Evangélikus gimnázium, Besztercebánya, 1895

8

ösztönzői a jóra, szépre és nemesre és iskolánk növendékeit azon erényekre buzdítják, melyekkel a dicsó'ült tanár jeleskedett.

Nemcsak hogy a hatodik osztály nem létesült, hanem egyházunk az 1881. év május hó 15-én tartott conventjében az ötödik osztályt is bezáratni határozta, okúi adván, hogy ezen classist különben is évenkint csak 5—9 tanuló látogatta s fentartása aránylag nagy költséggel jár. Igaz, hogy nem véglegesen s míg egyrészt a megtakarított összeget meglevő tanintézetei érdekében vélte igen jól felhasználhatni, másrészt ama reményének adott kifejezést hogy ha idővel majd kedvezőbb körülmények közé jön, ismét gondolhat gymnasiumának tágítására, Az »Adja Isten !»-t mai nap is mondhatjuk. Ezen 1880/81. évben a gyász serlege is megtelt. Alig, hogy a jeles igazgató Ro- senauer meghalt, egy másik ravatal köré csoportosult a tanári kar, és ez Heinlein Adolf-é volt. És mintha igaznak bizonyúlna a közmondás, hogy hetesével jár a rossz; az 1881/82. tanév 3 nagy halottat sirat. Az egyik Bothár Sámuel, alumneumunknak sok éven át lelkiismeretes és buzgó ephorusa, a második Dr. Dillnberger Emil, nagyérdemű és forrón szeretett felügyelőnk, a harmadik honi ev. egyházunk halottja is, nagyméltóságú báró Rad- vánszky Antal ev. egyházközségünk felügyelője.

Rosenauer utóda mint helyettes igazgató Hlavatsek András tanár lett, kinek ügybuzgósága mindinkább elfelejttette a fájó multat.

Eléggé ismeretes mindenki előtt, hogy iskolánkat nagyobbrészt szegény tanúlók látogatják, kiknek némelyike szüleinek mostoha anyagi helyzeténél fogva magát még a szükséges tankönyvekkel sem képes ellátni; ennélfogva a tanári kar Varga Mihály kartárs kezdeményezése folytán, hogy az évről évre mindinkább jelentkező bajon legalább némileg segítsen, üdvösnek és szükségesnek találta az ilyen szegény tanúlók segélyezése czéljából egy »segély alap« létesítését, vagyis inkább, a mennyiben ilyen az előbbi években az intézeten már fenállott, de időközben, nem tudni mi okból, megszűnt, a már létezettnek felelevenítését. Az emlitett »segélyalap« a tanulók önkénytes adakozásaiból — esetleg egyéb emberbarátok és jóakarók kegyadományaiból — fog létrehozatni. A növendékek közt e czélból időközönkint gyűjtött ösz- szegek gyümölcsöztetés végett a takarékpénztárban helyeztetnek el. A segélynek miképen való kiosztása iránt belátása szerint időről-időre a tanári kar intézkedik. Már a létesítés évében eszközölt gyűjtés eredménye 24 frt 60 kr. volt. Kezelője s kitűnő sáfárja Varga Mihály lett s máig is az, úgy hogy a múlt 1894/95. tanév végén ez alap vagyona 134 frt 40 krt tett; azonkívül több kötet tankönyv, úgy hogy belőle 15 tanúló egészben, 6 pedig részben segélyeztetett tankönyvekkel. A közélet terén jeleskedő számos kiváló férfiú áldja azon iskolát, mely nemcsak szellemi és erkölcsi képzettségének vetette meg gondos nevelésével alapját, hanem az anyagi jótékonyság melegével, a nélkülözések elhárításával is megkönnyítette nekik tudományos kiképezteté- süket. így a mi intézetünk már az 1882/83. tanévben léptette újra életbe azt az intézményt, melyre az 1895. 12,670. sz. május 21-iki vallás és közokt. ministeri rendelet, hívja fel az iskolák figyelmét, mert nálunk mind a köny-