Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-11 / 2. szám

The Only Hung árúm news­paper in Lelngh lralley. A magyarság ér deli eit i szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre............................. $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Satter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies rtf Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, jV-ék szám BETHLEHEM, PA., 1957 JANUÁR 11 Egyes száma ára 8 cent EISENHOWER elnök, szom­baton, még mielőtt a State of the Union beszédet elmondotta volna, megjelent a kongresszus két háza előtt és több mint fél­órás beszédben felhatalmazást kért amerikai haderő bevetésére a Középkeleten, ha a Szovjet aggressziója azt szükségessé ten­né az ottani országok “területi érinthetetlensége és függetlensége szempontjából”. — Kijelentette, erős a reménye, hogy erre soha­sem kerül sor. A beavatkozás mondotta, csak az illető ország kifejezett kívánságára és akkor történne meg, ha ehhez az Egye­sült Nemzetek biztonsági tanácsa hozzájárulását adja. “A Szovjetnek, úgymond az elnök, ha nem támad, nincs mit félnie az Egyesült Államoktó’, de az orosz vezetők hatalmi okokból régóta a Középkelet feletti ura­lomra törekednek, hiszen nyíltan hirdetett céljuk a világuralom”. A biztonsági tanácsban tud­valévőén az oroszoknak vétójo­guk van. Erre az elnök célzást is tett beszédében és ezt idézni kell, már azért is, mert a magyar szabadságharcról is szó van ben­ne: "Gondolataink M mondotta az elnök, — természetesen az Egyesült Nemzetek, mint a kis­­népek védnöke felé fordulnak Alapokmánya legnagyobb fele­lősséget állít fel számára a nem­zetközi béke és biztonság fenn­tartására. Országunk teljes támo igatását adta az E. N.-nak a suezi ügyben hozott határozalához a fegyverszünetet és a elérni vissza­vonását volt képes elérni Egyp­­tomban, mert o'y^n kormányok kai s népekkel volt dolga, -ame­lyek tiszteletben tartják az embe­riségnek az E. N. közgyü’és által j kifejezett véleményét.” “De Magyarország ügyében más volt a helyzet. A Szovjetunió megvétózta a biztonsági tanács azon határozatát, amely a Szov­jet haderő visszavonását követel­te Magyarországról. És rideg kö­zönyt mutatott a közgyűlés javas-l lataival, sőt rossza’ásával szem­ben is. Az E. N. mindig a legjob­bat reméli, de nem lehet te’jesen megbízható védője a szabadság­nak, amikor a Szovjetunió célki­tűzéseit érintő ügyről van szó.” “Az előbbiekben ismertetett körülmények között nagyobb fe­lelősség hárul az Egyesült Álla­mokra. Minden kétséget kizáró módon adtunk bizonyságot arró', j hogy azon eszmének szenteljük magunkat, hogy nemzetközi vi-| szonylatban a fegyveres erő ne! használtassák semmiféle támadó célra és hogy a Középkelet integ­ritása és függetlensége érintet­len maradjon. A történelem so­rán ritkán fordult elő, hogy egy nemzet elvhüsége oly súlyos pró­bára volt téve, mint a mienké az utóbbi hetekben." Az elnök közölte beszédében, hogy rövidesen külön missziót küld a Középkeletre, hogy “meg­magyarázza az együttműködést, amelyet adni készülünk”. * * * A KÖZÉPKELETEN kevesen látnak ma közvetlen veszélyt, bár kétségtelen, hogy Israel és az arab országok között állandó a gyűlölködés és feszültség. Anglia, Franciaország és Naszer egyptomi diktátor továbbra is ellenségesen állnak szemben egymással, ha a hadműveleteket Anglia és Fran­ciaország Bulganin tizenkét órás atomroket ultimátuma következ­tében be is szüntette. Naszer suezi szerződésszegését távolról sem tekintik elintézettnek és gazdasá­gi életükben keményen sinylik - annak következményeit. Naszer nagyravágyása, hitleri allűrjei is növelik a feszültséget, melynek egyik jeléül látszik az a hir is, hogy Egyptom és az állítólag egy Szovjet barát katonai klikk vezetése alá került Sziria egyesül­ni fognak. Mindezek dacára je­lenleg kevés veszély mutatkozik, hogy a Szovjet fegyveres lépésre készülne a Középkeleten, akár­csak “önkéntesek” küldése for­májában is, noha az utóbbinak ; eshetősége valamivel nagyobb. A Szovjet fegyverszállításokkal, le­­kenyerező ‘gazdasági segítséggel' zavarosban halászassa! és ötödik hadosztályi aknamunkával, lehe­tőleg háborúba keveredés né- k»ül akarja elérni uralmi céljait a mai atomkorszakban. Középkeleten is. Washington ezt látva, nyilván figyelmeztetni akarja a Szovjetet, hogy jóltenné, ha abbahagyná ez országok behálózását. Washington gesztusát mygaa­­rázza az is, hogy mint emlékeze­tes, Bulganin orosz miniszterel­nök “Szovjet önkéntesekkel” fe­­nyegetődzött, ha Ang.ia és Fran­ciaország nem hagyja abba suezi fegyveres akcióját. A Szovjet lapjaiban egyidejűleg hírek elen­­tek meg, hogy néhány nao alatt 75,000 "önkéntes” jelentkezett, hogy Naszer segítségére mennek az angol francia invázióval szem­ben. Ez alkalmasint sokban blöff volt a Szovjet részéről, de nem kétséges, hogy szükség esetén, miként a Vörös Kina tette Koreá­ban, nagy “önkéntes” haderőt tudna küldeni az arab országok­nak Israel elleni háborúja segíté­sére. Mindent egybevéve, Eisen­hower figyelmeztetése nem mondható indokolatlannak és az amerikai közvélemény, bár min­den lépés aggasztja, amelynek hátterében, akármily távolian is, háborús lehetőség áll, nem ellen­zi azt, remélve, hogy elriasztó hatású lesz r Szovjetre, mint volt Dulles fenyegetése Formosa és a kis Quemoi és Matsu szigetek ügyében, amely ha nem is hozta meg, hanem csupán elhalasztotta a megoldást, egyelőre elháritotta a formosai háború veszélyét. So­kan azonban régóta kételkednek abban, hogy mint Eisenhower most is mondja a beszédében, az E. N.-nek Angliát és Franciaor­szágot elitélő határozata, amelyet az Egyesült Államok és a Szov­jet egyaránt elfogadott, vetett véget a suezi háborúnak és amel­lett kardoskodnak, hogy Eden angol és Mollet francia miniszter elnök azért fújtak takarodót a suezi háborúban, mert Bulganin megírta a tizenkét órás atom-ro­­ket ultimátummal spékelt leve­lét, — vagyis egy, az E.. N.en KÍVÜLI akció miatt és valószínű, hogy ebben igazuk is van. Eden és Mollet ettől hátráltak meg, kivált hogy látnick kellett, hogy az Egyesült Államok nem támo­gatnák az egyptomi diktátor megbuktatását és ezzel a suezi egyezmény helyreá litását célzó fegyveres akciójukat. * • • VALLJUK MEG, ez a felha­talmazás-kérés nem volt túlságo­san sürgős, nem égett a körmünk­re és aligha is fogja a. Szovjetet elriasztani a további buzgó kö­zépkeleti aknamunkálkodásától. Miért is riasztaná el? Eisenhower­­nek e “harcias” nvi’atkozatában is túlhangsúlyozott békeszereteté­­ről nem is szólva, az a ténv, hogy Eisenhower a Szovjet vétóval megvert biztonsági tanácson ke­resztüli akcióval fenyeget csak, bizonyára mosolyt kelt Moszkva- „ ban és farkasbőrbe bujt bárányt látnak benne. . . A Szovjetet nem riasztja sem­miféle vád, ame'y az E. N. kere­tében keresi a maga igazát és imikor Eisenhower ragaszkodik ehhez, elárulja, hogy inkább csak elméleti célú gesztusról van szó, nellékesen talán azzal a szándék­­tál is, hogy egyben Anglia és , -ranciaország előtt szépítse , r Naszer javára elkövetett ^ ippeasementet, megbékítő cham­­berlainizmust, keleti Münchent. j Ha volt égetően sürgős ügy, ímelyben nem az Egyesült Nem- : retek katonai erő nélküli, nehéz- i tes és a Szovjet vétó miatt előre :öbb mint kétes apparatus'n át, ; lanem az E. N.-en KÍVÜL, — | nint Bulganin tette a Suez ügy- >. Den! — kellett volna haladékta- ; anul eljárni, úgy a magvar sza- Dadságharc ügye volt az! Napok, i 5rák alatt kellett volna cseleked- < ii, mégpedig mint múlt héten ki- ( fejtettük, Nagy Imre miniszterei nöksége e.ső napjaiban, ha ugyai nem első óráiban, de legkésőbbel amikor Nagy Imre elfogadta a: orosz kivonulást, semlegessége és szabad vá asztásokat kormán) programúiul és védelmet kért < Programm szám ra az F. N.-töl Eisenhowernek azonbcn a; E. N. jó fedezékül szolgált arra hogy passzívan viselkedjék í magyar ügyben és az amerika delegátus nem emelt szót még csak az el en sem, hogy novembe: 4-én már az oroszoktól letartóz tatott Nagy Imre delegátusa he lyett Kádár János tank-kormá nyának delegátusai képvise’jél; Magyarországot az E. N. közgyü lésén! A Szovjet fittyet hányt az E, N. közgyűlés határozatának éí rosszalásának és ezt Eisenhower, de mindenki mős politikailag csak némileg is tájékozott ember száz százalékos bizonyossággal előre tudhatta! A Szovjet nem ijedt meg, mert látta micsoda elveté lés, politikai angyalcsinálás fo­lyik a magyar szabadságharc ügyének az E. N. elé utalásával és nem ijed meg mindaddig, amig nem az E. N.-en KÍVÜL lépnek fel ellene! A kisnépek olyan esetben, mint a rabnépeké, amelyeknek a Szovjet cnkéiJt sohasem lesz haj­landó visszaadni szabadsagukat, csak az E. N.-en kívüli, közvet­len diplomáciai és ha ke 1 fegy­veres akcióval kaphatnak igazsá­got. Az utóbbi' nem lenne az Eisenhowertől isméete ten és e beszédében is elitéit támadó há­ború, mert csak visszavágás len­ne a Szovjet agressziójára, ellen­­támadás lett volna. (Az az érv, hogy Kádár "be­hívta” az oroszokat nem érv, hi­szen Kádár az oroszok cselédje, Quislingje; azért nevezték ki, logy legyen, aki “behívja” őket jjabb vérontásra, amire Nagy Imre nem volt hajlandó) Eisenhower mindezt maga is nagyon jól tudta és nem alap­­:alan azok véleménye, akik sze­rint Eisenhower, Dulles és Mur­­rhy külügyi helyettes államtitkár, /alamint Eisenhower agytrustjé­­rek ezt a magatartást helyeslő agjai megírták a magyar szabad­iág halálos Ítéletét, amikor az i. N.-re bízták az ügyet! Mindenki eleve tisztában volt izzal, hogy a kivonulásra való eihivás, majd a rosszalás csak alra hányt borsó és hogy úgy dammerskjöld E. N. főtitkár nint a “megfigyelők" kiküldésé­lek terve c^ak cselekvést szirnu­­áló tessék lássék akció, amelytől iem lehet várni semmi érdemle­­;es eredményt. Mindenki tudta, íogy csak ultimativ fellépés se­jthet a magyar népen (és ezzel i többi rabnépeken is) és Isten a anunk, hogy szörnyű hamis já­­ék, komédia folyt itt a szép zavakkal agy ontom jénezett ma­gyar szabadságharc sirbatételére, lármily hősies volt és bármi y sok ■letáldozatba került is az! * * ■ VAN EGY KÉRDÉSÜNK. — Jem hallgathatjuk el és azokhoz ntézzük, akik szombaton a kon­­;resszusban szűnni nem akaró, lörgedelmes tapsviharral fogad­ók Eisenhowert, amikor “bátor” leszédét elmondotta. De szól ez . kérdés mindenkihez, ahhoz a )iogenes lámpájával keresendő, smeretlen igazi nagy amerikaihoz 5, akire várunk, hogy a kon­­;resszusban felemelje harsány zavát, világgá kiáitsa az Igazsá­­ot: Eisenhower maga mondja, íogy az Egyesült Nemzetek “nem élj esen megbízható védője a zabadságnak, amikor a Szovjet­­:nio célkitűzéseit érintő ügyről ■an szó”, — miért vitte mégis a nagyar szabadságharc ügyét az l.N.-hez, mint annak megoldó­­ára egyedül hivatott, alkalmas órumoz, ahelyett, hogy a ‘peace with honor” a “béke tisz­­ességgel” szellemében az E. N.­­n kIVÜLI, igazi, becsületes meg­­ldáshoz folyamodott volna? AZ ACÉLIPARI MUN- A NAGYBIZOTTSÁG KASOK ES AZ AUTOMATION FELHÍVÁSA ÉS TÁ­JÉKOZTATÓJA A United Steelworkers of 1 America feLuár 12-én tartja j konvencióját, amelyen né-*y évre megválasztják az uj elnököt és t tisztikart. Da id J. MacDonald . jelenlegi ellöknek eil enjelöltje » van Donald C Rarick pitts’ urgri I gyári munkás szerrjélvében, aki , a tagdijaknak legutóbb havi két do lárral történt felemelése elleni mozgalmat vereti. ; McDonald t választ s előtt . körzeti konferenciákat akar tar­­r tani az ország minden ré zében. A konferenciái; két naposak lesz . nek és a union viseli a de.egátu­­. sok minden költségét. E célra ; egy millió dől árt irányoztak elő . Az első ilyen konferencia a múlt hét végén volt New York­ban New York és a New England 5 államok küldötteivel. McDonald j kijelentette "beszédében, hogy az ; | automation (önműködő gépek)-1 fokozatos bevezetése miatt idő­­. vei csökkenteni ke 1 a munkaidőt, anélkül, hogy a bér csökkenését elfogadnák. Mint egyéni véleményét közöl­te, hogy ugyanezen okból haicot Iát szükségesnek azért, hogy min ­den union tag ötévenként h rom­hónapos fizetett szabadságidőhöz jusson. Ha ezt sikerül kivívni, az acélgyáraknak 200,000-rel több munkást kell majd fog.alkoztat­­niok, ami a gyáraknak munka­óránként I 1 cent több költséget okozna. Ha a hárem hónapos fi­zetett vakációt a gyárak nem fo­gadják el, vagy a nyolcórás munkaidőnek hat órára vagy a munkanapoknak Itröl nég re va­lló leszállítására lenne szükség. | Az előbbi a gyáraknak munka­­í óránként 94, az utóbbi 70(2» ; centbe kerülne. A kérdés azon­ban 1959 júniusig nem aktuális, mert a jelenlegi szerződés csak akkor jár le. McDonald az automationnal szemben a szervezett munkások nagy összetartását tartja szüksé­gesnek. Idézett egy véleményt, amely szerint az automation odáig fejlődhetik, hogy termelés a jelenlegi munkaerők egytizedé­­vel lenne ellátható. A konferencia helyeselte Mc­­j Donaldnak a hárem hónapos szabadságról kifejtett tervét. Senkinek sem kell Kádár programmja Felkéri a Nagybizottság a Beth­lehem és környékén élő ö szma­­gyarságot, hogy a menekülte* mielőbbi rendes életkörülmények közé való juttatása érdekében mindenirányu segítségét adja meg a Nagybizottságnak. Szükségünk van mindenféle bútor, edény, ágynemű és ruhá­zati cikkekre. Szükségünk van munkaalkal­makra, lakásra, üresen vagy bú­torozva. Kéri ezért a Nagybizottság az összmagyarságot, hogy hivja fel mindezekre figyelmét rokonai­nak, barátainak, ismerőseinek és szomszédainak. Ebbe a munkába kérjük bevonni nemcsak a ma­­gyarszármazásuakat, hanem a nem magyar származású közön­séget is a legnagyobb mértékben. Kéri a Nagybizottság, hogy otthonában lévő, ismerőseinél la­kó menekü.tek figyelmét a kö­vetkezőkre felhívni szives legyen. 1. A menekültek mielőbbi je­lentkezését nyilvántartásba vétel végett Szűcs János lelkipásztor­nál, a Nagybizottság titkáránál, Bethlehem: 526 E. 4th St., tele­fon UN 7-2943. 2. Ólvassák el hetenként váro­sunkban magyar nyelvén megje­lenő “Bethlehemi Hiradó”-t. ahol a Nagybizottság hétről-hétre tájékoztatót ad ki. 3. Hallgassák vasárnaponként a Bethlehemi rádió déű 12—1 óra közötti műsorát nemcsak az élvezet, hanem a Nagybizottság rendkivüli hirei miatt is. Ezzel kapcsolatban kéri a Nagybizottság az összmagyarsá­got, hogy bocsássa rendelkezésé­re a fenti újságot és a rádió hallgatását a fenti időpontban. Saját érdekében kéri a Nagy­bizottság a menekült magyar test véreket, hogy nyilvántartásbavé­­tel végett mielőbb jelentkezzenek a Nagybizottság titkáránál, Szüsc János lelkipásztornál. Cime: fent. A felgyülemlet sokoldalú in­tézkedés eredményes megtétele céljából több kisebb munkakör­re osztotta el munkáját a Nagy­bizottság és pedig: a. Menekülügyi csoport, mely­nek munkája a menekültek átvé­tele a táborból, nyilvántartásba­­vétele, vezető: Ormai János evangélikus lelkipásztor. b. Munkaszerzési csoport melynek feladata mindenlehető­séget kihasználni arra, hogy a menekülteket mielőbb munkába­­állitsa, melynek érdekében ál­landó tárgyalásba áll a helybeli ipartelepekkel és egyéb munka­adókkal, a tárgyalások szép ered­ménnyel biztatnak. c. Lakásszerzési, bútor és lakás felszerelési csoport. E csoportnál kell mindenkinek bejelentenie, ha bármilyen néven nevezendő lakásról, lakásfelszerelésről stb. ajándékozási tárgyról tudomása van. Ugyancsak e csoportnál -kell az igényléseket is bejelenteni. Vezető: Elek Vilmos, telefon UN 7-5936. E csoport már eddig is számos lakást és egyéb felszere­lést tudott menekült testvéreink részére biztosítani. E csoport lát­ja el a menekült testvéreinket használt ruha, cipő és fehérnemű­vel, Újabban több száz ing is érke­zett Palmertonból az ottani kis magyar evangélikus egyház munkája révén, s ezenkivül más számtalan nagyon értékes ado­mánnyal is sietett a Nagybizott­ság segítségére. Többek között több mint $700. — készpénzzel is. Ruházati központunk cime: 4 E. 3rd St., Bethlehem. A köz­ponti helyiség minden szombaton reggel 9 órától délután 4 óráig van nyitva. d. Segélyügyi csoport, melynek , feladata pénzügyi segítséget adni a reászorult menekült testvérek | részre, hogy a kezdeti időben: l szükséget senki sem érezzen, mig j munkája után saját eltartásáról gondoskodni nem tud. E csoport , vezetője: Pénzes József, Telefon . UN 8-5340. Eddig is már számos esetben állt a menekült testvérek 1 MEGNYÍLT az üj kongresszus A 85-ik- kongresszus január 3-án a demokratákra kedvezően kezdte meg munkáját. Lausche demokrata ohiói uj szenátor aki­nek magatartása az Eisenhower elnök iránti rokonszenve miatt az utolsó pi.lanatig kétséges volt, a demokratákkal szavazott, mert úgymond, “azzal, hogy Oregon és Washington államokban az el­nök két belső barátja megbukott, mint szenátor jelölt, kiderült, hogy az amerikai nép Eisenhowei elnöksége mellett van, de demo­krata többségű szenátust akar.” A bizottsági elnökök választó-! sánál a szavazatok aránya 49:4 7 volt a demokraták javára. A bi­zottságoknak tehát heíh lesz re-| publikánus elnökük, de viszont a keresztényiden és amerikaiadat: Eastland szenátor, a polgári egyenjogúság ellensége, aki saj­nos, demokrata párti, noha nem demokrata, is újra igazságügyi bizottsági elnök lett és továbbra is gátolhatja a négerek egyenjo gusága ügyének előrehaladását, izgathat a Supreme Court iskola­­igyl döntése e.len. Lauschetöl tisztességes dolog volt, hogy hü maradt pártjához, de szomorú, hogy a pártfegyelem kötelező volta nem létezik és meg kell dicsérni valakit, mert] nem lett pártjának árulója, ha­nem tisztességesen viselkedett. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Lausche a többszöri ohiói kormányzóságát és 'egész politi­kai pályafutását nagyrészt a párthoz való tartozásának kö­szönheti. Működik a tanácsadó bizottság Az országos demokrata párt­­bizottság által javasolt tanácsadó bizottság, dacára Rayburn ház­elnök és Johnson szenátusi veze­tő távolmaradásának, megalakult ä kongresszuson kivüli demokrata személyiségekből, köztük Tru­­mannal, Stevensonnal, Roosevelt lével és Harriman és Williams kormányzókkal. A bizottság ja­vaslatokat akar tenni a kongresz­­szusi pártnak, belpolitikáiig a New Deal továbbfejlesztésére, többi közt az iskolahiány, az egészségügyi programm, a lakás­ügy, a farmerek helyzetének ja­vítása, a polgári jogegyenlőség, a kisemberek számára kedvezőbb adórendszer stb., érdekében, kül­politikailag azonban csak arra szorítkozik, hogy "Amerikának a külvilágbani tekintélye csökkené­sét” helyrehozó irányzat számára mutasson utat. Erről az illetéke­sek nyilatkozata nem mond kö­zelebbit, pedig éppen most volna esedékes, hogy mondjon. Sajnos egyes nyomatékos jelek arra mu­tatnak, hogy ez a külpolitika nem sokban kü önbözik Eisen­­howerétől. így például Truman, aki olyan gyors határozottsággal cselekedett a koreai ügyben, most az oroszok vérlázitó ma­gyarországi aggressziója naojai­­ban, elfelejtett azonnali erélyes cselekvést hirdetni. . . Pénteken a republikánusok egyrésze együtt a déli demokra­tákkal leszavazta tizenhárom szenátornak (akik között mind­két párt képviselői voltak) ja­vaslatát amely egy tervezett ha­ladó polgárjogi javaslat elfoga­dása érdekében, mintegy annak előjátékául meg akarta változtat­ni a szenátusi házszabályokat, hogy Eastlandék ne tudják táv­beszédekkel, obstrukcióval (fili­buster) agyonbeszélni Ez a sza­vazás is újabb birzonyság volt arról, hogy a demokrata pártnak nagy hátránya, hogy kongresszu­si emberei nem egységesek világ­nézeti elveikben s emaitt reakciós kerékkötők nagyon megbéníthat­ják munkáját. Kormánykörök közölték, hogy a kisemberek a nagy hadügyi ki­adások miatt ez évben nem szá­míthatnak a jövedelmi adómentes kereset $600 összegének feleme­lésére sem más adókedvezmény­re. Kádár János, Moszkva uj bábminiszterelnökének prog­)ramja általános, rideg visszauta­sításra talált a magyar nép min­den rétegénél, nagyrészt még a munkásságnál is. Kádár nem zár­kózott el teljesen egykori Kisgaz­dapártiak, Parasztpártiak és Szo­ciáldemokrata Pártiaknak a kor­mányba való felvételétől, ha tá­mogatják a kommunizmust. E három egykori párt maradék képviselői azonban kimondták, hogy csak együttesen tárgyalnak Kádárral — szabad választások elrendelése alapján. Erről Kádár tudni sem akar. Nem önálló pár­tokat akar, hanem az egypárt rendszer lényegben való fenntar­tását, proletár diktatúrát, noha a munkásság zöme is megelégelte azt. Kádár megkezdte az uj vörös terrort. Kivizsgálják, ki milyen magatartást tanúsított a forrada­lom alatt. A parlamentnél ismét orosz tankok tömege védi Ká­dárt és kormányát a hamu alatt parázsló népharag kitörése eseté­re. Rácz Sándor, a feloszlatott Budapesti Központi Munkásta­nács letartóztatott elnöke éhség­­sztrájkot kezdett a börtönben.-----------------ooo----------------­FONTOS GYŰLÉS AZ ÖNKÉPZŐBEN Az Önképző Egylet január 20-án, vasárnap délután félhá­rom órakor ülést tart. A rend­kívül fontos napirendre való te­kintettel feltétlen megjelenést kérnek. MIT VÁRHAT MAGYARORSZÁG 1957-RE A N. Y. Times dec. 29-i szá­ma nagyszabású tudósitást közöl a világpolitikában fontos főváro­sok hangulatáról és újévi várako­zásairól. Bcdapestről a követke­zőket Írja: "Budapesten köd és a boltok előtt ácsorgók sora jel­lemzi az év végét. A hangulat rossz és keserű és többé nem ki­hívó. Az oroszok igyekeznek nem ésérevétetni jelenlétüket." “Kevés magyar mer jóslatokat felállítani a jövőről, de a közel­múltról azt mondják, hogy téve­dés volt az okt. 23-i forradalom­ban megkísérelni a kommuniz­musból egyenesen a nyugati de­mokráciába való átugrást és hogy a lengyelek okosabbak vagy sze­rencsésebbek, vagy mind a kettő együtt voltak, továbbá, hogy Magyarország szolgálatot tett a Nyugatnak, amikor a semlegesek­nek megmutatta, milyen az igazi viszony a Szovjet és a keleteuro­­pai országok között s végül, hogy Magyarország cserébe csak bóko­kat kapott a Nyugattól.” “Akik jósolnak, hogy mi fog történni, megegyeznek abban, hogy az oroszok nem fognak visszavonulni Magyarorságról, ha nem csak a vidéki barakkjaikba, ahol eddig éveken át tanyáztak. Az élet vissza fog térni a nor­mális menetébe, de Kádár, aki felette népszerűtlen, szintén visz­­sza fog vonulni s valami “Gomul­­ka tipusu” kompromisszum jön, talán tavasszal, de nem közeledés a nyugati demokratikus rendszer­hez". segítségére és több 1 00 dollár se- A DEMOKRATA PÁRTI TA-gélyt folyósított. e. Nyelvtanulási csoport, mely biztosítja az angol nyelv tanfo­lyam díjmentes és magyarszár­­mazásu oktatókkal városunkban, lehetőleg mindkét oldalon a kö­zeli napokban való megindulását. Ez ügyben a tárgyalások befeje­zéshez közelednek s ennek isme­retében a szükséges tájékoztatást a Nagybizottság mielőbb kiadja. Ezenkívül több kisebb csoport dolgozik vállvetve egymás mel­lett, átérezve a menekült testvé­reink érdekében elvégzendő lel­kiismeretes és felelőségteljes munka fontosságát. Gebey L. NEM ÁLLAMPOLGÁROK JE­LENTKEZÉSI KÖTELE­ZETTSÉGE Azoknak, akik nem amerikai állampolgárok január 31-ig bün­tetés terhe alatt jelentkezniük kell és meg kell adniok lakcímü­ket. E célra szolgáló Form 1-53 űrlapok a legközelebbi postahiva­talban kaphatók. A jelentkezés csak e kártyákkal történhetik. — Akik csak látogató vízummal vannak itt, nem kötelesek jelent­kezni. NÁCSADÓ BIZOTTSÁG A MA­GYAR SZABADSÁGHARCRÓL A demokrata párt most alakí­tott tanácsadó bizottsága, mely­ben Truman, Harriman és Ste­venson is helyet foglalnak, nyilat­kozatot adott ki a külpolitikai helyzetről. Ez többi közt kitér Magyarországra is és ezt mond­ja: “A Nixon alelnök nagyhangon behirdetett ausztriai útja és n menekültek bevándorlási létszá­ma felemeléséről szintén nagy­­hangon behirdetett kormányren­deletek nem változtattak azon a tényen, hogy a Szovjet kegyetle­nül lemészárolhatta magyar em­berek ezreit, akik szabad embe­rekként maguk akarták kormá­nyozni magukat. Nem változtat­nak azon tényen, hogy az Egye­sült Nemzetek és az Egyesült Ál­lamok tekintélye képtelen volt megállítani a nyers erőszak hasz­nálatát.” A nyilatkozat nyílt kérdésnek hagyja meg, hogy a tanácsadó bizottság véleménye szerint mit kellett volna tennie Amerikának. Ha ezt nem mulasztja el, a nyilat­kozatnak kétségtelenül sokkal na­gyobb jelentősége volna,

Next

/
Oldalképek
Tartalom