Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-10-14 / 41. szám

________________________________ __________________________________________________________ ________ ß ■

■ Th€ FlPHPl ff Ml f ffn 4 r\ am* <*9*4 *

Only Hungarian news- BJF Bg ■ fl Lj ftJ |1/| fl W---fl ■ fl^# IW ■ MM fl Hungarian Churches

paper in Lehigh Valley. |J I ” I I I I . I ' _ | -I flf I 1 BJ I R

/* % ■ 4fl W and Societies of Beth-A magyarság érdekeit Am* AmA A A 1U

A

J1 A Mm* A ¥ AA A A A A A A 11^ lehem and Vicinity,

szolga* független tár- ^IEKÍCAN “ spmiT “ «"»aruk in language ßETHLEHEM HUNGARIAN NEWS NYELVÉBEN MA°YAB “ Jz egyeüen magyar uj_

sadalmi hetilap. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Euter*id as Second-Class Matter May 18, 1923, .at the Post PUBLISHED EVERY FRIDAY ««gr a J^e}Liy]L Völgyében

___________________________________ Előfizetési dij egy évre...................................$4.00 -tí'ce at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. Subscription one year . ...................................$4.00

Vol. XXXIII, Évfolyam,41-ik szám 1 BETHLEHEM, PA., 1955 OKTÓBER 14 Egyes száma ára 8 cent

ri, hogy főgondjuk az volt, hogy mindegyik győztes fél, persze elsősorban az orosz, tartsa be a német megszállási zónák felosztásál.

Azt írja: “Politikailag szerettük volna annyira keletre kiterjeszteni vonalunkat, amennyire csak lehet, de valójában már ki voltunk rekesztve azokból az országokból, amelyeket az oroszok elfoglaltak.”

Ez igazolja régi gyanúnkat, hogy a német négyes zóna beosztás volt csak fontos Yaltában és elhanyagolták, “ellazsálták“ Magyarország és a többi kisország ügyét. Kis országnak, “vidéki országnak” lenni legtöbbször igen tragikus. . .

Aztán igy folytatja Truman: Már volt az eset Németországgal ahol előzőleg speciális megszállási zónákban történt megegyezés, amely zónákba úgy az ameri kaiaknak és angoloknak, mint az oroszoknak vissza kellett vonni csapataikat, bárhol álltak is. Az orosz katonai parancsnokok, épp úgy mint a mieink, szigorúan tartották magukat e hivatalosan megállapított zónabeosztás kötelezettségéhez”.

Ez újabb cáfolata annak, a könnyen hivők félrevezetésére szánt propagandának, hogy Horthy fegyverszüneti nyilatkozata után azért volt szükség további, magyar ellenállásra, kivérzésre és pusztulásra, hogy az oroszok ne tudjanak eljutni az Atlanti Óceánig. Az oroszok tudták, hogy Amerikának és Angliának együtt több mint hétmr'iós hadserege áll Europa nyugatán, de azonkívül is annyit kaptak Yaltában, hogy azt nem lett volna érdemes kockáztatni. Bárcsak továbbmentek volna Nyugatra, mint amenynyire megegyezés történt, leg alább az amerikai hadsereg nem sietett volna haza, hanem rendet csinált volna Európában, amit akkoriban e sorok írója annyira sürgetett a Katolikus Magyarok Vasárnapjába irt cikkeiben.

* * *

TRUMAN, mint tüzértiszt résztvett az első világháborúban és a másodiknak "feltétlen kaputulációs” (unconditional surrender) feltétele felállítását arra vezeti vissza, hogy az első után bebeszélték a német népnek, hogy frontmögötti árulók ' tőrfödésse” buktatta el, nem pedig katonai /ereség kényszeritette kapitulá:ióra Németországot és — Írja rruman, — ” ez volt az egyik főtrükk, amellyel Hitler hatalomba jutott". Hogy ily dolog ne Fordulhasson elő ismét, ezért követelték az unconditional surrendert. “A szövetségesek, Írja, biztsak akartak lenni afelől, ezúttal lines lehetőség, hogy a németekben kétely éljen aziránt, hogy töcéletes katonai vereséget szenvedtek”. Megjegyzi azonban, íogy ez elméletet nem sokra becsüli, mert “a nemzeti büszkeség :uléli a katonai vereséget és önnagát csapja be, aki mást hisz."

Truman szerint a központi latalmak (Németország és az Dsztrák Magyar Monarchia) “a lyugati hatalmak egyre növekvő ulereje” miatt vesztették el az slső világháborút. Ez kétségtelenül igaz is, de kár,hogy Truman lem fejti ki közelebbről az okotat. A központi hatalmak Verdun váránál nem tudtak előbbreutni, a hosszú ostrom egyik kudarcot a másik után hozta, a várvédelem Petain tábornok paancsnoksága alatt megtörhetetennek látszott. De ennél is sokcal nyomosabb ok volt Amerikálak 1917 április 1 -én a háborúié történt belépése, ami valóban i nyugati szövetségesek “egyre lövekvő túlerejét” jelentette sőt :1 is döntötte a háború sorsát.

A bulgároknak, akik a törökökkel együtt a központi hátainak szövetségesei voltak, 1918 zeptember vegén a háborúból örtént kiugrása csak alkalom volt arra, hogy a központi hátainak kilépjenek az Amerika fel^adakozásával számukra remény elenng vált, mondhatni megzá-TRUMAN EMLÉKIRATAI

szeptember 26-ika óta folytatólag jelennek meg a N. Y. Times hasábjain és eddig nemigen tartalmaztak izga’mas uj intimitásokat elnöksége kezdő idejéből. Könnyed, mondhatni népies hangnemben vannak Írva, érdekesen és ü-gyesen, de kissé szárazon. Nem érezni belőlük, hogy valami rendkívüli, nagy történelmi egyéniség megszóla ásai, de józan egyszerűség tükröződik minden sorukban. Talán a további folytatások fognak uj, jelentős részleteket napvilágra hozni. — Mindenesetre mindenkinek ajánlhatjuk az elolvasásukat. Sokan a haladó élet forgatagában már nagyrészt elfeledték azokat a nagy és tragikus időket és kétségtelen, hogy kevés ember lehet érdekesebb kalauza visszaemlékezésünknek, mint a missourid szenátor, aki, 1944-ben anélkül, hogy kereste volna a megtiszteltetést James Byrnes alelnöki ambíciói dacára, Roosevelt kívánságára a U. S. alelnöke lett, hogy alig félév múlva, 1945 április 1 3-án máról holnapra magára vegye egy háborús elnökség súlyos felelősségeit.

Truman maga jelzi, hogy ez váratlanul érte és időbe telt, amig belejött. Sajnos közben sok minden történt és nem történt, ami végzetes kihatású volt... A történelem Ítélete fogja megállapítani, mennyiben terheli felelősség a beteg voltára gondolni sem akaró Roosevelttől az esetleges szerepére elő nem készitett utódot a fejleményekért.

Biztos azonban, ho;y a görög kommunista felkelés elleni és koreai akciói és a Marshall terv nagy érdemek és elnöksége későbbi éveiben sokat tett a kommunista világveszedelem ellen. De 1945 junius 21-én nagy csalódást okozott deklarációjával, amelyben meghirdette, hogy a legyőzőitekre nem vonatkoznak az Atlantic Charter Ígéretei, holott azoknak az adta meg az erkölcsi értéket, hogy azt Ígérték, a legyőzöttekre is vonatkozni fognak. . .

Amerikának akkor még egyedül volt atombombája, a világtörténelem legnagyobb monopóliumával rendelkezett, de Truman eltűrte a Vasfüggöny országok elleni szerződésszegő erőszakot és nem volt benne elég történelmi látókör és nagyság, , hogy felismerte volna a kinai polgárháború hatalmas világpolitikai jelentőségét és teljes erővel fellépett volna a kinai kommunisták győzelme megakadályozására.

Nem született világvezetői szerepre, hanem az amerikai politika sajátosságainál fogva bele- i csöppent e szerepbe. — Biztos, I hogy Byrnes sem lett volna különbb külpolitikus, ha őt! választják meg alelnöknek s ! Wallace, az előző alelnök, ha újból jelölik, még kevésbbé, hiszen Wallace a kinai kommunisták uralomra jutása után is belenyugvással Ítélte meg a kinai helyzetet.

Truman, mint elnök nem volt nagy ember, de mint kis ember egyike volt a legkülönbbeknek, legnagyobbaknak. Várjuk azokat a fejezeteket, amelyek a mulasztásokat megértetni próbálják.

* * ♦

EGYIK ILYEN mulasztás az volt, hogy Magyarország számára nem biztosítottak négyes megszállást, hanem egyoldalú orosz megszállásnak szolgáltatták ki noha minden yaltai papiros dacára tudni lehetett, hogy ahová az orosz egymaga teszi be a lábát, ott urnák érzi magát és a maga kommunista rendszerét fogja felerőszakolni. Igaz, Yalta Truman elnöksége előtt volt, de Potsdamban már Truman erősítette meg a yaltai “megegyezést” és nem korrigálták az egyoldalú orosz megszállás nyilvánvaló végzetes hibáját. Truman minderről mitsem mond az idevágó fejezetben, amely a német kapitulációt tárgyalta. Nyíltan elismer

pult háborúból. Nem tőrőfés történt, hanem mérhetetlen ostobaság, reparálhatatían bakklovés magával a hadüzenet mcgtételéj vei, azzal, hogy a központi hatalmak hagyták magukat a Kárpátokon belül kerülni áhitó orosz külpolitikától beugratni a Prin cip-merénylettel, holott biztos volt, hogy Oroszország Szerbia segítségére megy és bejön a háborúba Anglia és Franciaország is. Ennél C3ak az volt biztosabb, hogy ha a háború sokáig elhúzódik, Amerika beavatkozik az angolok oldalán.

Angol és amerikai történettudósok szerint Vilmos császár és a porosz vezérkari veztők voltak, azok, akik kevély elbizakodottságukban nem számoltak Amerikával. Az ő balga hetykeségük inditotta el a világkatasztrófát, amely odáig vezetett, ahol ma vagyunk.

(Az osztrák kormánynak kevés része volt benne, sokkai gyengébb emberekből állott, semmint szembe mertek volna szállni a Kaiser és a porosz vezérkar gőzfejüségével. A Monarchia egyetlen kemény akaraterejü embere, Tisza István miniszterelnök pedig nem állt eléggé a sarkára, holott tudta, hogy Magyarország semmit sem nyerhet, de mindent elveszíthet. Energiájának javát kiadta a demokratikus választójog elleni harc1 an, amelynek révén az ipari és földmunkásság parlamenti iskolázottsághoz jutott volna és a régóta mesterségesen hátráltatott jogos kívánságaik parlamentáris utón haladhattak volna egy békés megoldás felé . . . Oh, ha Tisza csak félannyi erélyt, cselekvő dacot mutatott volna a hadüzenet előtti végzetes napokban a háború ellen, mint amennyit belpolitikailag fordított a nyomorgó jogtalanok elleni “osztály önvédelemre” !)

* * *

A MÚLTAT ILLETŐEN helyesen látja Truman, hogy a nemzeti büszkeség idővel elfelejteti a katonai vereséget, de ma az atomkorszakban élünk és a nukleáris fegyverek kiküszöbölése kérdésének hosszú időre várható rendezetlensége szárnyát szegheti a legnagyobb nemzeti büszkeségnek és revánsvágynak is. Vilmos császár előbb az 1914- es hadüzenettel, másodszor Leninnek és társainak Oroszországba való csempészésével megásta a régi Europa sirját s ki tudja, lesz e abból feltámadás, anélkül, hogy az unconditional surrender politikáját tűznénk ki egy, majdan a Szovjettel a nukleáris fegyverek .kiküszöbölésével történő leszámolás győzelmi feltételéül, miként helyes volt kitűzni a másik, a hitleri totalitárius bestializmussal szemben is?

Ez más, több mint a nemzeti ' büszkeség és önző revánsvágy, sőt nagyobb ügy az angolok és I franciák “sacro egoismojánál” is, ' amely rövidlátóan már “leírta" az európai rabországokat is. Ez az egész emberiség ügye és ehhez a szabad világ minden országa szabadságvágyának nagy ' fellobbanása, egyesült ereje lesz szükséges, együtt azzal a közös erkölcsi alappal, amely minden dolgozó embernek nemzetiségre, vallásra, fajra és osztályhelyzetre való tekintet nélkül meg .kell adja a lehetőséget a tisztességes, emberies életviszonyokra, a polgári jólétbe való felemelkedésre egy olyan világ megújhodással, amelyben nem a terror, hanem az emberségesség uralkodik, amelyben Krisztus a király és valóban mindnyájan egy Atyának , vagyunk gyermekei.

* * *

(EGYIK, EDDIG KEVESET

hallott érve Trumannak, hogy ha Hitler a Stalingrádtól és az olaszországi partraszállástól kezdve szakadatlanul szenvedett vereségek hatása alatt átengedi a kormányt nemnázi poliikusoknak, nem került volna sor Németország mai megosztottságára, amelyet. — írja, — főként az idézett

cio, nogy rriuer nem monauit ic

még az 1944 junius 6-i franciaországi partraszállás után sem és hagyta, hogy egyik oldalról az angolszászok, másik oldalról az oroszok beljebb kerüljenek Németország határain és nemcsak elárasszák földjét, de lebombázzanak mindent, ami föld felett van.

Truman azt reklamálja, hogy Hitlernek nem volt egy ilyen “józan pillanata” és hozzáteszi, hogy egész Europa is sokkal gyorsabban állt volna talpra a háború szörnyű pusztításaiból, sőt nagyrészt megmenekedett volna azoktól, ha Hitler nem ragaszkodott volna állásához.

Ez kétségtelenül igaz, de Hitler és a hitleristák azt va lották, hogy "vagy megsemmisitünk vagy megsemmisittetünk” és misem állt távolabb tőlük, mint hógy kiadják kezükből a hatalmat, a végsőkig reménykedtek, hogy megtarthatják azt és a "segédnépei, szolganépek", Magyarország ás a többi lerohant ország felet1 berendezendő "Uj Rendet", eutopai uralmat. . . H például 1943 vé-én, amikor • helyzet már alaposan reményte lennek látszott Hitler számára, valóban lett volna egy józan pillanatra való hazafias önzetlenség benne, hogy félreálljon, a mai rabországok tragédiája elmaradt volna, feltéve persze, hogy a Szovjet haderő megáll. Örökre nyílt kérdés marad, sikerült volna e Amerikának erre rábírni Sztálint, ugys mint Oroszországnak és úgyis mint a kommunizmus alap-országának, a Szovjetnek vezetőjét?

Truman azt is Írja, nem biztos abban, hogy ha Hitler idejében felajánlja visszalépését, a nyugati szövetségesek továbbra is ragaszkodtak volna-e az unconditional 'surrender feltételéhez, Kétségtelen, hogy Truman erről elsősorban Stalin ismeretében nem volt biztos.

* # *

A VERSAILLESI béke igazságtalan volt, ha távolról sem oly kegyetlen, mint a trianoni.

Magyarország nem akart magának területi gyarapodást az első világháborúból, nem úgy mint a németek, akiknek részéről Hoffman tábornok az 1917 végi breszt litovszki béketárgyaláson területi követeléseket támasztott Oroszországgal szemben és ( nagyobb nyomaték kedvéért lecsatolta és az asztalra helyezte kardját. . . E német történelmi hiba dacára kétségtelen, hogy az

(Folytatás a 4-ik oldalon)

PERON TOVÁBBRA IS ELNÖKNEK TEKINTI MAGÁT

Peron, a bukott argentínai diktátor megérkezett Uruguay fővárosába. Kijelentette, hogy továbbra is Argentina elnökének tekinti magát és reménykedik mielőbbi hazatérésében.

Lonardi ideiglenes argentínai köztársasági elnök felhívta Uruguayi, utasítsa ki Peront, hogy távolabbi országba, lehetőleg Európába kényszerüljön emigrálni.

A peronista párt Argentínában nem halt meg és egyes helyeken, különösen a szakszervezetekben még mindig erős. Lonardi lemondatta a szakszervezeti központ vezetőit és uj szakszervezeti választásokat irat ki.

Általános választások nem lesznek előbb mint 8—10 hónap múlva.

KOEXISZTENCIA ÉS

VALLÁSÜLDÖZÉS

Az Osservatore Romano, a Szentszék lapja jelenti múlt szombati számában, hogy a kinai kommunisták Shanghaiban és környékén 20 katolikus papot és mintegy 200 katolikus világi vezetőembert tartóztattak le az utóbbi négy héten. Köztük van Msgr. Kun Ping Mei Sanghai püspöke és a Zkawei Katolikus Papképző Intézet tanári karának több tagja is.

A Vatikán lapja hangoztatja, hogy “a jelenlegi “együttélési (koexisztencia) politika mítsem változtatott a kommunistáknak az egyházzal szembeni beállítottságán.”

Moszkva tárgyalni sem akar Genfben a német egyesítésről

A német egyesítés kérdésében Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a kérdést a két német köztársaságnak, Nyugat-Németországnak és a keleti zóna bábkormányának egymás közt kell megoldania. De Adenauer nyu gatnémet kancellár épp úgy mint a nyugati szövetségesek nem ismerik el a Szovjet zóna kormányt. Adenauer koalíciójának eyik főpártja, a Szabad Demokraták, akik között antidemokratikus elemek is vannak, mind inkább kifogásolják Adenauernek a Szovjet felé szerintük tulmerev politikáját. j

Moszkva és sajtója most azt hangoztatják, hogy nincs is értelme, hogy az október 27-i genfi négyes külügyminiszteri konferencia tárgyalja a német egyesítés ügyét, mert az adott körülméíyek között nem jöhet létre negegyezés. Ehelyett az európai biztonság és a fegyverkezés leszállítás ügyét látják tárgyalásra érett, aktuális kérdésnek.

Diplomáciai kö^ök nem tartják valószínűtlennek, hogy a Szovjet most, amikor létrejött a diplomáciai kapcsolata Nyugat- Németországgal, a nyugati szövetségesek megkerülésével, közvetlen tárgyalásokat fog megkísérelni vele az egyesítésről. Feltételei változatlanul azok, hogy a nyugatnémet kormány szakítson a Nyugattal és a NATO-val és egy össznémet kormányban adjon megfelelő poziciót a keletnémet bábkormány kommunista vezetőinek.

MacMillan angol külügyminiszter újabb niylatkozatában kijelentette, oly szerződéses garanciákat fognak Genfben a Szovjet elé terjeszteni, amelyek szerinte a legnagyobb megnyugtatást kell adják számára egy uj német támadás veszélyével szemben. Többi közt újból felmerült Eden miniszterelnök azon javaslata, hogy létesítsenek demilitarizált zónát a Nyugat és Kelet között az Északi Tengertől Ausz-( tria déli határáig. E zónába, hir 1 szerint, nemcsak keletnémet te- | rületek, de Ausztria és egyes rabországoknak, igy Csehszlovákiának egyrésze Prága fővárossal is beletartozna. Azonban sokfelől kételyek állnak fenn, hogy a Szovjet hozzájárulna-e valamely rabországa, mint Csehszlovákia egyrészének demilitar’zálásához, mert ezt — beavatkozásnak tartaná az illető ország (a saját rabországa. . .) ügyeibe.

Eisenhower a gyógyulás utján

Dr. Paul D. White hires bostoni szivspcialista a múlt hét végén újból megvizsgálta Eisenhower elnököt a denveri Fitzsimmons kórházban és megállapította, hogy beteségének javulása kedvezően halad. Az orvosok megítélése szerint Eisenhower januárban térhet vissza a Fehér Házba. A denveri kórházban még mintegy négy hétig kell feküdnie s aztán a lábbadozás idejét valószínűleg gettysburgi farmján fogja tölteni.

Hétfőn, a napfényes, meleg nyárutói időben kigörditették Eisenhowpr betegágyát a kórház terraszára és az elnök félóráig sütérezett a napfényben éj élvezte a Rocky Mountains panorámáját. Nixon alelnök meglátogatta az elnököt és az elnök kívánságára bizonytalan időre elha lasztotta keleti “goodwill" turá ját, mert a kabinet üléseken kell elnökölnie Eisenhower helyett: Kedden Dulles külügyminiszter volt az elnöknél és az okt. 2 7-i genfi konferencia kérdéseiről be-KUBICSEK NÉVRE HALLGAT BRAZÍLIA LEENDŐ ELNŐKÉ ÉS U. S. ELLENES

A brazíliai elnökválasztás eredményének összeszámlálása még folyik, de a három jelölt közül egy Juscelino Kubicsek nevű oly jelentős többséggel vezet, hogy győzelme biztosra vehető. Kubicsek orvos, de ügyes politikus és üzletember is.

Az alelnöki állásra Kubicsek jelölttársa Joao Goulart vezet- Valószinü, hogy megválasztásuk politikai válságot idéz elő, mert a hadsereg tisztjei nyíltan kijelentették, hogy nem hagyják, hogy Goulart elfoglalja állását. A Kubicsek Goulart lista a kommunisták és társutások támogatásával tört előre és Goulartot azzal vádolják, hogy titkos paktumot kötött a kommunistákkal, hogy megválasztása esetén törvényesítik a jelenleg betiltott kommunista pártot, felveszik az Oroszországgal 1947-ben megszakított diplomáciai kapcsolatokat és elismerik a kinai kommunista kormányt. Várható, hogy a U. S. és Brazília között gyengül a viszony. Az uj kormány éket jelentené a délamerikai országok csoportjában, amely egyébként antikommunista.

Kubicsek azelőtt az öngyilkossá lett Vargas elnök hívei közzé tartozott, aki a U. S. barátja volt, de a hadsereg tisztjeinek egyrésze személyi harcot folytatott el•«n* • j ___________

Molotov önkritikája és njabb híresztelés a leváltásáról

Molotov orosz külügyminiszter az egyik Moszkvai laphoz intézett levelében helyreigazította a, még februárban a Legfőbb Szovjet ülésén tartott beszédének egyik mondatát, amely ellenkezik a kommunista pártfelfogással. Azt mondotta, hogy a Szovjetben lefektették egy szocialista társadalom alapjait, holott, azt kellett volna mondania, hogy a szocializmust már megvalósították és most a kommunizmus megvalósítása kjövetkezik.

Nyugaton azt gyanítják, hogy Molotov ez ön-rektifikációja összefügg a moszkvai pártvezérek közti személyi vetélkedéssel és előjele Molotov bukásának és talán egy uj orosz külpolitikai ■ taktikának.

j Molotov egyike az 1917-es I forradalmi vezéri gárda utolsó ‘ mohikánjainak. Több, mint I 5 ,éve, 1939 április óta külügyminiszter és többi közt ő kötötte meg 1939 áprilisában Ribbentropp német külügyminiszterrel azt a szövetségi szerződést, amely biztosította Hitlert hátbatámadás esetére és ezzel lehetővé tette számára, hogy elindítani merje a második világháborút.

Külföldi megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy Molotov bukása közeli lehetőség. De már annyiszor emlegették az elpusztíthatatlan, elnyühetlen Molotov távozását, hogy sokan azt hiszik, a remények ezúttal is tévesnek bizonyulnak, Malenkov hiba-beismerése óta az ilyen korrekciót némelyek a bukás előjátékául tekintik, de kérdéses, a Kreml urainak ellentétei kiemelik-e a "kőülepü"-nek nevezett Molotovot is az állásából, melyhez szinte odanőttnek látszik?

szélt vele. Az elnök néhány hivatalos aktát is elintézett, amennyiben egyes kinevezéseket aláírásával látott el.

Műtétet ajánlanak.

A N. Y. Times washingtoni jelentése szerint dr. Claude S. Beck és dr. Bemard L. Brofman clevelandi szivspecialista sebesztanárok műtétet ajánlanak, az elnöknek, mert szerintük ez meghosszabbítaná életét és növelné munka képességét. A műtét elősegítené a jó vérkeringést és emelné a kilátást, hogy a szívroham esetleges megismétlődése nem válhat végzetessé. A két professzor azt mondja, hogy mintegy 300 ilyen műtét kiváló eredménnyel járt, az elnök személyi orvosai azonban a műtét mellőzése mellett vannak.

Dr. Beck és Brofman javasolják, hogy a műtét félév múlva történjék és előzőleg az elnököt alapos orvosi vizsgálatnak vetnék alá, hogy a műtét nem volna-e életveszélyes.

NE VEGYÉK FEL A BITORLÓKAT AZ EGYESÜLT NEMZETEKBE !

McARTHUR AZT HISZI, AZ ESZMEI KÜLÖNBSÉGEK EL FOGNAK MOSÓDNI

—r--------Acchile Lauro nápolyi polgármester, az olasz monarchisták vezére New Yorkban van és meglátogatta McArthur tábornokot, aki elnöke a Rand Corporationnak, amely 2000 munkással dolgozó gyárat tart fenn Nápolyban.

McArthur úgy nyilatkozott előtte, hogy a nemzetek közti háború eszméje elavult, mert öngyilkost ,á got jelentene mindkét háborúzó fél számára. Nem hisz harmadik világháborúban, mert úgymond, a Vasfüggöny egyik oldalán sem akarják ezt az öngyilkosságot. Ha lesz még háború, mondotta MsArthur, az égi bolygók lakossága között lesz: inter-planetáris háború. A föld népeinek egyesülniük kell majd, hogy sikerrel háborúzhassanak a többi bolygók népei ellen.

A Szovje& és a demokráciák közti ellentétekről úgy nyilatkozott McArthur, hogy azok idővel egymástól át fogják venni, ami a másik rendszerből használható számukra, a két világnézet közti határvonalak ennek folytán el fognak mosódni s háborúzásra nem lesz ok.

McArthur elmúlt 75 éves és a jelek szerint képzelő ereje annyira csapongóvá vált, hogy már olyan égitestek, bolygók háborújáról beszél, amelyek lakóiról nem tudunk semmit. Nyilatkozata újabb csalódás azoknak, akik Koreából való visszatérése után benne látták Amerika “erős emberét”.

OROSZ ÜGYNÖK NÉMET TÁBORNOK A HAZAENGEDETT HADIFOGLYOK KÖZÖTT

A Szovjet felajánlotta, hogy több, eddig az Egyesült Nemzetekbe a Nyugattól ajánlott uj tagország felvételét nem vétózza meg újból, ha az általa ajánlottországokat is felveszik. Ezek között főként rabországok vannak, mint Magyarország is. Az ügy az Egyesült Nemzetek mostani közgyűlésén kerül tárgyalásra.

Az Amerikai Magyar Szövetség táviratot intézett Henry Cabot Lodge Jr. U.S.fődelegátushoz és kiefjti abban, hogy a magyarországi kommunista kormány felvétele megerősítené a bitorló kormány bel- és külpolitikai helyzetét. Az amerikai magyarság, mondja a távirat, örömmel látná Magyarország képviseletét az Egyesült Nemzetekben, de csak olyan kormányét, amely az oroszok kivonulása után, szabad választás utján jött hatalomba és ekként valóban a magyar nép Ifcpyjiflőj«.

Az oroszoktól hazaengedett hadifoglyok között 22 Hitler generális. is visszatért Nyugatnémetországba. Köztük volt Walter von Saydlitz tábornok is, aki amint Friedlandnál átlépte a német határt kijelentette a transportot váró újságíróknak, hogy a világbékét csak Németország és Oroszország szövetkezése mentheti meg, különben Nyugat Németország félszázadig a Nyugat bábja marad.”

A hazatérők friedlandi fogadtatásánál egy volt ezredorvos odakiáltotta az oroszokkal való összeállást nyíltan propagáló Seydlitznek, hogy árulása miatt százezrek vesztették életüket. — Seydlitz, amikor orosz fogságba esett, Paulus tábornokkal, akivel Stalingrádnál együtt adta meg magát, Moszkvában megalakította az oroszbarát “Szabad Német Bizottságot” és Pauluszszal röpiratokat szerkesztett, melyeket orosz repülőgépek dobtak le német földre. A röpiratok arra szólítottak fel a németeket, hogy ne harcoljanak a “proletárok hazája, Oroszország” ellen. Seydlitz már útközben is agitált a vonaton, de társai nem álltak vaj* s?dk|.