Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1877
39 jelleggel nem bírnak, püspöktől megerősítve nincsenek, és többnyire egyházi dolgokhoz nem értő mesteremberek, az egyházi fegyelem szabályai szerint meg kell fenyíteniök, mi ellen a világiak a vétkeseket támogatni ne merjenek, mivel azon kell lenni, hogy a kath. egyház mindenütt ismét egyedül uralkodóvá tétessék1).—Ferdinand király oly elfogult volt az ev. prédikálok iránt, hogy midőn a bányavárosok küldöttsége 1559-ben Ágosta városában előtte e városok prédikátorait védeni kezdő, ingerülten e szavakra kifakadott: „azok oly kevéssé papok, mint angol ebem, mely itt ezen ágy mellett hever, s oly kevéssé kezelhetik a szentségeket, mint ezen ebem“; továbbá ezen küldöttségnek szemére vető, hogy a bányavárosokban „czipészek, szabók alkalmaztatnak lelkészeknek“, s végre kijelenté, „hogy ő semmiféle hitújítást tűrni nem akar2). Midőn Oláh M. tervei számára a talajt kellőleg előkészítette s a királynak támogatását magának biztosította vala, egy csapással akarván a Protestantismus erejét a bányavárosokban s azok vidékén, valamint a szomszéd megyékben is megtörni s az elpártolt lelkészeket engedelmességre szorítani, 1558 szept, 18-ára Znió-Váraljára particularis egyházi gyűlést kihirdetett, s erre a besztercze-, körmöcz- és selmeczbányai lelkészeket szept, 3-án külön levelek által meghívta, melyekben kiemelő, hogy kényelmük kedvéért szemelt ki e czélra oly közel fekvő helyet s hogy ezen alkalommal keresztény s atyai oktatásban akarja őket részesíteni3). Biztonságuk kedvéért e leveleinek salvus conductus alakját adta, vagy is arról biztosította őket azokban, hogy jövet és menet közben s a hely színén nem fognak bantuimat, szenvedni; szept, 4-én pedig a nevezett városok tanácsait fölszólító, hogy küldjenek lelkészeikkel két,-két tanácsost kellő kísérettel együtt, nehogy útközben valami baj érje azokat1). A Zólyom-, nyitva- és barsmegyei többi lelkészek meghívásával e megyék fődékánjait bizá meg, minek következtében Zathay Balázs, zólyomi fődékán, Simonis Bálint aldékánnak körözvényt küldött, melyben ') V. I. 262, 0 — közöltetett Iliin ni által, Memor. I, 131 1. 2) V. 1. nő, 2. sz a.: „Anno 1559 nach dem Landtag, darauf den Städten 4000 fl. Tax anferlegt worden, haben die Stadt ihre Gesandte gar zu Ihr. kais. Majestät Ferdinand nach Augsburg geschickt um Ablassung der Tax; aber sie haben wegen der Ileligion gar einen harten Strauss bestehen müssen und sind in Furcht des Gefängnisses gestanden, und hat Ihre k. Majestät sie angeredt und schändlich von der Priesterschaft derselben geredt, da er gesagt: sie wären so wenig Priester, wie sein englischer Hund, so neben dem Mott daselbst gelegen, und könnten so wenig ihnen die Sacrament administriren, als sein Ilund ; item sie nähmen Schuster, Schneider zu Kirchendienern auf, und führten ein ganz unchristlich Leben und AVeise, und wollte keine lleformation leiden. I)a aber die Gesandten solches exeusirt und gesagt, wie dass sie nicht solche Leute zu Kirchendienern hätten, sondern ihre Kirchenordnung wäre nach der augsburgischen Confession gestellt, hat Ihre Majestät zur Antwort geben: die augsburgische Confession gehört in’s Reich, und nicht in’s Hungern und anderswohin“. 3) V. 1. 207, 50 és 267, 4. sz. a. 4) V. 1. 207, 3. sz. a.
