Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1877

f) közt megszüntetni, s azon meggyőződést terjeszteni, hogy igazi és józan val­lásosság nem a földi dolgok megvetése, hanem erkölcsi tevékenység által érvényesíti magát *). A katli. papságnak kiváltságos, elkülönzött és kasztszerű testületével szemben létre jött a prot. autonómia; az egyházi hagyomány te­kintélyének ellenében kihirdettetett az egyéni vizsgálódás s meggyőződés sza­badsága. A prot. világi s egyházi férfiak egyenjoguakká váltak: az egyház úgyszólván saecularizáltatott. Ennek következménye az, hogy a protestáns egyházban a világi elem túlsúlylyal bír, s hogy az úgynevezett, territoriális egyházakban a pápai hatóság helyét az állami hatóság elfoglalta. Analog jelenség a beszterczebányai ev. egyházközségnél is volt észlelhető. Besztcr- czebánya sz. k. városa területén az e helyen tárgyalandó időben minden ha­talom, befolyás és tekintély a városi tanácsban volt összpontosítva; rendesen a legelőkelőbb patriciusi családok tagjai és műveltségük által kitűnő férfiak, mint p. o. tanárok választattak e testületbe, mely mint az igazságszolgáltatás s közigazgatás közege s tagjainak vagyonossága, intelligentiája és családi összeköttetései következtében a legfontosabb társadalmi szereppel bírt. E testület vette kezébe az ev. egyházközség szervezését s kormányzását. Két tagja, t. i. BaumhacM György 2) és Siegler János, a reformátorok közvetlen növendéke volt; az utóbbi 1538-ig az ottani latin iskolát igazgatta vala, 1539 óta pedig 1550-ben bekövetkezett haláláig mint tanácsos a közügyek elintézésében részt vett. E férfiaktól a tanács hiteles és alapos tudomást nyert a reformátorok intentióiról, s hogy ezeknek eszméitől át volt hatva, arról határozott és kö­vetkezetes föllépése tanúskodik, míg másrészt óvatos eljárása gyakorlati tapintatáról bizonyságot tesz. Azon levél, melyben a tanács 1540-ben Bártía városának kijelenté, hogy lelkészét, Francile Bertalant egyelőre semmi szín alatt el nem bocsáthatja, s mely a beszterczebányai ev. gymnasium történe­tében (14. 1. 2. j.) közöltetett, világosan előtünteti e testületnek prot. érzü­letét: a katholicismus ott erős kifejezésekkel ostoroztatik, tanai pápista ámí­tásnak, szertartásai visszaéléseknek, papjai miséiőknek, a pápa uralkodása ördög uralmának neveztetik, s Bártfa városának azon tanács adatik, hogy miután lelkiismert dolgában inkább kell istennek engedelmeskedni, mint em­bereknek, a király tilalmának daczára szabadon válaszszon nős egyént lelké­szének, ha az e hivatal viselésére más tekintetben alkalmas; végre az ágostai hitvallásról állíttatik, hogy magában nem foglal semmiféle téves tanokat, s a katli. papság által legkevésbé sincsen megczáfolva, egyúttal a bártfaiak figyel­meztetnek, hogy az igazságért örömest szenvedni is kell3). — Ily határozott ') A boldogúlt Rothe Richard, heidelbergi tanár, egyik előadása alkalmával ezt jegyezte meg: „Die meisten Menschen verstehen die Frömmigkeit nur, wenn sie ihnen gleichsam auf dem Präsentirteller apart dargeboten wird; wo sie die Seele des sittlichen Lebens ist, bleibt sie ihnen verborgen.“ 2) A városi jegyzőkönyvben Pamhackl Györgynél; neveztetik. 3) „Schematismus historicus dioecesis Neosoliensis pro anno saeculari 1876“ czírnű műnek 144-ik lapján azon állítás található, hogy ekkor a tanácsból két tag a katholicis- musboz való állhatatos ragaszkodásáért kizáratott, t. i. Niederhaider Albin, városi jegyző és Königsberger György. Ezen állítás helyessége több okból kétségbe vonandó. Ugyanis

Next

/
Oldalképek
Tartalom