Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1879
17 nyiben ftgyés peres ügyek néni á2 íl fóruma, haliéin a király bírája eh? tartoztak, némi megszorítással volt egybekötve'). Ha az Ítélet a királyhoz fellebbeztetett, nem a félnek, hanem az igazságtalan eljárással vádolt főpapnak kellett a király előtt megjelennie* 2). Utánozták a királyt az egyházi és világi főurak is városszerű kiváltságok -osztogatásában s egyes községeknek megengedték, hogy birájukat, kinek hivatalában való megerősítését maguknak tárták fenn, szabadon válaszszák. A bírónak jogköre — az igazságszolgáltatást illetőleg— épen úgy, mint kisebb szabadságé városainkban3), csak a kevésbé jelentékeny ügyekre szorítkozott; a nagyobbakat,— melyek alatt az általam alantabb jelzendő ügyek értendők, — az illető földesurak vagy egyedül saját birájuk által döntették el, vagy pedig a község bírája és saját erre hivatott közegük együttes Ítéletére bízták 4), A középkori fejedelmek s a társadalom alsóbb osztályai kölcsönösen támogaták egymást. A fejedelmek kedveztek az alsóbb néposztályoknak, mert segedelmükkel vélék a magasabb osztályok folyton növekedő s reájuk nézve mindinkább veszélyesbbé váló hatalmát ellensúlyozhatni. Valamint a királyok korán átlátták, hogy azok ellen, a kik hatalmukat megingatni s aláásni törekszenek, biztos és erős támaszt az alsóbb néposztályokban lelnek: úgy ez utóbbiak érdeke is azt kívánta, hogy az oligarchák ellenében, mint a kikben elnyomóikat látták, egy magasabb védelem szükségének érzetében, a fejedelmek hatalmának növelésén munkáljanak. És valamint az európai fejedelmek az egyházi és világi nagyok hatalomra való törekvéseivel s túlkapásnál szemben az egyenlőség elvének képviselőiként lépnek fel s támaszkodva a nép egyenjogúsági vágyaira, a szabadság megalapítását a városokban pártolják és elősegítik: úgy hazánkban is, midőn a várszerkezet felbomlott s benne eltűnt a királyság egyedüli támasza, a XIII ik század királyaira várt azon feladat, hogy a városi rend megalapítása által a nálunk is hatalmassá vált egyházi és világi arisfocratia ellenében a szenvedi veszteségért maguknak kárpótlást szerezzenek. Igaz ugyan, hogy városoknak, vagyis helyesebben mondva, a mennyiben ezek a későbbi városok minden kellékeivel még nem bírtak, kiváltságos helységeknek alakulása Sz. István korára vihető vissza 5); de egy szabályozott, szilárdabb városi élet csak IV. Béla alatt, a ki különösen a tatárjárás után számos községet látott el városi kiváltsággal, veszi kezdetét. A városi rend ’) End. 4S4 1. 2) L a pécsi kiváltságot. 3) L a városoknál. 4) „Moys palatini libertas data hospitibus in Cosae : Votamus etiam, nt causas furti et effusiones sanguinis inter ipsos hospites exortas ipsi nos discutiamus.“ End. 520. Lásd még: „Alberti praepositi libertas civium de daszo.“ End. 462; „Stephani archiepiscopi Strigoniensis libertas incolarum oppidi Kresztur“ End. 469; a saagbi egyház szabadalma Cod. dipt. V. 2. 590 1. 5) Szalay József: Városaink a XIII. században 7. 1. VVenczel Gusztáv: Magyarország városai és városjogai a múltban és jelenben 38, 39. lap.
