Evangélikus gimnázium, Besztercebánya, 1895
29 1883-ik év január elsejétől 750 frt fizetésben s 100 frt lakáspénzben állapíttatott meg. így tartott ez 1891. január elsejéig, a mikor is 850 frt fizetés és 100 frt lakáspénz lett megállapítva. Az egyházközség jóakarata még itt sem állapodott meg, a minek legeklatánsabb példája az, hogy az 1894. julius 8-án tartott közgyűlés az eddigi lakbérilletményeken felül a 850 forintnyi évi törzsfizetést September 1-étől 900 frtra emeli s már ugyanezen év aug. 20-án tartott közgyűlés az akkori rendes tanároknak javadalmazását ez év szept. 1-étől évi 1000 frtról egyenkint 1100 forintra emeli fel akképen, hogy eddigi 900 frtnyi törzsfizetéseiken és 100 frtnyi lakbér illetményeiken felül részökre a gymnasialis alap terhére korpótlék czimén egyenkint évi 100 frtot szavaz meg. Ebből kitetszik, hogy a korpótlék megállapításában tekintet nélkül voltak a szolgálat idejére, s hogy tehát ez ügy még nincs rendezve. VIII. Tanítási tervek s azok átalakulásai a gymnasiumban. Történetirói elődöm munkája végén röviden csak azt jegyzi meg, hogy »a tanításnál jelenleg (1875/76.) az Ácsán megállapított tanterv követtetik.« Egyházunk tudvalevőleg 1860-ban nyerte vissza autonómiáját s így a saját iskolái felett való szabad rendelkezést. Ezen visszaszervezési működésnek egyik ránk nézve fontos jelensége a mindjárt 1860. okt. 7-én Pestre egybehívott tanári gyűlésnek új tanterve, mely az 1861. évi aug. 28-án tartott ev. egyetemes egyházi gyűlés által véglegesen lett megállapítva. De 1868-ban Báró Eötvös József vallás és közoktatási miniszter 14,464. sz. rendeletével »gymnaso-lycealis reform«-ja lépett életbe négy osztályú al-, két osztályú nagygymnasium s három osztályú háromféle elágazású lyceumok szervezésére. A közzétett tantervre nézve véleményadásra a protestáns iskolai hatóságok is felszóllíttattak. E körülmény arra indította az egyetemes ág. hitv. ev egyházat, hogy az 1869-iki két havi szünidőt a tantervnek a beállott viszonyokhoz való alkalmaztatására használja. Báró Prónay Gábor egyetemes felügyelő ugyanis 1869-iki juh 3-án s következő napokon Ácsán (pestmegyei kastélyában) a protestáns tanférfiak kiválóbbjait értekezésre gyűjtötte össze oly czélból, hogy az országos szervezkedések figyelembe vételével vizsgálják meg, bírálják és czélszerüen módosítsák az 1861-ben kötelezőnek kimondott tervezetet. Az értekezlet egységes nyolcz osztályú gymnasium mellett nyilatkozott; az algym- nasiumokra vonatkozólag oly elvekben állapodott meg, hogy a latin mindenkire nézve egyenlően kötelező tantárgy legyen, melynek tanulása alól senki sem menthető fel. A többi tantárgy csupán a beosztásra nézve csekély módosítással megmaradt. Új kötelező tárgyakéi vétettek föl a rajz, szépírás, ének és testgyakorlat. E megállapodásoknak kidolgozását a sokoldalú bölcsészre, Vandrák Andrásra, az eperjesi nestor-tanárra bízták tiszttársai, ki e feladatnak 1870-ben igen szépen megfelelt. A tantárgyaknak osztályok szerint való beosztását a tanmenetet, tanári hivatás felfogását, az ifjúság fegyelmezését és az iskolai rendtartást taglaló részei elaboratumában oly nevelési, tanítási, fegyelmi és kormányzási belátásra és jártasságra vallanak, hogy dicsekedés nélkül elmondhatta volna: exegi monumentum aere perennius. Valóban hozzá méltó végrendelete egyrészt az önerején emelkedő protestáns tanférfiú kiválóságát hirdeti,
