Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-07-22 / 29. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS ‘Enternd as Second-OUss Matter May 18, 1923, at the Post uff Ice at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. NYELV EBEN MAGYAR — SZELLEMEBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . ............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 29-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 JULIUS 22, 1955 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR EISENHOWER elnök pénte­ken, julius 15-én este indult el repülőgépen a genfi konferenciá­ra. Közvetlenül az indulás előtt országos rádió beszédet mondott többi Közt kijelentve, hogy úgy egyezett meg a kongresszusi ve­zetőkkel, hogy julius 24-én, va­sárnap ismét itthon lesz. — Nyilvánvaló, mondotta az elnök, hogy a rövid idő alatt, ameddig módom van külföldön lenni, nem rendezhetjük azon számos probléma részleteit, ame­lyen ma a világot gyötrik. De természetesen nagyon komoly cél vezet bennünket utunkon. Tár­saimmal megkíséreljük, hogy megváltoztassuk azon szellemet, amely az elmúlt tiz évben jelle­mezte a kormányok közti érint­kezést. , i — Gondolkozzunk egy pilla­natra e célról. Vegyünk sorra né­hányat a problémákból, amelyek most a világot gyötrik. Ilyen a fegyverkezesek kérdése, a terhek, amelyeket a népek viselni kény­szerülnek a fegyverkezések szük­sége miatt. Ilyen a rab államok problémája, amaz egykor büszke népeké, amelyeknek nem enge­dik meg, hogy maguk, szabadon választhassak meg azon kor­mányformát és azon személyeket, amely és akik aialt élni kíván­nak. Ilyen a kettéosztott orszá­gok problémája, népeké, amelye­ket a vérség és rokonság köt egy­be és Amelyeket fegyveres erő­szak oszt két táborba azon céllal, hogy ellenségesen álljanak szem­ben egymással. A fegyverkezési verseny, a rabországok és a kettéosztott or­szágok (Németország, Korea, In­dokina) ügyének ily említése után az elnök, az «gyes országok kormányai ellen kívülről irányí­tott aknamunka megszűnése szük­ségéről beszélt anélkül, hogy megnevezte volna Moszkvát és a nemzetközi kommunizmust. Majd rámutatva a háború utáni kon­ferenciák meddőségére, arra, hogy azok gyakran csak propa­ganda szószéket nyújtottak a kommunistáknak, igy folytatta: — Ha erre emlékezünk, felme­rül a kérdés, iminek megint egy uj konterencia, hol a remény a sikerre'( /\z első válaszom az: Semmit sem akarunk csinálni? 1 étilenül akarunk üldögélni a fegyverkező versengés s novekvé feszültség közben, az elkerülhe­tetlen végre'várva? — Békét akarunk. Nem Ítél­hetjük meg a mai helyzetét anél­kül, hogy elsősorban is tisztábsa jöjjünk azzal, hogy a pesszimiz­mus sohasem nyert meg egy csa­tát, akár békében, akár háború­ban. Aztán meg kell értenünk, hogy az előző konferenciáknál hiányozott egy kellék, — a be­csületes szándék a megbékélésre, megértésre, türelmességre, arra, hogy megpróbáljuk a másik ember álláspontját épp úgy néz­ni, mint a magunkét. Kijelentem, hogy ha meg tudjuk változtatni azt a szellemet, amelyben e kon­ferenciák lefolytak, a legnagyobb lépést tettük meg a béke, a jövő prosperitás és nyugalom felé, amely valaha is megtétetett az emberiség történelmében. Bulganin orosz miniszterelnök ugyanezen napon tett nyilatkoza­tára kijelentette itt az elnök: — Minden szó, amelyet Bul­ganin miniszterelnök ma Moszk­vában mondott, ugyanazon vona­lat követte, mint mostani sza­vaim. ö is a megbékélésről meg­értésről és türelemről beszélt.Azt mondom önöknek és mondom az egész világnak: ha szavai való­ban azt fejezték ki, ami a Kreml urainak szivében és elméjében lakozik, amiként, különbséget té­ve kormány és nép között, nem kételkedünk abban, hogy az orosz népnek és a világ minden népének szivében s elméjében ez érzelmek lakoznak, akkor nem lesz viszály az orosz delegáció és a mienk között ezen a konferen­cián. — Beszélnem kell egy másik dologról is, amely ez ügyben | szintén fontos. A szabad világot Vasfüggöny választja el a kom­munista világtól. A szabad világ országai egy nagy tényezőben közösek, bennünket nem az erő­szak tart össze, hanem ez a nagy tényező: az, hogy ki-ki a maga vallása szerint, agyaránt hisz az isteni erőben, egy legfelsőbb lény ben. Ez, barátaim, nagy erő most a megbékélésre, mert mind­egyik istenhivő vallásban az egyik alap parancsolat, talán más-más szavakkal, de ugyanazt mondja, ami a mi aranyszabá­lyunk: amit nem akarsz magad­nak, ne tedd másnak! — Azt jelenti ez, hogy a sza­bad világ népeinek gondolkodása a jog igazság a kölcsönös önmer­­sexlet és mások iránti méltányos­ság érzésein alapul. És jelenti a békét, mert e fogalmak csak bé­kében érvényesülhetnek. Jelenti, hogy a világ szabad népei gyűlö­lik a háborút és teljes odaadás­sal akarják a békét. — Ez az ország, mint a többi, fegyverben van. Hadi formáció­kat és legmodernebb fegyvereket tartunk fenn. Miért? Mert mu- j száj. Amig az eddigi szellem áll j fenn a világban, nem tehetjük ki jogainkat, kiváltságainkat, ott­honunkat, hitvesünket és gyer­mekeinket a kockázatoknak, amelyeket egy felfegyverzetien ország jelent. De nm kívánunk kétséget fennhagyni aztránt.hogy ez a felfegyverzettség nem az a mód, ahogy mi élni kívánunk, hanem csupán az a forma, amely alatt a jelenlegi körülmények kö­zött élnünk muszáj. Az elnök aztán a konferencia sikerérért való imákra hívta fel Amerika népét és igy fejezte be beszédét: — Megbékélésre hajlók le­szünk, mert országunk nem kí­ván hódítást nem akarja a másét. Türelmesek leszünk, mert ez az ország nem akarja másokra fel­­kényszeriteni a maga életformá­ját. Erősek leszünk szellemi és anyagi erőink tudatában és a jog védelmében. De kinyújtjuk ke- : zünket mindazok felé, akik, be. i csületesen nyúlnak utána és haj-1 iandók számunkra ugyanazon jo­gokat, méltányosságot és szabad | ságot elismerni, amelyeket mi elismerünk számukra. — Dulles külügyminiszter és én az amerikai delegáció többi tagjaival együtt minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy a világ elinduljon egy uj utón, — egy utón amely hosszú és nehéz lehet, de ha híven követjük, egy jobb és különbb életbe fog ve­zetni bennünket. Az elnök e megragadó szavai­hoz, noha nincs hitünk abban hogy a kommunista világuralmi ábrándok ármányos,elvakult meg szállottjainál bármiféle becsületes irányváltozás bekövetkezhet és velük bármiféle becsületes, tartós alku volna köthető, csak azt a forró kivánatunkat fűzhetjük hoz­zá, adja Isten hogy az ő nemes szándékú optimizmusa igazolód­jék a most hétfőn kezdődött, mérhetetlen jelentőségű tárgya­lásokban és azok a nagy ellenté­tek, köztük az európai rabnépek szabadsága teljes helyreállítására vezessenek! A SZENÁTUS múlt hét csü­törtökön egyhangú határozatban fejezte ki reményét, hogy a rab­országok visszanyerik szabadsá­gukat. Ugyanilyen határozatot már előzőleg szintén egyhangú­lag elfogadott a képviselőház is. A N. Y. Times pénteki száma “Az elnök megnyerte a szenátu­si csatát egy enyhe határozatra a csatlósok ügyében" jellegzetes címmel közölte a szenátusi ülés­ről szóló tudósítást. Mint emlé­­keeztes és julius 8-j számunkban szóvátettük, az elnök nagyon óvatos fogalmazást kívánt bár­mely, a kongresszus részéről a raborzágok ügyében hozandó határozatnál és hangoztatta a junius 29-i sajtókonferenciáján, hogy ily állásfoglalásnak nem szabad az oroszok felé kihívó provokáló hangúnak lennie, mert úgymond, a rabországokért nem kívánunk háborút viselni. A szenátusi határozat, amelyet Knowland republikánus szenátusi vezető szövegezett meg és ter­jesztett be, valóban számol az elnök kívánságaival és annyira szelíd, hogy meg sem nevezi a Szovjetet és az egyes európai rabországokat. Kifejezést ad a szenátus azon óhajának, hogy "a népek, amelyek egy idegen zsarnokság jármának vettettek alá, visszanyerjék önrendelkezé­si jogukat egy a béke fenntar­tását szolgáló rendezés kereté­ben", továbbá, hogy "az Atlan­tic Charter fogadalmainak meg­felelően azon önkormányzatuk megválasztásának joga, amely alatt élni akarnak és önkormány­­zatük függetlensége visszaadan­dó”. A kongresszus két házának határozata azt a célt szolgálta, hogy a rabnépeket biztosítsa Amerika rokonszenvéről és a népképviselet támogatását ki­nyilvánítsa Eisenhower elnöknek a rabnépek ügyében Genfben folytatandó tárgyalásai sikere ér­dekében. McCarthy szenátor ezen túl­menő, erőteljesebb hangú javas­latot indítványozott, amely egye­bek között a diplomáciai elisme­résnek a kommunista báb-kor­mányoktól való megvonását sür­gette igen helyesen, de a javas­lat még a bizottságban megre­kedt és nem is jutott el a plénu­­mig. McCarthy ezek után vissza is vonta a javaslatot, sőt a plé­­numban megszavazta Knowland enyhe szövegezésű elleninditvá- | nyát, amelyet Eisenhower elnök előzőleg jóváhagyott. Julius 8-i rovatunkban meg­ütközésünket fejeztük ki afelett, hogy az elnök eleve kijelenti, hogy a rabországok miatt nem fog a végsőkig elmenni és úgy ezt, mint a kongresszus enyhe szövegezésű határozatát nem tartjuk jó ómennek a raborszá­gok ügye genfi tárgyalása szem­pontjából. Bár csalódnánk és Eisenhower Genfben oly kemé­nyen állna a sarkára az ügyük­ben, miként azt tízéves, szenve­dés teljes martiriumukkal és ál­dozatos ellenállásukkal külön is megérdemelnék! * * * KET SZOVJET TILA­LOMFA GENFBEN Clifton Dániel, a N. Y. Times moszkvai tudósitója a lap julius I 7-i számában újólag hangsú­lyozza, hogy a Szovjet makacsul kitart azon álláspontja mellett, mely szerint a rabországok ügyé ről nem tárgyal. Két kérdés van, Írja, amely Szovjet titalomfa a konferencián, noha Eisenhower és Dulles tár­gyalni kívánnak róluk. Az egyik a rabországok ügye, a másik a kommunisták nemzetközi akna­munkája a szabad országokban. Az .utóbbinak tekintetében Moszkva azon a hamis álláspon ■ ton van, hogy miként ő nem avatkozik bele a kapitalista pro­pagandába, úgy Amerika se akarjon gátat vetni a kommunis­ta agitációnak. (A különbség ott van, hogy a kapitalista propa­ganda védekező és szabadság­óvó jellegű, mig a kommunista agitáció célja a világuralom erő­szakos megszerzése.- — ooo lentések hojy a magyarországi kommunista kormány rádió közlése szerint Mindszenty Jó­zsef bíboros hercegprímást “egészségügyi állapotára és korá­ra való tekintettel” kienged­ték fogságából és kolostorban fog ezután élni. Az amerikai rádió ehhez hoz­záteszi a Rómából érkezett hirt, hogy a Vatikán lapja szerint szentszéki körökben örömmel fo­gadták a hírt az eseményről, amelyet a genfi konferenciához időzített propagandának tekinte­nek. Mindszenty bíboros 1948 Ka­rácsony másodnapján került a kommunista bitorlók fogságába azon hamis vád alapján, hogy királypárti, restaurációs ellenfor­­íadalmi szervezkedést folytatott, holott csupán annyi volt igaz, hogy a megszálló oroszok kivo­nulása utánra, a magyar népnek egyáltalán nem kellő kommunis­ta rendszer bukására gondolva arról folytatott tervezgetést, mi­lyen rendszernek kellene követ­keznie, hogy az ország annyi hányattatás, katasztrófa és tragé­dia után a nyugodt, békés fejlő­dés kerékvágásába kerüljön. Semmiféle fegyveres előkészüle­tet nem folytatott és csupán a kommunista rendszer elleni gon­dolkodásáért. melynek számos bátor egyháá beszédben ország­szerte is kifejezést adott, vetet­ték szentségtorő módon börtönbe és tartották ott több, mint hat és fél évig, elzárva őt az ér­te, hitvalló, történelmi hősiessé­géért felekezeti különbség nélkül rajongó magyar néptől. Mi is örülünk, hogy Magyar­­ország nagy mártír bíborosának szenvedései enyhülnek, de egye­tértünk a vatil.áni lap szerkesztő­jével, amikor ;dőzitett propagan­dát, nem pedig megtérési szándé­kot lát a kommunista pribékek e lépésében. Nekik nincs szivük, nem volt, amikor börtönbe hur­colták és hat és fél évig ott' tar­tották és nincs most sem. Éz is csak egyik részlete a mostani bá­­ránybőrbe-bujás taktikájának. — tudjuk s nem lehet feledni a hat és féléves bestiális farkasságukat, az igazi énjüket, annál kevésbbé, mert a jelentések, úgy szólnak, hogy csupán “félbeszakították a hercegprímás büntetését, vagyis például, ha Genfben nem hátrál meg a Nyugat a rabnépek ügyé­ben és általában nem jön létre olyan eredmény amilyent Moszk­va szeretne, újból kényszeríthetik a “félbeszakított” büntetés to­vábbi letöltésére. Egyébként sem jelenti a her­cegprímás szabadsága visszaadá­sát, ha nem helyezik vissza egy­házfejedelmi hivatása teljes gya­korlásába, hanem mint Tito tette Jugoszláviában az azóta bíboros­sá emelt Stepinac horvát érsek­kel aki egy Zágráb melleti kis falu plébániáján van elrekesztve a világtól, internálják egy klas­tromba, további némaságra kény­szerítik. És miért nem bocsájtják ki a börtönből Grősz érseket, aki folytatója volt Mindszenty gon­dolatainak, rendszerváltozás után ra szóló tervezgetéseinek, vala­mint mind a többi ártatlan egy­házi és világi mártírt, akiknek nem volt más bünük, mint hogy követelték azt a nemzeti és em­beri szabadságot, amelyet a Nyugat Yaltában kikötött és amelyet a Szovjet és magyaror­szági ügynökei oly erőszakos, rut csalással elrabolt tőlük? A rab bíboros nem nyerte visz­­sza igazi szabadságát! Úgy neki, mint a többi mártíroknak és ma­gának a mártír nemzetnek vissza kell azt nyernie hiány és mara­dék nélkül és addig nem lehet megállás, nem. lesz. béke sem Genfben, sem egyebütt amig ez elérve nincs! r. o. FOLSOM LETT MRS. HOBBY UTÓDA Eisenhower elnök egy előző bejelentésnek megfelelően,a múlt héten, rendkívüli sajtókonferen­cián közölte, hogy Mrs. Oveta Culp Hobby, egészségügyi és közjóléti miniszternő lemondása augusztus elsejével életbelép. Az elnök Mrs. Hobby jelenlétében sajnálatát fejezte ki a kabinet egyetlen nőtagjának távozása fe­lett. A lemondást Mrs. Hobby a férjének egy texasi lapkiadónak betegségével indokolta, míg má­sok azt hiszik, hogy a Salk féle polio ellenes oltószer elosztása körüli készületlenség és zavar volt Mrs. Hobby minisztersége megrövidülésének igazi oka. Mrs. Tobby utódjául az el­nök Marion B. Folsom, rodheste­­ri (N. Y.) republikánus politi­kust, eddigi pénzügyi helyettes államtitkárt nevezte ki. Folsom annakidején a Social Security megvalósításának egyik tevékeny harcosa volt. MEGKEZDŐDÖTT A GENFI KONFERENCIA Eisenhower hat pontja. — Bulganin nem akar tárgyalni a rabországok ügyéről és a külföldi kommunista aknamunka beszüntetéséről. MÚLT HETI számunkban, — egyedül a szabad magyar sajtó­ban, — “Amiről szó kellene le­gyen Genfben” címmel a követ­kezőket irtuk: “A Vatikán lapja, az Osserva­­tőre Romano” felhívja a világ figyelmét arra, hogy a lengyelor­szági kommunisták 1953 uovem­­berében elhurcolták dr. Stephan Wyszinszki lengyelországi bibo­­íos herceg prímást és azóta nincs hir hollétéről. Annál inkább ke­ringnek híresztelések arról, hogy fogságában rendkívül súlyosan megbetegedett. Mindszenty bíboros immár he­tedik éve szenved hősi mártiriu­­mot a magyarország kommunista pribékek fogságában. Mindszen­ty, Wyszinszki, Grősz és a többi régóta szenvedő egyházi és vilá­gi mártír szabadságának ügye is odavaló volna a genfi konferen­cia tárgyaló asztalára! Szabadsá­guknak visszaadása nélkül, to­vábbi tárgyalásra sem szabadna leülni a moszkvai hóhérokkal, mert ha még ezt sem hajlandók megtenni, ha még e legártatla­nabb rabokat sem hajlandók sza­badon engedni, miként lehessen remélni tőlük egész rabországok szabadságának visszaadását?” Julius 16-án este, amikor e sorokét írjuk, jönnek első je­----------------ooo---------------­Ellentétek Rákosi és Hegedűs között Budapestről kiszivárgott hirek szerint ellentétek állnak fenr. Rákosi Mátyás, a kommunista párt első titkára és Hegedűs An­drás, a csak nemrégiben hivatal­ba lépett uj miniszterelnök kö­tött. Az ellentétek mibenlétéről lines megbízható értesülés és azt liszik, hogy Rákosinak erősebb létvédj e van Mozkvába, mint Hegedűsnek, aki aránylag fiatal :mber és csak néhány éve került ilőtérbe. A párisi sajtó megállapítja, :ogy Hegedűs Rákosi kiválasz­­ottja volt a miniszterelnökségre, nert azt remélte, hogy Hegedűst >araszti származása alkalmassá eszi arra, hogy a kolchozitás te­án tervezett szigorításokat és a érmés beszolgáltatások feleme­­ését könnyebben tudja elfogad­­atni a gazdákkal. Julius elején történt meg a be­­izolgáltatandó termés mennyisé­gnek felemelése. A földmivesek óval kevesebbet adhatnak el zabad piacon, mint azelőtt. A genfi konferencia hétfőn, julius 18-án reggel kezdődött. Az első napon Eisenhower elnök vezette a tárgyalásokat. A négy kormányfő előterdj esztette kí­vánságait. Elsőül Eisenhower be­szélt, nagyjában ugyanazon vo­nalon, mint julius 1 5-én, eluta­zása előtt tartott beszédében. — Hat ponban állította fel követe­léseit. 1. Németország egyesitése sza­bad választásokkal, teljes külpo­litikai szabadsággal. 2. Szabad választások a rab­­országokban. 3. A Vasfüggöny megszünte­tése. 4. A 38 év óta a nemzetek nyugalmát veszélyeztető nemzet­közi kommunista aknamunka le­állítása. 5. A fegyverkézések leszállítá­sa. 6. Az atomerő nemzetközi fel­­használása békés célokra. Utána Eden angol és Faure francia miniszterelnök beszéltek. Eden pártolta a német egyesítés eszméjét és az oroszok megnyug­tatására kölcsönös biztonsági szerződéseket javasolt az egyko­ri locarnoi egyezmény mintájára (támadás eséten a többiek egy­aránt a megtámadottat segítik) és Kelet Németország demilitari­­zálásával. Faure továbbmenően még kölcsönös fegyverkezési el­lenőrzést is javasolt, ami inkább a Szovjet delegációnál, mint az amerikai és angol képviseletnél talált visszhangra. Bulganin orosz miniszterelnök megismételte az előző orosz jegy­zékekben és Molotov »an francis­coi beszédében felállított követe­léseket. Német egyesítésre és vá­lasztásokra csak akkor hajlandó, ha a németek nem mennek együtt a Nyugattal s kilépnek a NATO-ból. A NATO-t és Amerika kül­földi repülőbázisait feloszlatni kí­vánja, az amerikai haderő távoz­zék Európából stb. Nyájaskodó hangon, de annál vakmerőbbén, változatlanul a régi kívánságokat hozta elő, amelyek célja, hogy éket verjen a szövetségesek kö­zé és Amerikát kitúrva Európá­ból, könnyebbé tegye Europa bolsevizálásának lehetőségét. — Tárgyalásokat sürgetett Formosa ügyében és sürgette a kinai kom­munisták felvélelét az Egyesült Nemzetekbe. Kijelentette, hogy a rabországok szabadsága helyre­állításáról nem kiván tárgyalni, úgyszintén a külföldi kommunis­ta aknamunka beszüntetéséről sem. A keddi második napon ideig­lenes napirendet állapítottak meg, amelynek tárgya első he­lyen a német kérdés, aztán sor­rend szerint a nemzetközi bizton­ság ügye, a fegyverkezések le­szállítása és negyedik pontként “a Nyugat és Kelet közti érint­kezés fejlesztésének ügye.” Eisenhower elnök és Zsukov tábornok, orosz hadügyminiszter, akik a második világháborúban együttműködtek a németországi fronton és ezidőből személyes is­meretségben vannak, hétfőn be­szélgetést kezdtek egymással, de Kruscsev, az orosz kommunista párt első titkára mihamar csatla­kozott hozzájuk. Minden delegáció tiz taggal vesz részt az egykori Népszövet­ség palotájában folyó konferen­cián. v\ ♦ -vgyalások naponta a., előtti és délutáni ülésszakon folynak. Adenauer nyugatnémet kan­cellár Svájcban, Genf közelében tartózkodik, hogy szükség esetén egyes kérdésekben gyorsan kon­zultálható legyen.----------------ooo---------------­LETARTÓZTATÁSOK BUDA­PESTEN Budapesten a szokott amerikai kémkedési vád alatt február óta letartóztatásban van dr. Marton Endre, az Associated Press ma­gyarországi tudósítója. Most le­tartóztatták feleségét, dr. Nyilas Ilonát is, aki a United Presst tu­dósította, úgyszintén Balázs Kor­nél és Kaposi Bálint budapesti lakósokat. Valamennyiük ellen nyilvános, látványossági per készül, újabb jeléül annak, hogy a kommunista üldözési módszerek semmiben sem változtak. Peron Ígéri, hogy fel­hagy a diktatúrával Peron argentínai diktátor a múlt héten kijelentette, hogy az eddigi diktatórikus elnyomást megszünteti, helyreállítja a köz­szabadságokat, a demokráciát és ennek jeléül lemondott az általa alapított Peronista Párt elnöksé­géről. Mint mondotta, nemcsak a pártnak, de minden argentínai­nak elnöke kíván lenni, tekintet nélkül arra, egyetértenek-e vele vagy ellenfelei közé tartoznak. Az ellenzék továbbra is bizal­matlan a legutóbb a tengerészet által rendezett puccskísérlet al­kalmával nehéz helyzetbe jutott elnökkel szemben, mégpedig an­nál inkább, mert Peron ugyan­azon beszédében meg is fenye­gette őket, ha nem érnék be azon közszabadságokkal, melyeket ne­kik engedélyezni hajlandó. A katolikus egyház ellen nyolc hónapja folyt hajszában szünet álltbe, de érdemleges közeledés nem történt. Az ellenzék várako­zó álláspontra helyezkedik és úgy látja, ha Peron fog is lazí­tani a diktatúráján az engedmé­nyek csak apránként és lassan fognak bekövetkezni. FELVÉTEL MAGYAR FIUOTTHONBA Genf és a lefegyverkezés A N. Y. Times, amelynek kül­politikai vezércikkei többnyire a State Department álláspontjához állnak közel, azt írja julius 14-i vezércikkében, hogy a fegyver­kezések leszállítása kérdésében nem lehet lényeges eredménye­ket várni Génitől és, véli igen lo­gikusan, a lefegyverkezésnek nincs is még itt az ideje, az csak a fontos ellentétek elintézése után válhat igazán aktuálissá. Ez el­lentétek egyikeként a Vasfüggöny mögötti "kegyetlen diktatórikus uralmat" említi. E “Lefegyverekezés Genfben” cimü vezércikk rámutat, hogy a Szovjet oly súlyos követeléseket állít fel, mint a külföldi ameri­kai repülőbázisok megszüntetése, az amerikai haderő kivonása Európából, a NATO elényészte­­tése stb. és ezzel szemben nem kinál mást, csupán néhány papi­ros “garancia szerződést”, ame­lyeknek gyakorlati értéke fölötte kétes. A cikk nem tartja kielégítőnek azon javaslatokat sem, amelye­ket a Szovjet az atomfegyverek ellenőrzése tekintetében tett. SZT. ISTVÁN ÜNNEPI SZENT­MISE NEW YORKBAN A piarista atyák felvételt hir. detnek Derby-! (N. Y.) magyar fiú otthonukba. Félvételre jelent­kezhetnek magyar származású fiuk 10-től 16. életévig. A fiuk a helybeli amerikai plébániai is­kolába járnak és napi magyar nyelvű oktat-ásban részesülnek az iskolán kívül otthon. Az évi ellátási dij $600, amely egyszer­re, vagy havi $60-os részletek­­bei fizethető. Számos sportlehe­tőség az Erie tavon és a Rend 7 acres parkjában. Érdeklődni lehet: Piarist Fa­thers, P. 0. Bő* 2096, Buffalo 5, N. Y, Az Amerikai Magyar Katoli­kus Liga ezévben augusztus 14-én, vasárnap rendezi a Szent István napi nagy ünnepi szentmi­sét a new yorki Szent Patrick székesegyházban. Az ünnepi szentmisén Francis J. Spellman bíboros érsek fog elnökölni. Msgr. Tanos Árpád clevelandi plébános mondja a magyar-, és Msgr. Szabó János south bendi plébános az angol nyelvű ünnepi szentbeszédet. A magyarság legnagyobb nem­zeti ünnepe alkalmából tartan­dó egyházi ünnepségre sok részt­vevőt várnak nemcsak New Yorkból, de a szomszédos álla­mokból is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom