Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-04-15 / 15. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgái/* független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ A-MEKÍCAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre ..............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Rxitarfid as Second-Class Matter May 18. 1923, at the Post ..ifice at Bethlehem, Pa., unier the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . ............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 15-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 ÁPRILIS 15 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR MAGYAR AMERIKA leg­­gátlástalanabb rágalmazója, aki a koholmányaira követelt bizo­nyítással egyszerűen adós maradt és úgy hagyta ott a vad rágal­mait,mint a kóbor eb az utcasarki lámpaoszlop tővét, ismét össze­vissza hazudozik rólam. Miután azzal, hogy semmit sem tudott bizonyítani és mégsem kért bo­csánatot, diszkvalifikálta ön­magát, felmentve érzem magam az alól, hogy további sárdobálá­sára reflektálják, de olvasóim felvilágosítására volna némely megjegyzésem. Azt kérdi, miért “sumákolok" Havas Emil volt munkácsi Be­nes lap-szerkesztőről és miért nem találok semmi kivetni valót magyarellenes ujságirói tevékeny­ségén. Téved, rágalmazóm I — Annyira peche van, hogy épen a Katolikus Magyarok Vasárnapja hasábjain jelent meg egy hosszú cikkem Havas ellen, amikor 1953 második felében megindította “Antibolsevik Forum” cimü lap­ját New Yorkban. A cikk nagyon éles támadó hangú volt és Eszter­­hás István, a Vasárnap helyi szer­tőhöz" cimü rovatában közöli ! levelében azt merész-lte állítani | hogy amerikai magyar lapok ar­ia buzdították olyasóikat, hogy menjenek haza Magyarországra és álljanak be a Hitlerr 1 szövet­séges magyar hadseregbe, részt­­vettem az c rágalom elírni harc­ban. Tizenkét magyar származású amerikai állampolgár, az élén ft.! Gáspár Jánossal és nt. Urbán Józseffel felszólította Göndört, hogy lapidézetekkel bizonyítson. Ezt ő persze nem tudta megten­ni és erre a tizenkét amerikai állampolgár közös nyilatkozatban lágalmazóként pecsételte meg Göndört és diszkvalifikálta. Ezt a nyilatkozatot elküldték közlés­re az Amerikai Magyar Népsza­vához, amely azonban hetekig fekve hagyta a kéziratot, noha Max Kaufman lapkiadó utasítást adott, hogy azt le kell közölni. I Mivel figyelemmel kisért m az ügyet, érintkézesbe léptem nt. Urbánnál és tőle tudtam meg, hogy a Népszava szerkesztőségé­ben szabotálják a közlést. Erre magam beszéltem Kaufmannal és miután a tizenkét amerikai ál­lampolgár nyilatkozata nem volt eléggé keményen megfogalmazva átdolgoztam azt és úgy adtam oda Kaufmannak, aki most már; szigorúan megparancoltsa a nyi - i latkozat haladéktalan közlését és a nyilatkozat, amely intervencióm nélkül valószínűleg örökre el lett volna sülyesztve, meg is jelent, miként Nt. Urbán, akivel ebben együttdolgoztam, arra biztosan emlékszik. Hát igy szoktam kivételezni a “kiválasztottakkal” az igazasági és tisztesség rovására!. . . De ki az, aki sohasem beszél a nazi­­pogromista újságírók és politiku­sok uszításairól, régi és mai ke-j reszténytelen nemtelen, magyar­talan bűneiről, mert maga is mé­lyen rokonszenvezik és kollabo­rál velük? * * * tiJtu l AKtUZilA, hogy rágal­mazom ugyanaKkor, aniiKor en­gem rajpomiKai elfogultsággal vádol, azt is állítja rólam, hogy Göndört kmeveztem “a legna­­gyoDo magyarnak vagy legalabo is a legKÖzelebbi legnagyobb­nak". Amikor Göndör meghalt, azt írtam, hogy sokat tévedett, ami- Ként mi, gyarló, földi emberek bizony nem vagyunk csalhatatla nők, hanem tévedni is szoktunk, de elismertem róla, hogy számos megtévedései dacára, sokszor mutatkozott humanista embernek és közel félszázados ujságirói harcaiban gyakran küzdött a sze­gények és barbárul elnyomottak ügyéért. Ez letagadhatatlan igaz­ság róla a tárgyilagos, igazságos emberek előtt. Voltak erényei és voltak hibái, mind legtöbbünk­nek, jómagámat sem véve ki. Hol van ez attól, hogy Göndört a Nr. 1. vagy Nr. 2. legnagyobb magyarnak tartsam?! Mindenesetre azonban kü­­lönbbnek tartottam azoknál, akik azon semmit vissza nem vont nyilas bestiák és reakciós, feudá­lis Szálasi tábornokok feltámadá­sát segítik, akik a kommunista rémségek csöbréből uj nyilas rémségek vödrébe, uj katasztró­fába, uj nyomorúságba juttatnák a különböző osztály diktatúrák kegyetlenségei és gonoszságai miatt az elmúlt félszázadban annyit szenvedett, magyar sze­génynépet, amely szeretne végre tartósan nyugalomban élni, békén imádni az Úristent és boldogulni. * * * CSAK ÖNMAGUNK értékét szállítjuk le, önmagunkra vetünk árnyékot, ha valakiről hazugsá­got Írunk vagy az angyal- ördög, fehér- fekete módszer szerint száz százalékig gonosznak fest­jük le, mert sokban nem vagyunk vele egy nézeten. A terror hazug­ság K legalftcsonyabb dolog a v|.j lúgon. Elég volt a mai terrorista túlzásokból, fejditésekből, hazu­­dozásokból, arítelyek angyal-ör­dög fehér-fekete módszer követ­nek és egyedüli eszmei gyökerük a gyűlölet azoa m legszivü új­ságírók és politikusok ellen, akik mindig jobban szerették a ma­gyar szegénynépet, mint az úri osztály zöme és uszályuk, bele. értve a zsidó fináicmagnásokat és zsidó nagybirtokosokat s uszá lyukat, valamint a középosztály­nak a koncról lemaradt lumpen­­preletariátusát, a nyilasokat is! Nem állok sem a síron inneni, még kevésbbé a siron túli, en gesztelhetetlen gyűlölet alapján és bár engem Göndör sokszor hevesen támadott, nem követem mai rágalmazómat, aki még egy évvel Göndör elporladása után is vakmerő hazugságokat ir le Göndörről, holott amig élt, Gön­dör kategorikus felszólítására ab­szolúte semmit sem tudott bizo­nyítani Göndör elleni négy fő benjáró vádja, köztük egy ször­nyű vérvád ügyében, pedig kéi esetben csupán arról volt szó hogy állítólagos újságcikkekből idézzen! Elárulhatom azt is, hogy ami­ként a Göndör N. Y. Timesbeli rágalmával szemben az igazságot támogattam, úgy a Göndör elle­ni négy rágalom ügyében én szorgalmaztam, hogy a már nagy­beteg Göndör azokat élére állít­sa és lapjában kikövetelje bizo­nyításukat azzal hogy ha bár­mily bizonyítékok vannak örök re eltűnik a magyar sajtóból és közéletből. Bármely hibát követett is el va­laki, nem szabad kapásból rá­adást adni az igazsághoz, hazug­sággal megtoldani a tényeket; mindenkiről c;ak azt szabad megírni, ami igaz nrm pedig megtetézni üjjöói s op >tt rágal­makkal! Annál, ami igaz, nem szabad tovább menni! Ezt még rágalmazómmal szemben is be­tartottam és idézetek tömegével bizonyítottam be itt, műy ártal­mas fajgyűlölő és názi pr*pagan­­dát folytat. Engem sohasem ve zettek személyi szempontok, ha­nem kizárólag az igazság és tisz­tesség szolgálata, BÁRKIRŐL van is szó. Göndört kevesen ismerték ná­lam jobban, hiszen ismeretségünk negyven éves volt, de néhány hóappal azután, hogy Ameriká­ba érkeztem, a köztünk támadt politikai nézeteltérések miatt szakítottam vele. Amikor azon­ban, úgy 1950 táján láttam, hogy rágalmazóm elvadul, felcsap ná­zi szerecsen mosdatónak és ‘min­den demokratát összevissza becs­mérel és gyaláz, ahelyett hogy a nyílásoknak a bünbánást és sze­­retetet hirdetné, menten megír­tam neki, hogy olyan útra tévedt, amely nem méltó hozzá és hiva­tásához. . . Ugyanezt megirtam a szerkesztőségnek is, és a kulisz­­s.zák mögött felytattam elkesere­dett harcot a helyes vonalról va­ló letérés ellen, -— sajnos hiába, (Folytatás a 4-ik oldalon) Az atomfegyverektől való félelem tartja vissza a kommunisták támadását ? A kinai kommunista rádió új­ra hangosabban fény getődzik Formosa elfoglalásával, de a formosai vizekről érkező jelenté­sek nem szólnak amellett, hogy a némelyektől április 15-ére jósolt kommunista támadás előkészület alatt volna. Nemzetközi diplomáciai körök hajlandók ezt annak tulajdoníta­ni, hogy a kinai kommunistákat visszarettentette Eisenhower és Dulles azon kijelentése, hog/ Quemoi és Matsu szigetek megtá' madásával szemben Amerika, ha részt vesz a védelemben, nem ri­adna vissza kisebb taktikai atom­­lövegeknek használatától. Kétel­kednek azonban abban, hogy a kommunisták elálltak volna a szigeteknek későbbi időpontban való megtámadásától vagy hogy hajlandók volnának azokról és Formosáról lemondani. Dulles külügyminiszt r hétfőn kijelentette egy beszédében, hogy "elvek feladása árán, gyá­ván megvásárolt béke a nép de­­moralizálására vezetne és a tör­ténelem nagy tetteit elsősorban a mély meggyőződésű, dinamikus hitü férfiak hajtották végre.” Gyáva békének, mondotta, rosz­­szabb hatása és következménye lehet, mint a háborúnak. Beszé­de elméleti téren mozgott és nem tett kijelentést arról, Amerika beavatkozna-e, ha a kinai kom­munisták megtámadják az apró partmenti szigeteket? Stevenson javaslata Adlai Stevenson, 1952-es de­mokrata elnökjelölt hétfőn este a “sok szó és kevés tett ’ politi­kájának nevezte az adminisztrá­ció külpolitikáját és, úgymond, nem lehet csodálkozni, hogy a kinai kommunisták papir tigris­nek mondják Amerikát. Nagyobb veszélynek tartja a s övetsége Beinkkel támadható ellentéteket, mint Quemoi és Mat3u feladását. Javasolta, hogy Amerika és szö­vetségesei, adjanak ki közös nyi­latkozatot az ellen, hogy mi­előtt az Egyesült Nemzetek dönt Formosa sorsáról, — független­né nyilvánításáról, semlegesitésé­­íől, trusteeshipről (az E. N. ke­zelésébe vételéről, vagy más megoldásáról, — fegyveres erő­vel történhessen meg a döntés a formosai vizeken és ily támadás ellen közös ellentállást dekla­ráljanak. Kívánja, hogy az Egye­sült Nemzetek adjon ki határoza­tot, mely szerint ellenzi Formosa státuszának bármily erőszakos megváltoztatását. (Stevenson be­széde azt feltételezi, hogy a Szovjet nem élne vétójogával ily határozat kimondása ellen, hol­ott ez fölötte kétséges). Stevenson ellenzi Qu:moi és Matsu védelmét és különösen atomfegyverek használatát, mert e szigetek védelme “csak lazán függ össze Amerika biztonságá­val”. Dulles kedden válaszolt és hangoztatta, hogy Stevenson fel­fogásának az a gyengéje, hogy nincs tekintettel legnagyobb ázsiai szövetségesünk, a Nemzeti Kina érdekeire. A PÁPA HÚSVÉTI SZÓ­ZATA AZ ATOMHÁ­BORÚ ELLEN VVSA/N/VVAíNArVVVP/VVVVVNrt/VVVVV^/N/V/VVVVVA'VVVVVVVVVVVVVVVVVVNA/VVSA/VN/'/VVVVVVVV't Négy sebesült magyar menekültet visszahur­coltak az oroszok Ausztriából A bécsi lapok nagy tiltakozás­sal Írnak a Burgenlandot (Nyu­­gat-Magyarország egykori nyuga­ti határvidéke) megszálló oro­szok legújabb atrocitásáról. Négy magyar, egy 60 éves ember, a fia és annak felesége, valamint í 2 éves leányuk aknamezőkön át elmenekültek a kommunista Ma­gyarországról. A határőrség azonban az éjszakai sötétben is észrevette őket és utánuk lőtt. Menekülés közben aknára léptek, mely felrobbant és ők súlyosan megsebesültek. Sikerült áttámo­­lyogniok a határon és Kismarton­ban, a kórházban kezelés alá vették őket. Az eset az április elsejére vir­radó éjszaka történt. Kora hal­­nalban már orosz katonák jelen­tek meg a kórházban és a mene­külteket visszahurcolták magyar földre. Graf osztrák belügyminiszter egy beszédében megbotránkozás­sal emlékezett meg az oroszok erőszakosságáról, amellyel meg-80-90%-BAN HATÉKONY DR. SALK P0LI0- TÓL MEGÓVÓ ORVOSSZERE sértették az Ausztriában hagyo­mányos menedékjogot. A mene­kültek nevét nem hozták nyilvá­nosságra. Az oroszok azt állítják, hogy a négy személy egyike kém volt. A kórházi orvosok közlése szerint a visszahurcoltak közül ketten még önkívületi állapotban voltak, amikor az oroszok fel­rakták őket a katonai autóra és visszavágtattak velük magyar területre. CANTERBURY ÉRSEKE CA FOUA MARGARET HERCEG­NŐ HÁZASSÁGA HÍRÉT Dr. Geoffrey Fisher, Canter­bury érseke alaptalannak mond­ta egyes angol lapok hirét, mely szerint Margaret hercegnő férj­hez megy a belgiumi Brüsszelben katonai attaséként szolgáló Peter 1 ownsend 41 éves repülő kapi­tányhoz, aki elvált ember és két gyermeke van. Mivel Fisher az első papja az anglikán egyháznak és annak feje maga a királynő, azt hszik, hogy ez egyértelmű azzal, hogy a királynő ellenezne ilyen házasságot. Townsendet Brüsszelben meg­kérdezték az újságírók az érsek nyilatkozatáról, de kijelentette, hogy legnagyobb sajnálatára semmiféle felvilágositást nem adhat. t ^-------------------ooo------------------­A VATIKÁN PERÓN ELLEN Perón argentínai diktátor el­nök lapja, a “Prensa” az állam és Egyház elválasztása mellett közölt újabb cikket. A Szentszék lapja az “Ossér­­vatore Roman" diktatórikusnak bélyegezte meg Perón kormá­nyát. Az argentínai katolikusok folytatják harcukat, hogy hely­reálljon a politikai szabadság. --------------------ooo-------------------­G. A. W. MÉG EBBEN AZ ÉVBEN ? Walter Reuter, a CIO elnöke kijelentette, hogy a garantált évi bér (Guaranteed Annual Wa­ges) ügyét még ebben az évben dűlőre viszik és aztán a rövid ebh munkahétért kezd akciót. Franklin Delano Roosevelt el­nök halálának tizedik évforduló­ja emlékezetes nap lesz Amerika egészségügyének történetében. Roosevelt maga is áldozata volt a polio (gyermekori bénulás) betegségnek és küzdött, annak érdekében, hogy ellenszerét fel­találják. Az évforduló napján, április 12-én hirdették ki Ann Arbor­­ban, az University of Michigan egyetemen azon nagyarányú kí­sérletek eredményét, amelyet sok ezer iskolásgyermeknek egy uj polio-elleni, előzetes védelmet biztositó (immunizáló) orvos­szerrel való beoltása utján foly­tattak. Az orvosszer dr. Jonas E Salk, a pittsburghi egyetem virus kutató intézete igazgatójának ta­lálmánya. Az orvosi vizsgáló bizottság elsőrendű szaktekintélyekből állt és jelentését dr. Thomas Francis nrvnstanár terjesztette elő. Esze. rint az orvosszer 80-90 százalék­ban teljesen hatékonynak bizo­nyult. Elenyésző számú esetektől eltekintve, teljes védelmet nyújt a betegség veszélye ellen immu­nizálja azt, akit beoltottak vele, anélkül, hogy egyébként egész­ségének legkisebb ártalmára vol­na. Számos orvosi szaktekintély megvan győződve, hogy sike­rült megtalálni az ellenszert, amely megóv ettől a rettentő be­tegségtől, amely eddig Ameriká­ban annyi áldozatot szedett. Mindenfelé az országban a vá­rosi vezetőségek már készülnek az alsóbb osztályú iskolásgyer­mekeknek az uj orvosszerrel va­ló beoltására és az orvosszer ke­­reskedelmi fogalomba hozzatalá­­nak engedélyezése is küszöbön áll. Hir szerint dr. Salk nem sza­badalmaztatta találmányát és az emberi haladás ügyének tett szolgálat dicsőségén kívül, más hasznot nem biztosított magának. XII Piusz pápa husvétvasárnap délben először jelent meg hosszú betegsége után a Szent Péter Bazilika erkélyén. A mellékutcá­kat is betöltő, beláthatatlan, fél­milliós tömeg ujongó örömrival. gással fogadta. Erőteljes hangon, melyet hangszórók továbbítottak, mintegy tiz percig beszélt. A szó­zat központjában az atomfegyve­rek kérdése állt. Áldását adta az atomerőnek ipari célokra való felhasználásához, de mélységesen elitélte az atomháborút, amely világpusztulásra vezetne. Az atomerőt úgymond, az emberiség javára, békés célokra, a világ jóléte növelésére kell fel­használni és az ellentétes csopor­tok közti megértés utján fokoza­tos leszereléssel el kell kerülni az uj nagy háborút. Óvott az atom- és hidrogénbomba kísérletekkel járó radioaktivitás kártevéseitől is, amelyek korcs és nyomorék gyermekek születésére vezethet­nek. A Pápa említést tett arról is, hogy az Egysült Államokban tengeralattjárót “Nautilus“ haj­tanak már atomerővel és ezt is a tudomány Isten segítségével nyert vívmányának mondotta. A Pápa külön áldást kért a be­tegek és szükölködők, úgyszintén a Vasfüggöny mögött hitükért üldöztetést és börtönt szenvedők számára. A szózat végén áldást osztott “urbi et orbi”, Rómának és a világnak. Az ovációk újra elementáris erővel újultak ki és csak lassan haltak el, amikor a Pápa még lakosztályának ablaká­ban is megjelent, hogy megkö­szön'? a, Mdolatteljes ünneplést, A tömegben hatalmas szám­ban voltak amerikai katonák, francia, német, angol stb. zarán­dokok, különösen diákok. A szó­zatot 22 nyelven továbbította a vatikáni rádió és Amerikában is hallható volt vasárnap este fél 1 2 órakor a Columbia Broadcasting Co. vonalán. EDEN ÁTVETTE AN­­GUA KORMÁNYÁT Sir Anthony Eden Anglia 5 7 éves uj miniszterelnöke április 7-én foglalta el székét. Saját ed­digi helyére, külügyminiszterül az Amerika-barátságáról ismert Harold Macmillan hadügyminisz­tert, a világhírű könyvkiadó cég sarját nevezte ki, aki a háború alatt Churchill propagandaügyi minisztere volt. Uj hadügyminisz­ter Selwyn Lloyd eddigi állam­miniszter lett. Churchill lemondása kapcsán jelentik még, hogy a lemondás előtti estén, a Downing Street tíz szám alatti miniszterelnöki szálláson, a királynő és férje je­lenlétében lefolyt vacsorán Churchill a királynőre mondott toastot és utána a királynő rövid beszéd kíséretében Churchill egészségére émelte poharát. Más­nap szerdán reggel volt Churchill audienciája a királynőnél. Edent csütörtök reggel fogadta a király­nő és megbízta a kormány veze­tésével, amit Eden az ily alkal­makkor az angol udvari előírások szerint szokásos kézcsokkal fo­gadott el. A királynő hercegi rangot ajánlott fel Churchillnek, de mert azzal a Lordok Házának tagsága jár együtt nem fogadta el, mert továbbra is az alsóház tagja kí­ván maradni és régi kerületében, Woodfordban ismét jelölteti ma­gát a közeli hónapokra várható, általános képviselő választáso­kon. Eden sokáig tagja volt Cham­berlain kormányának, de még Chamberlainnak Hitlernél Godes­­bergben tett látogatása előtt ki­vált a kormányból, mert Cham­berlainnel állandóan súrlódásai volak annak enyhe politikája miatt. Résztvett Yaltában, de az azt megelőző maltai angol-ame­(Folytatás a 2-ik oldalon) IVUuK, tUlU/Ou.i papai preiacus, a toieu^i őzen istvan r. Kát. magyar egynazKoz seg tooo evtizeaen at v^it pieoa nosa apuxis o-an, n^sszas oeteg ség után visszaadta leiKét terem tojeneK. rausvet utáni Keadei helyezték végső nyugalomra é vele az amerikai magyarság egyit nagyertéku, kiváló egynazi é közéleti vezetője szállt sírba Nyolcvan éves volt. 1 öbb mint ötven éves papi te vékenységét ihletett, vallásos ige hirdetés es forró magyar érzule jellemezték. Évtizedekig volt a; amerikai magyar katoiÍKusok ve zére, migcsak az utóbbi tíz év ben minaenkább meg nem tört« betegsége és az óhaza tragédiája feletti mélységes bánata. Köztudomású, hogy az 1918 ban, a győzelmes Nagy Ententi kényszer követelése folytán meg szakadt magyar közjogi jogfoly tonosság helyreállításának vol lelkes hive és az amerikai katoli kus magyar papság zöme, vala mint az amerikai magyarság ha talmas katolikus tömegei vezérü két látták benne. Emellett ke mény és gerinces antinazi volt é emlékezetes, hogy amikor Horth; Miklós 1 944 március 1 9-én, i német invázió és 5ztojay Döm< miniszterelnökül való felerősza kolása napján nem kiáltotta vi lággá a német erőszakot és nen hirdette meg az alk tmányon ki vüli állapotot, tün.etően vissza küldötte neki a tőié kapott kor mányzói kitüntetéseket. Szívesen emlékszünk az Ame rikai Magyar Szövetség 1 941 év pittsburghi konvencióján val; szereplésére is. A Szövetség ak kor dr. Márk Béla elnöklete alat tartotta konvencióját és fő-napi íendi tárgy a dr. Eckhardt Tibo által alapított “Független Ma gyarországért" nevű szabadság mozgalom melletti állásfoglalá volt. Dr. Márk Béla azt javasol ta, hogy Eckhardt akciójánál “Független Demokratikus Ma gyarországért” legyen a neve Számosán lármásan tiltakoztak < javaslat ellen, _Msgr. Eördögl azonban felállt és meggyőződés tői áthatott beszédben késznél nyilatkozott Márk javaslata elfő gadására. A javaslat ellenzéki azonban továbbra is zajosan til takozott, mire dr. Márk, nyilvái attól tartva, hogy végül még le szavazzák a demokráciát, közvet len, a szavazás előtt hirtelei visszavonta a javaslatot. Fel kellett idéznünk ennek a: esetnek emlékét, mert Msgr Eördögh igazi népbarátságánal adta véle meggyőző jelét é mert e példaadására emlékeztet ni ma fölötte aktuális . . . Legyei áldott nemes emléke és utmuta fé o o T «.esztoje, (,aüi boidogmt tathe. oiro to-szerKesztotol aunaKiaejér axra Kapott utasítást, hogy lene toleg Kerülni keli minden tárna aastij lolotteKep leenyhitette úgy nogy nem is akartam többi maganienaK elismerni, mert Ida vast annyira a cseh zug-imperia lizmus szekértologatojanak tar­tottam, hogy ellene a legélesebt hangot talaltam helyénvalónaK amikor itt saját lappal jelentke zett. De még igy felhiggitva, is sor minden volt Havas úrról a cikk ben, amely akkor az egyetler volt az amerikai magyar sajfó ban, amely tiltakozott gyanús lapalapitása ellen. (A cikk, min a több mint kétezer politika cikkem, amely 1943-tól 1954 őszéig, közel tizenegy év alat hétről-hétre megjelent a Vasár napban, névtelenül jelent meg Miként rágalmazón is biztosai tudja, rajtam kívül álló okbő! De hogy én írtam, a cikket meg­­cenzúrázó Észterhás ur is tanúsít hatja.) Amikor Havas megindi tóttá a lapot, meglepetésemre felhívott engem, aki semmiféle érintkezésben nem voliam vele Megmondtam akkor neki. hog> kárhoztatom, hogy a cseheknél tetsző lapot ad ki és ezzel rész ben dolgozik a magyar igazsás ellen, részben a lap pecsenyéi fog jelenteni a szélsőjobboldal íajgyülölködő sajtó számára. Ér tehát, mondottam, e két okbó ellenfele leszek a lapnak és a, a véleményem,, hogy ő csal azzal tehetne hu—mosat, hs örökre eltűnne a magyar sajtóbó és közéletből. Tanácsomat per sze nem fogadta., meg és a lap ban engem támadott legsűrűbben migcsak a lap ki nem múlt. . . Azóta is fünek-fának kiönti lel két ellenem, de mivel már nincs lapja és igy nincs módja ártani az utóbbi időben, lapban nen foglalkoztam vele, de némelye­ket, akik érintkeznek vele, fel világosítottam, hogy a magyai ellenes levelekkel, amelyeke! szélsőjobboldali lapoknak köz lésre küldözget, ezeknek a leg zaftosabb fajpolitikai pecsenyéi szolgáltatja és ezért tegyenek valamit a levelezgetései beszün­tetésére. MOST MÉGIS "Havassal pöt­­työzött Róbert’’-nek aposztrofál engem rágalmazóm és azt állítja, hogy azért "sumákolok Havas urat illetőleg”, mert “a kiválasz­tottak” közé tartozik. Rágalma­zóm jól tudja, hogy a Katolikus Magyarok Vasárnapja, az Ame rikai Magyar Népszava és a Bethlehemi Híradó hasábjain sokszor támadtam csehekkel cim­­borálókat és kommunistákat, te­kintet nélkül arra, hogy a “kivá­lasztottak” közzé tartoztak e vagy sem, ha azt valamely tény­kedésükért megérdemelték. így például Vámbéri Rusztemet, Fa­­ludi Györgyöt, Schultz Ignácot, Pogány Bélát, Szebenyei Józse­fet, stb., hogy hamarjában csak a legismertebbeket említsem. Külön említem a Békési Imre áradozó “budapesti tudósításai“ által a Szabadságban még 1948 derekán is folyó kommunista propagandát, amely ellen én ír­tam sorozatosan a tiltakozó cik­keket a Vasárnapban, épp úgy küzdve az amerikai -magyarság bolsevizálása, mint most nazifi­­kálása ellen. És persze sorozatos cikkekben támadtam Göndör Ferencet a Vasárnap hasábjain, a Mindszen­­ty-ellenes ocsmány cikkért, sőt én voltam az, aki László MiklÓ3 cikke megjelenésekor az ameri­kai magyar sajtóban elsőül ver­tem félre a harangokat és father Kuklának, a Vasárnap akkori főszerkesztőjének proponáltam, hogy bojkottot kell hirdetni Göndör ellen. Mitőbb elmondhatok mást is Amikor Göndör 1947 júniusában a N. Y. Times “Levél a szerlresz«

Next

/
Oldalképek
Tartalom