Evangélikus algimnázium, Besztercebánya, 1881

13 Más körülmény is igazolja a felvetett kérdést,. Zöllner a maga elmélete felállításánál kiindult a nehézkedés ismeretes törvényéből, hogy t. i. annak hatása a távolság megfordított négyzetével fogy. Ugyanazt találta a villanyos­ságnál és a delejességnél: ebből megdönthetlenül következik, hogy ezen tü­nemények okai bizonyos közös tulajdonságokkal bírhatnak. Isenkrahe ellenben egészen tekinteten kívül hagyván azt, a mit magyarázni akart, kiindult egé­szen különálló feltevésből. A helyett, hogy feltevésénél a nehézkedés törvé­nyét tartotta volna szem előtt, ő csak a kölcsönös vonzódásra ügyelt. Midőn ezt megfejtettnek hitte, akkor kezdett hidakat építeni, hogy föltevését a fenn­álló és elfogadott törvényekkel összeköttetésbe hozza. Ezen áthidalás azon­ban minden igyekezete dacára nem sikerült. Mindenek előtt nem lehet megérteni, hogy növekedhetik az „álvonzó­dás“ (Pseudo-Anziehung) a két részecs közt. midőn azok közelednek egymás­hoz? A mint láttuk, az egész vonzódás onnan ered, hogy a részecsek ellen­kező irányban egymáshoz hajtatnak az aetherparányok által, de az sehol sincs megmondva, hogy ezen túlsúlyban lévő parányok akár számuk, akár erélyűk szerint a távolság csökkenésével növekednének, s nem is képzelhető az. És így a részecsekre való közvetlen hatásuk is egyenlő akár a részecsek távolabb vannak egymástól, akár pedig közelebb egymáshoz. Másrészt gon­doljuk meg azt, hogy a belső oldalon visszaverődött parányok annái inkább akadályozzák a részecsek egymáshoz való közeledését, minél kisebb a távol­ságuk, mert a mint Isenkrahe maga mondja idézett műve 15!) 1., kisebb tá­volságban sűrűbben verődvén vissza a parányok, nagyobb számmal esnek egy területegységre, nagyobb távolságban pedig kisebb számmal érik azt A to­vábbi eredményt hadd hozza le maga a szerző: „Eine gewisse Anzahl von Atomen wird an der Oberfläche des Molecüls reflectirt. Diese veitheilen und zerstreuen sich gieichmässig in dem umgebenden Raume. Denken wir uns nun um das Moleciil herum concentrische Kugelschalen mit den Radien Et, E-2, Hs, e'c. deren Grösse also bezüglich 4 E, 2 ic, 4' E2 2 x, 4 E,2-, sind, so werden in der Flächeneinheit einer jeden von diesen Schalen — * — 4 Et 2 *,-T—, etc. reflectirte Aetheratoine anzutreffen sein, welche alle l Ej2 4 Ls2 w, von dem erwähnten Moleciil herkommen. Das Verhältniss dieser Zahlen ist ..... IV' ; EV : R? et''' . D ie Geschwindigkeit der abgeprultten Atome ist um C. m (m+3 |J.) 3. (m f ;j.) (m + 2 g) kleiner als die der übrigen Aetheratoine. Wir haben also hier das mechani­sche Surrogat einer attractivcn Kraft, deren Wirkung abnimmt mit dem zu­nehmenden Quadrate der Entfernung Ebből világos, hogy a következtetés nem találó, mert a távolság négy­zete szerinti fogyás vonatkozik a visszaverődött parányokra a vonzódást pedig a külső parányok eszközük; „denn unsere ganze Pseudo-Anziehung beruht

Next

/
Oldalképek
Tartalom