Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875
40 mellőztetett. ') 1771-től 1773-ig az iskola ideiglenes igazgatása Glitz Miklósra bízatott, s midőn ez előhaladott kora miatt az utóbbi évben hivataláról leköszönt, a megürült helyre Benczúr János, kézsmárki igazgató ajánlása folytán a modori születésű Pächter György választatott, ki addig egy földbirtokos házánál Lucsivnán mint nevelő tartózkodott volt. Glitz 1770-ban Aug. 11-én 81 éves korában meghalt. 2) Ügy látszik, hogy ekkor egyideig csak két tanár működött a gymnasiumban, Richter és Gegusch János; de e két férfi jelessége és buzgósága következtében kitűnő eredményeket mutatott elő, melyekért mindketten a közvizsgák alkalmával dicsérettel elhalmoztattak, sőt jegyzőkönyvileg is érdemeik elismerésében részesültek. 3) Richter a tanítás sikerének biztosítása végett módszertani utasítást irt, mely azonban nem maradt főn. Az eleintén használt tankönyvek a következők voltak: „Grammatica Rhenii. Corn. Nepos. Primitiva Cellarii. Donatus Rhenii. Dialogi Castellionis. Langii Colloquia. Szászkyi Geographia. Historia civilis Severinii. Historia Hungáriáé eiusdem. Historia biblica Hübneri. Diarum bibliáim. Arithmetica. Catechesis.“ 4) E jegyzékből látható, hogy ekkor már földrajz és történelem, sőt hazánk történelme is mint külön tantárgyak előadattak. Midőn az országosan behozandó új tanrendszer ily czim alatt közzé tétetett: „Ratio educationis totius- que rei litterariae per regnum Hungáriáé et provincias eidem adnexasakkor a gymnasiumban latin nyelven, általános és hazai történelmen, földrajzon és vallás tanon kivül előadatott még szónoklattan, logika, természeti jog, mértan, és természetrajz, sőt 1779 Szept. hava óta, a midőn a tanári kar Komáry István segédigazgatóval nagyobbíttatott, magyar nyelv is. Az utóbb nevezett tanár előbb báró Hellenbach György családjánál nevelő volt, s új állomásán 1779 Máj. 6-án kezdett működni, Szept. 15-e óta pedig az egyházi gyűlés határolj „Rés sileutio obruta est.“ 2) E. 1. Subs. I, 342: „Die 11. Aug. Cl. D. Nicolaus Glitz, scholae ev. Neosoliensis praeceptor syntaxistarum emeritus, diem obiit supremum. Hic natus est Schemnitzii a. 1695, d. 4. Dec. patre Joanne Glitz, cive e primariis eiusdem civitatis, et matre Elisabetha, nata Klaudini. Prima literarum elementa et religionem in schola patria didicit, postea vero missus est in oppidum Báth, ubi institutioni D. Samuelis Pellionis, scholae oppidanae rectoris, traditus est. Inde rediit denuo Schemnitzium, ibique per aliquot annos in literis sacris et humanioribus diligenter se exercuit. Tandem vero pro continuatione studiorum venit Neoso- lium a. 1716, hicque a Cl. D. Pauld» Simonide, scholae rectore, in scholam receptus est. Quo duce cum hic loci in tantum profecisset, ut ad studia academica salutanda dignus iudicare- tur, contulit se, Deo volente, a. 1724. in academiam Wittenbergensem. Ubi studiorum suorum duqes secutus est viros excellentissimos ac longe celeberrimos Vernsdorffium, Chlade- niura, Bergerum et alios, e quorum omnium doctissimis praelectionibus multum profecit. Exacto tandem ibidem triennio rediit in patriam. Simulae vero rediisset, illico ei ab inclyto patronatu Neosoliensi munus subrectoris, seu praeceptoris syntaxistarum oblatum est, quo per 45 annos diligentissime functus est . . . Sat diu et sat bene vixit.“ 3) E. 1. Subs. I, 332, b: „1775, 7 Junii Cl. D. G. Richter produxit examen suum scholasticum tanto cum applausu, ut tum docentis insignis industria, et pulchra docendi methodus, tum vero etiam discentium profectus omnium laudem et approbationem meruerint.“ — 214 1.: „1770. 19. Sept. examen scholasticum celebratum est, ubi D. Hum. Gegusch egregiam diligentiam declaravit, multa laude eo nomine cumulatus.“ 4) E. 1. Subs. I, 360.
