Bethlehemi Hiradó, 1954. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1954-03-19 / 12. szám

BETHLEIIEMI HÍRADÓ HEEXCAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS £.it :red as Second-Class Matter May 18, 1923, at the Post fiioe at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . ..............................$4.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies bf Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXII. Évfolyam, 12-ik szám BETHLEHEM, PA., 1954 MÁRCIUS 19. Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR Eisenhower levele a ma­gyar nemzeti ünnep alkalmából HERCZEG FERENC, a múlt század végének és az uj elejének elismert irónagysága 91 éves korában elhunyt Budapesten. Ve­le egy távoli korszak irodalmi ve­zéreinek egyike szállt sírba. Jó­kai és Mikszáth mellett ő volt e korszak hivatalosan is elismert nagy írója. Számos regénye és színmüve aratott hatalmas sikert és némelyikük, mint a “Kék ró­ka" eljutott külföldre is. Az “Ocskay brigadéros", a “Dolo­­vai nábob leánya" a “Három tes­tőr” és más színdarabjai az idő­sebb generáció kedves emlékei. Regényei közül a "Pogányok” című történelmi müve a legérté­kesebb, mig legkiválóbb színmü­véül a “Bizánc" számit. Legna gyobb népszerűségét a “Gyurko­­vics leányok” vidám bácskai gentry-regénnyel érte el. Irt “A kivándorló" címen egy színdara­bot is, amely a budapesti Vígszín­házban került szinre. Hőse egy amerikai kivándorló magyar volt, de mint Herczeg legtöbb müve, csak a probléma felületeit érin­tette, mélyére nem hatolt le. Herczeg a magyar nemesi kö­zéposztálynak és az arisztokráciá­nak volt kedvelt Írója. Az urisza­­lónok világában volt otthon a múzsája. Néhai Riedl Frigyes egyetemi tanár, aki pedig konzer­vatív szellemű kritikus volt, álla­pította meg müveiről, hogy kivá­ló irásmüveszettel megalkotott, kellemes alkotások, de “olyanok, mint egy gyönyörű, díszes szalon, amely nincs befütve” . A szociális és demokratikus szinek hiányoztak Herczeg Fe­renc irói palettájáról és ezzel összhangban állt az első világhá­ború előtti politikai szereplése is. A 67-es kormánypártnak volt tagja és annak bummeráng tul­­konzervativ politikáját a végsőkig támogatta. Évtizedekig szerkesz­tette a Singer és Wolfner kiadó­cég Uj Idők cimü színvonalas irodalmi hetilapját, de az uj idők szellői sohasem csapták meg, a m.unkások jogok utáni vágya, a sok millió Földnélküli János nyo­morgó zsellér földéhsége soha­sem hatoltak el szivéig és értel­méig. Csak műkedvelő volt a po­litikában és nevét dísznek hasz­nálta fel a pártja. Jobban tette volna, ha nem keveredik bele az 1918 előtti rövidlátó kormány­­politikába és nem ellenjegyzi azt. Az ország kétharmadának elvé­tele után, a Revíziós Liga, elnöki állasában szép, hazafias munkát végzett és a fajpolitikai demagó­gok első harsány jelentkezése idején a Nemzeti Színházban szinrekerült “Hét sváb" cimü színdarabja bátor kiállás volt. Maga is verseci sváb családból származott és e színdarabjává bebizonyította, hogy annak a? irányzatnak, melyhez tartozott, voltak nagy és a nemzetre vég­zetes politikai tévedései, de vol­tak emberséges, jó oldalai is. A nyilasok előretörésével ide­genül állt szemben. Mindenkit túllicitáló, irreális politikájuk, amely a hatalom minden áror való megszerzésére törekedett undorította. És ez undor csal meghatványozódott, a m i k o i Moszkva kifutói vették birtokbe az országot. A kevesek között volt, akiket a kommunisták nerr is próbáltak megnyerni, mert tud ták, hogy megveti őket és nerr állna szóba velük. Most jön a hire, hogy a nyila sok egykori vezető költője éi tömjénzett irodalmi primadonná ja, Erdélyi József átállt a kommu nisták oldalára és a rendszer di csőségét zengi, mint fixfizetési állami költő. Herczeg Feren< nyomorgott és inkább éhen ve szett volna, semmint ezt megte gye. Intakt ur maradt mindvégig urvoltának gyengéivel, de éré nyeivel is. Ez sokban kiengeszte emlékével, számos irodalmi alko tása pedig maradandó emléke biztosit számára a magyar iroda lomtörténetben, DR. SZENT GYÖRGYI AL­BERTÉI, az Institute for Muscle Research, Woods Hole, Mass, igazgatója, Nobel díjas magyar tudós kapta az American- Heart Association 1954 évi Albert Las­ker nagydijat. Az átadás a tár­sulat április 4-én, Chicagóban tar­tandó tudományos kongresszusán ünnepélyesen fog megtörténni. A döntés indoklása szerint Szentgyörgyinek “a szivizomzat_ k kortana terén elért felfedezései a szívizom- betegségek gyógyításá­ban korszakos jelentőségűek" Szent Györgyi az elspk egyike volt, akik az orosz hódoltság és a kommunizmus uralma alatt emigráltak és újólag szaporítja azon magyarok nagy és díszes ga­lériáját, akik tudásukkal és tehet­ségükkel dicsőséget szereztek a magyar névnek Amerikában és szerte a világon. A N. Y. Times és más nagy amerikai lapok ez alkalomból kö­zölték Szent Györgyi fényéképét is, ami annál örvendetesebb, mert az utóbbi időben szinte kizárólag egy "moziszinésznő” szerepelt az amerikai sajtóban, szóban és kép­ben, mint magyar nevezetesség, aki tehetségével arányban egyál­talán nem álló feltűnési visszke­­tegsége mellett arról ismeretes, hogy ellopta egy egykor nagyon népszerű, óhazai operett-prima­donna becenevét és akire egy'l­­talán nem vagyunk büszkék. . . * * * A BELGA PARLAMENT és szenátus múlt hét végén jóvá­hagyta a nyugateuropai közös hadsereg egyezményt. Ezzel a terv szerint résztvevő hat ország közül három, Nyugat-Németor­­szág, Belgium és Hollandia mar jóváhagyta az egyezményt. H-t­­ra van még Franciaország, Olasz­ország és Luxemburg, Franciaor­­szagban tudvalévőén legnagyobb ellenzéke van a tervnek, amely a külpolitikai és katonai önhatalmu­­ság egyrészének feladását jelen­tené. tíidault francia külügymi­niszter múlt héten találkozott Fá­mban Adenauer német kancellár­ral, hogy megoldják a Saar-kér­­dést. Laniel francia miniszterel­nök ugyanis megígérte, hogy mi­előtt az egyezményt jóváhagyás­ra a parlament elé terjeszti, el.n­­tézik a Németországtól elszakított Saar ipari és bányavidék ügyét. E területet “gazdaságilag” Fran­ciaországhoz csatolták, de Nyu­­gat-Németország nem akar le­mondani róla, mert lakosai néme­tek. Egy hollandi szocialista képvi­selő azt az eszmét vetette fel, hogy ékeljék be a Saarvidéket az európai egyesitő tervekbe és ad­janak olyan státuszt számára, mint amilyen a District of Co­lumbiának van az Egyesült Álla­mokban. Adenauer kancellár haj­landó ezt a tárgyalások alapjául ; elfogadni és a tárgyalásokat már­­j cius 30-án folytatni fogják. A francia közvéleménynek azonban nem tetszik, hogy a holland ja­vaslat értelmében a németek sza­badon vihetnék be áruikat a Saar­­vidékre és különösen a közös hadseregterv ellenzői zúgolódnak ez ellen. Adenauer igyekszik nagyon készséges lenni és beszédeiben nyíltan megérteti a németekkel, hogy a Saarvidékről nem monda­nak le, de most az uj hadsereg létrehozatala a legfontosabb és minden más kérdés egyelőre hát térbe szorul e mellett. Mindenek­előtt uj német katonákat akar látni, ha mindjárt csak tiz divíziót is egy közös nyugateuropai had­sereg keretében. Arnold westfaliai tartományi miniszterelnök legutóbb beszédet ! mondott, melyben hangoztatta, hogy Németország nemcsak a Saarvidékről nem mond le, de ar­­! ról a 38 négyzetkilométernyi te­rületről sem, amelyet 1 949-ben j részben Hollandia, részben Bel­­' gium javéra hatérkiigazitá« elmén elcsatoltak Németországtól. A franciáknak nem sürgős a közös hadseregterv és sokkal inkább izgatja őket az indokinai háború, meit az indokinai kommunista lá­zadók éppen most kezdtek kon­centrált támadást, holott az ápri­lis 26-i genfi konferencia egyik tárgya az indokinai fegyverszünet kérdése lesz. * * * j MALENKOV az oroszok úgy­nevezett választási kampányjá­­ban (egylista-választások) két beszédet mondott a múlt hét vé­gén. Hangoztatta, hogy a hideg háború folytatására nincs szükség, mert annak politikája "egy uj világháborúra való előkészülés, amely az uj modern harci fegy- j verek használata következtében a világ-civilizáció pusztulását jelen­tené." Eddig csak azt hirdették, hogy egy uj világháború a “kapitalista világ" pusztulását hozná meg. Most először történik, hogy Ma-, lenkov elismerte, hogy a botnak két vége van és őket is érheti né­mely baleset. Régóta tudjuk, — Churchill is megmondta, — hogy a Szovjet a második világháború után csak azért nem rohanta le Nyugateuró­­pát, mert fáztak az atombombá­tól. Viszont ismételten kiderült, hogy Moszkva hajlandó beszün­tetni a hideg háborút, de csakis saját, képtelen, diktatórikus fel­tételei alapján, aminek elfogadá­sa egyértelmű volna Nyugateuro­­pa öngyilkossági szándékával. Arról is beszélt Malenkov, hogy folytatni akarják a Berlin­ben megkezdett tárgyalásokat és “nincs olyan kérdés, amelyet bé­késen ne lehetne megoldani”. Ezt mondja még mindig, a Szovjet berlini önleleplezése után ... És persze ismét az összes európai or­szágok kölcsönös biztonsági szer-1 ződése szükségét emlegette, mint Molotov Berlinben és azután is kétizben. Napirenden akarják tar­tani a szörny-ideát, hogy a Szov­jet vezetése alatt, “Europa az európaiaké" jelszóval olyan euró­pai “szövetségi” hálózatot építse­nek ki, amelyből Amer'ka ki vol­na zárva és a kisebb nagyobb európai országok a Szovjet-óriás befolyásának volnának kiszolgál­tatva. Ez sakkhuzás akar lenni az Atlanti Egyezmény és annak kö­zös katonai szervezete, a NATO megbontására, csalogatás Fran­ciaország és a többi nyugateuro­pai országok felé. Jaj volna szá­mukra, ha lépre mennének! * * * DR. ECKHARDT TIBOR a Nemzeti Bizottmány hadügyi bi­zottságának elnöke a különböző rabországi politikusok vitaesté­lyén előadást tartott "A másik le­hetőség" címen. Azt ajánlotta, ! hogy az Egyesült Államok építsen ki hatalmas bázist Salonikiben és világháború esetére a Balkánon, aj Földözki Tenger északkeleti part-l vidékén állítson fel frontot Salo­niki és Erzerum között. Mint Eckhardt mondotta, “Ko­moly amerikai erők jelenléte Sa­lonikiben Titoval is sok mindent megértetné és mély benyomást! keltene a Szovjet által megszállt délkeleti és középeuropai orszá­gokban. Ettől fogva minden szem Salonikire tekintene, ahonnan szabadulásukat várnák”. Eckhardt az utóbbiban nyil­ván Magyarország és a többi ke- Iet-középeuropai rabországok könnyebb felszabaditási lehetősé­ge érdekét tartotta szem előtt, de ezenkivül azért is hive a Saloniki és Erserum közti erő-csoportosi­­tásnak, mert “ha ezt az átcsopor­tosítást céltudatosan megvalósít­ják, az sokkal inkább elrettentő hatással lenne a Szovjet minden támadó szándékára, mint a Fran­ciaországra alapozott eredeti nyu­gateuropai közös hadsereg j (European Defense Community) terv”. I (Folytatás a 2-ik oldalon) ANTIKOMMUNIST A HATÁRO­ZAT A CARACASI KON­FERENCIÁN Eisenhower elnök március 1 5- ike alkalmából levelet intézett Szántay Dánielhez az Amerikai Magyar Szövetség elnökéhez. Emlékeztet arra, hogy 1848-ban Zachary Taylor, az Egyesült Ál­lamok akkori elnöke a kongresz­­szus ülésén csodálattal adózott a magyar szabadság tizenkét pont­ja iránt. “Ugyancsak biztos va­gyok benne, — Írja az elnök, — hogy ma még nagyobb együttér­zéssel sorakozik fel Amerika né­pe a magyar ügy mellett, -mint 1848-ban. És ezekben a szabad­ságeszmékben, valamint az álta­luk messze világrészekben ger­jesztett baráti érzésekben talál­hatjuk meg egy boldogabb jövő zálogát” . Március 1 4-én vasárnap ország­szerte márciusi ünnepségek vol­tak a magyar telepeken. New Yorkban az Amerikai Magyar; Szövetség keleti osztályának a Yorkville Kaszinóban tartott ün­nepségén ezer főnyi közönség i előtt Kállay Miklós volt minisz­terelnök, mondott tetszetős al- j kalmi beszédet. Kállay volt a miniszterelnök, amikor a németek szerződésszegő j módon, 1944 március 19-én megszállták Magyarországot. Es-! te Kállay egy magyarnyelvű rá­dióleadáson beszélt Msgr. Varga Bélával, a Nemzeti Bizottmány elnökével és Nagy Ferenc volt miniszterelnökkel együtt E héten jelenik meg Kállay többszáz ol dalas, angolnyelvü könyve "Hun­garian Premier” (Magyar minisz­terelnök) cím'bel. A könyvet ma­gvar körökben nagy érdeklődés előzi meg. A Venezuela fővárosában, Ca­­racasban március elseje óta folyó össz-amerikai kongresszus pénte­ken elfogadta Dulles külügymi­niszter azon javaslatát, mely sze­rint ha Ameiika bármely államá­ban kommunista kézre kerülne a közhatalom, az amerikai államok tanácskozást fognak tartani az ez ellen teendő egységes lépésekről, mert ezt egy idegen hatalom, a Szovjet Amerika földjé e való be­nyomulásának tekintenék. Dulles javaslata felett több na­pi vita után, a módosító javasla­tok elvetésével 1 7 állam, ellene egy szavazott. Mexico és Argen­tina nem szavaztak. Az ellenző szavazatot a guatemalai kormány adta le, melybe kommunisták fér­kőztek be, de Guatemala delegá­tusa tagadta ezt. Az uj templom építésére sürget lelkes adományo­kat az allentowni Szent István r. kát. egyház­­község jubiláns évkönyve Eisenhower elnök az adó-leszállitásokról-ooo-McCarthy és a hadsereg McCarthy szenátor a múlt hé­ten leveleket tett közzé, melyek­kel azt kívánta bizonyitani, hogj az Army-miniszterium kérte, ne szellőztesse az Army kommunista beszivárgásának ügyét és ennek fejében adatokat fognak rendel­kezésére bocsájtani a kommunis­táknak a légi erőhöz és a tenge­részeihez történt beszivárgásáról. P énteken nyilvánosságra ke­rült egy Army-jelentés, amely szerint McCarthy és bizottsági se­gédje, Roy M. Cohn kivételes kedvezéseket kértek az Armytól G. David Schine, McCarthy köz­legényként az Armyhoz bevonult másik bizottsági segédje számára. Szombaton Nixon alelnök be­szélt a rádión és anélkül, hogy megnevezte volna McCarthyt, ar­ra a sértő és megalázó hangnem­re célozva, melyet McCarthy Zwicker tábornokkal szemben egy kihallgatáson használt, elitél­te a kommunista ellenes vizsgála­toknál használt “nyers hangot” és “kétes módszereket”. Kijelentet­te, hogy “ez csak azoknak hasz­nál, akik elleneznek minden kom­munista-ellenes vizsgálatot". McCarthy fenntartja, hogy ezentúl is a legnagyobb eréllyel fog eljárni a kommunista-ellenes vizsgálatoknál, tekintet nélkül ar­ra, hogy a hadsereg mily rend­­fokozatu tagjáról van szó. McCarthy és ellenfelei harcá­ban további fejlemények várha­tók. Eisenhower elnök hétfőn este országos rádió-beszédben foglalt állást a demokraták adó-leszálli­­tási programmja ellen, amely tud­valévőén a jövedelmi adómentes létminimumnak hatszáz dollárról hétszáz dollárra való felemelését is magában foglalja. Kifejtette, hogy további adó-leszállitás nem volna bölcs dolog, mert csak nö­velné az amúgy is jelentős defi­citet. A demokraták részéről Sam Rayburn texasi képviselő és George és Cooper szenátorok kedden válaszoltak a rádióban és fenntartották a kisemberek adó­terhei megkönnyítését célzó ja­vaslataikat.-ooo-IDEGEN NEMZETISÉGŰ AME­RIKAI KATONÁK ÁLLAM­­POLGÁRSÁGA A németországi Frankfurtban, az amerikai megszálló hatóságok főhadiszállásán két turnusban összesen 195 idegen állampolgár­ságú katonát eskettek be ameri­kai állampolgárrá. Ez azon tör­vény alapján történt, amely sze­rint 1200 idegen állampolgárt ve­hetnek fel a haderőbe, akik ked­vezményként bizonyos idő múltán elnyerik az állampolgárságot. Rabországi menekültek nagy számban vannak é 24 nemzetbe­li amerikai katonák között, igy magyarok is. Most jelent meg az allentowni Szent István r. kát. egyházközség 25-ik évkönyve. Ezt is azon mély és ihletett vallásosság és szeretet jellemzi1, mint az 1929 révben megjelent első évkönyvet, ame­lyet szintén az allentowni ma­gyar katolikusok kiváló lelki vezére, father Nagy László tett közzé. Ezek az évenként kiadott be­számolók, mint a mostani Év-1 könyv Írja, az egyházközség fej- | iődésének történetét adják. És ehhez hozzá kell tennünk, hogy a mindnyájunk előtt ismeretes fej­lődés, az egyházközség vallási szellemének virágzása father Nagy László valóban atyai veze­tésének, odaadásának és lelkes­ségének, úgyszintén a hívők megértő, jámbor és áldozatkész együttműködésének gyönyörű eredménye. A jubiláris Évkönyv mélyértel­­mü vallási intelmeket tartalmaz father Nagy László tollából, az­zal a meggyőző ékesszólással, amely hitszónoki és egyházi irói egyéniségének oly fényes tulaj -1 donsága. A bevezetőn kivül lélek­emelő magyar- és- angolnyelvü vallási fejtegetések méltatják a jelenlegi Mária Év hatalmas hit­beli jelentőségét és a Szüzanya iránti hűséges imákra szólítják a hívőket. A gazdasági rész képet ad fa­ther Nagy László régóta ismert gondosságáról és hozzáértéséről, amellyel ebben az évben is rend­ben tartotta egyházának anyagi ügyeit és biítosiloLta az egyházi élet szilárd alapjait. A múlt év­ről fennmaradt egyenleg $5,516.- 55 volt, az idei bevétel $1 6,71 6.-64, a kiadás $1 7,604.69 s igy az uj esztendőt $4,628.50 egyenleg­gel kezdték meg.A templom-alap, amely 1952-ben $ 1 0,323.1 2-re rúgott; 1954 januárig $17,723.- 59-re emelkedett. Father Nagy László legfőbb törekvése, hogy az annyira szük­séges uj templom építését meg­valósítsa. Erre vonatkozóan az Évkönyv kimerítő tájékoztatást tartalmaz angol nyelven a Win­dish József honfitársunk elnök­lete alatti bizottság jelentésében. Közli a jelentés, hogy Most Rév. John F. O’Hara philadelphiai ér­sek ur engedélyezte a templom épitését, mégpedig három sza­kaszban: 1. a templom pincézeté­­nek építése, 2. a jelenlegi temp­lom lebontása és az egész temp­lom alapitményeinek megvalósí­tása, 3. A templom felépítményé­nek a tervek szerinti megépítése. Az I. alatti munkák $85,000, a 2. alattiak $20,000, a 3. alattiak pedig a $125,000 költséget igé­nyelnek. Ha az 1. és 2: alatti munkálatokat együttesen lehet el­végezni, $8—10,000 volna taka­rítható. A egyházközség építési alapja jelenleg $36,000 és igy még $69,000-re volna szükség, hogy az 1. és 2. alatti munkák együttesen legyenek elvégezhe­tők. A földmunkákat most április elsején kezdik meg és Windisch és aláíró bizottsági társai lelkes felhívást intéznek a hívőkhöz és az egyházközség barátaihoz, hogy vallási áldozatkészséggel adott segítségükkel járuljanak hozzá, hogy a még hiányzó összeg be­gyülhessen és kellő előrehaladást lehessen tenni a méltó uj Istenhá­za építésében. E felhívást valóban nagyon meg kell szívlelni és nincs kétsé­günk aziránt, hogy az allentowni katolikusok, régi vallásos és áldo­zatkész hírüknek megfelelően, meg fogják feszíteni erejüket, hogy father Nagy László fenkölt papi lelkének e legszebb álma, a gyönyörű ui templom megvaló­suljon. Több évtizedes papi mun­kájának, az allentowni hívőknek szentelt életének legméltóbb meg­koronázása volna, hogy dicső törekvése testet öltsön. Forrón reméljük, hogy a jövő évi Évkönyv ily irányban hatal­mas előrehaladásról, az építési alap nagyarányú gyarapodásáról fog beszámolni az allentowni hi­vő magyarság díszére és üdvére. Magasodjék mielőbb az uj Isten­háza az Égnek és hirdesse a Ur dicsőségét és allentowni magyar testvéreink példaadó jámborságát és jóságát! 3,671,000-re emelkedett a munkanélküliek száma A washingtoni Census Bureau jelenti, hogy februárban a mun­kanélküliek száma 584,000-rel emelkedett és elérte a 3,671,000 főt. Novembertől februárig az emelkedés két millió fő volt. A fenti számban hir szerint nem foglaltatnak bent azon mun­kanélküliéit, akiknek segélyjogo­sultsági időtartama már lejárt.-ooo-TITKOS RÁDIÓ-LEADÁS A WASHINGTONI MAGYAR KÖVETSÉGEN Nagy érdeklődés mellett ünnepelte meg a március 15-ét a Bethlehemi magyarság-ooo-Felmentő Ítélet a Mikó- Göndör sajtóperben Mikó István az ismert színész és szinigazgató, a new yorki “Iro­dalmi Kör” nevű egyesület egyik vezetője százezer dolláros kár­­téritésü pert indított Göndör Fe­renc, az “Az Ember” szerkesztő­je ellen egy cikk miatt, amelyben Mikónak az Irodalmi Körben va­ló szereplését éles politikai bírá­lat tárgyává tette. A new yorki esküdtszék öt na­pon át tárgyalta a pert és kedd délben felmentő Ítéletet hozott Göndör Ferenc javár«. Throsten V. Kalijarvi helyettes külügyi államtitkár a képviselőház megajánlási bizottságának zárt ülésén történt kihallgatásán kö­zölte, hogy a washingtoni magyar követségen titkos rádió leadóál­lomás van elhelyezve. •Kalijarvi kijelentette a bizott­ság előtt, hogy idegen államok képviseletei nem jogosultak arra, hogy rádió leadó-állomást tartsa­nak fenn az Egyesült Államokban, de a State Departmentnek jogilag nincs módjában eljárnia e tör­vény ellenes akció beszüntetésé­re. Kérést intéztek a követséghez, hogy a leadásokat szüntessék be, amit meg is ígértek, de, mondot­ta a State Department tudomása szerint a leadó állomást mind­addig nem szerelték le. A Bethlehem és környékén élő magyarság a nagy magyar törté­nelmi évfordulót: Március 15-ét méltó keretek között ünnepelte meg a múlt vasárnap a Magyar Házban. Vörös János gondnok üdvözlő beszéde Után az amerikai és a magyar Himnuszt énekelte a kö­zönség, majd a vasárnapi iskolás gyermekek I. csoportja magyar táncot mutatott be. Ezután Kulik Jánosné zeneiskolája szerepelt nagy sikerrel. Majd ifj. Pénzes József szavalata következett, aki a Nemzeti dalt szavalta el. A ki­tűnő sAivalat után Nt. Pottseha­­cher István mondott ünnepi be­szédet, mely komoly benyomást keltett az ünneplő közönség lelké­ben. Az ünnepi beszéd után Fá­bián Ferenc nagyszerű énekszóló­ja aratott sikert, ifj. Németh Ernő zongora kíséretével. A szép ének­szóló után Forró József szavalta el mély átéléssel Tompa Mihály­­tól A Gólyához c. költeményt. Bakonyi István pedig szép hege­dűszólójával, — Goodman Lajos zongora kíséretével, — kötötte le a hallgatóság figyelmét. Az Ifjú­sági Kör magyarruhás csoportja következett ezután magyar tánc­cal. Majd Nt. Nagy Imréné veze­tésével az Ifjúsági Énekkar gyö­nyörű énekszáma: A Magyar Miatyánk, mély hatást tett a kö­zönségre. A vasárnapi iskolások és az Ifjúsági Kör hatalmas ma­gyarruhás csoportjának magyar és amerikai zászlókkal való fel­vonulása után Nt. Négyessy Ber­talan záró szavaival a felejthetet­len ünnepség befejeződött A magyar táncokhoz a zenei kíséretet Nt. Nagy Imréné adta, a táncok betanítását pedig Idegei Ferencné végezte. Úgy a vasár­napi iskolások, mint az Ifjúsági Kör két-két csoportban mutattak be magyar táncot. A hüggetien Református Egy­ház vezetősége köszönetét mond a bzeretetszövetségnek, mert ve­zetői nagybain hozzájárulták an­­hoz, hogy az idei szabadság­­ünnepély iránt sokkal nagyobb volt az érdeklődés, mint az utób­bi években. Az egyház vezetősé­ge köszöni a régi és ujamerika., magyarságnak, a vendégszere­plőknek, az Ifjúsági Kör tagjainak és a vasárnapi iskola vezetőinek, hogy önzetlen munkájukkal az egyetemes magyarságnak felbe­csülhetetlen, nagy szolgálatokat tettek. A műsor után a kitűnő Tóth zenekar muzsikált és a szü­netekben örömmel hallgatta a kö­zönség Mikisits Ferenc kellemes hangját. A tartalmas műsort Nt. Pottschacher István vezette le. A szereplők, a rendezőség és a Nőegylet a meghozott áldozat és fáradságos munkát nem hiába tet­ték, mert most már a harmadik éve annak, hogy a közönség ér­deklődése a legnagyobb elis­meréssel jutalmazza ezt a mun­kát. Hisszük, hogy a következő évben és azután is, az igy elvég­zendő munka, megtermi a gyü­mölcsét magyarságunk számára. Vegyen U. S. Bondokat!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom