Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875
21 Végre pedig bölcseleti és erkölcsi következtetések vonattak le s szedettek ki az olvasottból („porismata et consectaria moralia"), hogy igy az erény utáni buzgalom fölserkentessék, s a tanulók életbölcsességre taníttassanak. — Az 1699/700-iki tanévben Burius Justinus olvasását befejezni szándékozott, s Suetoniusra vagy Valerius Maximusra akart átmenni. Kedden a költészettan tárgyaltatott, még pedig oly módon, hogy először a tanulók a leczkére feladott vers- és költészettani szabályokat felmondották, azután költészeti gyakorlataikat felolvasták és kijavították, melyek többnyire classikus költők egyik vagy másik helyének vagy kisebb nagyobb művének utánzásából állottak („erercitia imitatoria sive paródiáé“); továbbá elővétetett valamely költő, és verstani, logikai, s tárgyi magyarázatnak vettetett alá; végre pedig útmutatás adatott a magyarázott költemény nyomán elkészítendő utánzat megírására. E gyakorlatoknál alapul szolgáltak Ovidius alagyái és Virgilius költeményei, az 1699/700-iki tanévben pedig Horatius lyrai versei. Később Burius más költészeti fajokra is szándékozott átmenni, („cum Deo et die“), de az előbbiekre mint hasznosabbakra és szokásosabbakra időről időre folyton visszatérni akart. Szerdán ezen osztály növendékei, kiknek nagyobb része a theologiához készült, a héber nyelv elemeit tanulták. Tankönyvül Schickhard nyelvtana használtai ott, kipótoltatván a hiányos vagy hiányzó részletek Trost, és Vas- muth könyveiből s Buriusnak saját észleleteiből („et ex nostris observationibus“). Csütörtökön a szónoklattan taníttatott., előadatván az úgy nevezett syn- tnxis elegans, a körmondatokról, szóképekről és alakzatokról szóló tanok, és a szónoklati szabályok elemi része s átnézete *); mind ez az iskolában tollba mondatott, és megmagyaráztatott, a növendékek által pedig otthon emlékei tetett. Pénteken a szónoklati szabályok begyakorlására zármunkák készíttettek, melyek vagy valamely átvett olvasmány utánzásából („exercitia imitatoria ad aliquem librum vel caput auctoris classici pertractatum“), vagy pedig kisebb elbeszélésekből s leírásokból állottak („exercitia progymuasmatica narrationum et descriptionum“). Ezeknek tárgyát a tanár előbb röviden elmondta, úgy hogy a tanulók feladata volt a kapott anyagot kikerekített és kibővített szónoki alakba önteni („exercitia amplificatoria“). Az érettebb növendékeknek megmondattak nagyobb kidolgozandó beszédek themái és fölosztásai s utasítás adatott a közhelyek („loci topici“) helyes használatához. A kidolgozott munkálatokat Burius részint sajátkezüleg kijavította, részint élő szóval elmondta róluk észrevételeit, s jegyzéket vezetett róluk. Szombaton Dietericus kátéja magyaráztatott gyakorlati intések hozzácsatolásával ; ennek bevégzése után a szentirás könyveibe való bevezetés, vagy pedig a következő vasárnap evangyeliomának fejtegetése vétetett elő. E nap 1 1) „Die Jovis proponatur rhetorica theoretics, tradendo vel syntaxin elegantem, vel periodo — nec non tropo — sehematologiam, vel praeceptorum rhetoricorum elementa atque synopsin.“
