Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875
54 Két nappal később, t. i. I)ecz. 8-án, Koch az igazgatói tisztet önként letette, s e lépésével bebizonyította, hogy kész volt az iskola javának saját érdekeit is alárendelni. Az egyházi gyűlés tekintve e férfi nagy érdemeit, leköszönését elfogadni vonakodott, s csak miután ez elhatározásánál állhatatosan megmaradt, ruházta át az iskola igazgatását Magdára; egyszersmind elhatározta, hogy gymnasiumi fölügyelő választassák, s e tiszttel a gyűlésből kiküldött néhány tag által Radvánszky Antalt, radványi földbirtokost megkínálta, ki azt el is fogadta; továbbá új iskolai tanácsot választott, melynek elnöke a gymnasiumi felügyelő lett. A gymnasium ezután 5 osztályával és 4 tanárral birt; a Donátus osztálytanára Schvajdl volt; a grammaticáé Koch; a syntaxisé Ragyóczy, s miután emez 1812 Junius végén eltávozott, ezen év November hava óta Bozs- nyay Sámuel; a rhetoricáé és prímáé Magda. Az egyesített két felső osztálynak következő tantárgyai voltak: keresztény erkölcstan Doederlein nyomán hetenkint 4 órában; pbilologiai encyclopaedia három részben, úgymint görögrómai régiségtan, mythologia és vázlatos irodalomtörténet 2 órában; Cicero, Livius, Curtius, Suetonius, Quintilianus, Horatius és Virgilius műveiből válogatott darabok magyarázata s Eutropius és Vellejus Paterculus futólagos olvasása 2 órában; hasonlóképen két-két órában görög és magyar nyelv, szónoklat- és költészettan, egyetemes történelem Cyrustól Nagy Theodosiusig, és logica; továbbá egy-egy óra szánva volt szavallási gyakorlatokra, és Írásbeli dolgozatok kijavítására; végre még rendkívüli órákban Nagy Károly életrajza elbeszéltetett német nyelven. E két osztálynak tehát elő nem adattak természeti tudományok és mennyiségtan; de annál nagyobb alapossággal tárgyaltattak ott a pbilologiai tantárgyak. Magda különösen az irály kiképzésére nagy gondot fordított, s e tekintetben fáradozása több derék tanulónál meglepő sikernek örvendett, miről ezeknek néhány fönmaradt költői kísérlete bizonyságot tesz. A tanév Junius végén nyilvános vizsgával szokott befejeztetni, mely három napig tartott, s melyhez Magda az iskola pártfogóit nyomtatott értesít- vények által ünnepélyesen meghívta. Az első értesítvén}7, mely 1811-ben kiadatott, e czímmel bír: „De discrimine, in quo scholae evangelicae Hungáriáé cum tota re evangelica versantur. Programma, quo patronos scholae gratiosissimos pro examine publico in gymnasio a. c. Neosoliensi diebus 25, 26 et 27 Junii 1811. celebrando humanissime invitat Paulus Magda rector. (Neosolii typis Joannis Stephani.)“ — E nyomtatványban Magda 14 negyedrétű oldalon azon veszélyről értekezik, melyben ekkor a protestáns tanintézetek s egyszersmind a magyarhoni prot. egyház is az uralkodó nagy drágaság miatt forogtak. A bevezetésben fejtegeti a humanitás lényegét és fenséges voltát, bebizonyítván, hogy humanitás alatt maga a tökélyig vitt emberi természet, az ember eszményképe értendő, melyhez hasonlítva a földi javak, gazdagság, szépség, hatalom és dicsőség csak csekélységek („nugae“). A humanitás intézetei, melyekben az emberi természet tökéletesíttetik, az iskolák, s ezért az iskolák a legfontosabb emberi alkotások. Azután áttér sajátképeni thémájára, s először arról szól, mily nagy veszélybe sodortattak a prot. iskolák az ural-
