Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875

E korán elliúnyt férfi hivatalbeli utóda e sorok Írója lett. Végre még röviden megemlítem, hogy Baltik F. a gymnasiumi könyvtárat és az egyházi levéltárat rendbe hozta, s hogy 1870 Szent. 24-én liptö-sZentmiklósi lelkész­nek megválasztatván, tanári hivatalát letette. Ugyanezen évben helyettes ta­nároknak megválasztattak Wagner L. és Bothár E.; az előbbi 1872-ben le­köszönt állomásáról, az utóbbi 1874-ben lelkészi pályára lépett. Utódaik Kmety János és Bittner Sámuel lettek, kik közűi az első az 1875/0-iki tan­évet a hallei egyetemen töltötte, s ezen idő alatt Illavatseh Andor által he- lyettesíttetett. Ezen adatokkal azonban már a múltból a jelenbe, a történeti elbeszélésből a statistikai kimutatásba léptem át, s csak azt jegyzem még meg, hogy a tanításnál jelenleg az Ácsán megállapított tanterv követtetik. Föl van tárva a beszterczebányai ev. gymnasiumnak egész múltja; 339 évi íáradalmas munkára pillantánk vissza e sorokban, s ki tudná megmondani hogy a 11 nemzedék közül, melyek ezen idő alatt testileg a föld porába visz- szahanyatjottak, szellemileg hány ezeren gazdagodtak meg e munka mara­dandó gyümölcseiből! Azon férfiak közül pedig, kiknek hosszú sora épen most lelki szemünk előtt elhaladott, és kik ezen intézetben az emberiség egy ré­szét a szellemi sötétség rabságából megváltani figyekeztek, hányán viselték az üldözés és nélkülözés töviskorouáit! Mert ezen intézet nem részesült azon hatalmasok kedvezésében és pártfogásában, kik az ország vagyonával és ha­talmával rendelkeztek, sőt múltjából azon tanúságot is vonhatjuk le magunk­nak, hogy a magyarhoni prot. egyházi testületekre, melyek nagyobb körűek, a legfontosabb ügyben sem lehet biztossággal támaszkodni, s hogy a magyar­honi protestantismus legnagyobb gyöngéjét eddigi egyházi szervezete, legna­gyobb erejét pedig egyes intelligens egyházközségeknek és egyes fenkölt s nemes keblű egyhágtagoknak buzgósága és áldozatkészsége kepezi. igen korány elhunyt, beszterczebányai tanár Márkus Sándor. Márkus azon kevés hazai füvészekhez tartozott, kik bírván a szükséges ismeretekkel a rokon tudományokból, a növény­élet mélyeibe s ez által a természet csudálatos nagy gazdaságába is bepillanthatnak, s annál fogva folytonos élvezet mellett sem a fáradságot sem az áldozatokat nem veszik észre, melybe kutatásuk kerül; azokhoz, kik őszinteségükben, szabatosság tekintetéből, górcsővi tapasztalataikat rajz s jegyzetek által azonnal a jövendőnek biztosítják. Hogy mennyire fe­küdt szivén majdani munkálkodását biztos alapra fektetni, mutatják számos rajzai mellett azon táblák is, melyeket a górcsővi mérések könnyebbitése s gyorsítása végett készített ma­gának, mutatja azon körülmény, hogy a mint kedves nejétől 1864. márczius 18-án jó gór­csővel meglepetett (mely most a pesti füvészkert birtokában van), legelső kötelességének tartotta ezen táblák pontos kidolgozását. Márkus buzdításomra adta magát az eddig nálunk igen elhanyagolt mószatok vizsgalására, a miért némi kötelesség háramlóit rám, nem engedni, hogy váratlanul megszakasztott munkálkodásának eredménye nyomtalanul veszszen el, vagy idegen kezekbe kerüljön, mi, fájdalom, sok kincseinkkel történt. Ezen okból megszereztem hagyatékát folytatandó működését, mignem szerencsés leszek azt másra bízhatni folytatás végett. Mennyit nyert Márkus által hazánk viránya, mutatja az itt vázlatosan összeállított moszatvirány, ha azt összehasonlítjuk mind avval, mi eddig a hazai algákról tudomásra ju­tott. Moszat-hagyatéka a mellett, hogy megfelel a jelenkor kívánalmainak, a harmadfél év tekintetbe vétele mellett oly gazdag, hogy Beszterczebánya vidéke a hazai városok közt Fiume után első helyen áll moszatvirány tekintetében. Rosenauer Károly. 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom