Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1877
21 fizetendő díjakat s végrendeletileg hagyományozott Összegeket beszedtek s elszámoltak l)- Később az összes egyházi bevételek egy pénztárba folytak be, melyből minden kiadás is födöztetett. A lelkészek fizetése ekkor következő módon volt megállapítva: Hanlco Márton plébános és a német prédikátor hetenkint 2 irtot kaptak, a tót prédikátor 1 írt 25 dénárt, 1550 óta pedig 1 frt 50 drt, s a tót káplán 1 frtot, később pedig 1 frt. 25 dénárt. A német prédikátori állomásra 1542-ben Francik Bertalan elmenetele után Kreusel János polgár, ki Ivézsmárkon megfordúlt. vala, az ottani prédikátort Bertalan mestert ajánlotta, ki hajlandó volt a meghívást elfogadni s Kézsmárkon hivataláról búsvétkor le is köszönt; mivel azonban a tanács e meghívással késett, bizonyos Wörlitz nevű előkelő s gazdag úrnál jövő karácsonig udvari káplánságot elvállalt. E késedelmezés oka az volt, hogy a tanács Steger Mihály városi jegyzőt a tescheni fejedelem udvari hitszónokához, Fabianushoz küldte s ezt a nevezett állomással megkínálta; ez ugyan szintén kész lett volna e meghívást elfogadni, de ura őt egyáltalában nem akarta elbocsátani2), minek következtében a tanács az előbb nevezettre fordította figyelmét. Bertalan fönt említett ösmerősének Kreusel Jánosnak Erzsébet napja előtt való szombaton azt irta, hogy ámbár Loboczky, a kézsmárki vár parancsnoka és a kézsmárki tanács által a prédikátori tiszttel újból megkínáltatott, mégis inkább megvárja a beszterczebánvai tanácsnak meghívó levelét, s az ezt áthozó küldötteket; csak azt jegyezte meg, hogy e hívány az egész tanács s a polgárság nevében és a plébános beleegyezésével legyen kiállítva3). A tanács meg is küldte neki e híványt, melyet Bertalan 1543 Lucia napja előtt való szerdán elfogadott, egyúttal kijelentvén, hogy karácsonykor szándékozik Besztercze- bányára elindulni, s hogy betegeskedése folytán házi orvosát magával fogja vinni, nehogy út közben orvosi segély nélkül maradjon 4). Elhozatala végett 1543. decz. 29-én Kreusel János és Tuchscherer Lőrincz polgárok Ivézsmárkra küldettek, kik 1544 jan. 8-án vele együtt szerencsésen visszatértek5); a 20 frt 50 drt ’) A legrégibb ilyen számadás, mely a város házán fönmaradt, az 1525-iki évről szól. — 15-40. decz. l()-én Behr Lőrincz és Seraffin György 0 évi gondnokságukról számot adtak, mely alkalommal Hehr L. magát lekötelezte, hogy a fönmaradt s 78 frt. 92'/2 dnrt tevő fölösleget rövid idő alatt lefizeti; miután pedig a fizetési határidőt meg nem tartotta, kénytelen volt ezen adósság fejében a felső utczában fekvő majorát egy évre elzálogosítani, mely idő letelte után c fekvőség vagy kiváltandó, vagy az egyházi pénztár javára eladandó volt. (I’rotoc. action, iurid. 213.1.) Behr L. tovább is meghagyatott gondnoki minőségében, s fönt említett társával 2 év múlva ismét számot adott sáfárkodásáról. (Brot. act. inr. 217. 1.) 1549-ben helye mással betöltetett, miről a Prot. act. inr. 227. lapján e szavakkal tétetik említés: „30. Julii nach geschehener Rattung, die Herr Jörg Seraphin Kirchenvater gethan, weil ihm die Mühe, Arbeit und Sorge der Kirchen zu tragen alleine beschwerlich, ist aus einträchtiger Wahl der ehrsame Franz Reichenpach ihm zu einem Mitgehiilfen zugeben worden, Gotteshäuser zu versorgen nach aller Nothdurft. Gott wolle Ihnen beiden seinen Segen verleihen, Amen.“ 2) V. 1. 209, 10. és 108, 12. szám alatt fön maradt levelei 1543. nov. 3. és 13-án keltek. ü V. 1. 108, 22. sz. a. 4) V. 1. 108, 21. sz. a. 5) V. 1. Protoc. act. inr. 50. 1.
