Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-05-27 / 21. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgál* független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ AMERICA*' IN SPIRIT —HONG ARI AN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ..............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Biiiernd as Second-Class Matter May 18, 1923, at the Post wtf'.ce at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 21-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 MÁJUS 27 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR LELKES OPTIMIZMUS lob­bánt lel az amerikai magyarság berkeiben és sokan hiszik, hogy a tespedés és egymást marás he­lyett eljött a joreménység és a vállvetett megmozdulás ideje, amikor sorompóba kell lépnünk tiz év óta orosz kommunista ura­lom alatt senyvedő szülőföldünk felszabadulása érdekében. Sajnos, nem tudjuk minden­ben osztani a hirtelen kerekedett rózsás optimizmust, mert tudjuk, hogy a kommunisták gangsterek, amíg melegek és nem hiszünk ab­ban, hogy hajlandók volnának visszaadni Magyarország szabad­ságát, hozzájárulni ahhoz, hogy haderőik kivonuljanak és szabad választások legyenek nyugati Vagy UN ellenőrzés alatt, régi pártok feltámasztásával és uj párt- alakítás szabadságával. Nem hisszük, hogy Moszkva feladná Magyarországot és gyar­matbirodalma többi összerablott országát. Márpedig mi más volna, ha hozzájárulna szabad választá­sokhoz? Biztosra vehetné, hogy a vá­lasztások polgári többséget hoz­nának és ezt követné a termelé­si eszközök magántujladonának és a polgári világ egyéb attribú­tumainak, a sajtó, gyülekezési stb. szabadságnak helyreállítása, mindannak felszámolása, amit a kommunisták kihasználva Ame­rika passziv béketürését, a ma­gára hagyott országban moszkvai utasításra és a Vörös Hadsereg szuronyai árnyékában kegyetlen szalámi taktikával fokról fokra megvalósítottak. Mint hónapok­kal ezelőtt, amikor ennek eshető­sége jóslásszerüen felbukkant egy régi amerikai magyar hetilapban, megírtuk, ismerjük a kommunis­tákat és bármily cikkcakkosnak látszik is a taktikájuk nem hisszük hogy erre hajlandók. Józanul, il­lúziók nélkül állapítjuk meg, most is, hogy fegyveres konflik­tus nélkül nincs kilátás, sőt azt hisszük, hogy a Szovjet még egy atomháború kockázataitól sem riadna vissza, csakhogy a rabor­szágokat megtarthassa. * * * ENNEK DACÁRA hit nélkül is hiszünk abban, hogy az ame­rikai magyarságnak és a világ szabad magyarságának nagyará­nyú harsány megmozdulása nem volna kárbaveszett fáradtság, mert ösztönzés volna Washing­ton számára, hogy végre a német cs. távolkeleti kérdéssel egyenran­gú fontos és sürgős üggyé tegye a rabországok ügyét kemény ha­tározottsággal követelje az osz­trák békeszerződés megkötése következtében esedékessé váló magyarországi és romániai kivo­nulást és a továbbiakban a rab­országi szabad választásokat. — Nincs kizárva, hogy a legjobb esetben a magyarszági kivonulást sikerül is elérni, de sajnos, ez a vívmány akkor is illuzórius lesz, mert a Keleti NATO megalaku­lása alapján az oroszok továbbra is tarthatnak katonaságot ma­gyar földön, úgy hogy az ábra az lenne, hogy az oroszok "ki­­vonálnának" mint megszállók, de ottmaradnának, mint a Szov­jetblokk közös hadseregének ka­tonái. Mégis egy kis előrehaladó lépést jelentene, ha a békeszer­ződésből folyó megszállás véget érne, bár természetében a felsza­badulás ettől még mindig nagyon messze volna. . .Várható az is, hogy a magyarországi kommunis­ta bitorló kormány maga kérné a megszállás meghosszabbítását és ez ellen is nagyon fontos vol­na Washington kategorikus fellé­pése, azon követeléssel, hogy az oroszoknak feltétlenül ki kell vonniok emgszálló csapataikat és nem tarthatják azokat Magyaror­szágon még akkor sem, ha a mi­niszteri székekben ülő nemzetáru­lók erre meginvitálnak őket. Washington ily felbuzditására, mint általában arra, hogy igye­kezzék kivívni a Magyarország érdekében lehetséges maximu. mot, igenis csak hasznos lehet, ha a magyarság az Egyesült Ál­lamokban, Canadában, Angliá­ban, Franciaországban és szabad földön, mindenütt, ahol csak él nek magyarok, minél előbb messzehangzó akcióba fog. Tar­tozunk ezzel szülőföldünk annyi megpróbáltatást szenvedett és szenvedő népének és önmagunk­nak, nehogy utólag lelkiismereti kísértéseink legyenek, hogy nem tettünk meg valóban minden tő­lünk telhetőt! A SZOVJET most Ausztria" "függetlenségének" visszaadása után függetlenséget kínál Német­országnak is, hajlandó esetleg szabad választásokba és az or szág egyesítésébe is beleegyezni, ha az uj Németország "semleges" lenne, vagyis kilépne az Atlanti Egyezményből és a NATO-ból és ezzel lemondana egy jelentős nagyságú német hadsereg felállí­tásáról a Nyugat oldalán. —— A NATO feloszlatása esetén arra is hajlandó volna, hogy a Keleti NATO-t “feloszlássá", de min­denki tisztában van azzal, hogy a Keleti NATO varsói megalaki- I tása csak utólagos formaság volt, I mert a rabországok haderői ré­­| góta moszkvai kommandó alatt ! állnak és továbbra is az alatt ma­radnának, csak épen megint nem volna kifelé oly határozott kato­nai tömbszerü megjelenési for­mája. Nem hiszünk abban, hogy Amerika hajlandó volna felosz­latni a NATO-t és a katonai bá­zisokat, melyekbe annyi energiát és billiókat fektetett de egyene­sen önbecsapás volna részéről, ha ezt a Keleti NATO felosztása fejében tenné meg, anélkül, hogy a rabországok egyben ne nyernék vissza szabadságukat, kül és bel­politikai önállóságukat, POLGÁ­RI jellegüket. Amerikának tehát legsajátabb biztonsági érdeke is, hogy a rabországok szabadságának visz­­| szadását erélyesen követelje, ha komolyan hajlandó tárgyalni a NATO és a Keleti NATO köl­csönös megszüntetéséről, külön­ben az egyensúlyi helyzet óriási­­lag eltolódna a Szovjet javára, mert csak a NATO oszlana fel, de nem a Keleti NATO. és ez csak súlyosan rontana a hideghá­borús békék lilátásokat. Mi azon­ban nem hiszünk abban, hogy a Amerika egyáltalán hallandó volna feladni a NATO-t. Ellen­kezőleg, szeretne tullenni a kor­mányfői és külügyminiszteri kon­ferencia Európára vonatkozó ré­szein, mert mo3t nem is igen ki­van tárgyalni az európai ügyek­­íől. Annál inkább a távolkeleti kérdésékről, mindenkelőtt a for­­mosai háborús veszély elháritá sáról, noha alig van már, aki hiszi, hogy jg. kommunista Kina hajlandó volna lemondani For­­mosáról. * * * ELMÉLETILEG teljesen jogo­sult és következetes, hogy ha a Szovjet választásokat tart helyén­valónak egész Németországban, szabad váasztásdk legyenek a rabországokban is. Ausztriában a kommunisták sohasem tudtak több parlamenti mandátumot elérni ötnél, de a Szovjet csak az ország egy töre­dék részében volt bent. (Eltekint­ve a bécsi szektorától, a Burgen­­landra és Alsó Ausztria egyik j kicsiny részére kiterjedő zónájá- i ban egyetlen jelentékeny város nincsen és a zistersdorfi olajtele­pek alkotják az egyetlen nagyobb értéket). Ezzel szemben Magyar­­ország és Románia teljesen orosz megszállás alatt van, a Szovjet tehát az egész országra kiterje­dőn gyakorolhat befolyást. Ausz­triában sohasem volt reménye, bogy belülről bolsevizálhatja az országot s most reméli, hogy kül­ső nyomással talán többre megy. Ausztriában tehát a kommuniz­mus területi terjeszkedése szem-! pontjából a Szovjet csak attól a módszertől vonult vissza, hogy belülről sikerülhet győzelemre vinnie a kommunizmust, amire úgysem volt kilátása. Ausztria kiürítése ekként nem nagy enged­mény a részéről s biztos, hogy sok szorosan akarja behozni másutt. Nem irigyeljük Ausztriától a felszabadulás boldogságát és tud­juk azt is, hogy kisországok füg getlensége és semlegessége a kri­tikus pillanatokban legtöbbször nagyon illuzórius dolog. . . Ma­gyarország függetlensége és sem­legessége legalább oly jogos kö­vetelés lett volna kezdettől fog­va, de a Szovjet erről most sem akar tudni. Annakidején több lapban is elkeseredetten figyel­meztettünk arra, mily kettős mér­tékkel való, igaztalan mérés, hogy Ausztria négyhatalmi meg­szállás alá kerül, mig Magyaror­szágot kiszolgáltatják az egyolda­lú bolsevik orosz megszállásnak. Ez az igazságtalanság hat ki most is, amikor a magyarság keserű érzésekkel néz a Lajtántuli szom­széd felé, akinek, mint a törté­nelem során oly sokszor, most is nagyobb a szerencséje. . . (Figyelemreméltó egyébként, hogy a N. Y. Times vezércikk ben sürgeti az osztrák békeegyez­ménynek az érdekelt államokban való, mielőbbi parlamenti jóvá hagyását és ajánlja, hogy az ame­rikai kongresszus járjon gyors jó­példával elől. A kormányfők konferenciája ugyanis nincs oly messze és megtörténhetik, hogy ha az nem vezet az oroszok szem­pontjából kielégítő eredményre az oroszok valamilyen kifogássá* meggondolhatják a kivonulást. A végső kivonulási terminus, de­cember 31, szintén a kormány­fők találkozása, sőt alkalmasint a külügyminiszterek konferenciá­jának vége után lesz.) * * *■ KRUSCSEV az orosz kommu­nista párt első titkára úgy nyilat­kozott, hogy Ausztria kiüritése a kétségtelen bizonyiték, hogy a Szovjet nem akar háborút, kü­lönben nem adna fel ily előre­tolt állást. A superbombák miatt a Szovjet természetesen fázik most egy európai háborútól, de reméli, hogy háború nélkül is megszerezheti az uralmat Europa felett. Ennek egyik fő-emeltyüje volna, ha sikerülne az Egyesült Államokat katonailag és politikai­lag kirekesztenie Európából. Az oroszok kivonulása Ausz­triából azt célozza, hogy az an­golszászok kezdjék meg kivo­nulásukat Európából és folytas­sák Németországgal. Diplomáci­­ailag pedig a semleges Németor­szág és egy Finnországtól és Svédországtól Németországon át Jugoszlávia déli csúcsáig érő "semleges korridor’’ blöffjével akarják kezdeni Amerika kiszo­rítását Európából és Olaszország és Franciaország (mindkettőben erős kommunista pártok vannak) és a nyugateuropai kisországok "semlegesitésével" akarják teljes­sé tenni. Aztán jóval könnyebb volna a helyzetük, hogy diplomá­ciai szervezkedéssel és nyomás­sal, valamint az ötödik hadosz. tály segítségével uralmi fölényt szerezzenek egy kellően fel nem fegyverzett és az amerikai politi­kával való kooperációra kevés­­bbé fogékony Európában.. . Az efajta “semlegesség” nem egyéb, mint hogy az országok védtelenné tennék magukat a Szovjettel szemben és végül könnyebb martalékai volnának. Lehet e egyáltalán semlegesítés­ről beszélni, amikor a “semle­ges” országokban továbbra is lé­tezne a kommunista párt, amely nem az ország, hanem elsősorban Moszkva iránt viseltetik lojali­tással, miként arról még a hideg­háború elején a francia, angol, olasz stb. kommunista vezérek deklarációi biztosították Moszk­vát? Kruscsev a Titónál Bulganin­­nal májú* végén teendő látoga­tása alkalmából tett nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy az “élni és élni hagyni" jrz elvük. De ez csak a szintért kommunista Tito ra vonatkoztatta, nem a rabor­szágokra és a Szabad Nyugat Európára. Jó ezt leszögezni, mert akadt amerikai magyar lap, amely ezt az első oldala élén, nagy headlineos cikkben általá­nosan értelmezve közölte. . .Tito esete más. Ott nincs szó a demo­krácia és az egyéni kezdeménye­zés szabadsága helyreállításáról és a Szovjet az olyan országokat ahol uralkodik, rabszolga “élet­re" ítélte. Kár ilyen hamis beállí­tásokat elhitetni próbálni az ért­hetően a remény minden szalma szálába belelkapaszkodni kész amerikai magyarsággal. A mosz kvai tettek mellett a szavak nem számítanak, de még a szavaknak sem szabad mis értelmet adni , mint amire vonatkoznak. . , Sokfélül halljuk a semleges korridor állítólagos orosz tervé vei kapcsolatban, hogy miér nem a rabországokat akarja a Szovjet a Nyugattól elválasztó semleges bufíernek megtenni?! Sajnos ez is amellett szól, hogy eszeágában sincs a rabországokat kiengedni a karmaiból, már amennyiben lehetséges volna va­lamely országnak semlegesnek maradnia Európában, ha a Szov jetnek sikerülne Amerikát kato­nailag és diplomáciailag kitúr­ni onnan... AZ ELOVALASZTASOK EREDMENYE! EISENHOWER elnök a múlt hét szerdai sajtókonferenciáján, egy kérdésre válaszolva foglal­kozott a gyanús híresztelésekkel, hogy a Szovjet Europa közepén északtól délig végigvonu’ó “sem­leges övezetet” akar létrehozni, de csak azon kijelentésre szorít­kozott, hogy es ?'.att nem szabad felfegvverzetlen semlegességet ér­teni. “Svájc is semleges ország és úgymond az lesz Ausztria is, de mindegyik hadsereget tarthat a maga védelmére”. Az elnök elvetette egyes repu blikánus kongresszusi tagok azon (Folytatás a 4-ik oldalon! A május 1 7-én több North­ampton megyei és Bethlehem vá­rosi állásra lezajlott előválasztá­sokon a következő demokrata, illetve republikánus párti jelöltek nyerték el pártjuk jelöltségét: Northampton megye: A kerületi ügyészi állásra Clinton Budd Palmer (D.) James A. Hemstreet, Easton (R) A két megyei commissioner állásra: E. Albert Boyer eddigi commissioner (D.) és Martin J Bechtel eddigi halottkém (D.) Norman A. Peil eddigi commis­sioner (R.) és Howard S. Hess eddigi commissioner (R.). A megyei pénztárosi állásra . Arthur S, Riland, Bethlehem (D.) és Charles Seiler, Walnut port (R.) A sheriff állásra: William D Flontz eddigi börtönigazgató (D.), William C. Groman (R.) eddigi sheriff. Az árvaszéki tisztviselői állás­ra: Howard F. Raub (D.), Clair H. Pfeifly (R.) A Quarter Sessions tisztviselői állásra: Edward J, McGovern (D.) és Harry E. Hartman (R.) A halottkémi állásra: George T. Kametz eddigi helyettes ha­lottkém (D.), G. Harris Heck, Easton (R.) A prothonotáriusi állásra: Fred McFall, Bangor (D.), John A. Barker, Hellertown (R.). Bethlehem város: A két városi tanácsosi állásra: Paul Ruyak (D.) és Joseph K. Mangan (D.) Theodore R. Bar­­key eddigi tanácsos (R.) és Mel­vin R Peters (R.) és a városi pénztárosi állásra: Hartzell (D.), Keim eddigi pénztáros (R.) Iskolaszéki igazgatónak: John 0. Griffiths (D.), James B. Eas­ton (D.), Orlando Maura (D.), William A. Miller (R.), A. Ro­bert Kelchner (R.) és Jacob Ra­der (R.) Az iskolaszék két milliós épí­tési programmja kapcsán tartott népmegkérdezés (referendum) 4889 szavazatott hozott a Pro­gramm megvalósitása javára és I 484 szavazatot ellene. Az eastoni polgármester elő választáson a demokrata jelölt­séget Patrick Mázzá, a városi demokrata pártbizottság elnöke a republikánust pedig Orion H. Reeves, a Wolf Jr. High School igazgatója nyerte el. Mibe került a választás a megyének Northampton megyében a 82,000 regisztrált szavazó közül mintegy 40 százalék szavazott le. A megye választási költségei mintegy $21,000-t tettek ki s egy választóra mintegy 70 cent esik. A legfőbb tétel $12,785 amit a 132 szavazóhelyiségben működött szavazatszedő bizott­sági tagok napidijaira forditották. East Bangorban a választók egyrésze petíciót • nyújtott be, mert neveket Írtak be egyes ál­lásokra, de ezt a választási, bi­zottság nem vette figyelembe. Churchill Zsukov befo­lyásától reméli a hideg­háborús békekötést A NYOLCVANNYOLCADIK MEMORIAL DAY-— ..........non—------——— Hoover évi hat billiót lát megtakarithatónak A Herbert Hoover ex-elnök vezetése alatti takarékossági bi­zottság jelentése szerint a költ­ségvetésen évi hat billió dollárt lehet megtakarítani. A kincstár adóbevételeit hét billióval lehet növelni, ha a kormány megszün­teti azon ipari és kereskedelmi vállalatait, amelyek a magánvál­lalkozással folytatnak üzleti ver­senyt. Adatai szerint mintegj 1600 ilyen kormányüzem áll fenn, főként a hadiiparban. Hoover részletesen ismertette javaslatait és reméli, hogy azokat a többfelől megnyilvánuló ellen­zés dacára a következő években meg fogják valósítani, mert nagy megtakarítást jelentenek az adófizetők számára. Többi közt utalt arra, hogy 250 milliót lehet­ne megtakarítani azon kérdőivek szétküldésénél, amelyekkel a kormány elárasztja a kereskedel- ( mi s ipari cégeket és amelyek csak megzavarják az egyszerűbb embereket. Hoover javaslatait tényleg meg kellene valósítani, ha nem jelentenek lényeges hátrányt a kormány ügyvitele szempontjá­ból. Azt az évi hat billiót adják inkább adókedvezményül a kis­embereknek I----------------ooo---------------­Az angol -választási kampány­ban Churchill volt miniszterei nők, aki maga is képviselőjelölt a régi kerületében, lelkes várakozá­­sokkkal beszélt a kormányfők nyári találkozójáról, amelyet ő javasolt két évvel ezelőtt elsőül. Reméli, hogy a fesztelen meg­beszélések folyamán sok nehez kérdést sikerül könnyebben meg­oldani . Churchill hangoztatta, hogy nézete szerint a moszkvai politi­­.kai színpad megváltozott és uj arcok jelentek meg a szinen. Ez uj arcok mögött, úgymond, hatal­mas erők állnak és olyan irányba fogják fordítani az orosz politi­kát, mely által a Kelet és Nyugat közti békés együttélés (koexisz­­tencia) valóban lehetségessé vá­lik. Churchill ezzel Zsukov tábor­nagy hadügyminiszter és más tá­bornokok Sztálin halála óta meg­nőtt befolyására célzott, akik mögött a Vörös Hadsereg "ha talmas erői” állnak. Kétségtele­nül abban reménykedik, hogy a tábornokok, ellentétben a kom­munista világuralmi célokért lel­kesedő pártemberekkel, Oroszor­szág békéje és biztonsága szem­pontját elébe fogják helyezni a pártcéloknak és oda fognak hat­ni, hogy a hideg háború meg­szűnjék a Nyugat és Kelet kö­zött. Itt említjük meg, hogy Eisen­hower elnököt megkérdezték a legutóbbi sajtókonferenciáján, hogy Zsukov részt fog e venni az államfők találkozására jövő orosz delegációban? Mine ismeretes, Eisenhower és Zsukov között ba­rátságos érintkezés volt a máso dik világháború frontján és né­hány hét előtt levélváltás - is folyt köztük, Eisenhower a sajtó­­fogadáson azzal válaszolt, hogy nem tudja Zsukov tagja lesz-e az orosz delegációnak? Május 30-án kegyelettel ün­­neplik amerikai városokban és falvakban a nemzet hősi halot­tad. Méltóságteljes szertartások folynak le és virágokkal borítják el a temetőket itt és I I külföldi országban, ahol amerikai katonák vérüket ontották. Huszonöt temetőben, amelyek az Egyesült Államok területén kí­vül esnek, Angliában, Franciaor­szágban, Belgiumban, Hollandiá ban, Luxemburgban, Olaszor­szágban, Északafrikában, a Fülöf Szigeteken, Mexicoban és Cuba­­ban, külföldi barátaink fogják elesett hőseink sírját körülállani Koreában, ahol 24,000 hősi ha­­lőttünk nyugszik, az Egyesüli Nemeztek pusani temetőjéber lesz az ünnepség. Az ország körülbelül I 00 nem­zeti temetőjében külön katona ünnepségek fognak lefolyni. Kül­földön is meghajolnak a zászlók és 2 1 ágyulövés fejezi be a szer tartást. A tengerek vizére koszo­­rukat bocsájtanak le, az oceáno kon elpusztult véreink tisztele téré. Memorial Day-t, vagy más né­ven Decoration Day-t először z polgárháború után tartották meg, amikor is Mississippi é: South Carolina államokbar egyes nők virágokkal diszitették fel úgy a déli, mint az észak katonák sírjait. Az északi álla mok hölgyei csakhamar hasonlc gesztussal feleltek, úgy hogj most már szervezett községi ak ciókkal, az ország minden te­metőjében megilletődve diszitik fel a hősök sírját a hátramaradót, tak és * hálás utódok. Amikor a polgárháború befe­jezése után John A. Logan tá-j bornok lett a hadsereg vezére, I 1868. május 5-én kiadta nagyhi-1 rü rendeletét, mely szerint: “az amerikai hadsereg minden állo-j mása ünnepséget tartson és virá- j gokkal diszitse fel elesett bajtár­sainak végső nyugvóhelyét. . . Az idők rohanása ne akadályozzon meg minket abban, hogy az el­következendő generációkat is emlékeztessük arra, hogy milyen súlyos áldozatokba került a sza­bad és osztatlan köztársaság meg­szilárdítása.” Május 30-át, amikor a virágok teljes pompájukban bontakoznak ki, választották erre a célra és az ünnepségek központja az ország fővárosa lett. Az arlingtoni te­metőbe a sebesültszállító kocsik százai hordták ki a koszorúkat a Növénykertből és a Melegházból meg az Elnök magán kertjéből. Ulysses S. Grant, mint elnökjelölt állott az emelvényen, amelyen James A. Garfield tábornok, a későbbi elnök, de akkor még csak képviselő, tartotta az ünne­pi szónoklatot. Az első ünneplés lezajlása óta sok gyönyörű beszédet hallottunk Memorial Day alkalmából Ame-J rikában. Emlékezetes szónoklatot tartott Franklin Delano Roose­velt 1934-ben Gettysburgban. többek közt ezt mondván: “Az emberek tragédiáját az okozta, hogy nem ismerték egymást.” Ezek a szavak ma is igazak és hangsúlyoznunk kell azt azok előtt, "akik nemismernek ben­nünket”, ‘hogy kiirtsuk a félelmet és gyanakvást és a háború rémé­től való rettegést, ami mind ab­ból ered, hogy az emberek nem ismerik vagy félreismerik egy­mást. Akik külföldre leveleket Írnak, hangsúlyozzák Amerika őszinte békevágyát. Common Council Hangok az amerikai bá­zisok feladása ellen Walter George georgiai demo­krata szenátor, a külügyi bizott­ság elnöke állást foglalt az oro­szok azon törekvése ellen, hogy az Egyesült Államko adja fel kül­földi katonai bázisait és szállitsa le európai megszálló csapatai lét­számát: “Bármily csabitóak le­gyenek is az orosz javaslatok, mondotta, résen kell lennünk, nem adhatunk fel most semmit a védelem kérdéseiben és nem vo­nulhatunk vissza pihenni habá­rainkra; előbb látnunk kell, va-1 lóban kellő változások történnek* e a világhelyzetben? Amerika jiem akar örökké Európában ma­radni, de még korántsem jött el az idő, amikor visszavonhatja megszálló csapatait.” A N.Y. Times jelentése szerint washingtoni diplomáciai körök úgy látják, hogy az oroszok sze rinti európai semleges korridor célja, hogy a kérdéses országok­ban megszűnjenek az amerikai katonai bázisok, amelyek a nyu­gati védelem alapját képezik. Dullest némileg tuloptimistának tartják. (Amerikai katonai bázisok áll­nak fenn Angliában, Németor­szágban, Franciaországban, Spa­nyolországban, Északafrikában, r Közép- és Távolkeleten, Iceland­­ban, Greenlandban stb.) Mrs. Hobby lemondása Eisenhower elnök a múlt heti sajtókonferenciáján megerősítet­te azon híreket* melyek szerint Oveta Culp Hobby asszony, a nevelési, egészségügyi és jóléti ügyek vezetője rövidesen le­mond állásáról. Mint mondotta, Mrs. Hobby már régebben kérte felmentését férjének betegsége miatt. Mrs. Hobbyt az utóbbi na­pokban a demokraták oldaláról éles birállat érte, mert nem ké­szített elő rendszeres tervet a Salk-féle polió megelőző oltó anyag szétosztására. A demokra­ták ellenezték Mrs. Hobby ez ügyben csak legutóbb beterjesz­tett javaslatát és azt kívánják, hogy a szétosztást a szövetségi hatóságok maguk vegyék a ke­zükbe. Az otások dacára bekövetke­zett polió esetek száma ismét emelkedett de csupán tizezrelék­­nyi csekélységet jelentenek az oltások óriási számához képést. Azonban némelyütt a szülők nem bíznak meg teljesen a szerhatásá­ban és például New Yorkban megtörtént, hogy számos szülő nem engedte beoltatni gyerme­két. Többhelyütt egyelőre szüne­telnek az oltások. A NÉGY KÜLÜGYMINISZTER EGYÜTT SANFRANCISCOBAN Dagh Hammerskjöld, az Egye­sült Nemzetek főtitkára a Szov­jetet is meghívta a júniusban, az Egyesült Nemzetek megalakulási helyén, San Franciscóban tartan­dó, tízéves jubileumi ünnepsé­gekre. Molotov orosz külügymi­niszter múlt hét végén értesítette az E. N. főtitkárságát, hogy részt fog venni az ünnepségeken. San Franciscoba várják Mac­Millan angol és Pinay francia külügyminisztert is és ez a talál­kozás alkalmul fog szolgálni a nyári kormányfői és külügymi­niszteri találkozást előkészítő meg betelésekre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom