Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1880
18 Adatok iskolánk ez évi életéhez és vegyes közlemények. Álljanak itt intézetünk beléletét illetőleg a következők. Még a múlt tanévben nyugalomba lépett érdemes veteránunk. Polev- kovics János, tanszékére egyházközségünk Junker Ágoston tanárjelölt urat hívta meg. Intézetünk derék igazgatójának, immár boldogult felejthetetlen Rosenatier Károlyunknak, súlyos állapotában a mindnyájunk által forrón óhajtott javulás a szünnapok alatt sem állott be; sőt fájdalom! ekkor tudtuk már, hogy életének napjai meg vannak számlálva s közeledik a szomorú óra, a midőn el kell őt majd veszítenünk. Ezek folytán t. egyházközségünk tanszékének betöltése iránt ideje-korán gondoskodott, ezzel Varga Mihály tanárjelölt urat kínálván meg. Az igazgatói teendők ideiglenes vezetésével továbbra is Hla- vatsek András tanár bízatott meg. A nevezett urak elfogadva egyházunk meghívását, augusztus hó utolsó napjaiban körünkbe érkeztek. A tanári kar ekként kiegészíttetvén, szeptembg- hó 4-én, kikérve Istenünk segedelmét, ünnepélyesen megnyitottuk az uj tanévet s megkezdettük a tanítást. November I-én bekövetkezett végre, a mit oly remegve vártunk: Rose- nauer Károly hosszas, kinteljes betegség után meghalt. De alig kisértük őt ki az örök nyugalom helyére; még a halála okozta fájdalom első benyomásai alatt voltunk; még nem barátkozhattunk meg a gondolattal sem, hogy Rosenaner Károly nincs többé: máris egy másik forrón szeretett kartárs, Heinlein Adolf ravatala körül állottunk, hogy felette fájdalmunknak őszinte könyeit hullassuk s a váratlanul elhunyt jeles férfiútól megtört szívvel búcsút vegyünk. Halálának napja: deczember ‘29-ike. Boldogult két kartársunk emlékének ez értesítő első lapjain szenteltünk néhány kegyeletteljes sort, Méltassa azokat becses figyelmére a szíves olvasó. Áldás és béke lebegjen hamvaik felett! Hogy a bennünket oly váratlanul ért súlyos csapás folytán a tanítás menetében akadály ne álljon be, az üresedésbe jött órák betöltése iránt azonnal intézkedve lön. Egyházközségünk bizalomteljes megkeresése folytán ugyanis Ő nagysága dr. Klamarik János, tankerületi főigazgató úr szíves volt megengedni,
