Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-11-04 / 44. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HONG ÁRIÁN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ..............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS “Entered as Second-Class Matter May 18, 1923, at the Post otfice at Bethlehem, Pa., ander the Act of March 3, 1871P ’. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMEBEN AMEBISAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 44-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 NOVEMBER 4 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR A GENFI KÜLÜGYMINISZ­TERI konferencia október 27-én megkezdődött és úgy a Nyugat, mint a Szovjet beterjesztett egy­­egy javaslatot, amely inkább csak kiindulópontnak, tárgyalási alapnak mondható, de az ellen tétek oly nagyok, hogy áthidalá­sukba vajmi kevés a kilátás. A Nyugat javaslata hallgatóla­gosan tulteszi magát a rabnépek szabadsága ügyén s ha, mint MacMillan angol külügyminiszter jelezte a konferencia előtt, lesz­nek továgbi javaslatai is az oro­szoknak a német militarizmus fel­támadása kérdésében fennálló aggályai eloszlatására, — azok csak még inkább hátrányosak le­hetnek a rabországok ügyére. Így jó lélekkel csak abban re­ménykedhetünk, hogy Genf nem hoz megegyezést és a rabnépek ügye, ha nem is javul, nem is rousszabbodik. Ami persze a rabnépek balsor­sának e sokadik esztendejében fölötte sovány vigasz, de jobb a legrosszabbál, annál, hogy Ame­rika kötelezettséget vállalna a kommunista bitorló kormányok létbiztonságának védelmére, ami­nek veszélye nem teljesen kizárt lehetőségnek látszhatik . . . * * • EISENHOWER elnök azt mondta a genfi krományfői kon­ferencia után, hogy a külügymi­niszteri konferencia a “genfi szel­lem” próbája lesz. Bár mégcsak az elején vagyunk. Molotov orosz külügyminiszter javaslata újólag igazolja azokat, akik csak az oroszok hangnemében látnak változást, de nem céljaikban. Változatlanul a világ bolsevizálá­­sát, nem pedig a Szabadság Bé­kéjét akarják: nem a hideg há­borúnak a bűnök helyrehozatalá­val és a népszabadság nemzetkö­zi biztonsága megalapozásával való megszüntetését, hanem te­kintettel az atomfegyverekre, hi­deg világforradalmat, ami mindig is a céljuk volt Hirosima és Na­gasaki óta, nem zárva ki atom­bomba nélküli helyi háborúk le­hetőségét. (lásd baj keverésüket a Középkeleten és valószínű hát­téri mesterkedéseiket Eszakafri­­kában), de kerülve egy uj világ­háború veszélyét, amelyben a meglevő dús szerzeményeket kellene kockáztatnunk. A nyugati javaslat alapvető hibája, hogy biztonsági szerző­dést kinál fel egy igazságtalan, embertelen erkölcstelen helyzet megrögzitése számára.. Amig a rabnépek nem nyerték vissza sza-1 badságukat, vagyis amig a sza- \ badság rendje helyre állítva] nincs, igazságtalan embertelen és erkölcstelen dolog kölcsönös biz­tonsági szerződésről és a fegy­verkezések leszámításáról tárgyal­ni. Erről csak az összes nagy el­lentétek becsületes megoldása után szabadna szó legyen, amennyiben a Szovjet kommu­nizmus világuralmi törekvései tudatában, egyáltalán gondolni lehet a fegyverkezések jelentős redukciójára. Mint ismételten megírtuk, a Nyugat részéről egyaránt logikai és erkölcsi képtelenség felülről a tetejétől építeni a béke házát. Márpedig a genfi javaslata két­ségtelenül azt a látszatot kelti, hogy ehhez adja oda magát és erkölcsi és politikai kelepcébe­­jutás veszélyével játsszik, hiszen kétségtelen, hogy ami a Szovjet szívós és konok céltudatossága számára jó, a szabad világ szá­mára csak vészt jósló csapda le. hét. Diplomáciai utón aligha old­hatók meg az ellentétek és félő, hogy Allan Dullesnek, az ameri­kai külföldi bizalmas hirszolgálat fejének, Dulles külügyminiszter fivérének van igaza, aki a mosta­ni konferencia második napján úgy nyilatkozott, hogy “a mai bajok nem oldhatók meg, amig a Szovjet fennáll”. * * * MAR A JÚLIUSI kormányfői konferencián is hiba volt abban ipegálUpodni, hogy az európai biztonsági szerződéseket csak a német egyesítéssel együtt lehes­sen tárgyalni, holott nem szaba­dott volna elhanyagolni a rab­országok nem kevésbbé sürgős rendezésre váró ügyét sem. Né­metország háromnegyed részben szabad ország, ellenben Magyar országon és a többi rabországok- I ban talpalattnyi szabad fö’d sin­­' csen. Németország háromnegye­dének szabadon választott parla 1 menti képviselete van, Magyaror­­] szágon és a többi rabországok­­' ban továbbra se legyen egyetlen i szabadon választott, igazi nép­­] képviselő? Nem bírná, ki az er­­! ikölcsi világ nyilvánosságát, ha össznómet választások volnának, a rabc*szágok pedig, továbbra is megmaradnának az egy.istás, ál­­parlamenti, diktatórikus önkény­­uralom keservében, a moszkvai világkommunista imperializmus prédájául! Senkisem vonja kétségbe Né­metország egyesítésének szüksé­gét, mert Németország a közpon­ti fekvésénél és kafnai erő lehe­tőségeinél fogva el nem hanya­golható tényező Europa jövőjé­nek kérdésében, de a rabnépek együttvéve legalább annyi millió lakosságot jelentenek, mint az egész Németország és kétségtele­nül lelkesen támogatnák a Nyu gat felszabadító erőfeszítéseit. Molotov még az előbb emlí­tett, helytelen júliusi megállapo­dást sem tartotta be, miként azt Dulles a szombati konferencián joggal vetette szemére, mert je­lenleg tudni sem akar német egyesítésről, hanem két Német­országgal akarja megkötni az ál­talános európai biztonsági szer-' ződést ötven évre, Adenauer Nyugat-Németországával és Ul­bricht nagyrészt már bolsevizált Szovjet zónái “demokratikus ’ köztársaságával. A Szovjet propagandája a negyvenes évek vége óta bolon­­ditja a német népet azzal, hogy akarja az egyesítést. Voltak, akik elhitték, hogy hajlandó vol­na lemondani a zónájáról az egyesítés kedvéért, amely pedig kétségtelenül polgári többségű parlamentre vezetne. Sohasem hittünk ez agitációja őszinteségé­ben és most Molotov Genfben nyíltan kirukkolt azzal, hogy olyan össznémetországot akar, amely átvenné a Szovjet zónában bevezetett kommunista újításo­kat, biztosítaná és állandósítaná kiterjesztésüket Nyugat-Németor- j szágra is. Ennek garanciája nélkül szóba J sem akar állni a német egyesítés- j ről, hanem, egy kacsintással a franciák felé, a mai helyzet fenn­tartását akarja nem kevesebb, mint ötven évre, ha csak Nyugat Németország nem hajlandó vö rössé lenni. Hetek előtt megirtuk, hogy a német egyesülés ára Moszkvánál egy vörös Németország és Molo­tov mostani beszéde és javaslata csak bebizonyította, hogy semmi értelme nincs a német kérdést a többi nagy európai ellentéttől különválasztva tárgyalni. Feles- j leges, hogy a Nyugat magára ve.1 gye a rabnépek ügye elmeilőzésé­­nek ódiumát, amikor a Szovjet­nek a német kérdésben is csak újabb terjeszkedés, egész Német-! országnak bel- és külpolitikai megkaparintása a célja! Változatlanul valljuk, hogy az európai ellentétek csak együtte­sen oldhatók meg vagy legalább is nem úgy, hogy a rabnépek ügyét bizonytalan hosszú időre szögre akasztják. Erkölcstelenség a jogfosztást biztonsági szerződé­sekkel állandósítani, biztosítani, körülbástyázni,azt mindenekelőtt meg kell szüntetni! A NYUGATI JAVASLAT fo­kozatosan akarja megvalósítani a német egyesülést, együtt a biz­tonsági szerződéssel. Német egyesülés nélkül nem hajlandó biztonsági szerződésre és csak akkor érvényes a biztonsági egyezség, ha Németország az egyesítés után úgy dönt, hogy megmarad a Ü^ÁTO és a Nyuga­ti Védelmi Union tagjául. A Nyugat tehát csak akkor nyuj­­tána segitséget Oroszországnak 1 egy fegyveres német támad-s el­len, ha Németország, dacára an­nak, hogy a NATO tagja, meg­támadná Oroszországot. A Szovjet önmagától sohasem fogja visszaadni a rabországok szabadságát, de még csak a má­sodik világháború ut'n elszakí­tott német területekét sem, me­lyekre nézve Adenauer kancellár kijelentette, hogy azok elszakitá­­sát sohasem fogják elismerni. (Részben Amerika sem ismeri el, mert szerinte azok lengyel meg­szállása csak ideiglenesen, a há­ború hátralevő idejére történt és végleges hovatartozásukat egy össznémet békekonferencia lesz hivatva eldönteni, amivel szem­ben a Szovjet e területeket vég leg csatlós lengyel területnek te­kinti). Így tehát nagyon furcsa aján­latnak kell tekintsék a nyugati javaslatot azok, akik a raborszá­gok szabadsága esetleges fegy­veres visszaszerzésében a saját elszakított területeit is visszasze­rezni kivánó Németországnak nagy szerepet szánnak. . . Igaz, hogy Adenauer -nyugatnémet kencellár ismételten kijelentette, hogy e területeket békés utón akarják visszakapni, de minden ki tudja, hogy ily kijelentéseknek csak időleges jelentőséget kell tulajdonítani “az elsőbb célok előbb jönnek” taktika értel­mében, amely előbb német had sereget akar látni és aztán a cé­lokra sort keríteni, amelyek megvalósítására ez a cél szolgál­jon. A nyugati ajánlat hallgatója gosan elismeri az Odera-Neissa vonalat, a lengyel-német határt, amelyet eddig Amerika vonako dott elismerni, sót mitöbb kés/ segitséget nyújtani a Szovjetnek, illetve csatlósának, Lengyelor szágnak, amely a szerződést szintén aláírná, ha a németek megpróbálnának valamit fegy veresen visszaszerezni az elveti területekből. (Breslau, Stettin nagyvárosok, Kelet-Szilézia, nem > is szólva Königsberg ősnémet ] városról és körzetéről, amely orosz hódítást a Nyugat is elis­merte.) Megvalljuk, mi mindig úgy képzeltük, hogy ha fegyveres konfliktusra kerülne a sor Né­metország és a Szovjet között, a Nyugat nem a Szovjet, hanem Németország (és az eltiprott rabnépek) oldalán lesz és kissé zavartan állunk szemben olyan nyugati lépéssel, amely egyszerre az ellenkezőjének helyességéről akar meggyőzni bennünket. . . Avagy Amerika maga is “az első célok előbb jönnek", tak­tika jegyében dolgozik és a né­met hadsereg feláliitása a leg­sürgősebb, a többit majd meg­látjuk azután? FÉLIG DEMILITARIZALT ZÓNÁT is javasol a Nyugat aján­lata, hogy még jobban megnyug­­tassa a Szovjetet. Ez abból állna, hogy mindegyik fél, úgy a Szov­jetblokk, mint a NATO az Ode­­ra-Neisse határtól nyugatra és keletre mintegy 150 angol mér­föld (225 km.) mélységig radar megfigyelő hálózatot létesíthet ellenséges, rajtütő légi támadás veszélyével szemben és e célra katonai egységeket is tarthat a másik ország területén. Ez a buf­fer (ütköző) zóna mélyen bele­nyúlna Lengyelország és Cseh­szlovákia területébe. Csehszlová­kiában Prága közelében érné, el határát. Ily nagy területre állitőlag azért van szükség, mert a radar hálózat csak igy volna tényleg hatásos védelem meglepő táma­dás ellen. A buffer területeken az idegen csapatokat állandó vendégül látó ország csak kisebb katonai erőt tarthatna. Nincsen tehát szó semlegesités­­ről és legkevésbbé a rabországok semlegesítéséről beszél a nyugati ajánlat. Ellenkezőleg a nyugati szövetségeseken kívül a Szovjet és rabországíi is aláírhatják a szerződéseket. A nyugati szövetségesek egy­előre nyitva fagyták a kérdést, — Írják az anerikai világlapok, — mely Vasfüggönyorsz gok Ír­ják alá a szerződést, de miniszte­reik azon az állásponton vannak, hogy Lengyelországnak és Cseh­szlovákiának feltétlenül alá kell irniok mert tevőleges részesei lennének a szerződésnek. Mind­két országban csatlóskormányok vannak hatalmon és ha ők Írják alá a szerződést, egyértelmű az­zal, hogy a Nyugat újólag tudo­másul veszi at ez országokban fennálló Szovjet uralmat és kom­munista diktatúrát. Tény, hogy úgy Lengyelorslág, mint Csrh Szlovákia ennek dacára tagjai az Egyesült Nemzeteknek, de ha c sorsdöntő üg/ben a Nyugat újból elfogadná őket, mint jogos kormányokat, a Nyugatban való újabb csalódást jelentene a két íabország népének, de a többiek­nek is. . . Nem kétséges* hogy a Szovjet azt javasolná, hogy magyarorszá­gi romániai és a többi raborszá­gi csatlósai is iriák alá a szerző­dést, amely az újabb e ismerésen kívül nyugati védelmet is jelen­tene számukra német támadás esetén. Mi a különbség ez eset ben e terv között, amely nagy­részt Eden angol miniszterelnök javaslatai alapján készült és a washingtoni terv között, amely állítólag még tartalékban van a további tárgyaláiok folyamára, és amely kimondottan garantál­ná Lengyelorszá;,, Csehs dovákia, Magyarország, Romania és Bul­gária biztonságát, értve ezalatt a kommunista ciatloskormányok rendszerét? Még szerencse, hogy Molo­tov sietett kijelenteni, hogy a javaslat elfogadhatatlannak lát­szik számukra. :rt meghagyná a NATO-t és Amerika külföldi atom repülőbázisait, valamirt Németország tagja maradna a NATO-nak és Nyugati Védelmi Unionnak. . . Molotov önmagá­ról tudja, hogy lehet a szerződé­seket be nem tartani is és befeje­zett tényeket követel a német fegyvertelenség, a NATO és az atombázisok feloszlatása ügyé­ben. Alapjában nagyon naivak ezek a csalafinta, ármányos moszkva: Central Komité bölcsek, nem ktí vesebbet követelnek, mint hogy Ny-Europa tegye magát egészen védtelenné, mig ők továbbra is hatalmukban tartanák a rabor­szágokat. Dulles álláspontja fö­lötte érthető, amikor szombaton azt válaszolta, hogy amit a Szov­jet kíván veszedelmes a nyugati szabad világra és nagy csalódást jelent a békét áhitó népekre. De (Folytatás a 6-ik oldalon) ----------------ooo-----------------­A Magyar Demokrata Kör politikai “Rally”-t és vacsorát tart Kedden, nov. 8-án van az őszi városi és megyei általános választási nap Kedden, november 8-án fog­nak végbemenni az őszi nagy vá­lasztások, amelyekben minden szavazó polgárnak kötelessége részt venni. Alkotmányos jogaink gyakorlása legfontosabb teendő ink egyike és azt elmulasztani semmi körülmények között sem szabad. A mi részünkről csak azt hang, súlyozhatjuk, hogy városi és me­gyei életünk biztonsága függ attól, hogy a polgárság hűséges sáfárokat válasszon meg a köz élet vezetésére, akik eddig is be bizonyitották, hogy lelkükön vi selik az összesség érdekeit. Ezé két illeti a közbizalom, mert hosszú éves munkájukkal tanúsá­got tettek rátermettségükről. A szavazás különösen fontos idegenszületésü polgárok részé ről, mert ezzel csak azt dokumen táljuk, hogy hűséges polgáraivá váltunk fogadott hazánknak és síkra tudunk szállni azokért az érdekekért, melyek minden ame­rikai polgárt egyformán megillet­nek. Minden körülmények között menjünk a szavazó urnákhoz kedden, november 8-án és telje­sítsük alkotmányos kötelességün­ket, ami egyben fokmérője is an­nak, hogy városunk és megyénk ügykezelésének irányításában ki­vesszük részünket. Ne feledjük el tehát ezt a nagyon fontos dá­tumot: november 8-át, a jövő kedd napjátl-ooo-SZENÁTUSI BIZOTTSÁG FOG­LALKOZIK A SZÖVETSÉGI ÁRVIZBIZTOSITÁS TERVÉVEL A Magyar Demokrata Politi­kai Kör vasárnap, nov. hó 6-án “Rally”-val egybekötött csirke­vacsorát rendez a Magyar Ház­ban. Remek vacsora kerül fel­szolgálásra és mindenki kitünően fog szórakozni a kedélyes han­gulatos magyar összejövetelen, amelyre a Kör vezetősége ezúton is tisztelettel meghivja a nagyér­demű magyarságot. A muzsikát Tóth János kitű­nő zenekara fogja szolgáltatni Részvételi jegy $2.00. A rende­zőség minden előkészületet meg­tesz, hogy a közönség jól mulas­son s a vezetőség szeretettel el-1 várja a magyarságot. A vacsora pontosan este 6 órakor kezdődik s kérjük a nagy­érdemű közönség pontos megje­lenését. A politikai "Rally"-n és va­csorán jelen lesznek a városi és megyei jelöltek. A mi részünkről csak azt hangsúlyozhatjuk, hogy városi és megyei életünk bizton­sága függ attól, hogy a polgárság hűséges sáfárokat vá'asszon meg a közélet vezetésére, s azért is­mételten kérjük magyarszárma­­zásu polgártáasainkat, hogy mi­nél nagyobb számban jelenjenek meg ezen a nagyszabású politikai ”Rally"-n és vacsorán. Jöjjön el ön U! A szenátus bankbizoijsága Herbert H. Lehman new yorki szenátor vezetése alatt hétfőn kihallgatásokat kezdett az északkeleti államokban előfor­dult árvíz katasztrófák kapcsán. Lehman szenátor javasolja, hogy jövőbeni árvizek esetére a kon­gresszus a magánosok kártalaní­tására szövetségi árvíz kártalaní­tási törvényt hozzon. A kihallga­tások célja az, hogy megállapít­sák, miként lehetne legpraktiku­sabban megvalósítani a szövetsé­gi árvizsegélyt. Az első kihallgatandók között van Harriman new yorki kor­mányzó és a kárszenvedett álla­mok számos köztisztviselője, va­­lamint a különböző minisztériu­mok, illetékes közhivatalok és biztosítási társaságok több szak­értője. A bizottság Washing­tonon kívül New Yorkban, Pro­­videnceben, Bostonban és Hart­­fordon fog kihallgatásokat tar­tani. Régi hiányt pótolna, ha meg­valósulna a magánosok szövet­ségi árvizsegélye. De a legutolsó árvízkatasztrófák arra is sürge. tőén figyelmeztetnek, hogy az északkeleti államokban az ársza­bályozási munkálatok végrehaj­tásának nem szabadna további haladékot szenvedni. Pennsylva­nia keleti része is nagy károkat szenvedett és folyóink árszabá­lyozása egyike a legfontosabb és legsürgősebb feladatoknak. A “vasfüggöny lebontása’" a genfi konferencián LEHET MÁR SZABADON UTAZNI MAGYARORSZÁGRA, _ DE KI VÁLLALNÁ A VESZÉLYEKET ? Dulles külügyminiszter hétfőn bejelentette a genfi konferencián, hogy az Egyesült Államok azon­nali hatállyal megszüntette azt a rendelkezést, hogy amerikai ál­lampolgárok útlevele nem érvé nyes a Szovjetbe, Magyarország­ra, Lengyelországba, Csehszlová­kiába és Romániába. Hasonló intézkedést vár a Szovjet részé­ről is és 17 pontból álló javas­latot terjesztett elő “a Vasfüg­göny lebontására." A 1 7 pont közül politikailag legkényesebb az, amely könnyí­téseket ajánl fel a Nyugat és a Szovjetblokk közti kereskedelmi kapcsolatok növelésére, kivéve hadianyagok szállítását. MacMil­lan angol és Pinay francia kül­ügyminiszter a felszólálasaikban különösen ezt a pontot pártfo­golták melegen. Amerikában tudvalévőén so­kan tágabb értelemben hadi­anyag szállításnak tekintenek minden szállítást, ami a Szovjet kommunista rendszerének fenn­tartását elősegitheti, igy az élel­miszerek szállítását is és nem hívei a Szovjettel való kereske­désnek, kivált amíg országrablá­sait és egyéb erőszakos akcióit jóvá nem tette. A többi pont a közlekedés és hirszolgálat szabadsága filmek és hivatalos kiadványok terjesztése stb. kölcsönös megkönnyítését célozza s a turisztika érdekében a rubel mesterségesen alacsonyra tartott árfolyama kiigazítását kí­vánja. (A hivatalos árfolyam szerint egy dollár csak négy ru­bel, míg a valóságban legalább húsz rubel értékű. Ugyanez áll a dollár és a magyar forint vi­szonyára is.) Molotov is beterjesztett egy ja­vaslatot, amely nem megy annyira részletekbe, mint Dullesé és nem nyilatkozik arról, hogy a Szovjet és rabországai hajlandók lesznek e a jövőben külföldre engedni azon állampolgáraikat, akik nem kívánnak kommuniz­mus alatt élni s akik most csak életveszélyes aknamezőkön át menekülhetnek ki, sem pedig, hogy hajlandók e vízumot adni a beutazni kívánóknak? Ezt ke­vésbbé fontosnak tartjuk, mint az előbbit, mert senkinek sem ajánljuk, hogy a Szovjetet vagy rabországait meglátogassa, hi­szen azokban ma sincs jogrend, személyi és tulajdoni biztonság! Időszerűtlennek kell monda-' nunk Dulles útlevél korlátozás MI LESZ, HA A BETEG ADE NAUER VISSZAVONUL ?-ooo-DULLES DIKTÁTOROKHOZ MEGY VIZITBE Dulles külügyminiszter a genfi konferencia hétvégi szünetében Bécsbe utazik, hogy résztvegyen a bécsi háborúban lebombázott és azóta újjáépített híres opera­ház ünnepi megnyitásán. Bécsből egy napra Tito jugoszláv diktá­torhoz utazik Brioni szigetére, akivel az Egyesült Államok és Jugoszlávia közti viszony kér­déseiről fog tárgyalni, tekintet­tel a Tito és Moszkva között tör­tént kibékülésről. Többi közt a jugoszláv- görög- török védelmi szövetség kérdéséről lesz szó, amely hátrányt szenvedett Tito és Moszkva kibékülésével. Kedden, november 1 -én Dulles levett egy napot Genfben és Spanyolországba utazott, hogy rövid látogatást tegyen Franco tábornok, ellenkező előjelű dik­tátornál. Moszkvának, úgy látszik nem sokáig lesz szüksége azon, a genfi konferencián is kifejezésre jutó taktikájára hogy ki akarja várni a 80-ik évében lévő Ade­nauer nyugatnémet kancellárnak a politikai szintéről való vissza­vonulását. Berlini jelentés sze­rint a kancellár tüdőbetegsége olyan természetű, hogy legjobb esetben csak januárban térhet vissza hivatalába. A kormány egyelőre Adenauer nélkül is működik, mindegyik miniszter ellátja hatásköre fo­lyó ügyet, de a német kérdésben a nemzetközi politikában fennál­ló nehéz helyzet miatt helyettes­re volna szükség. Brentano kül­ügyminiszter Genfbe utazik, hogy a nyugati külügyminiszte­rekkel értekezzék a konferencián tárgyalás alatt lévő német ügy­ben. Adenauer utódjául Brentanot, Schaeffer pénzügyminisztert vagy Blücher alkancellárt kombinál­ják, ha egészsége nem állna helyre. Mindhárman a keresztény demokrata párthoz tartoznak. Nyugat Németországban egyes körök attól tartanak, hogy nincs oly utód, aki Adenauerhez ha­sonlóan uralni tudná úgy a bel mint a külpolitikai helyzetet és újra zavaros idők jönnek a német politikát*?!, megszüntető rendelkezéseit, mert Amerika politikusai, sajtója é9 nem utolsósorban a sok milliós költséggel fenntartott Voice of Amejica és Free Europe rádiók eddig azt hangoztatták, hogy a Szovjetben és rabországaiban teljesen megbízhatatlan, önké­nyes közviszonyok vannak, most pedig Dulles bizonyitványt állít ki az ellenkezőjéről azzal, hogy nincsenek aggályai oly amerikai állampolgárok biztonsága iránt, akik ez országokat felkeresik. Mi változott ez országokban? Lé­nyegében semmi! Amig nem áll helyre a népakarati többség sza­bad érvényesülése és minden em­beri jog, a magunk ügyét gyen­­gitjük, cáfoljuk önmagunkkal jövünk ellentétbe ily rendelke­zésekkel! A Vasfüggönyt lebon­tani csak a közszabadságok tel­jes helyreállitása, a polgári jog­rend és polgári demokrácia visz­­szaállitása utján lehet! Sajnos er­ről senkisem beszélt eddig a kon­ferencián.. . Tilos! Molotov bá­csi nem szereti! Pedig enélkül ismét csak erő­södik a látszat, hogy Amerika belenyugszik a rabországok mai balsorsába, — ami nem buzdí­tás a rabnépek eljentálló kitartá­sa számára! A “genfi szellem” és fegyverek Egyptomnak. Genfben volt Sharett israeli külügyminiszter is, hogy Moloto­­vot felkérje a Csehszlovákiából Egyptomnak menő hadi szállítá­sok beszüntetésére, mert a Szov­jet ezzel uj háború tüzét éleszti az arab államok és Israel közötti rendkívül feszült helyzetben. Molotov azt válaszolta, hogy eb­be nem szólhat bele, mert néze­te szerint közönséges kiviteli ke­reskedelmi ügyletről van szó Csehszlovákia és Egyptom kö­zött. Sharett járt Dullesnél is, aki kérte közölje vele azon fegyve­rek jegyzékét, melyekre Israelnek szüksége van, de hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy Amerika azokat szállítani is fog­ja. Félő ugyanis, ha Amerika fegyvereket ad Israelnek, a Szov­jet fokozni fogja a cseh csatlósok fegyverszállításait Egyptom szá­mára. A múlt héten újabb összeüt­közések voltak az Egyptom és Israel közti határon, több halot­tal. MARGARET NEM MEGY PÉTERHEZ A Margaret angol hercegnő és Péter Townsend repülő kapitány közötti szerelmi regény hétfőn uj fordulatot vett. A hercegnő nyi­latkozatot adott ki, amelyben közli, hogy nem megy férjhez Townsendhez, mert tiszteletbtn tartja a kresztény házasság fel­­bonthatatlanságát és a birodalom iránti kötelességeit. Mint ismeretes Margaret és Townsend között 15 év korkü­lönbség van és Townsend elvált ember két gyermekkel. Volt fe­lesége jelenleg John László né­hai László Fülöp hires magyar festő, az angol királyok és fő­urak arcképfestője fiának a fele­sége. A válás az asszony hibájá­ból történt. Margaret hangsúlyozza nyilat­kozatában, hogy elhatározását önként hozta meg.-ooo-EGY BILLIÓ A GENERAL MOTORS IDEI NYERESÉGE A General Motors a m-ult hé­ten nyilvánosságra hozta, hogy az év első kilenc hónapjában az adók levonása utáni tiszta nye. resége $912,887,537 volt és a nyereség az év végére biztosan meg fogja haladni az egy billió dollárt. Eddig egyetlen vállalat sem érte el az egy billió tiszta nyere­séget egy esztendő alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom