Evangélikus főgimnázium, Besztercebánya, 1915

14 alapján elengedte. Á szóbeli vizsgálaton az egyházi főhatóság képviselőjeként Sztehlo Gerő helybeli lelkész jelent meg mint elnök, kinek úgy a vallás, mint az érettségi vizsga tapintatos vezetéséért ez utón is köszönetét mondunk. Emlékezet okáért feljegyezzük a tanfolyam tanárait. Osz­tályfőnök volt Schmidt Frigyes, ki a latin és görög nyelvet adta elő; a magyar irodalmat, görög-pótló irodalmat és a bölcsészeti előtant dr. Oravecz Ödön; a történelmet dr. Jánossy István, a német nyelvet Kirsteuer Károly, a mennyiségtant és természettant Szenes Samu, a vallástant Hildák János, a szabad­kézi rajzot Gödri Ferenc tanitották. A szóbeli érettségi tárgyainál ugyanezen tanárok szerepeltek, mint kérdezők. Az érettségiről részletesen az Értesitő külön fejezete szól. A nyilvános rendes tanulókra nézve a tanévet az egyházi főhatóság és a minisztérium egyetértő rendelete alapján junius 3- án zártuk be ünnepélyesen, de a tanári kar a pótló-tanfolyamon való tanitás mellett egész junius hóban helyén volt és igy a magántanulók vizsgái akadálytalanul voltak megtarthatók. * * * Nem esik ugyan a lefolyt tanév történetébe, de igazában összefügg vele még az, hogy Jamrich Béla, dr. Jánossy István és Gödri Ferenc helyettes tanárokat a fenntartó egyház junius 4- én rendes tanárokká választotta, mig az igazgatói állást junius 18-án dr. Oravecz Ödönnel töltötte be. III. Iskolánk és a háború. A világháborúnak egész földünket rázkódtató hullámcsa­pásai nem kerülték el szerény iskolánkat sem. A hatását külső és belső jelenségek egyaránt mutatják. Nemcsak a tanításunkba állt be olykor zavar, de a tanulók lelkét egész természetesen szinte állandóan uralták a háború napi eseményei, a hadi si­kerek forgandó esélyei. De tartsunk rendet s nézzük sorba e hatások mutatkozását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom