, hogy az országban nyo j mott a hangulat amiatt, hogy az oroszok előbb indították útnak1 az ICBM kontinenénsközi leve-, déket, az “abszolút fegyvert" és a sputnikot és emiatt lankadt a mai adminisztráció iránti hangú-1 lat. De valószínű, hogy a demo­kraták enélkul is győztek volna \ Meyner győzelmében is nagy szerepet játszott, hogy a szerve­zett munkások és más kisembe­rek mellette voltak és a politi­­kailág értelmes, szociális érzésű rétegek szerkezeti szépséghibái dacára is előnyt adtak és nyilván a jövőben is előnyt fognak adni! a demokrata pártnak. Inkább ' tartják a pép pártjának, mint a republikánusokat, akik közül soknak Eisenhower “modern re­­publikánizmusa" is tulradikális. • * * EISjENHOWER elnök több beszédet fog tartani az ország különféle helyein, hogy a kor­mány iránti bizalmat és a nem-l zeti önbizalmat erősítse. Azt hi-1 szik, hogy erre az orosz találmá­nyok miatt szükség van. A kül-; földön is csökkent a bizalom Amerika világvezető szerepe iránt, mert a Szovjet megelőzte az ICBM-mel és sputnikokkal.­­Például Lester Pearson, a csak »z imént Nobel békedijjal kitün-j tetett, volt kanadai külügymi­niszter kissé túlságosan esett hasra az orosz felfedezések előtt és sürgeti, hogy “ragadjunk meg minden alkalmat a békés együtt­élésről való tárgyalásra a Szov­jettel." Szerinte a Nyugat túlsá­gosan ragaszkodik a maga felté­teleihez. Ez nem igaz. Többi közt a Nyugat nem ragaszkodik elég el­szántsággal a rabországok sza­badságához. A német ügyet sem tartja valami tuls'gosan sürgős­nek. Nem akar olyan világhely­zetet sem elősegítem, amely a Szovjet világuralmi céljait köny­­nyitené. A Szovjet ilyen helyzetet akar a "békés koexisztencia" árául és ő az, aki valóban dikta­tórikusán ragaszkodik a feltéte­leihez, holott hamis a muzsika­szó, amelyet a békés koexisztén­­ciáról hegedül a fülünkbe. Csütörtökön, nov. 7-én este az elnök országos rádió és tele­vízió beszédet mondott. Elismer­te, hogy a Szovjet egyes rakéták és különösen a mübelygó terén előbbre jutott, mint Amerika, de, hangsúlyozta, a szabad világ katonai össz-ereje ma is túlszár­nyalja a Szovjetét. A kommu­nisták előnyeit csak átmeneti helyzetnek tartja, melyet, úgy­mond, minél előbb utói kell érni. Akik valamilyen szenzációs bejelentést vártak amerikai táv­rakéta vagy mübolygó kilövésé­ről, csalódtak, de az elnök, mint az utóbbi időkben sokan sürget­ték, teljhatalmú “rakéta cárt" nevezett ki a rakéta fejlesztés ve­zetésére dr. James R . Killian, a Massachusetts Institut of 1 echno­­logy elnökének személyében, aki elnöki asszistensként fog szere­pelni a véderő minisztériumtól függetlenül. Ígérte, az elnök, hogy a véderő egyes ágainak a távrakéták előállítása körüli ve­télkedése megszűnik. Végül han­goztatta, hogy "a világűrbe-: ugrásnál is jobban szükség van egy óriási lépésre a béke felé j és ajánlotta a Szovjetnek, tegye, magáévá azon amerikai lefegy­­verkezési javaslatokat, amelye-1 két az Egyesült Nemzetek nov 6-i ülése elfogadott. lapban jelennek meg parttól partig. Ezúttal azonban kényte­lenek vagyunk igazat adni neki, amikor a többizáz mellékállo­mással bíró WOR-vonalon ok-^ mányszer _ien bizonyltja, hogy y müncheni Free Europe Rádiónál olyan bizalmas utasításokat ad-j tak ki a raborsz'gok felé irányu­ló propaganda vezetőinek, hogy a Tito féle "nemzeti kommuniz­mus" dicsőítésé é fektessék a fő­­súlyt, mert a rabnemzetek “fo­kozatos békés önfelszabaditásá­­nak" a titóizmas volna egyik közbenső állomása. Lewis egyber, felhívja az ame­rikai lakosságot ne adja dollár­jait a Free Europe javára* gyűj­tő “Crusade for Freedom ’ ak­ciónak. Hivatkozik arra is, hogy egy barátja vélet.enül rákapcsolt egy állomásra, ehol egészen kom­munista izü leadás folyt, úgy hogy negyedórán át azt hitte, a moszkvai rádiót sikerült fognia véletlenül. Végül kiderült, hog/ — a Free Europe müncheni cseh osztálya leadását hallgatta. . . Valóban nem illő az amerikai lakosság pénzén titoista kommu­nizmust hirdetni a rabnépeknek. A magyar szabadságharc után a íabnépek amugyis kelletlenül hallgatják, ha egyáltalán hall­gatják még a Free Europe leadá-j sát és kár még inkább elkedveí­­leniteni őket a titoizmus glovifi - ( kálásával. Nem titoizmast, hanem sza­­badságot és dtmokraciát akar­tak a magyar szabadságharcosok. J A titoizmus nen kell sem testük-. nek, sem lelkűinek és nem hisz-j nek abban, ho;v a titoizmus át-j meneti állomás lesz a felszaba-^ dulásuk felé. Lözelébbről isme­rik a Szovjet ádáz éberségét,1 mint a csapongó fantáziájú ame-, rikai külügyér. . .-Nem ismeri“'1 sem a new vor­­ki, sem a müncheni leadásokat,] mert a csekély 12 évi fennállás alatt még a new yorki osztály' sem tartotta sohasem szükséges­­nek, hogy az amerikai magyar] sajtónak lehetővé tegye a leadá-j sai megismerését. Lehet, hogy nagyon el volt foglalva és nem j ért rá arra gondolni, hogy ez érdekelhetné az amerikai magyar ■ újságírókat is/ Sok dolga volt] biztatni, leadásaival hamis illú­ziókat kelteni a magyarokban a’ forradalom esetén várható külső segítségről. . . De ismerjük a new yorki osz­tály kiadásában megjelenő “Ma­gyar Hírlap" cimü propaganda újságot, amelyet ingyen juttatnak el a szabadságharcosokhoz. Ab­ban is olvashattunk már sokféle cikkét, még Szabó Dezsőhátraha­­gyott irataiból fajvédelmi bar­bárságot hirdető személvényt is, dicsérő kommentárral egybeköt­ve . Csak éppen az amerikai élet­rend, a jóléti kapitalizmus és unionizmus méltatását nem ol­vastuk benne. Pedig a szabad­ságharc menekültjeire ez jobban ráférne és az amerikai nép dol­láradományaira is méltóbb vol­na, mint Szabó Dezső kereszténye­iden, fajpolitikai gyűlölet szelle­mének előkaparása a múlt lom­­fáráKnl ! I. O. Eísenhower elnök kül- Hatalmas ünnepség keretében iktatta be a Függet len Magyar Református Egyház lelkész! hivatalá­ba aj lelkipásztorát Nt. Szabó Zoltánt ügyi tanácsadónak hívta meg Stevensont j bátor, elszánt 'külpolitikával le­het megoldani? Enélkül a nyugati ICBM csa.: fél eredmény lesz, ha továbbra is ! bevárjuk Kruscsev zsaroló fenye­­' getéseit. A jövő sikeres diploma­­| tája, a népek szabadságakaratá­­■ nak igazi bajneka lenne Ameri- I ka ha megelőzné majd a Szov­jetet abban, hogy rabországi kö­veteléseit — nukleáris fegyverek használatának elszánt fenyegeté­sével köti egybe... .Szent volna a "zsarolás", ha az igazság győzel­méért történne! * * * KRUSCSEV beszédet mon­dott az orosz bolsevizmus negy­venéves jubileumi ünnepségein. A nagy moszkvai parádén jelen voltak az összes . csatlósok Ká­dártól Gomulkaig és az ünnepi beszédet Malinovszky tábornagy hadügyminiszter, Zsukov utóda a Nyugat ellen vádaskodva és ily alkalmakkor szokásos fenyegeté­sekkel fűszerezve adta elő. Jelen volt és beszélt Mao Tze Tung kinai kommunista államfő is. Úgy ő, mint Kruscsev a kom­munizmus világgyőzelmét jósol­ták. Lehet e ilyen perspektívá­ban békés együttlétezés? Lehet öibetett kézzel nézni, mint dol­goznak lépésről lépésre ezért a világgyőzelemért ? Krpscsev megint azzal a de­magóg váddal hozakodott elő, hogy Amerika mindenütt a vilá­gon nyugtalanságot és zavart szit, holott azak magvait a Szov­jet hintette el erőszakosságaival, országragadozásaival és mint Sziria és általában a Közlpkeler ügyében ármányosságával, ter­jeszkedési törtétésével. A magyar ügybe való beavat­kozással is újra megvádolta Amerikát, ami sajnos fájdalmas valótlanság és mindenki tudja, hogy a Szovjet avatkozott be Yalta megszegésével és október­novemberben a Yalta értelmé­ben szabadságát követelő ma­gyar nép vérbegázolásával. Kruscsev árulóknak nevezte ^ azokat, akik “a kommunizmus megvalósitását proletárdiktatúra nélkül tartják lehetségesnek." — Mint olyanokat, akik lépre men-l tek e szerinte teljesen téves fel­fogásnak Nagy Imrét és a szerb Djilast nevezte meg. “Akik, mondotta, liberális kommunizmusról beszélnek elá­rulják titkos vágyukat, hogy vol­­gári (burzsoa) liberálisokat sze­retnének csin.álni a kommunis­tákból”. "A jobboldali szocialisták,' tette hozzá, azt szeretnék, hogyj a kommunista országok enged-1 jék meg a kommunista rendszer elleni, ellenséges politikai tévé-, kenységet, de ez drága ár volna azért, hogy dicsérjék szabadság­­szeretetüiket. Gondunk lesz rá, hogy ne legyen okuk a kommu­nistákat ily alapon dicsérni. Nem térünk el a leninista felfogástól, hogy szocializmust építsünk, nem pedig burzsoa demokráciát". Ilyen mentalitással szemben ábrándozik Dulles külügyminisz­terünk “fokozatos békés önfel-1 szabaditásról" a rabországok ] számára s azt a játszmát folytat-! ja, mintha hinné, hogy a Szovjet hajlandó volna az “áruló” Nagy Imréhez csatlakozott Kéthly Annával kiegyezni szabad vá­lasztásokban szabad pártalakitá­­sokkal. . . Kár ezzel továbbra is bolonditani a jóhiszemű emberi­séget! Vágyaknak nem pótolják a bátorság elszántság és igazi szolidaritás hiányát! Kruscsev végül újabb állam­vezetői konferenciát javasolt, de Washingtonból hamar megjött a válasz nyilatkozat, hogy annak jelenleg nem látják értelmét. A moszkvai parádén ezúttal nem mutattak be semmiféle szén zációs uj fegyvert és az ez alka­lomra várt holdba repülés is el­maradt. * * * NEM RAJONGUNK Fulton Lewis jr. ért az ismert rádió kom­mentátorért és ujságiróért aki­nek s?imjikalizált cikkei rengeteg KILLIAN elnöki asszisztensi rangja arra mutat, hogy az elnöki maga látszik kézbevenni a távra­kéta ügyet. De igy is kérdés, elég tudományos erő, kiváló szaktu­dós áll e rendelkezésre, hogy utolérjük a Szovjetet, még pedig mielőbb, mert Kruscsev és társai nem olyan úriemberek, mint vol­tak Amerika vezetői azon évek­ben, amikor Amerikának atom­bomba monopóliuma volt és an­nak meglobogtatásával sok Szov-j jet önkény helyrehozatalát lehe-1 tett volna követelni. . . Kruscsev zsarolt a nukleáris fegyverekkel Suez ügyében és várható, hogy mindenképpen di­plomáciai zsarolásokra igyekszik majd kihasználni a távrakéta monopóliuma idejét. Nincs mit titkolni rajta, hogy1 a távrakéta és a sputnik miatt nyomott a hangulat a magyarság körében is. Egyeseket ugyan na-i gyón lefoglal a "magyar egység és az u. n. Nemzeti Képviselet összetételének "problémája" és nem érnek rá mással, magával a magyar üggyel törődni. De most nem is lehet sokat tenni a ma­gyar ügyben, a hangulat nem al­kalmas reá sem Amerikában, sem a szabad világ más országai­ban. Igazat kell adnunk Eisen­­howernek, amikor a jelenlegi el- j maradottságot csak átmenetnek tekinti. Csüggedésre nincsen ok és nem szabadna cs.üggedni ak­kor sem, ha volna. Bízunk Amerika és a szabad világ technikai géniuszában, hogy nekik is sikerülni fog, ami a Szovjetnek sikerült. Az abszolút fegyver ICBM-t előbb-utóbb Amerika és szövetségesei is fel fogják találni, — de mikor fe­dezik fel végre, hogy a világban dúló igazságtalanságokat, köz­tük ft rabországok ügyét csak I Dulles külügyminiszter Eisen­hower elnök nevében a State Department tanácsádojául hívta meg Adlai E. Stevensont, a de­mokrata p'rt kétszeres sikerte­len elnökjelöltjét, volt illinoisi kormányzót, aki jelenleg a de­mokrata párt címzetes feje. Stevensonnak ismételten kü­lönböző politikai pozíciókat ajánlottak fel, de ec’dig mind­egyiket elutasította és ügyvédi te­vékenységét folytatta. Most ki-j jelentette, hogy tekintettel az or-! szag nehéz és kényes külpoliti­kai hel /zetére nemcsak hajlandó a meghívást “privát minőség­ben" elfogadni, de ezt köteles-' ségének is tartja. A meghivás azon céllal tör­tént, hogy a két párt külpoliti­kai egységét demonstrálja a kon­tinensközi távlöveg és sputnik idején követendő amerikai takti­ka dolgában. Stevenson hajlan­dó résztvenni a kormány ezzel kapcsolatos tervei kialakításában és a felmerüSlő feladatokban. E közreműködése különösen a decemberi nagyjelentőségű pá­risi NATO konferencia alkalmá­ból vált aktuálissá. Híresztelé­sek vannak forgalomban, hogy Stevenson elkíséri Eisenhower el­nököt és Dullest erre a konfe­renciára, ezt azonban eddig nem erősítették meg. Stevenson kedden beszédet mondott egy new yorki banket-1 ten és hangoztatta, hogy “aj Szovjet mübolygója intelem az emberiségnek az emberi testvéri­ségre, amely a próféták látomása volt az idők kezdete óta.” Még nem látszik tisztán, hogy Stevonsonnak ugyanolyan kül-1 ügyi tanácsadói hatásköre lesz-e Eisenhower republikánus admi­nisztrációja alatt, mint volt a re­publikánus Dullesnek Truman] elnöksége idején? Meghívását a! Tabnemzetek szabadföldi képvi-j selői vegyes érzésekkel fogadták j hazájuk felszabadulási reményei szempontjából. ÓRIÁSI ÉPÍTŐ TERVEK A PENNSYLVANIA UNIVERSI­TY MODERNIZÁLÁSÁRA ÉS BŐVÍTÉSÉRE ÜJ KORMÁNY FRAN­CIAORSZÁGBAN A pennsylvaniai állami egye­tem, mint Philadelphiából jelen­tik, öt évre szóló, rendkívül nagy arányú építési progammot ter­vez több mint 31 millió dollár költséggel. Több mint 22 építkezés kivi­teléről van szó, amelyek közül négy már megvalósult, tizenné­gyet pedig már vagy megkezd­ték vagy rövidesen megkezdik. Ez lesz a legnagyobb modernizá­ló és bővítési programm az egyetem történetében, az 1 740- ben történt alapítása óta. MEGSZÜNTETTÉK A STATA­­RIALIS BÍRÓSÁGOKAT MAGYARORSZÁGON Franciaországban több mint egy ihavi kormányválság után uj kormány alakult Felix Gaillard polgári középutas képviselő, az előző kormány gazdasági minisz­terének elnöklete alatt. A kor­mányban a magát radikális szo­cialistának címző, de voltakép polgári középutas párton kívül a szociáldemokraták, a keresztény demokraták és a többi kisebb polgári pártok vesznek részt. A külügyminiszter Pineaud szociáldemokrata, aki már Mel­let szociáldemokrata kormányá­ban is ezt az állást töltötte be. A pénzügyminiszter Pfimpflin keresztény demokrata. Az ország súlyos pénzügyi válságban van. Gaillardnak ter­vei vannak a válság megoldásá­ra, de radikális követeléseinek a polgári pártok között is nagy az ellenzéke. Nagy gondot okoz az algíri polgárháború régóta húzó­dó és nagyon elfajult ügye i?. A budapesti rádió nov. 3-i je­lentése szerint a szabadságharco­sok ellen felállított statariális bí­róságok megszüntették működé­sűket. De a letartóztatott sza­badságharcosok ellen tovább fo­lyik a peres eljárás. Még mindig nem volt elég azok megbüntetéséből, akik csu­pán szabadságuk jogát követel­ték? Vegyen U. S Bondokat! “A viz elfolyik, a kő megma rád.” Ezt szokták mondogatni a maradandó dolgokról. A szeretet azonban még a kőnél is állan­dóbb. Ennek a szeretetnek a szolgája egyházában, népe közöt és Bethlehem és környékén Nt Szabó Zoltán lelkipástor. Nen csoda tehát, hogy olyan ragasz­kodó szeretettel ünnepelte meg egy teljes évi bethlehemi szolgá­lata után az ő lelkészi hivatalá-! ba való beiktatását Bethlehem \ népe és az ő messzi környéki ismerősei. Vasárnap, nov. 10-én az Adams St. 444 szám alatt levő magyar református templomban iktatta be Nt. Csordás Gábor keleti esperes New Yorkból és Nt. Komjáthy Aladár egyház-1 megyei főjegyző Roebling, N.J.-j bői ünnepi istentisztelet kereté-' ben, melynek egyik fénypontja! volt Nt. Nagy Imréné áhítatot' keltő művészi éneke Isten hatal-1 máról. Este a Windish Hallban! az E. Packer Ave.-n bankettel ünnepelték az uj lelkészt. Főtiszteletü Béky Zoltán fő -1 esperes Trenton, N. J.-ből (Newj Jersey államának menekültügyi biztosa) üdvözlő beszédében rá-, mutatott minden baj okára a há­borús félelmektől reszkető mai nagyvilágban, amely az, hogy nem élnek az emberek Krisztus szeretet serint való életet. “Egy kutyáért, amely a Sputnik nevüj mü-holdban a föld körül kering milliószámra érkeznek Kruscsev­­hoz a világ minden részéről a tiltakozó táviratok. Azzal, hogy Magyarországon mit csinálnak az emberekkel, nem törődik ma már senki. Ez a világ szégyene !”| —mondotta Béky főesperes. Az est szónokai Schaffer pol-| gárrnesterünk, State Senator i Joseph Yosko, Edward Ruyak | kerületi ügyész, State Assembly-; man Francis Bucchin, John Sol-i tis és Paul Ruyak városi tanács-: tagok, William Rybak nevelés­ügyi igazgató, Justin Jirolanio ügyvéd, Kiss Sándor a “Magyar Szabadság Mozgalom” new yorki központi titkárja, Bartha Pál presbiter szabadságharcos. A lel­készek részéről felszólaltak dr. Harsányi András a Magyar Re­formátus Világszövetség titkárja Carteret, N. J.-böí; Nt. Borbás1 Antal tábori főesperes a bethle-j hemi Független Magyar Ref.; egyház első szervezője Pough­keepsie, N. Y.-ból; Nt. Daróczy Sándor az Ameriáai Magyar Ref. Szövetség aligazgatója és a Re­­forámtus Árvaház és Aggmen­­hely igazgatója Ligonier, Pa.-ból; dr. Nyáry Miklós a 4-ik utcai Első Magyar Ref. Egyháza Krisztus Egyesitett Egyházának lelkésze, Nt. Szabó András az “Alpha-i Rímek" hires "Szerkesz­tője a Presbyteriánus Egynáz képviseletében Alpha, N. J . -bői, dr. Bethfia László missziói lel­kész New Yorkból, Nt. Kom-1 játhy Aladár egyhármegyei fő-1 jegyző Roebling, N. J. -bői Egyházaik jókívánságait és ajándékait tolmácsolták a követ­kező egyházak kiküldöttei: 1 ren­­ton, N. J . -beli F üggetlen Ma­gyar Ref. Egyház, St. John’s Vend Luth. Egyház, Perth Am­boy, N. J.-beli Független Ma­gyar Ref. Egyház, a 4-ik utcai Első Magyar Ref. Egyháza Krisz­tus Egyesitett Egyházának, a Carteret, N. J.-beli Független1 Magyar Ref. Egyház, az Alpha,1 N. J.-beli Magyar Presbiteriánus Egyház, A New York-i Bronx Független Magyar Ref. Egyház, a Manville, N. J.-beli Reformed Church in America keretében levő Magyar Ref. egyház, a Roebling, N. J.-beli Független Magyar Ref. Egyház, a Newark | N. J.-beli Magyar Presbiteriánus Egyház, a Poughkeepsie, N. Y.-j beli Független Magyar Ref. Egy­ház és a Staten Island, N. Y.-beli Független Magyar Ref. Egyház. A városi egyesületek közül je­len voltak a következő képvise­letek: az Amerikai Magyar Ref. Szövetség N. J.-beli és Pennsyl­­vania-beli szervezőjének Csik Sender kerületi a vezetésével a bethlehemi 9Ö-es es 373 -as számú fiókok képvise­lete, a "Magyar Ház” férfi-és női osztályai, a Hungária Sport Szö­vetség, a First Windish Sick and Frat. Benefit Society, Simon Ká­roly és ifjú Láng István vezeté­sével a William Penn Fraternális Szövetség férfi- és női osztályai, az Önképzőkör, a Liberty Sport Szövetség, a Magyar Szabadság­­harcos Szövetség N. Y.-i Köz­pontja, a bethlehemi Magyar Szabadságharcos Szövetség, a Magyar Tudósok és Művészek Egyesülete képviselője dr. Sza­bó István, a bethlehemi Magyat Demokrata Kör férfi- és női osz­tályai, a bethleherpi Magyar Munkás Jólét Egylet férfi- és női osztályai. Kvochak István a "Bethehemi Híradó” képvisele­tében. A szónoklatokat angolul Rév. Frank Flisser a St. John’s Vend Luth. Egyháztól és magyarul Nt. Ábrahám Dezső a Perth Amboy-i Független Magyar Ref. Egyház lelkipásztora vezették le szertar­tásmesterekként művésziesen. A bankettet idős Wörös János gondnok vezette be és fejezte be köszöntő szavaival, melyekkel a megjelentek megjelenését az egyház részéről megköszönte. Az est meglepetése a volt, hogy az uj lelkipásztort özvegy Prém Jó­­zsefné az egyház Nőegylete el­nöknője és Arnold Dezsőné a vasárnapi iskola igazgatója egy menyasszonynak öltöztetett babá val lepték meg nőtlen lelkipász­torukat, aki viszonzásképpen mosolyogva mutatta be meny­asszonyát Kuruc? ZsuSsat^Pcfa« Amboy, N. J.-ből, amivel viszont ő lepte meg örvendetesen az egész- összesereglett vendégsere­get. Az uj lelkész és leendő hit­vese solgálata elé nagy várako­zással és sok szeretettel néz Bethlehem népe. FONTOS SOCIAL SECU­RITY TUDNIVALÓK MUNKÁSOKNAK George W. Ervin, az allen­­towni körzeti Social .Security Hi­vatal (116 N. 8th St.) igazgató­ja közli: Social Security járadé­kot csak az kaphat, aki az élet­kor elérésére után bejelenti igé­nyét. Némely munkás, aki elér­te az előirt kort, továbbdolgozik és nem jelentkezik járulékért még időleges elbocsájtás (“lay off”) esetén sem, pedig ez egy hónapig vagy tovább is eltarthat és igy nem jut a hónap alatt oly jövedelemhez, amely meghalad­ja a $80-t. Másik ok, amely miatt némely igényjogosult veszteséget szen­ved az, hogy azt hiszi mert a megengedett $1200-nál többet keres évenként, nem kaphat já­rulék kifizetéséket. Ezzel szem­ben a helyzet az, hogy oly sze­mélyek akik $1200 és $2,080 közti évi kereseti összeggel bír­nak, legalább egy havi csekkre jogosultak. Az igényjogosult ha­vi csekket igényelhet minden olyan hónapban, amikor munka­keresete nem haladja meg a nyolcvan dollárt. Egy allentowni asszony, aki 68 éves, nem vette igénybe So cial Security jogosulságát 3 éven át, mert évi keresete $1,272 volt, holott legalább tizenegy havi csekkre lett volna joga. Má.s példa: Egy munkás munkakere­sete $2,175 volt ez év január és junius között. Júliusban, augusz­tusban és szeptemberben azon­ban keresete nem érte el a $80-t. Ha az év hátralevő hónapjaiban sem keres többet $80-nál, az év második felére joga lesz havi csekkekre. Ervin igazgató emlékeztet ar­ra is, hogy a 72-ik életévtől fen­­nál a jogosultság bármennyit is keres valaki. Minden esetben ajánlatos a fenti hivatalhoz for­dulni ingyenes felvilágosításért^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom