Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1877
33 Ekkor Hohenwarther íölhasználá egy királyi bizottságnak a bányavárosokban való időzését, hogy új kísérletet tegyen czéljának megközelítésére ; ugyanis rávevé a bányászok testületét („Bruderschaft der Heuer“), hogy e bizottságnál az ispotálynak maradandó átengedéséért („perpetuo iure possidendum“) folyamodjék késznek nyilatkozván azon 4000 írtból álló kölcsönről lemondani, mely az ő pénztárából („Bruderlade“) Ő Felségének kiszolgáltatott. E kérvényt a nevezett bizottság az udvarnál ajánlólag fölterjesztette, minek következtében a beszterczebányai tanács a kormány által ellennyilatkozatra íöl- szólíttatott, melyet ez be is nyújtott. Hohenwarther személyesen is Bécsbe utazván bevádolá Stegert, hogy a szerződésben kifejezett ígéretének ellenére nem időzik olasz egyetemeken, hanem más helyeken tartózkodik s kihágó életmódot folytat; hogy a város az ispotályban nem tart kath. káplánt, nem tesz rendes számadást, s az ispotály jövedelmének fölöslegét saját czéljaira fordítja; hogy ennélfogva a szerződést mindkét szerződő fél megszegte. ennek folytán ajánlá, hogy a Stegernek fizetendő 200 frtnyi bér munkaképtelen bányászok eltartására fordíttassék s e végett a rézbányák igazgatójának kiszolgáltassák, s hogy a tanács köteleztessék az ispotály kezeléséről az utóbbi előtt rendes évi számadást tenni. Ferdinánd király mindehhez megadta jóváhagyását és erről 1558. jul. 28. a beszterczebányai tanácsot értesítette1). A király rendeletének másolatát Hohenwarther aug. 8-án az épen akkor Bécsbcn időző városi követeknek örömtől sugárzó arczczal kézbesítette, s ekkor hír szerint már nagy dolgokon törte fejét; t. i. a bányászok számára Jakabfalván építendő nagy ispotályt („Bruderhaus“) tervezett, mely malommal, serfőződével s terjedelmes melléképületekkel lett volna ellátandó, s melynek építésénél a kincstári jobbágyoknak is kellett volna közreműködniük. Midőn a tanács az alsó-osztrák cancellária által kiállított királyi rendeletet megkapta, melyről épen most említés tétetett, a teendő védelmi intézkedéseket a szerződés értelmében Stegerrel közösen megállapítván ezzel együtt a Nagyszombatban székelő esztergami káptalan előtt óvást tett ama rendelet ellen, oly indokolással, hogy azon rendelet a király s az érsek által nem régen megerősített szerződésbe ütközik, s hogy ezt 0 Felsége egyoldalú informátio és oly vádak alapján, melyek nem világi, hanem egyházi törvényszék elé íölterjesztendők, megszüntetni nem akarhatja. Azonkívül 1559. márcz. 8-án a magyar kauczelláriától Ferdinánd király fia, Miksa által aláirt ellenparancsot kieszközölt, s ennek értelmében Stegernek tovább is kifizette a kikötött bérleti összeget. Az ispotályban alkalmazott káplánok, Schotts Mátyás és Sipka István pedig tisztázták magokat az ellenük felhozott eret- nekségi vádtól, rábírván Simonis Bálintot, zólyomi aldékánt s radváuyi lelkészt, hogy mellettük tanúskodjék, miszerint az isteni tiszteletet a kath. egyháznak általánosan elfogadott szertartásai szerint végzik. De azalatt Hohenwarther sem nyugodott, s kieszközölte, hogy Miksa saját előbb említ.ett rendeletét, mint olyant, mely a király parancsával ellentétben áll, s e parancs !) V. 1. 74, 58. sz. a.
