Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1876

0

att. epojjiat.; Homernál mindkettő. Seípouei (2*39); att. Sépouei, Homernál az att. alak.

sTtsívucírai (4*64) attikai sipsvvusírai volna, ha használtatnék; Honi. srasvvuaiSai.

síváxi? yíXioi (3'95), sívaxip (Od. 14*230); att. i'táv.'.c vagy ávváxip. sívaxccict, {2-13); — síváXioc (Od. 4*443 ; jóslatban Herodotnál 8*77) att. sváXior.

5. c—co-vá: oűvojjia (5*16,1 ; II. 3'235) att. s Homernál is (Od. 9*366) ővop.a; o\jvop.aci:óp (7*98); oúvo;j.aívu (4*47); oúvcp.acTÍ (5*1,1); oúvo;j.á£c;j.a’. (1*35,2); fjLoüvo? (4*102 II. 10*225), jjlouvom (7*139), fj.cuvop.ayú) (5*1,2), p.ou- vó<píraX[JLO? (3.116); att. [j.cvcc stb.— voűccp (7.83 II. 1*10) att. vocop. Ellenben: vocsw Herodotnál: 3*33 — vo oápop (5*16,1 II. 3*34) att. vb őpop; b oópoc (1*32) att. o őpop. Homer felváltva használja az attikai és az ióniai alakokat, a mint a hatosba illenek, oupíígj (4*51), oűpicjxa (2*17), c[xoypop (1*57), Ttpóccupop (5*49,4); att. opí£u, cpicp.a, c'iiopop, irpócopcc. b c*j5ó:p (3*14,5, Od. 7*83) att. o á5o'r.

Oú'Xujj.tüoí (1*36,1 II. 14*225), att. és II. 5*360:’'OXopjcop.

yóvu és 5ópu háromszótagu eseteinél o—ou-vá hosszabbodik meg : yonva- tuv (9*76) yoúvaxa (5*86,2 II. 11*579), óoúpaci (1*172, II. 21 162); de: Sópaei Her. 7*41,2 att. yóvaxa stb.

6. o—oi-vá: cxcí-ftci (3*52,1) att. cxcaíp; Horn. nem használja; de hasonló hangnyujtás nála is kimutatható: oXc.bp (H. 1*342) oXoóp helyett.

Hangrövidités.

1. y] helyett d: ;j.ecap.ßp£*r) (4*99,1) att. p.scYjp.ßpia; Horn. nem használja. Xá^ic (4*21) att. X*rj|iip, Hom.-nál nem fordul elő.

Ide nem számítandó: ajJKpipßaxsM (4*14,2; 9*74) aacpipßaciYj (8*81) XsXaqxa'. (II. 5*834, Od. 13*92) és Xá£c;j.ai (Her. 7*144); mert ezeknél nem lehet szólni hangröviditésrői, hanem azt kell mondani, hogy elmaradt nálok a hanghosszitás, mely a megfelelő attikai alakoknál véghez van vive. Ezen szavak gyökei t. i. ßd (ßaivw), Xaír és Xáy. A megfelelő att. alakok: «[XfpipßTjXSM, dixoicß'qxr^, XsX*»]C,uai, Xn^opiai.

De megemlítendő még p.sv (Her. 4*154; Od. 14*160), mely Herod, és Hom.-nál sokszor az attikai p.rjv jelentésével bír.

2. rj helyett s: secmv (8*113,2) sccóopiai (8*130), att. íj'ceov, vagy rj-rtuv, yccáotj.a’ vagy *f]xxáo;j.ai. Horn. az attikai középfokot használja; az ige nála nem fordul elő.

3. u helyett s: a) 5six gyök 5sx-ké van röviditve: áiro5s^a<p (5*25), att. ár.ohdca.^ ájrcSs'/jkeí? (Her. a prooemiumban); ájrobs^i? (8*101); xpoSs'x.xop (7*37); beibsya-ai (Od. 7*72) Ssíbsxxo (11.9*224) Seibs/axo (11.9*671); Horn. a többi alakokat szinte 5six gyöktölképezi, Herod, is a praes, és imperf.-ot. att. áítoSsiylSsíc, ditóbst£i(, Ssóstypivci sicív stb.

b) xps'ccuv (7*172), p.e'£uv (7*150), itXs'uv (6*28); att. és Horn.: xpsíccov, jxsí£wv, tcXsíov; Horn. tcXsov is (II. 16*651).

c) ysíp ejtéseinek nagyobb része ysp-töl képeztetik: yspop, yspí (3.78,3 ; Homernál csak ezen ejtés: II. 8*289), ys'pa (7*42) yspsr (7*110, jóslatban)