Evangélikus gimnázium, Besztercebánya, 1897

I. Adatok a gymnasium 1897—98 tanévi történetéhez.

Iskolánk negyedfél századnál hosszabb időn át, bár gyakran sok ellenséges áramlattal kellett megküzdenie, apáink buzgósága, lelkesedése folytán, mindenkor megfelelt a kor követelményeinek. Mutatja ezt története. Nem dicstelen múltjához híven, a jelenben sem akart elmaradni a kortól, a mely pedig különösen az újabb időben lépett föl elodázhatlan követelményekkel. Az újjászervezést mintegy 12 évvel ezelőtt meg is kezdtük. Két dolog szorult rendezésre. A munka lassan haladt előre; sok nehézséggel, akadálylyal kellett küzdenünk. De a jó Isten nemes törekvésünkben segítségünkre volt. Az egyik szükségen már segítve van. Czélszerű épületünk, melynek hiányát bizony nagyon éreztük, három év óta a használatnak át van adva. A másik még fontosabb ügy, a tanári fizetés rendezése is rövid idő alatt szintén megoldást nyer. E tekintetben, minthogy a fentartó egyház erre egymagában képtelen, ha a jelek nem csalnak, segítségünkre jön a közoktatási magas kormány. Legalább arra enged következtetni azon ténye, hogy f. évi márczius hó 23-án 14,929. sz. a. kelt magas leiratával már a folyó 1898. évre intézetünknek a tanári fizetés ideiglenes javítására 500 frt rendkívüli államsegélyt engedélyezett. Reméljük, hogy e szerény kezdet után a legközebbi jövőben hathatósabb állandó támogatás fog következni.

Jóltevőinkről, kiknek szép számával dicsekedhetünk, az illető rovatokban fogunk hálával megemlékezni. Itt csak Stollmann Andor rajztanár urat, a ki Luther és Melanchton olajfestésű arczképét, Benyáts Károly presbyter urat, ki »Magyar mivelődéstörténelmi falképek« czimű keretbe foglalt nagyobb képet ajándékozott rajztermünk számára és Grün József urat, helybeli sörgyárost, a ki növendékeinket kirándulásuk alkalmával f. évi május 18-án három hordócska sörrel örvendeztette meg, említjük föl. Fogadják mind