Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-14 / 24. szám

■■■■NM

v.

. magi/ara ág érdekeit

szolgáló független tár- | saüalmi hetilap.

BETHLEHEMI HÍRADÓ

NYELVÉBEN MAG YAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre............................ $4.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Entered ns Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., unter the Act of March 3, 1879”.

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year............................$4.00

Official Organ of the

Hungarian Churches and Societies of liethlelicm and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

Vol. XXXV. Évfolyam, 24-ik szám

BETHLEHEM, PA., 1957 JUNIUS 14

Egyes száma ára 8 cent

VILÁGTÜKÖR

HAMIS PRÓFÉTA hamis próféciáit hallottuk a CBS rádión és néhány nap múlva még meg is ismételték a produkciót, — igazán nem közkívánatra, ahogy a sikeres produkciók esetén szokásos. Az amerikai népet meglehetősen hidegen hagyták Kruscsev pártbölcselmei és nem ment lépre azon jóslatának, mely szerint unokáink már stramm bolsevikiek lesznek és csodálkozni fognak azon, hogy nagyszüleik nem vették észre, hogy a kommunizmus egy haladottabb rendszer.

Millió és millió munkás amerikai látta Kruscsevet a televízión és maga ez az elemi tény is rácáfol arra, amit mondott. Hol van millió és millió munkásnak televíziója a Szovjetben? Még rendes lakása sincs, hanem csak lakótársai vannak, némelyiknek egész csomó és kénytelenek egymást is meggyiilölni, mert elveszik egymástól a "privacy” a mágánélet lehetőségét, ami az emberi szabadságok legintimebb, legfontosabb fajtája és a legkétségbeejtőbb, ha hiányzik. A Szovjetben az eset ez, nem is szólva az állandó megfigyeltségről, a kötelező pártgyülésekről, párt tanfolyamokról és egyéb gyötrelmeskről.

Az amerikai munkásnak Kruscsev sohasem lesz képes eladni a kommunizmust. Nem mintha az amerikai munkásság és kisemberek helyzete nem hagyna még kívánnivalókat fenn, de a televízió, ami az amerikai munkásnak van és a Szovjet blokkbeli munkáscsalád számára távoli vágy- álom, valóban jelkép. — Mondd az amerikai munkásnak, hogy, miként Kruscsev mondotta a televízión, ő a kapitalizmus kizsákmányolt rabszolgája és az arcodba fog nevetni. Az amerikai! szakmunkás a 2.5—3 dolláros órabérrel és egy csomó jóléti és nyugdíjkedvezménnyel, sohasem cerélné fel helyzetét a Szovjetállamkapitalizmus valóban kizsákmányolt, robotos rabszolgaival, állandó “munkaversenyekkel” agyonhajszolt, éhbéres páriáival, akik vásárló erőben szerény törtrészét keresik meg annak, amit ő és nem engedhetik meg maguknak, hogy hasonló polgári jólétben éljenek, nem vehetnek autót, villany jégszekrényt és sok egyéb modern technikai berendezést, ami természetes tartozéka a polgári viszonyok közt élő amerikai munkás életének.

# * »

AZ AMERIKAI MUNKÁS,

hála a józanságának és a union szervezkedés iránti fogékonyságának, sokkal haladottabb rendszerben él, mint a kommunista uralom alatti. Több, összehason-j lithatatlanul több a jóléte és ezenkívül megvan minden embe-j ri és polgári joga, szabadsága. Orosz és más rabországi munkás-J társainak szívből kívánja, hogy megszabaduljanak a kommuniz-i mustól és olyan kapitalizmus aiá kerüljenek, amely teljesen más, mint volt Marx idején, sőt félszázaddal később Lenin koriban! Lehet, hogy Kruscsev maga is érzi, hogy meghaladott viszonyokból indul ki, amikor a kommunizmust prédikálja az amerikai szervezett munkásnak; a világ óriásit változott az általa hivatkozott, bősz, osztályharcos próféták óta de az ő tanaik változatlanok maradtak. Kivénültek, elavultak, de persze Kruscsev nem , bolond, hogy saját maga alatt vágja a fát és beismerje, hogy az élettől elmaradt tanokkal akarja . boldogítani Amerikát, amely ma, ha nem is hiánytalanul, de sokkal , boldogabb, mint volna ha reá és , prófétáira hallgatna. ,

Reánk határozottan a világtól ] elmaradt ember benyomását tét- , ték Kruscsev igéi és azt hisszük, , millió és millió, képzett amerikai . fizikai és szellemi munkásnak ] ugyanez volt az érzése. Ameriká- , ban az idő túlhaladta e tanokat j és az európai kapitalisták böl- j csességétől függ, hogy ott is mi- | nél inkább túlhaladja, , , ,-| Nem félünk attól, hogy ameri> kai unokáink már kommunizmus! ban fognak “élni". Azt hisszük,- hogy ha leusz Amerikában nagy i társadalmi változás, azt nem a- kommunizmus, hanem a korszak• alkotó uj tudományos felfedezések, az atömerő békés célokra

■ való felhasználása és az autcma; tion fogja meghozni az eljöven' dő évtizedek sodrában. Remélhetőleg akkor is az amerikai elvek, a .szabadság és humanista méltányosság jegyében, az emberiesség és az észszerüség követelményeinek mértéktudó bölcs összeegyeztetésével.

* * •

AZ ESZMÉK SZABAD VERSENYÉRŐL is beszélt Kruscsev és nagyon helyénvalónak mondotta. De miként viszonylik ez Marxhoz és Leninhez és a Szovjet azon módszeréhez, hogy ahol felerőszakolja uralmát, börtönnel, halíltáborral és bitóval fojt el minden szabad véleményt? — Lebunkózza a többi pártokat és sajtót, a "proletariátus” diktátori monopóliumát alkalmazza úgy eszmei, mint gyakorlati téren, j Teljesen egyenlőtlen eszközökkel folyik, magyarán nem létezik ez az eszmei harc azon országokban, ahol Moszkva antidemokratikus és szerződésszegő módcn a kommunistái kezére játszotta a hatalmat és sehol, még Oroszországban sem jutott másként hatalomra a kommunizmus, mint antidemokratikus erőszakkal. Más az enyelgő csevegés a televízión és hajh, de mennyire véresen, gyilkosán más a valóság! Lehet e tisztességes “békés együttélés ’, az eszmék tisztességes szabad versenye, amig a rabországokban porkolábok és hóhérok biztosit-!

! ják a kommunizmus eszmei monopóliumát, mellnek szegzett fegyverrel kényszerítve fel azt?

Egyik újságíró kérdésére Kruscsev kijelentette, hogy a leszerelés és a béke elősegítésére haj - j landók kiüríteni Lengyelországot, Magyarországot és Romániát, h, I a Nyugat kivonul Franciaországból, Németországból és “ahol még katonai vannak." Elismerte, hogy ily lépéshez bizalomra van szükség és hozzátette, hogy "ne nézzünk egymásra, mint rablókra, hanem mint tisztességes emberekre”. De lehet e, amig Kruscsev. saját szavai szerint “200 évig sem fog létrejönni uj államvezetői konferencia, ha a keleteurópai országok ügyét ott felhozni akarják, mert mi e kérdésekben hajthatatlanok vagyunk”? Lehet e, amikor tényleg rablók?

• • •

«

EGY MÁSIK ujságiró közeledve a forró kásához, megkérdezte, hogy “nem fél e attól, hogy bizonyos keleteuropai országokban' nem maradna fenn a kommunizmus, ha a Szovjet kivonná csapatait”. Kruscsev ezt a félelmet mesének mondotta. “Sohasem védenék, — volt ábrázata mondani, — oly kommunista rezsi-1 met, amely valamely országban csak a mi fegyveres erőnkkel tartható fenn". Nem sülyedt le a bőr... az ábbrázatáról, amikor hozzátette: “A kommunista rend-; ; szernek a nép akaratán alapulónak kell lennie és ha a nép nem akarja ezt a rendszert, teremtsen magának másikat. Ez az oka, I hogy nem félünk visszavonni i haderőnket egyetlen keleteuropai országból és Keletnémetországból : sem és meg vagyunk győződve, hogy haderőnk jelenléte nélkül a nép még inkább megvédené a ] mai rendszerét”.

Valóban a szemtelenség világ-1 , történelmi rekordja, az arcátlan- , ság Csimborasszója ez a szélhá- , mos beszéd a magyar szabadság- , harcnak 200,000 orosz katonával j és 4,000 tankkal való vérbefojta- . sa, annak tűzzel vassal való meg- , akadályozása után, hogy az elkeseredett magyar nép a kom- , munizmustól az orosz haderő ] jelenléte dacára, meg akart sza- ] badulni, mégpedig szabad válasz- . tások utján, mert hogy Kruscsev | saját szavait idézzük, “egy rná- i

egyet a szomszédos, kárpátaljai határig.

Persze arra hogy -a Nyugat, megelőzve a Szovjetet, teremtsen befejezett ténjeket, kormányunk feltétlen békíszeretete mellett gondolni sem lehet.

Történelmi szatíra, hogy Kruscsev azt is állította kormányunkból, a televízión, hogy Amerika háborúra készíti. . .

* * a

NEM UJ a mostani Szovjet blöff. Már 1950-ben azzal blöffölt, hogy hajlandó kivonulni a német Szovjetzónából és hozzájárulni a német egyesité hez. — Annakidején kezdettől kételkedéssel fogadtuk ezt, mert tudtuk, hogy nem hajlandó feladni az ottani bolsevizálásokat és az urániumbányákat s az általa létesített egyéb gyarmat gazdasági telepeit. Amikor aztán az érdemleges tárgyalásra került a sor a berlini konferencián, kiderült, hogy azj ajánlatnak ára van; Nyugat Né-' rr.etország gleichschaltolása. Ezt a Nyugat elutasította, de a feltétel ma is ez és nem hisszük, hogy mégha a Nyugat hajlandó is volna a kölcsönös kivonulásra, a Szovjet engedne e céljából, amely a kommunista világ programra egyik legsarkalatosabb pontja.— Egy német “semlegességben" való megegyezés is csak kö benső állomás volna számára e cél elérése útjában. r.o.----------------ooo--------------Truman nagyapa lett

Clifton Dánielnek, a N.. Y. Times belső munkatársának és feleségének, Margaret Trumannak, az exelnök lein' ának hat és félfontos fiúgyermekük született, aki a keresztséghen a Clifton Truman Daniel nevet nyerte. A szülés császármetszéssel ment végbe, anya és gyermek jól érzik magukat .

Truman exelnök New Yorkba jött feleségével és meglátogatták leányukat a kórházban. A fényképészek azon kérésére, hogy tétesse le magát egy babyvel a karján, Truman elutasítóan váaszolt. Nem vagyok jelölt semmiféle közhivatalra, mondotta.

Eisenhower elnök jun. 5-i iajtókonferenciáján egy ujságiró negkérdezte, hogy • Trumannak ;jfélkor született unokája Krus;sev szavai szerint már egy “szoúalista Amerikában” fog-e élni? \z elnök a válaszában kijelentet;e, hogy hivatali időszakának rátralévő három és fél éve alatt nindent meg fog tenni gazdasági ílet állami ellenőrzésének kiteresztése ellen.

' A TIMES SZERKESZTŐ-ß ß

ii JE MÁST JÓSOL, MINT 5 KRUSCSEV

Kruscsev propaganda jóslata, amely szerint amerikai unokáink a már kommunista világban fognak élni, divatot teremtett a jóslások terén. Többi közt James Reston, t a népszerű ujságiró, a N. Y.

Times washingtoni szerkesztője is ^ jósol lapjának, jun. 9-i számában, mégpedig nem egy meglepő dolgot. így azt, hogy Nixon elnök lesz két cikluson át, mégpedig sokkal baloldalibb proírammal,

'L mint Truman “Fair Dealje" volt.

A St. Lawrence viziut megm itá-i t savai a lakosság nagy vándorlása fog megindulni a nyugati államokba. A négerek délről az : északnyugati államokba fognak! r| tolongani, különösen a nagyváro-J I sokba. Az atomfegyverkezési J versenyt fel fogja váltani azt atomerő békés ipari felhasználá-j j sának láza, különösen olcsó villany áram céljára. U. S. és a , Szovjet az ipari atomerő olcsósá-j , gában, nem pedig irányított táv! lövegek gyártásában fognak ve. télkedni.

Külpolitikai tekintetben azt > jósolja Reston, hogy Németor■ szág el fog szakadni a Nyugattól, Kina pedig a Szovjettől. A fő politikai probléma e két nagy országtól való félelem és Japánnak több élettér iránti követelése körül fog kialakulni. A háborús lehetőségek nagy módosuláson . fognak átmenni és az összes nagyhatalmaknak bele kell tö. rődniök abba, hogy azok igen korlátoltak lesznek. Csetepaték lesznek a Középkeleten és Délázsiában, de a század egész második feje alatt csak egyetlen nagyobb háború hisz, mégpedig nem a Szovjet és a Nyugat, hanem a Szovjet és Kina között, valószínűleg az India feletti uralom és a kommunista országok vezérsége miatt.

Egyéb jóslatai: az atomfeg}-!

' verek elleni védelem utol fogja I érni az atomfegyverek fejlődését.

| Az atom szóródást a termőföl-^ dek jobb trágyázására és a Stronkim 60” nevű atombomba alkatrészt olcsó fogkrémhez fogják használni. Egy automatában bedobott nickelért hallani és látni lehet Beethoven kilencedik szimfóniáját az angol Filharmonikusok előadásában, a londoni Covent Garden Operából vagy világ bármely részén előadott színdarabot a televízión.

Aki megéli, tudni fogja, jól jósolt e a szemfüles James Res'ton.---------------ooo---------------HALÁLRA ÍTÉLTEK EGY REF. LELKÉSZT ÉS ÖT SZABADSÁGHARCOST

A hivatalos Magyar Távirati Iroda jelentette hétfőn, hogy a győri szbadságharcosok perében halálra Ítélték Gulyás Lajos reí. lelkészt, Földes Gábort, a győri színház igazgatóját, Tihanyi Árpád tanítót, Weintraub Lászlót, Cifrik Lajost és Zsigmond Imrét.

EISENHOWER NEM VÁLASZOL KRUSCSEVNEK

de nincs kifogása, hogy a kormány valamely tagja válaszoljon. — Johnson a U. S. és a Szovjet közti rádió- és televíziós viták rendszeresítéséért.

Eisenhower -elnök a jun. 5- saj tókonferenciáján kijelentette, I hogy nem kíván személyeser válaszolni Kruscsev orosz párt főnök jun. 2-i televíziós nyilatko zataira, de ha az oroszok felajánlanák a válasz lehetőségét, nerc ellenezné, hogy a kormány valamely tagja éljen az alkalommal feltéve, hogy az oroszok nem zavarnák a közvetítést a részükről szokásos mestérséges zajcsinálással és nem tiltanák meg a lehallgatást a lakosságnak.

Washingtoni körök nézete szerint elsősorban Dulles külügyminiszter jönne tekintetbe a válasz adásra.

Meanv helyteleníti a közvetítést

Országszerte sokan vegyes érzelmekkel fogadták, hogy Kruscsev ily előnyös propaganda alkalmat kapott és a kongresszus tagjai köréből is több tiltakozás hangzott el. Eisenhower elnök a sajtókonferenciáján kiemelte, hogy “egy kereskedelmi cég a maga üzleti érdekei gyarapítására” szólaltatta meg az orosz pártvezért. (A CBS, e programmjának nem volt hirdető sponsora, a vonal mint “érdekességet" prezentálta Kruscsevet és propagandáját).

A CBS behirdette, hogy közéleti vezetők részvételével vita közvetítést rendez Kruscsev nyilatkozatairól. Többi közt meghívta George Meanyt, az AFL—CIO elnökét is, aki előbb hozzájárult, de amikor értesült arról, hogy egyes részleteket megismételnek Kruscsev nyilatkozataiból, lemondta részvételét. Az AFL— CIO hivatalos közleménye szerint Meany helyteleníti, hogy Kruscsevnek módot adtak e személyes propagandára.

A CBS felajánlotta Eisenhower elnöknek, hogy a Kruscsev be-'

szédhez tegye meg megjegyzéseit, j de a Fehér Ház ezt elutasította.

; Lyndon Johnson texasi szenátor, a demokraták szenátusi vezetője azt javasolja, hogy az Egyesült Államok és a Szovjet hetenként egyszer rendszeresen adjon alkalmat, hogy egy szónoka a másiknak rádióján és televízióján beszélhessen. aktuális kérdésekről, hogy megvalósulhasson az eszméknek az a szabad versenye, amelyre Kruscsev hajlandónak nyilatkozott a televíziós szereplésén. Johnson úgy képzeli, hogy union vezetők, ipari vezetők, tanárok, orvosok és egyéb szabad foglalkozásúak, valamint munkások es hivatalnokok cseréljék ki nézeteiket e leadásokban.

Johnson reméli, hogy ilyképen ellensúlyozni lehet a Szovjet Amerika ellenes és ideológiai propagandáját, de épen ezért kételkedik abban, hogy a Szovjet hozzá fog járulni e csere közvetítések rendszeresítéséhez.

Kádár minisztere rácáfol Kruscsevre

A Kádár tankkormány napilapjának, a Népszabadságnak most érkezett száma Kállai Gyula, a pártvezetőség tagja, közoktatásügyi miniszter beszédét közli, amely még Kruscsev televíziós nyilatkozatai előtt hangzott el.

Kádár minisztere nem oly super optimista, mint moszkvai gazdája. Kruscsevvel szemben, aki azt mondotta, hogy a Kádár kormányt a nép akkor is megtartaná, ha az orosz haderő kivonul az országból, azt mondotta, hogy ha az “ellenforradalom” győzött volna, az országgyűlésben “a reakciós kisgazdapárt, egy még reakciósabb Mindszenty féle keresztény párt és egy élesen kommunista ellenes jobboldali szociáldemokrata párt került volna többségre.”

TÜNTETÉS A TÖMEG- UJMENEKULT KIVÉGZÉSEK ELLEN OLVASÓINKHOZ!

MÉLTATLAN UNION VEZETŐK SZENNYESE

Szombaton, több mint ezer magyar részvételével tüntető felvonulás volt New Yorkban a Magyarországon folyó bosszú terror és sorozatos kivégzések ellen

A tüntetők az Egyesült Nemzetek palotája elé vonultak tábláikkal, melyeken “állítsátok meg népünk gyilkolását", “vessetek véget a magyarországi halálos Ítéleteknek" és "Védi vagy eladja az E. N. a kisnemzeteket?” felírások voltak.

A N. Y. Times budapesti jelentése szerint szombaton újabb három halálos Ítéletet és négy nagy idős börtönitéletet hoztak szabadságharcosok ellen azon vád alatt, hogy megölték egy Pest környéki község tanácselnökét.

Kápolnád Sándor gépkocsivezetői a b idapésti hadbiróság halálra Ítélte fegyverek rejtegetése címén.

EISENHOWER FELTÉTELE AZ ATOMFEGYVEREK KIPRÓBÁLÁSÁNAK BESZÜNTETÉSÉRE

Eisenhower elnök kijelentette jun. 5-i sajtókonferenciáján,

•j sik rendszert akart teremten- magának”.

, . Azt hiszik a Szovjetben, a vi

' lág már elfelejtette, ami Magyar > országon történt? Nagyon nah- Kruscsev, ha ezt hiszi. De ha nen- hinné, ha nem tekintené könnyer i feledőnek, gyengének és esendő

• nek a polgári világot, merne igj

• beszélni? Vakmerőnek l’tszc- blöffölése nem tekinthető másnak, mint a polgári világ Lenintő

• tudvalévőén dicsőségnek rr.inősi

• tett becsapása szenvedélyes bra■ vur kísérletének, a kelepcébecsaló félrevezetés vágya szinte mámoros extázisának!

* * *

DS KRUSCSEV még tovább ment blöffölése hevében. Arra 3 kérdésre, hogy tényleg hiszi a, hogy a kommunista rendszerű országokban a rendszer a nép akaratán nyugszik ', színészi pátosszal harsogta: “Abszolúte

azon, abszolúte". Sőt egy további kérdésre, amely kimondta a forró kása kérdést, azt tudakolva, gondolja e, hogy a magyarországi Kádár-rezsim létezne e a Szovjet csapatok és tankok magyarországi jelenléte nélkül, rávágta:

— Próbáljuk meg! Vonják vissza csapataikat Németországból és Franciaországból és mi visszavonjuk Németországból, Lengyelországból és Magyarországból és ön meg fogja látni, hogy a Kádár-rezsim, amely a nép uralma Magyarországon, korlátlan időkig fog virulni. Ahol a , munkásság elnyerte a hatalmat, nem fogja e hatalmat feladni a kizsákmányolóknak, hanem továbbfejleszti gazdaságát és kultúráját. Ilyen uralom a Kádár-rezsim. Valójában nem is Kádárj rezsim, hanem Kádár a magyar nép szolgája.

Szinte kedvünk volna szaván fogni Kruscsevet és azt mondani, hogy igen, próbáljuk meg! De | mint már akkor megírtuk, amikor , először merült fel Moszkvából a kölcsönös kiürítés propaganda blöffje, — amely azt akarja elhitetni a nyugatnémetekkel és aj rabnépekkel, (ideértve a német Szovjet zónát is), hogy csak a Nyugat makacssága az oka a mai helyzetnek —— Kruscsev csak azért mer élni ezzel a fogással, mert tudja, hogy jelenleg úgysem lehet belőle semmi. Többi között, mert a német kérdésben mutatott makacsságával, képtelen követeléseivel önmaga az, aki leginkább állja útját, hogy létrejöhessen az európai rendezés és a kivonulás.

Amerika nemcsak a német divíziók felállítása és a NATO további nagy megerőződése nélkül nem tartja elérkezettnek az időt az Európából való kivonulásra, de arra. is kénytelen gondolni, hogy ha katonailag gyenge Nyugateuropából vonul ki, a kiszolgáltatottság kockázatának teszi ki az ottani országokat és ha a Szovjet rajtütésszerüen elfoglalná Németországot, őuropa szivét, nem, maradna más hátra a Nyugat számára, mint a háború, — ugylehet háború nukleáris fegyverekkel . Eisenhower elnök ismételten kijelentette, hogy “a békének az atomkorszakban nincs alternatívája”, vagyis a békét mindenképen fenntartandónak látja. Vagy bele kellene törődnie, Németországnak a Szovjet-szfé-j rába kerülésébe, a Szovjet által teremtett, súlyos, befejezett ténybe vagy háborúba kellene mennie, — a harmadik világháborúba. E vészes eshetőséget akarja elkerülni, amikor időszerűtlennek látja a kivonulást.

Valószínű is, hogy ennek a csapda helyzetnek a megteremtése a titkos az igazi cél Kruscsev nagyhangú patetikus ajánlata mögött, amely ha sikerül, Europa bolsfivizálása tül volna a nehézén ... És olyan Európában, amelynek legnagyobb országa, Németország is a Szovjet füttyszavára táncolna, az elhagyatott Europa rabnépei, többi közt Magyarország, sem tudnának semmit tenni a kommunista rabtartóik további uralma ellen, mégha az orosz haderő lépne is

kintettel arra, hogy adócsalás miatt bűnügyi eljárás folyik ellene, a bíróságtól nem kapott engedélyt az ország elhagyására.

Visszaélések a pékek unionjánál.

A McClellan bizottság múlt héten a Bakery & Confectionery Union több vezetője elleni vádak tárgyalását kezdte meg. Különböző korrupciós vádak állnak fenn James G. Cross unionelnök, George Stuart alelnöIT és Max Kralstein főtisztviselő ellen. Az eddigi kihallgatásokon Stuart 30 kérdésre az Alkotmány ötödik pontjára hivatkozva, megtagadta a vallomást. Az egyik tanút, Kay Lower rovott múltú, utcei nőt, aki Cross barátnője volt, arra hallgatták ki, hogy $75 heti fizetést kapott a uniontól, de nem végzett érte munkát. Amikor erről megkérdeztek, az ötödik pontra hivatkozott.

Számos uj menekült honfitársunknak, akik még nem fizették elő a lapot, hosszabb ideje mutatványszámként díjtalanul küldjük a Hiradót azon reményben, hogy érdekes tartalmával, amerikai tudnivalóival és nem utolsósorban a magyar felszabadulásért küzdő irányával megnyeri tetszésüket és nélkülözhetlen olvasmányukká válik.

Tisztelettel kérjük szíveskedjenek mielőbb belépni előfizetőink táborába. A Híradó úgy amerikai, mint magyar tekintetben * legjobb hirszolgálatot nyújtja, holott előfizetési ára még mindig csak négy dollár. Ez ma szinte egyedülálló az amerikai magyar sajtóban, hiszen ném egy, tartalomban talán nem is oly gazdag hetilap évi előfizetési ára már hat, sőt némelyeké 9—1Ó dollár.

Az előállítás egyre emelkedő költségei miatt bizonytalan, meddig tartunk még ily alacsony előfizetési lehetőséget nyújtani és ujmenekült honfitársaink jól teszik, ha az olcsó előfizetsi ár lehetőségét sietnek kihasználni.

Ha nincs idejük, bejönni az irodánkba, hívják fel UN 6-1252 telefonszámon képviselőnket, Mr. John Sraj-t, aki készséggel kijön az előfizetés átvételére. — Jöjjön be hozzánk vagy telefonáljon MÉG MA, hogy megbízottunk keresse fel!----------------ooo---------------EISENHOWER ELNÖK MÚLÓ ROSSZULLÉTE

Eienhower elnök vasárnap este gyomorrontás miatt rosszul érezte magát és a hétfői napot hivatalától távol töltötte. De kedden délelőtt rövid időre ismét megjelent ott. Orvosaf múló betegségnek tekintik gyengélkedését és - nem látnak összefüggést előző megbetegedéseivel .

A betegség hírére hétfőn nagy áresések voltak a new yorki tőzsdén, de amikor megnyugtató hírek jöttek, az árfolyamok nagyrészt újra feljavultak.

hogy helyeselné a nukleáris fegyverek kipróbálásának beszüntetését, de csak akkor, ha a Szovjet e fegyverekre nézve olyan leszerelési egyezményt fogad el, i mely mindenféle csalás lehetősé-1 gét kizárja. A következő lépést, mondotta, a Szovjetnek kell megtennie.

Eisenhower kijelentette még, hogy folytatnunk kell az nukleá-; ris fegyverek kipróbálását, de nem hiszi, hogy olyan nagy hi-1 drogénbombával, mint amellyel 1954-ben a Del-Pacificon kísérleteztünk, még egyszer próba robbanást rendeznénk

Kruscsev orosz pártfőnök i azon javaslatára, amely a kölcsö-! nős európai kivonulásról szól, aztj mondotta, hogy ez régi ötlet, amelynek célja az, hogy ellenté-, teket támasszon a szövetségesek között,

George A. Meany, az AFL— CIO elnöke junius 8-án felszólította Dave Becket, a Fuvarozó Union különféle visszaélésekkel vádolt elnökét, hogy ne várja meg a union szeptemberi közgyűlését, hanem már most mondjon le. Felhívta a vezetőséget, hogy ha Beck akadékoskodna, fosszák meg állásától. Kijelentette azt is, hogy nem szabad, Becket megillesse az exelnöki ciin és az azzal járó tiszteletadás.

Dave Beck Jr., a unionelnök fia, aki résztvett apja ügyeiben, tudvalévőén ismeretlen helyen tartózkodott, de kinyomozták hallétét és őt is kihallgatta a McClellan szenátor elnöklete alatti szenátusi vizsgáló bizottság. Minden kérdésre az Alkatmánv ötödik pontjára hivatkozva, megtagadta a vallomást, több mint százötvenszer.

Dave Beck egy párisi szakszervezeti konferenciára akart utazni, amely junius 17-én lesz. De te-