Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875
két iskolának voltak barátjai, kik védenczök érdekében élénk agitatiot folytattak. Selmeczbányának azon előnye volt, hogy a védő szerepét játszotta, Beszterczebánya mellett különöseit az szólt, hogy az itteni egyházközség az iskoláért többet tehetett. Az utóbbinak pártfogói sürgették az ügy eldöntését, s ily értelemben az 1857 Okt. 22-én tartott kerületi közgyűlésen is fölszólaltak, mely alkalommal ki is eszközölték, hogy a helyi viszonyok kipuhato- lására s a szükséges adatok beszerzésére külön bizottság kineveztetett s a hely színére kiküldetett. Ezen bizottság b. Prónay Gábor vezetése alatt Sel- meczbányán nov. 20-án, Beszterczebányán pedig e hó 23-án megjelenvén, megbízásában eljárt, s átvette a versenyző feleknek előre elkészített emlékiratait. A selmeczbányai emlékiratnak éles támadásai ellen a beszterczebá- nyai gymnasiumi bizottság 1858 Febr. 15-én véd- és czáfiratot bocsátott közre, melyben az általa beterjesztett adatok helyességét bebizonyította. E szerint a Beszterczebányán fölállítandó kerületi főgymnasium javára 103,143 ftnyi tőkeösszeg volt biztosítva, mely egyebek közt következő tételeket foglalt magában: Beszterczebánya városa e czélra megszavazott 20,000 ftot; a lelkesült polgárság aláírás által 12,930 ftnyi összeg fizetésére kötelezte magát; a zólyommegyei esperességben az aláírások 7970 ftot eredményeztek, ezen kívül pedig az esperességi pénztárból évenkint 400 ft biztosíttatott egy tanár fizetésének kiegészítésére, ki az esperesség által volt választandó; b. Pod- maniczky család 16,000 ftnyi alapítványt tett azon kikötéssel, hogy ezen ösz- szeg csak idővel tétetik folyóvá, a midőn kamatjainak élvezői elhalnak, s hogy „a magyar szellem buzdítása s pártolása legyen ezen alapítvány főiránya“ ; „azon esetre pedig, ha Beszterczén nem állíttatnék fel az oda tervezett főiskola, a család fogja elhatározni, hogy melyik felső vidéki bányai egyházkerületi főiskolának adassék ezen alapítvány.“ ’) A harcz az 1858 Jun. 9-én Pesten tartott kerületi gyűlésen a Selmeczbányai iskola győzelmével végződött; Selmeczbánya mellett szavazott a honti, bácsi, nógrádi, békési, s budapesti esperesség, Beszterczebánya mellett a zólyomi, pestmegyei, bácskai és bánáti. Az egész küzdelemnek azon üdvös hatása volt. hogy a protestáns közönségben, mely a tanügy iránt dicstelen közönynyel kezdett viseltetni, ez iránt újból nagyobb érdeklődés felköltetett, s hogy a két versenyező iskola állapota tetemesen megjavittatott. A beszterczebányai gymnasium öt osztályúvá vált, s a zólyomi esperességhez szorosabb viszonyba helyeztetett; tanári kahevesen kikelt if. Szeberényi János, selmeczbányai lelkész, kinek támadásai ellen magát Groszman L. védelmezte (1. Jahrbücher 1857, 6 fűz.). Ide iktatom a többi czikkek és röpi- ratok jegyzékét, melyek ezen ügyben kibocsáttattak: A beszterczebányai ev. lelkészek Ge- duly Lajos és Penzi Antal, egyházi beszédekben fejtegették e kérdést, melyek a hívek kívánságára kinyomattak. Czikkek megjelentek az „Evangelisches Wochenblatt“ 1857 évi 16, 17, 18-ik számában, 1858 évi 8, 11, 12, 15, 24, 25, 26-ik számában; a „Protestáns egyházi és iskolai lap“ 1858. évi folyamában a 117, 609—615, 633—640 oldalokon; a „Prot. Jahrbücher f. Österreich“ 1858 évi 3. számában s tót újságokban is. Beszterczebánya érdekében következő röpiratok jelentek meg: „Unparteiische Bemerkungen über die neueste Denkschrift der Schemnitzer ev. Gemeinde in Angelegenheit des dortigen ev. Gymnasiums, von einigen Freunden des Gymnasial-Schuhvesens im Montandistricte;“ irta Martinék Károly, csánki lelkész; „Eine Stimme über die in der Schulangelegenheit erlassenen Programme der Schul- comités von Neusohl und Schemnitz“ Hoics Sámuel, micsinyei lelkésztől. 1) E. 1. inventar. 32 sz. 5
