Evangélikus algimnázium, Besztercebánya, 1881
I. Adatok iskolánk ez évi életéhez és vegyes közlemények. A beiratások, felvételi és javito vizsgálatok szeptember hó 1 —4-ig tartottak. Isten segedelmével 5-én ünnepélyesen megnyitottuk az uj tanévet s G-án megkezdettük a tanítást. Fájdalommal kellett tapasztalnunk ismét, hogy a súlyos csapások, melyek egy idő óta iskolánkra nehezednek, nem értek még véget. A Mindenható úgy akarta, hogy az 188'/2 tanév is iskolánk történetében szomorú időszakot képezzen. 1881. évi október hó 24-én alumneumunknak sok éven át lelkiismeretes s buzgó ephorusa, Bothár Sámuel úr, végezé be hosszas szenvedés után munkás életét. Felettébb megszoiuoritott bennünket továbbá nagyérdemű s forrót) szeretett felügyelőnknek, tek. dr. Dillnberger Emil úrnak, f. évi március hó 31-én váratlanul bekövetkezett halála. E köztiszteletben állott jeles férfiúban, ki az atyjától örökölt protestáns szellemben bölcsen s keresztyéni szelídséggel kormányozta egyházunkat, iskolánk egyik legfőbb támaszát s igaz barátját veszité; szegény tanulóink pedig, kiket évek hosszú során át megbetegedés esetén ingyen gyógyított, kora elhúnytával nagylelkű jótevőjüktől fosztattak meg. Nagyméltóságú báró Radvánszky Antal úrnak í. évi június hó 7-én történt gyászos kimultával úgy hazánkat, mint honi ev. egyházunkat ért pótol- hatlan veszteségből fájdalom! nekünk is bőven kijutott. A nagynevű dicsőült férfiú számos éven át a beszterczebányai ev. egyházközségnek is felügyelője vala s mint ilyen magának nálunk is soha el nem évülő s mindnyájunkat örök hálára kötelező érdemeket szerzett. Ezek a mi felejthetetlen halottjaink. Az isteni gondviseléstől nyert ajándékok szerint munkálkodtak ők mind a hárman egyházunk jólétén és felvirágozásán. Áldás poraikra! Hála emlékezetüknek ! Egyházi és iskolai felügyelővé híveink osztatlan bizalma folytán f. évi május hó 20-án tek. Städler Tófor úr lön. Vezérelje Istenünk kegyelmével uj felügyelőnket diszes állásában! Áldja meg törekvéseit!
