Bethlehemi Hiradó, 1954. július-december (32. évfolyam, 28-53. szám)
1954-10-15 / 42. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HUNG AKI AN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Eiiwrea a» Second-Glass Matt« May 18, 1923, at the Post '.jflice at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . ..............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXII. Évfolyam, 42-ik szám BETHLEHEM, PA., 1954 OKTÓBER 15. Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR AUGUSZTUS 20-ÁN . szovátettük azt a verset, amelyet- a Galambos József szerkesztésében megjelenő Magyar Végvár cimü szélső-jobboldali havi újság kö?ölt Szent István ünnepére. A verset Alföldi Géza, a szintén szélsőjobboldali, németországi “Hídverők" szerkesztője irta aki Szálasi államtitkára volt és a legvérszomjasabb fajmagyarkodők egyike, noha régi családi neve és származása sváb. E kimondottan politikai jellegű “vers’ becsmérelte az otthoni magyarságot és többi közt ezeket állította: “A rabszolga-fajzat ma odaazoknak, akik rutul meggyalázták húgát, anyját, lelkét, hazáját. — a gyávák, — vérbajjal, gennyel, állatias szennyel. “Árpád vére, Szent László nemzetsége kusszadt háttal a kényumak áldoz, s a sasok népe kukacként csúszva, lapulva, bújva sundorog félve ünnepi misére, mások kegyére a vérbaj oltárához! “Nézd gyilkosokért száll ma az ima Pázmányok honában, Nagy Lajosok földjén! S Bethlen Gáborok örökszép fajtája uj urát imádja, anyját gyalázva s megnyugszik a sárba, bus gyalázatába dőltén! “István jobbját nincs aki emelje a Szovjet-csizmát hordják ma körül, templomi ének a vérbajosok jaj ja, tömjénfüst a hullák bűze, szaga, s akasztott magyarok orjás katafalkja áll emlék-kövül." Ami vastagabb betűből van szedve, mi emeltük ki, mert Galambos a lapja októberi számában azt Írja, hogy “a költemény világosan utal a bolsevistákat kiszolgálókra és nem magyarokra.” Csekély 45 évi újságírói múltúnk alatt megtanultuk, hogy az ember gondosan, többször is olvasson el egy müvet, mielőtt bírálatot mond róla, nehogy kompromittálja ujságirói hírnevét, ötször is elolvastuk a versezetet, mielőtt megírtuk cikkünket, de sem világosan, sem kevésbbé világosan nem találtunk benne makulányi utalást sem arra, hogy csak “a bolsevistákat kiszolgálókról és Aem magyarokról” van szó. Ellenkezőleg a vers Árpád egész népét, Szent László nemzetségét, a Bethlen Gáborok örökszép fajtáját sommásan rója meg, hogy “uj urat imádja” és hogy “kukacként csúszva, lapulva, bújva sündörög félve, ünnepi misére” stb. Azt Írja egyhelyütt Alföldi, hogy “István jobbját nincs aki emelje", vagyis mindenki kollaborál, általános a vád! Hol van itt szó a bolsevistákat kiszolgálókról, megkülönböztetés a kollaborálok és nem kollaborálok között? Ha nem volna oly rettenetesen hosszú a vers, ideiktatnánk az egészet, de száz százalékos bizonyossággal állítjuk, hogy Galambos itt csak kibúvót keres egy szerkesztői bakklövésének leplezésére és ennek érdekében a tényhelyzettel ellenkező állításoktól sem riad vissza. . . A “nem magyarok” alatt Galambos persze a zsidókat érti, de ( ezúttal még zsidó-ellenes tendencia sem forlul elő a versben, ami pedig, sajnos, gyakori dolog a Végvár hasábjain. Zsidók nem szoktak sem csúszva, sem lapulva és félve-ünnepi misére sündörögni, egyáltalán nem járnak misére és itt bizony csakis a keresztény magyarokról beszél általánosítva a politikus "költő”. — Augusztus 20-i cikkünket tehát az utolsó szóig fenntartjuk és bizonyítani tudjuk. Mitöbb itt van a következő versszak is: “Egy nemzet ünnepel ma erre, akit a sors vad idegenbe vért, mert a gyáva kussadt háttal csak talpat nyalni, de kapával, kaszával, a szennyes vad árral, fejszével, baltával ütközni nem mert!" Az erre szócskát aláhúztuk, mert úgy értendő, hogy igazában csak arraféle ünnepelnek, ahol Alföldi és azok élnek, akiket a sors idegenbe vert, mégpedig mert “a gyáva kussadt háttal csak talpat nyalni, kapával, kaszával, a szennyes vad árral, fejszével, baltával ütközni nem mert". Vagyis Alföldi szerint az igazi nemzet ma odakint van, ahol ő, az emigrációban, mert az a nép, amely otthon maradt, nem harcolt tovább kaszával, kapával, fejszével, baltával stb, — Stalin gépesített hordái, hatalmas milliós hadserege ellen, amely Hitlert hazáig nyomta vissza Oroszországból, megnyerte a háborút és szerintünk, igen helyesen nem harcol fegyveresen ma sem, amikor magára van hagyatva a megszálló óriási orosz haderő túlerejével szemben. Aki ilyen alapon tesz szemrehányást a szenvedő magyar népnek, csak a maga önző, nazi kótyagáról ad gyászos bizonyságot és nem kétes, hogy a szerkesztő is egyétért kótyagos álláspontjával, különben nem közölte volna lapjában, pláne Szent István ünnepén. A szerkesztéshez politikai és ujságirói érettség is kell! GALAMBOS a K. M. Vasárnapja (szeptember 1 2-i előkeltezéssel) megjelent számában gyalázkodásokkal teli támadást intézett ellenem, aki az ő támadása megjelenése napján és több mint tiz év óta a K. M. Va sárnapja politikai belmunkatársa voltam, épen a legkritikusabb évek során át Írtam a lap aktuális politikai részét állásfoglalásait és egyéb hírrovatait, mint a lap szerkesztőségi mindenese és még előző héten is számos kisebb nagyobb Írásom jelent meg a lapban. A támadó cikkben az volt Galambos fővádja ellenem, hogy R. O. “az 1 9 I 9-es kommün. egyik előkészítője volt” és hogy “lelkesen dolgozott annak létrehozatalában”. Erre vonatkozóan a következő felhivást intéztem hozzá a Híradó szeptember 1 7-i számában: “Követelem az azonnali bizonyítékokat, mert ha valaki állít valamit, kéznél kell legyenek az összes bizonyítékai, lelkiismeretes komoly újságíró enélkül nem támad. Tegye Galambos azonnal közzé e bizonyítékokat és ha erről a vádról meggyőző bizonyítékokat tud közölni, azonnal örök időkre eltűnők nemcsak az amerikai magyar sajtóból, hanem az amerikai magyar közéletből is!” “Galambos “piaci légynek” nevez, akit “agyon kell csapni”. Hát csak tessék Galambos szerkesztő ur, de ne lelkiismeretlen rágalmakkal, hanem az igazság szavával, bizonyítékokkal! Tessék bizonyitani, hogy bármi szerepem volt a kommun létrehozásában. — Mégcsak a szociáldemokrata párttal sem álltam kapcsolatban, nemhogy a kommunistákkal, akiket a kommün előtt látásból sem ismertem! Isten engem úgy segéljen!” Azóta megjelent a K.M.V. október 10-iki száma is és Galambos abban válaszol másnak később megjelent cikkére, de tudomást sem vesz a felhívásomról. Ugyanezt teszi a Végvár október elseji számában is, mélységesen hallgat róla, de uj terronatikus, nagyrészt názi izü szidalmakkal | | és vádakkal áll elő. tartsunk ren-| det, Galambos Szerkesztő Ur! ! j Menjünk szépen sorjában, idő- | rend szerint és maradjunk az ere- | I deti tárgynál! lessék végre bi- j zonyitani, hogy az 191 9-es kom- | műn egyik előkészitőj e voltam és j ' lelkesen dolgoztam annak létru hozásában! A politikailag tájékozott, in-l telligens amerikai magyarság tudja, hogy a kommiint Weltnei Jakab és Bogár Ignác szociáldc mokrata vezérek titkos tárgyaié sokon hozták létre a gyüjtőfogházban Kun Bélával és arról az I “egység okmányai" kipattaná■ sáig, a szociáldemokraták első vezére, Garami Ernő sem tudott és amikor megtudta, a titokban előkészített befejezett tények elleni tüntetéskép elhagyta az or szágot. A müveit magyarság úgyis tudja, hogy Önnek semmiféle bizonyítéka nincsen, nem is lehet, mert semmiféle összeköttetésben nem álltam sem'Weltnerrel, I sem Bogárral, sem Kunnal és I kommunista gangjével, akik szigorúan egymásközt egyeztek meg és mecsak Károlyi Mihály és dr. Nagy Vincze, az akkori kormány vezetők sem tudtak semmiről. Nagy Vincze legutóbb egy new yorki előadásában kijelentette, hogy csak máricus 22-én, vagyis másnap, az újságból értesült a kommün kikiáltásáról. Kész vagyok még egy-két héj tig nyugodtan várni amig Ön : "tudomást vesz" arról. hpfjy kérem a bizonyítékok azonnali közzétételét. ELŐ A BIZONYÍTÉKOKKAL Galambos szerkesz ■ tő ür és én továbbra is fenntartom,hogy ha ezt a vádat bizonyítani tudja, örökre eltűnők az amerikai magyar sajtóból és közéletből! Hulljon a férgese, pusztuljanak a patkányok! angol nyelvű felje'entést adott be ellenem a State Departmentben és a feljelentés angol nyelvű szövegét nem átallották Vámbéry és Schultz aláirásá'-al közzétenni a "Harcban". Azt állították, hogy nagy kommunista voltam Kun Béla idején, de most nagy názi vagyok és a hatósági emberek, akik akkor két éven át sűrűn adták egymás rezébe a lakáson kilincsét, fejcsóválva mondták, hogy ilyen furcsa feljelentést még nem láltik. Végül is megmagyaráztam rekik, hogy itt tulajdonképen cseh aknamunkáról van szó a magyar szörnybéke megismétlése érdelében és nem vagyok semmilyen "ista”, hanem belpolitikailag az “élni és élni hagyni" embere, külpolitikailag pedig a magyar igrzság szerény, de lelkes közkatonája. Schultz Ignácot hirtelen elvitte a szive. Az életben szembenálltunk egymással már a huszas években, amikor ő Pozsonyban a cseh kormány által fenntartott magyarnyelvű “A Reggel” napilapot szerkesztette revízió-ellenes szellemben, én pedig Bécsben tizennégy, részben magyar részben német nyelvű röpiratban harcoltam többi közt őeliene és Benes más házi magyarjai ellen. SCHULTZ IGNÁC volt magyarországi nyomdász-szakszvezető, majd Trianon után Csehszlovákiában szociáldemokrata parlamenti képviselő 60 éves korában hirtelen meghalt: Schultz 1940-ben jött Amerikába és a második világháború idején Vámbéry Rusztemmel és a csehek más ügynökeivel együtt dolgozott azon, hogy Magyarország második Trianont kapjon. ‘Harc cimen cseh pénzen hetilapot adott ki, amelyben mindenkit támadott, aki nem volt hajlandó a magyar igazság árulója lenni. E sorok Írója volt a ‘ Harc támadásainak egyik legsűrűbb célpontja. Az A. M. Népszavában í és a K. M. Vasárnapjában megjelent, revíziós cikkeim, leleplezéseim miatt Schultz és társai kiírták lapjukban ellenem még azt is, hogy unokatestvérek egészség- 1 télén házasságából származott, j gyengeelméjű egyén vagyok és többi közt azt állították rólam, hogy “férfierőim elvesztése ’ következtében mint harcos revizionista akarom kiélni a bennem szunnyadó energiákat. ízléstelen és vadul rágalmazó vádakban már akkor sem volt hiány. . . A “Harcban" jelent meg először támadás ellenem a budapesti “Város” hetilap 1919 március huszonnegyediki számába irt bolond, ifjúkori cikkem miatt, amelyben a márcus 20-i Vyx jegyzék, Magyarország kétharmadának elszakitásán keseregve háborús bűnösöket kerestem. Későbbi támadóim az e cikkem miatti támadás elsőbbségének dicsőségét kénytelenek átengedni az egykori hírhedt csehügynöknek, akit én lepleztem le a K.M. Vasárnapjában, közölve az igazságügyminisztérium azon kiadványát, amelyben Schultz Ignác mint a cseh kormány bejelentett ügynöke szerepelt azon megjegyzéssel a bejelentésben,hogy “specializálva a magyar ügyekre". E leleplezés után a "Harc'' EZ A SAJTÓHARC éles és elkeseredett volt má- akkor is, de igazán hevessé akkjr vált, amikor itt Amerikásan kerültünk szembe egymással. Schultz patrónusának, Jan Masariknak sikerült második Trianont rásóznia a magyar nemzetre, Je a kommunisták 1 948 februári puccsa aj életébe került... Jan Masarik halálával Schultz eltűnt a dunavölgyi politika amerikai berkeiből és nás téreker wekezett érvényesíteni skru^űíustalan üzleti tehetségét. Legutoljára a háború alatt láttam, amikor az akkor létezett new yorki “Péntek Társaság" vitaestélyt rendezett a magyar békerevizió kérdéséről és Schultz képviselte az antirevizionista álláspontot, Göndör Ferenc pedig, akiről az ő mániákus támadója azt irta a halálakor, hogy soha egyetlen szóval nem szolgálta a magyarságot, lelkesen, tüzesen a revizionista érzületet. Ez 1 943-ban volt és én akkor ezért sok mindent megbocsájtottam Göndörnek a köztünk fennállott éles differenciákból, sajnos azonban később a differenciáink újra sulyosbbodtak. . . Schultz Ignác meghalt és nincs többé vitám vele, elfelejtem, meg bocsájtom a két évi hatósági üldözést, a támadásait. “Isa por és hamuv vógmuk"... Porból lettünk és porrá leszünk, Isten kegyelmezzen mindnyájunk bűnös lelkének! De lehetetlen el nem meláznom azon, hogy most a magát hazafias és magyar nemzetinek nevező oldalon vették át Schultz különböző vádjait ellenem, hasonló dühhel és valóság-szeretettel... Ilyen az élet. Sokszor produkál furcsaságokat. . . Schultz Ignác, nyugodj békével, Galambos József teljes buzgalommal folytatja a harcot, amit ellenem nem éppen dicsőséggel kezdtél! r. o. HANOIT ÁTVETTÉK A KOMMUNISTÁK Az amerikai magyarság bojkottja az egy dolláros vámbélyegek ellen A( magyarországi kommunista kormány a külföldről jövő szeretetcsomagok vámját fontonként harminc centről egy dollárra emelte. Amellett pontosan előírja, mit szabad küldeni és menynyit. A vámot a címzett is fizetheti, — ha módjában van. A fontonként egy dollárra történt emelés óriási visszaélést jelent, egyenesen kegyetlen rablásnak mondható és az amerikai magyarság bármint akar is segíteni otthoni rokonain, fel van háborodva és bojkottra készül. Nem hajlandó vásárolni a pesti kommunista bitorló társaságtól kibocsájtott egy dollárros vámbélyegekből, hanem elvámolatlan küldi e szeretetcsomagjait, hogy a címzett forintban fizesse a vámot. Ennek persze az lesz a vége, hogy a címzett által fizetett, amúgy is elég magas vámot még jobban felemelik. Azonkívül rá akarják szorítani az amerikai magyarokat, hogy ne csomagot küldjenek, hanem több IKKA- csomagot rendeljenek, amelyek tuldrágák, az érték többszörösébe kerülnek, de a kommunis ta kormány magyarországi raktáraiból “vámmentesen” kerülnek szállításra a címzett számára. Emberséges érzületről hiába ábrándoznánk a mostani magyarországi rém-rezsimmel kapcsolatban. A mostani vámemelés ezt újólag bebizonyította és hiába terjeszti a washingtoni szovjetmagyar követség a különböző díszes propaganda-iratokat, bizony az -orr. orikr.i mnsysrsá" inkább mint valaha, meg van győződve, hogy a mai magyarországi rezsimet szívtelen, gonosz, embertelen ál-emberek vezetik! Fenséges vallási élmény veit az Eastonban, a Mária Év megünneplésére tartott hatalmas, szabad ég alatti, főpapi nagymise XII PIUSZ PÁPA LEVÉLBEN KÜLDTE APOSTOLI ÁLDÁSÁT A LEHIGHVÖLGY KATOLIKUSAINAK. A Lehighvölgy közel tizenöt- j ezer katolikusa gyűlt egybe vasárnap október 10-én délután azl eastoni Cottingham Stádiumban, | a Mária Év me ünneplésére. A! magasztos szabadtéri főpapi | nagymise céljára a football-pálya! középen állítottak fel hatalmas j oltár a Szüzanya szobrával, mely I körül gyönyörű virágdíszt helyez- j tek el. A környékbeli katolikus papság teljes számban vett részt, úgyszintén a felemelő egyházi ünnepséget védnökölő Lehigh- és Northampton megyei Szentnév Társulatok körzeti uniója, a Kolumbus Lovagok és az eastoni katolikus egyházközségek. Most Rev. John F. O’Hara philadelphiai érsek akadályoztatása folytán a nagymisét Most Rev. J. Carroll McCormick D.D. , philadelphiai helyettes püspök--------ooo---------Eisenhower első választási beszéde celebrálta fényes segédlettel és felolvadta XII Pius pápa apostoli áldást küldő levelét. Az ünnepi szentbeszédet Most Rév. George L. Leech harrisburgi püspök mondotta. Lélekemelő szavaiban méltatta a Mária Év jelentőségét és a Szüzanya közbenjárását esdő imákra buzdította a hívők ezreit a világ mai súlyos helyzetében. Intelmei mély hatást tettek a beláthatatlan hivőseregre és tanításai felejthetetlen élményként maradnak meg a hívők szivében. A nagy és fenséges szellemű egyházi ünnepséget szentséges körmenet előzte meg, amelyen a papság, a tisztelendő nővérek, a fiú- és leány cserkész szervezetek, a Kolumbusz Lovagok és nagyszámú körzetbeli vallási egyesület képviselői vettek részt. Wilson furcsa kijelentése a munkanélküliekről Hanoit, amely Észak-Vietnam legnagyobb városa 600,000 lakossal szombaton átadták a Vietminch kommunistáknak, miként azt a genfi békeegyezmény elrendelte. A francia haderő, amely 80 év óta tartózkodott Hanoiban elhagyta a várost. A Mangin Stádiumban a csapatok előtt bevonták a francia zászlót és a kürtös az ünnepélyes temetéseken szokásos búcsút ("taps”) fújta. Ho Chi Minh észak-vietnami kommunista elnök Hanoit Északvetnam fővárosává proklamálta. Az antikommunisták menekülése a városból még mindig folyik. A szabad Dél-Vietnam felé veszik útjukat szegényes podgyászukkal. Eisenhower elnök október 8-án intézte első televíziós és rádió-! szózatát az amerikai néphez a választások alkalmából.' Kérte, hogy válasszanak republikánus többséget a képviselőházba, nehogy megtörténjék, hogy két kocsivezető ül a kormánynál és mindegyik más irányba hajt. El kell kerülni a belpolitikai hideg háborút mondotta, mert csak igy lehet eredményes a törvényhozás és a kormány közös munkája. Az elnök igen sikeresnek mondotta a lefolyt 83-ik kongresszus munkáját és többi közt utalt arra, hogy egyes adóleszállitásokat hajtottak végre és számos felesleges szövetségi állást megszüntettek. Lakásépítkezéseket és nagy útépítéseket határoztak el. A pesszimisták által jósolt nagy gazdasági visszaesés nem következett be.Kérte, hogy programmjának további megvalósítását republikánus többséggel tegyék lehetővé. Külpolitikai tekintetben az elnök figyelmeztette a Szovjetet, hogy a szabad világ ereje egyre növekszik. A legutóbbi londoni konferencia e r e d m é nyeinek (brüsszeli egyezmény, nyugatnémet divíziók) "hatalmas jelentőséget" tulajdonit. Először történik húsz év óta, mondotta, hogy sehol sincs háború. “Külpolitikánk szavak helyett cselekedeteket mutat fel. Barátaink a világban, ismerik odaadásunkat a szabadság ügye iránt. Tudják, hogy Amerika segít azoknak, akik segítenek magukon és azon vannak, hogy szabadságukat és a békét megőrizzék” . Az elnök csak két beszédet fog mondani a választások előtt, egyet 20-ika körül a farmerekhez és egyet Amerika népéhez november 1 -én, a választások előestéjén. Charles Wilson nemzetvédelmi miniszter, a General Motors volt elnöke hétfőn egy detroiti választási beszédében a munkanélküliekről szólva kijelentette, hogy “még mindig jobb, ha egy fiatalembernek száz mérföldet kell mennie, hogy munkát találjon, mintha Koreába küldenék harcolni." Majd hozzátette, hogy jobban szereti azt a kutyát, amely talpon van és szaladgál, hogy élelem után szimatoljon, mint az olyant, amely csak üldögél és vakkant. Walter Reuther, a CIO elnöke a munkásságra sértőnek tartotta a kutyákkal való összehasonlítást és táviratban tiltakozott Eisenhower elnöknél, sürgetve, hogy Wilson vagy vonja vissza szavait vagy mondjon le. Az eset a választások előtti hangulatban izgalmat vált ki és a munkásság körében megütközést kelt a hangnem, melyben Wilson beszélt. Reuther hangsúlyozta, hogy sokak munkanélkülisége a nagy gyáraknál üzleti okokból történt elbocsájtásokra vezethető vissza s ma már nem lehet ily hangon beszélni a munkásokról. Ünneprontás egy október 6-i emlékünnepélyen New Yorkban október 8-án az aradi vértanuk emlékére közös ünnepélyt tartott a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége szervezet és az Irodalmi Kör nevű politikai csoport. Főszónok father Hites Kristóf volt. Az ünnepség másik szónoka egy Fáy Zoltán nevű ember volt, aki az aradi vértanuk emlékére rendezett ünnepséget a régi amerikai magyar sajtó elleni gyalázkodásra használta fel. Teljesen amerikaiatlan, romboló szellemiben fajpolitikai szempontokat hirdetett, holott az aradi tizenhárom között tudvalévőén többen voltak nem magyar származásúak, de azért hősiesen áldozták életüket a magyar szabadságért. Az ünnepség közönségének egyrésze látható visszatetszéssel fogadta Fáy Zoltán fajpolitikai kirohanását, de nem követte az augusztusi clevelandi példát, hanem amerikai módra, szó nélkül elhagyta a termet. .-ooo-Meghalt Jackson főbíró Robert J. Jackson, a szövetségi Supreme Court bírája szombaton az utcán hirtelen sziv-rohamtól meghalt. Jackson a német nazi vezérek nürnbergi tárgyalásán mint első törvényszéki tanácsadó vett részt. Része volt azon Supreme Court határozat kimondásában is, mely megszüntette a külön néger iskolákat. SEREDI HERCEGPRÍMÁS SZEREPE Vegyen U. S. Bondokat! FOLYTATÓDIK AZ ELSŐ MAGYAR TESTVÉRI ÉS BTG. EGYLET FONTOS GYŰLÉSE Kedves Tagtársunk! Szeretettel meghívjuk a First Hungarian Sick and Fraternal Benefit Society most vasárnap, október 1 7-én délután 2 órakor a Magyar Házban (Third és Evans Sts., Bethlehem) tartandó folytatólagos fontos tagsági gyűlésére. Megjelenésére feltétlenül szükség van, mert az igazgatóság ezen a konvención terjeszti be a négy magyar testvérsegitő egylet egyesítésére felmerült javaslatokat. Biztosan számítva megjelenésére, maradunk köszönettel Az Igazgatóság. Múlt héti “Világtükör” cikkünkben szó volt arról, hogy Galambos József lapja a “Magyar Végvár” a Szálasi-rezsim törvényessége kérdésében hivatkozott arra, hogy Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás is jelen volt Szálasi eskütételénél. Cikkünk megírásánál véletlenül kimaradt annak megállapítása, hogy Serédi hercegprímás az Országtanács 1944 okt. 2 7-i ülésén alkotmányjogi kifogást emelt Horthy kormányzó lemondásának elfogadása és Szálasi államfővé való kinevezése ellen. E történelmi súlyú tiltakozást nem terjesztették a nemzetgyűlés elé a “megválasztás” alkalmával és megállapítást nyert, hogy . ez Jakab Mihály kúriai biró, az országtanács jegyzőjének nyilván szándékos vagy nyilas utasításra elkövetett mulasztása volt. Az igazságnak és Serédi hercegprímás emlékének tartoztunk ennek utólagos bepótlásával. (r. o.) 20,000 ZARÁNDOK PÁPAI KIHALLGATÁSON A Pápa még mindig tartó gyengelkedése dacára vasárnap mintegy 20,000 olasz és külföldi zarándokot fogadott egy óriási tömeg-audiencián. A hatalmas tömeg határtalan lelkesedéssel ünnepelte a katolikus egyház fáradhatatlan fejét, aki láthatóan meghatva fogadta a szűnni nem akaró ovációt.
