Bethlehemi Hiradó, 1956. január-június (34. évfolyam, 3-26. szám)

1956-03-30 / 13. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A maovarsáa érdekéit szolgaiiá független tár- saomwi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ UI ERIC AN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE nnTII] CUCM UITMT A D 1 A M KTCU7C N V ELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PENTEKEN B E T ” E f « «J* Rí AN N E W 2> PUBUSHED EVERy rRIDAy Előfizetési dij egy évre $4.00 tfice at Bethlehem, Pa„ under the Act of March 3, 1879”. Subscription one year.................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 13-ik szám BETHLEHEM, PA., 1956 MÁRCIUS 30 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR VILÁG BOLONDITÁS a leg­javából, ami Stalin emléke, kö­rül Moszkvában szinre kerül. Mint már kifejtettük, külpolitikai célja semmi más, mint elhitetni a világnak még szabad részével, hogy a Szovjet most más politi­kát fog folytatni, mint a “rette­netes Stalin" alatt, ki többi közt. a rabországi szalámi politikák­nak is atyja volt, úgyszintén az ezen országokban történt kivég­zéseket és élethossziglani bebör­tönzéseket (Mindszenty) elren­delte. í %' A stalini kommunista bibliát is — persze, mondani sem kell, hogy csak egyelőre, — kevésbbé szigorúan kívánják alkalmazni; nem akként mint Stalin alkalmaz­ta Titoval szemben, akit árulónak bélyegzett, mert nem ismerte el, hogy Moszkva a kommunista vi­lágfront anyaországa, amelynek parancsait, fennhatóságát vakoi el kell ismernie, hanem független kívánt maradni és a kommuniz must a helyi jugoszláviai viszo nyoknak megfelelően akarta megvalósitani. Kruscsev abból indul ki, hogy Tito nem fog örök ké élni és fő, hogy mcst mégi1 kommunista politikát csinál és nem veti magát a Nyugat kar­jaiba, nem támogatná háború esetén Amerikát, amely sok szá? millió dollárt áldozott ily remény­ségekre, Azt tartják a legközeleb­bi fontos lépésnek, hogy a sza­bad országok szocialistái és pol gári radikálisai megenyhüljenek Moszkvával szemben, bizakodn kezdjenek benne s ekként meg lehessen nyerni Ükét egy nép frontos koz as platform számára amelynek révén a kommunista párt parlamentáris utón kísérel­hetné meg a hatalom megszerzé­sét, hogy aztán minden többi pártot lebunkózva, gyakorol hassa a maga diktatúráját. Stalin maga hirdette utolsó megszólalásaiban ily népfrorrtos politika szükségét, — nyilván ar­ra gondolt, hogy az atom- és hi­­drogenbomba korszakában u] világháború túlságosan kockáza­tos — és amilyen szenvedélyes kommunista vojt, lehet, hogy a másvilágon meg azt is megbo­­c§ájtja Kruscsevnek és társainak, hogy az ő “elejtésével“ és becs­mérlésével akarják lépre csalo­gatni, a szabadvilági szocialistá­kat és polgári radikálisokat, , , * ♦ # STALIN is vallotta a lenini el­vet, hogy a cél szentesíti az esz­közt, vagyis bármiféle becstelen­ség, csalás, szélhámosság, ala­koskodás helyes és kommunista szempontból erkölcsileg kifogás­talan, ha nemkommunistákka! szemben a világkommunizmus ügyének előbbrevitele célját se­gíti. Kruscsev a róka és a holló aesopusi meséjét játssza el a nép­frontos hatalomszerzés lehetősége érdekében. A kedveskedések egyike Stalinnak ez a mostani megtagadása. De szélesebb érte­lemben, a szocialistákon túlme­nően is a kommunista világcélo­kat szolgálja: csökkenti a bizal­matlanságot a ‘‘semlegeseknél”, sőt egyes NATO országokban is és következőleg a költséges fegy­verkezés szükségének érzetét; hamis biztonsági érzetbe ringatja, kevésbbé védetté teszi őket azon esetre, ha mégsem sikerülne nép­frontos, parlamentáris utón ha­talomra jutni, hanem szükség volna a Kruscsev pártkongresszu­si beszédében említett második megoldási módozatra, osztályhar­cos belső forradalomra, polgár­háborús felkelésre. A ‘‘békés együttlétezés” álne­ve alatti terjeszkedő törekvések sikere érdekében rendezték meg ezt a bálvcánydöntögető komé­diát, amelyben külpolitikailag fikarcnyi őszinteség sincsen, hi­szen Stalin politikája teremtette meg a Szovjet hatalmának az Elbától a Pacificig való kiterebé­­lyesedését, beleértve azt is, hogy Stalin volt az, aki a Nyugatnak a Hitler fölötti győzelem utáni kellemes elbágyadását arra hasz­nálta fel, hogy a 600 milliós Ki­na forradalmositásával belátha­­tatlanul hatalmas mértékben meg­erősítse a kommunista világ­frontot. Ezért van, hogy olyan minden hájjal megként, régi kommunis­ták, mint Togliatti, Zapotoczky és Rákosi kifelé kooperálnak a bálványdöntéssel, de nem veszik fel a versenyt Kruscsevvel és gőz­­rejü, keletnémet famulusával, dlbrichttal, nem "szivják mellre” az ügyet és nem viszik túlzásba Stalin szidását, csupán mint Cyrus L. Sulzberger, a N. Y. Times jószemü európai riportere irta Rákosinál tett látogatása után, lip service-t, ajakszolgála­tot teljesítenek Moszkva legújabb taktikai fogása számára, mert el vannak szánva, hogy a Kreml narancsát hiven követik tüzön­­izen át, Sulzberger megírja, hogy Rá- Apsi irodája most, is tele van ftalint ábrázoló képekkel, raj zokkal. Semmi kétség, Rákosi, Gsak úgy mint Togliatti, Zapo .oczky és több más öreg bolsevik tudják, hogy mindez csak komé dia, világbolonditás. Rákosi nen dobja lomtárba a Stalin képeket, rajzokat, amiként zapotoczky, i ogliatti és a többiek privatim továbbra sem tagadják meg Sta 'int, aki yaltai mesterkedéseinek többi közt mai hatalmukat kö­szönhetik. -Ez a komédia főkép “külföl­di használatra“ (for foreign con sumption) szól., nem nekik és íem azoknak a hétpróbás, rég: oelső pártemberekn -k, akije a .TftTer-Stalin paktum Alkalmával sem képedtek el és akik most is tudják, most is szilárdan hiszik, rogy bármilyen furcsa dologra is határozza el magát Moszkva, az valahogy, valamiképpen biztosan a pártot, a kommunista világural­­mi célokat kívánja szolgálni, — Azonkívül ők pláne emlékeznek is Stalin utolsó megszólalásai út­mutatásaira és látják, hogy Krus­­osev és társai lényegében azokat követik; halála után megkövezik Stalint, hogy annál ügyesebben szolgálhassak hátrahagyott utasí­tásait, halottaiban is uj győzelem­re vihessék, Stalinnak a világ előtti megta­gadása blöff, ravasz maszlag. Remélni kell, hogy mindazok akiknek szánva volt, nem veszik be,gem a szocialisták, sem a pol­gári liberálisok, sem a nyugati vezető hatalmak és NATO-beii szövetségeseik, sem pedig a “semlegesek”. Végzetes volna, ha bedőlnének, hiszen azonkívül hogy taktikai okokból detrónizál­­ták Stalint, semmi, teljességgel semmisem változott: a világ kommunistává tétele ma is Krus­csevnek a kongresszusi beszédé­ben nyíltan és harsányan beval­lott célja, A szabad világnak ezt kell szem előtt tartania, mert ha százszor is megjátsszak Stalin megtagadása kutyakomédiáját, csakis eg lényeges és döntő. Mint mostanában hallani egy­szerű, világos észjárású, öreg amerikai magyarok között, majd ha Kruscsev megbélyegzi Stalin­nak a yaltai szerződés gaz 'meg­szegésével elkövetett országraga­­dozásait, visszaadják a raborszá­gok teljes szabadságát, hazavi­szik katonáikat az orosz határok mögé s többet nem avatkoznak be más világrészek, országok ügyeibe, akkor majd elhisszük, hogy Stalint tényleg detronizál­­ták, tényleg más lett Moszkva, de ;*.ddig nem! Stalinnak e főbenjáró bűnét azonban Kruscsev sohasem fogja említeni. . . • * a TERMÉSZETESEN, mint már megírtuk, belpolitikai, sőt kom munista elvi szempontok is taná­csolták az egyszemélyes diktatú­rának elnökségi kollektiv diktatú­rával való felcserélését. Stalin alatt sok elkeseredés gyűlt ffl nemeseik a rabországokban, de bent a Szovjetben is a Sfalin év­tizedei alatti állam rabszolgarend' szer, nyomorúság és jogtalanság, emberi kiszolgáltatotts g miatt é° Kruscsev a véres múlttól is szaba­dulni akar azzal, hogy mindezek ódiumát a halottra keni. Belsőleg sem változott semmi Stalin halála óta. Ma is ugyanaz az emebri kiszolgáltatottság áll fenn a Szovjetben, teljes a jogta­lanság, miként. Stalin alatt volt. Sőt egymásközt azt is megálla­píthatják az oroszok, hogy a kol­lektiv diktatúrát gyakorló köz­ponti bizottsági prezidium kivétel nélkül olyan emberekből áll, kik mint Kruscsev Bulganin, Molo­tov,, Malenkov, Kaganovics, Mi­­koyan stb., Stalin legközelebbi munkatársai, — bűntársai voltak. És Stalin halála óta is számos bebörtönzés és kivégzés'történt, Köztük a Beriáé is. A nyilvános­ság kizárásával lefolytatott “bíró­sági tárgyaláson” vagy tárgyalási .ormaságok mellőzésével hozott határozat döntött emberek életé­ről, sorsáról; nemcsak Stalin ke­ze csöpögött vértől, de emberek éré tapad Kruscsev és társai rezéhez is! Nincs ma sem semmi­éle olyan polgári jog a Szovjet oen, amely magától értetődő a Jyugat demokratikus államaiban s továbbra sincs más, mint egy­­pártrendszer és haláltábor. Hogy Stalin helyét állítólag kollektiv diktatúra foglalta el, csak a főné­vi egyesszámnak többesszámmá változását jelenti: a zsarnok he­lyére zsarnokok jövének! Kruscsev úgy akarja feltüntet­ni, hogy a stalini korszak a ma­ga förtelmeivel elmúlt. De ele­gendők e ehhez a szavak, üres frázisok minden tett, rendszer­változtató cselekedet nélkül akár a bel-, akár a külpolitikában? A “Sztálin legenda” szétrom­­bolása egyben vád azok ellen, a­­kik ma is Stalin módszerét,terveit folytatják, egyelőre társascég alapon. Ki tudja mit hoz a hol­nap, kivált ha a mai aránylag nyugalmas helyzetet a diktatúra szempontjából aggodalmas jelen­ségek váltanák fel? Nem e alkal­maznák a terrort, vérengzést ke­gyetlenséget épp úgy, mint Stalin tette? Vagy ha Kruscsev meggya­núsítana egyes személyeket vágj' csoportokat, hogy állására, hatal mára törnek, nem e tétetné el őket az útból, mint Stalin csele­kedte oly sokakkal? A totalitárius diktatúra nem adhat mást csak mi lényege: az egyéni zsarnokságot, gyilkos ter­rort, verengző kegyetlenséget. Zlitélnie erkölcsi illetékessége csak annak van, aki százszázalé­kosan elvet minden akár egyéni akár társas diktatúrát és a szabad népakarati többség jogai alapján áll, Kruscsevnek és társainak te* hát legkevésbbé, Sztálin tizenkilenc volt, Krus­csev ma is egyhijján húsz! MÚLT HÉTEN ismertettük Cyrus L, Sulzberger, a N. Y. Times Budapesten tartózkodott, hires európai utazó riporterének első cikkét egy beszélgetésről, amelyet a magyar fővárosban Rákosi Mátyással folytatott. A cikknek folytatása jelent meg a Times március 19-i számában. Sulzberger számos keresztkérdést tett fel Rákosinak, aki többi közt kijelentette, hogy a szalámi tak­tika nem volt az ő találmánya, mert minden jó pártnak felada­ta, hogy ellenzékét minél ki­sebbre csökkentse és a kommu­nista párt is csak azt csinálta, amit ezek a pártok tesznek. Mind össze azt hallgatta el, hogy a megszálló óriási orosz fegyveres túlerő védelme alatt szerződés­­szegő erőszakkal és csalással, megfélemlitéssél és gazsággal vitte keresztül az ellenzék elsor­vasztását, börtönbe vagy emigrá­cióba kényszeritette mindazon ellenfeleit, akik nem engedelmes­kedtek az orosz fegyverektől tá­mogatott akaratának. Ez valóban nem volt nagy kunszt és nem oly eredeti módszer, hogy találmány­ként patentiroztatni kellene. Az­előtt is ismeretes volt, ököljog az igazi neve, A katolikus egyházról is fölé­nyeskedő gúnyosan enyelgő hangon beszél Rákosi és att állít­ja róla, hogy “alkalmazkodik s helyzethez anélkül, hogy elismer­né befolyásának folytonos csök­kenését”. Ezt is könnyen mondja, mikor a terror mellnek szégzett fegyverével kényszeríti alkalmaz­kodásra a katolikus egyházat, amely Mindsíenty bíborossal az élén, a börtön mártíroknak oly hatalmas számával telt tanúságot rendíthetetlen kommunizmus el­lenességéről. A kérdésre, tévedésnek tartja e Rajk Lászlónak titoizmus vád­ja alatt történt kivégzését, Ráko­si Beriára próbálja kenni a dol­got, miként Kruscsev Belgrádban szintén a kivégzett e'-ykori poli­tikai rendőrfőnökre tolta a fele­lősséget. Azt mondja Rákosi: “A Rajk ügy afféle “mixed grill" (mindenféle húsok együtt, min* magyarban a "fatányéros”) volt. Beria és ügynökei mindig úgy dolgoztak, hogy az igazságot együtt szervírozták a hazugság­gal. Ma már nem fordulnának elő ily perek. Ez olyan szakaszban történt, amely már véget ért.” Titorol ezt mondotta: "Tito ügyében félrevezettek bennünket. Ez is a Beria-gang egyik müve volt. Beria arra törekedett, hogy gyengítse a »zocialista államok egymással való kapcsolatát. Most igyekszünk elfelejteni ezt a kelle­metlen énizóóot és megjavítani Jugoszláviával való viszonyunkat. Utóvégre már Lenin megállapí­totta, hogy műdén ország a szo­cializmus felé sodródik.Bocsásson meg, ha ebbe az Egyesült Álla­mokat is beleértem. Minden or­szág a maga módján halad ebbe az irányba. Titónak teljesen iga­za volt. Jugoszláviával való vi­szonyunk még nincs egészen rendben, de a;,on az utón van. hogy rendbe jiWti. Amint ez be­következik, boldog volnék, .ha ín lehetnék az, aki visszahívja a Tominformba." Stalinról igy nyilatkozott: “Tel­jesen osztjuk Kruscsev és Miko­­yan véleményét. Mindenki elkö­vet hibákat, — kivált amikoi már öreg. Ez történt Stalin eseté­ben is. Egy ember történelmi ér­tékét csak úgy lehet megállapi­(Folytatás a 4-ik oldalon) A F0-T0VARIS0K LONDONI LÁTOGATÁSA AZ ALABAMAI NÉGEREK AUTÓBUSZ BOJKOTTJA Jelentettük, hogy Montgo­­meryben (Alá.) eljárás indult 97 néger, JröztülT számos lelkész ellen, mert bojkottálták a helyi autóbuszt, amelyet C3ak egy elkü­lönített részében használhattak. Az eljárás indokolatlan bojkott szervezése miatt indult meg. Az első tárgyalás március 1 9-én folyt le dr. Martin Luther King 27 éves lelkész ellen, akit azzal vá­dénak, hogy a bojkott főszerve­zője VOttt Eugene A. Carter birő 500 dollárra Ítélte Rév. Kinget, de az Ítéletet felfüggesztette. King felebbezett a szövetségi Supreme Courthoz s évekig eltarthat mig ott az ügy tárgyalásra kerül. Garter biró addig elnapolta a többi 96 vádlott ügyét. A négerek a tárgyalás után ima gyűlést tartottak és tovább is kitartanak a bojkottban. Malenkov volt orosz miniszter elnök, jelenleg villamossági mi niszter, aki március 15-ike ót; Angliában tartózkodik, meglátó gáttá Eden miniszterelnököt < londoni Downing St. 10 alatt vörös téglás házban, amely < kormányfők hagyományos lakhe lye.Megtekintette Anglia harweli atomtelepét és számos villany erőmüvét és beszélgetést folyta tott egyes ottani munkásokkal Sokszor autogrammokért ostro molták, különösen a nők, aki! közül — ujságfénykép szerint — kettő jobbról balról arcon i csókolta Stalin egykori, első se gédjét. Malenkov a Labor Party töbl vezetője előtt kijelentette, hogj a Szovjetben az egy személye; diktaturá ideje lejárt és ezentu kollektiv vezetés áll fenn. Egye tért a bírálattal, amelyben Krus csev részesítette Stalint. A Labor Party által rendezet fo^adáson Malenkov ügyesen be szélt, azzal a nyilvánvaló célzat tál, hogy az angol munkáspárto kedvezőre hangolja Moszkv; iránt. Kruscsev és Bulganin áprili; 18-án érkeznek Angliába és ti: napig maradnak. Április 22-éi Erzsébet királyné fogadja őke a windsori kastélyban. Londor városa estélyt ad tiszteletükre és ■■Covent Garden Operában disz előadás lesz. Serov tábornok, a moszkvai pc Üt kai rendőrség vezetője Lón ionba érkezett, hogy előkészíts« Kruscsev és Bulganin biztonság védelmét. Közölte, bogy 1 5( orosz politikai rendőrségi em bér fog Londonba jönni, hogy aa orosz vezetők testi épségére v gyázzanak. A sajtó nagyrésze megvető hangon ir Serovról és szégyenli, hogy beengedték An­giéba. Meggyőzőbb bizonyítékot! Eden az alsóházban hangsú­lyozta, hogy a látogatás főleg fontos aktuális ügyek tárgyalását élozza, igy azt is, hogy a Szovjet lagyjon fel az arab országoknak szóló fegyverszállításokkal. A konzervatív párt egyik tag­­a kijelentette beszédében, hogy ‘ha az orosz vezetők hozzájárul­nának szabad választásokhoz Né­metországban és a szabadság ielyreállitásához a rabországók­­an, sokkal meggyőzőbb bizony­ságot adnának, hogy megváltoz­ik, mint egykori vezérük, Stalin ránti újdonsült ellenérzéseik­kel.” A Labor Party egyik képvise­lője sürgette, hogy engedjék ki a rabszolgatáborokból azon mil­liókat, akiket Stalin alatt küldtek oda. Egy másik Labor képviselő azt érdezte Edentől, nem e fog túlsókba kerülni Angliának Krus­csev és Bulganin látogatása? Eden azt felelte, hogy "ezredré­szébe sem annak, amibe egy hi­drogénbomba kerül". De léteznek olyan károso­dások is, amelyeket nem lehet pénzértékben kifejezni. Ez erköl­csi szempontot azonban Eden nem érintette, holott, ha nem lát­ják vendégül a két orosz fő-ko­­lompost, még nem jelentené azt, hogy hidrogénbombától kell félni az angol népnek. A Nyugat hi­drogénbombáitól Kruscsev és Bulganin lealább annyira félnek, mint az angolok az oroszokétól. Véget ért a leghosszabb amerikai sztrájk Az Egyesült Államok történe­tében leghosszabb, 156 napos sztrájk, amelyben a Westinghouse Electric Co. 45,000 munkása vett részt, megszűnt a múlt hét elején. A gyár vesztesége 200, a munkásoké $ 100 millió elma­radt eladásokban, illetve bérek­ben, de mindkét fél azt hangoz­tatja, hogy a szóbanforgó nagy elvi kérdések miatt érdemes volt ily áldozatot hozni. A munkások érdekeit James Carey, az Inter­national Electric Union elnöke képviselte. A gyár megkapta az általa kí­vánt ötéves szerződést, de 1958- ban uj bértárgyalások kezdőd­hetnek. Az állások újjászervezése és a visszavenni nem akart 91 munkás ügyében a gyár nem ha­tároz saját hatáskörében, hanem Ítélkező (arbitráns) bizottság dönt kötelező érvénnyel átlag 24 cent órabér-javitást kapnak _ öt évre. A union 1 5 centet kért és csak egy évre akart szerződni. Az eddigi átlagos órabér $2.10 volt. EJTŐERNYŐS DIVÍZIÓ ATOM­­HÁBORÚ ESETÉRE Washingtonból jelentik, hogy a második világháborúban nagy hírnévre szert tett 101-es ejtőer­nyős diviziót reaktiválják. Tizen­­egyezerötszáz főnyi létszámából ejtőernyős harci csoportokat állitanak fel, melyek atomfegyve­rekkel lesznek ellátva és kis há­ború esetén vetnék be őket, hogy azoknak atomfegyverekkel gyor­san véget vessenek. Az első ilyan alakulat 1957 elejére lesz készen. Katonai kö­rök szerint, ha a koreai háború­ban Amerika ily divízióval ren­delkezett volna, a háború gyor­san győzelemmel fejeződhetett volna be., A GAZDASÁGI HIDEGHÁBO­RÚ PAKISZTÁNBAN Molotov orosz külügyminiszter r.agayrányu gazdasági segítséget ajánlott fel a 80 millió lakosságú Pakisztánnak, ha meglazítja vi­szonyát az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel. A Szovjet Ígéri, hogy jelentős segítséget nyújt Pakisztán iparosí­tására és többi közt nagy acél­gyárat hajlandó építem számira, A PÁPA HÚSVÉTI SZÓZATA XII Piusz pápa ezévben is Husvét vasárnapján délben a Szent Péter Bazilika erkélyéről szózatot fog intézni a világhoz és utána hagyományos húsvéti pápai áldást oszt “urbi et orbi", Rómának és a világnak. Romában a Szenthétre a za­rándokok sok ezrei érkeztek kü­lönböző országokból. Virágva­sárnapkor pálmák átnyujtásával fejezték ki hódolatukat a Pápá­nak. Délben sok ezer főnyi tömeg gyülekezett a Vatikán előtt és él­tette a Pápát, aki megjelent az ablaknál és áldást osztott. Ezévben először alkalmazzák a szenthéti szertartásokban a Pá­pa által elrendelt változtatásokat. A vatikáni kongregáció határoza­ta értelmében nagyszombaton a böjt nem délig, hanem éjfélig tart megfelelően ahhoz, hogy Krisztus e napon a sírban feküdt, mielőtt feltámadott. A DUNA ÁRADÁSA MA­GYARORSZÁGON A Duna tavaszi áradása Ma­gyarországon és Jugoszláviában sok házat elpusztított. Tolname­gyében 1885 ház omlott be. Az árvíz a legnagyobb károkat Szek­­szárd és Baja környékén okozta, a két város egyrésze szintén viz alá került. LEFOGLALTÁK Á DAILY WORKER GÉPEIT ÉS A KOMMUNISTA PÁRT INGÓSÁGAIT Hétfőn délben adóhivatali közegek és rendőrök jelentek meg a kommunista párt közpinti vezetősége new yorki helyiségé­ben és a Daily Worker szerkesz­tőségében. Lefoglalták a gépeket és más berendezéseket, úgy hogy a lap alkalmazottjai nem foly­tathatták a keddi szám előkészi­­tését. A pártvezetőség továbbia­kig szintén nem folytathatja mű­ködését. Ugyanakkor adóhivatali detek­tívek s rendőrök jelentek meg a kommunista párt newarki (N. J.) philadelphiai, chicagói, detroiti, los angelesi és san franciscoi he­lyiségében is és lefoglalták a be­­rand«*éa*k«t. A lefoglalásokat adóhátralé­kok miatt hajtották végre. A Daily Worker és a párt new yor­ki központja, valamint egye3 körzeti vezetőségek régebbi évek­ből összesen mintegy 450,000 dollárral tartoznak a kincstárnak. A kommunista párt táviratban tiltakozott Eisenhower elnöknél és a történteket “a sajtószabad­ság sérelmének” mondja. Van bőr az ábrázatukon a sajtósza­­oadságra hivatkozni, holott a kommunizmus mindenütt, ahol hatalomba erőszakolta magát, a legnagyobb kíméletlenséggel ir­totta ki a másvéleményü sajtót és börtönnel és bitóval dolgozik a gondolatszabadság teljes cltip­­ráiáral A Lehighvölgy magyar­sága gyászolja Edward Sylvestert Autoha tás közben szívroham öl­te meg a népszerű közéleti férfiút. A lehighvölgyi magyarság kö­zött kevés embert övezett őszin­tébb népszerűség, mint Edward Sylvester régi honfitársunkat, aki március 25-én, vasárnap délután félnégy órakor, miközben felesé­gével a 12 sz. országúton. Ross Common Manor közelében, Wind Gaptől (Monroe megye) két mérföldnyire északra, saylorsbur­­gi nyári cottageukhoz autóztak, szívrohamot kapott és meghalt. Sylvester 65 éves volt. Az óhazában született, mint Mrs. Theresa Sylvester, Bethlehem és néhai Jacob Sylvester fia. Mint gyermek jött Bethlehembe és 40 év előtt költözött át North­­amptonba, hol egyidőben a váro­si tanácsnak volt tagja. Negyven éven át tulajdonosa volt a North­ampton Travel and Insurance Agencynek és amikor elhunyt, Pennsylvania Department of Re­venue tisztviselője volt. Sylvester egy egész életet töl­tött a lehighvölgyi magyarság között. Valóban derék magyar és nagy segítő készségű ember volt. .‘Cözügyekben fáradhatatlanul lel­kesen dolgozott és magánügyek­ben a legnagyobb jóakarattal árt kezére honfitársainknak igyesbajos dolgaikban. Bethlehemben nemcsak min­denki ismerte, de szivből becsülte “s szereit is, mert önzetlen ba­rátja volt minden jó magyar igynek és minden magyarnak. Halálával fájdalmas, nagy vesz­­:eség érte kolóniánkat. A Hiradó s régig barátját és előfizetőjén. vésziét. } benne. Sylvester mindenkor tevékeny, ilkotó szerepet játszott a politi­kai életben. Számos egyesületben végzett hasznos, közérdekű mun­kát. Tagja volt a northamptoni Holy Trinity lutherán egyháznak, i Bethlehem BPOE páholy 1 9 I íz. northamptoni osztályának, a 5t. Peter and Paul Sick and Be­neficial Society, Woodmen of the iVorld, Garfield Republican Club ?s Jefferson Democratic Club szervezeteknek. Feleségén, szül. Julia Saraszon, civül gyászolja édesanyja, The­­esa Sylvester, Bethlehem, fia, lohn otthon, leánya, Mrs. Irene Dénes, Eugene (Ore.), két nővó­­e, Miss Julia Sylvester, Bethle­­íem s Mrs. Ethel Koszta, Bridge­­>ort, (Conn.), valamint három inoka. Az oly váratlanul távozott ér­demes közéleti férfiú temetése :sütörtökön délután ment végbe i northamptoni Holy Trinity :emplomból nagy gyászoló kö­­:önség részvételével. Edward Sylvester, emlékét a lehighvölgyi nagyarság meleg, szeretetteljes cegyelettel őrzi meg.----------------ooo---------------­EGY RÉGI STALINISTA LETT A LENGYEL VÖRÖS FÜHRER Az ejhalt lengyelországi bolsi führer, Boleslav Bierut helyébe Eduard Ochab régi sztálinista lett a lengyelországi kommunista párt első titkára. Megválasztá­sánál a Bierut temetésére jött

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom