Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1875
17 második ezime : „Ratio informatae classis pvincipistarum ex iuxu amplissimorum patronorum per humillimum clientem Stephanum Egyedi anno 1699 die 16 Julii iisdem bona fide exhibita.“ ') Ezen iratok elég világosan tárják föl előttünk az iskolának ekkori belszervezetét, s mutatják, hogy a fősúly a szellem alaki képzésére volt ugyan fektetve, de hogy már a tananyag tartalmára is nagyobb figyelem fordíttatott, mint előbbb. Nevezetesen a latin prózai olvasmány a legfelsőbb osztályban úgy választatott, hogy általa a tanulók történelmi ösmeretei gazdagíttattak, mely czélból főképen Justinus ‘ vétetett át, e mellett pedig Suetonius és Valerius Maximus. -) Az intézet ekkor négy osztályból állott, a rhetorikai, syntactikai, felső és alsó grammatikai osztályból; minden osztály, de különösen a legfelsőbb s legalsóbb több évi tanfolyamot foglalt magában. Az elemi osztályok külön voltak választva s a kántorok által oktattattak. A kezdők („principisták“) osztályában, mely Donatusnak is neveztetett, a növendékek haladottságuk fokozata szerint ‘2 csoportra voltak osztva; az alsó két csoport ismét páros csoportokra oszlott el, s minden egyes párnak kellett a leczkét egynek az érettebb növendékek közül felmondania, ki ismét más által kérdeztetett ki az előbb kihallgatottak jelenlétében. ") Hétfőn reggel ezen osztály latin bibliai mondatokat mondott fel, melyeket szombaton a tanár a táblára feljegyezett, a növendékek pedig onnét magoknak leírtak volt. E mondatokhoz a tanár növendékeinek fölfogásához mért magyarázatot kapcsolt,, melyet azután a tanulóknak saját szavaikkal ismétel- niök kellett, hogy így egyrészt emlékezetük gyakoroltassék, másrészt pedig hogy értelmes és tiszta kiejtéshez szokjanak. 4) Délután nem volt tanítás. Kedden reggel a nagyobbak az igehatározókat s a többi ejtegethetlen szavakat („adverbia et sequentes partes indeclinabiles, quae in Donato sunt") mondta fel jelentésükkel együtt („una cum vernaculis“), a középső csoport az egyszerű igék alapformáit („leges simplicium“, vagyis „regulas de praete- 1 2 3 4 ordine, primum tamen pondere fuerit, quo exoptabam, ut lectiones sebolae nostrae, earum- que dispositio quotannis post examen solenne reviderentur, et pro ratione temporum atque scholae constitutione corrigerentur; nunc non tantum mihi gratulor, quod post trium annorum intervallum eius desiderii mei compos fiam, sed ipse quoque ultro atque libenter me meas- que lectiones ipsorum meliori indicio atque autoritati subjicio.“ 1) E. 1. 31, B, b. 2) „Die Lunae assumatur aliquis autor classicus solutae orationis, ex quo praeter phrases et loquendi rationem aliqua etiam rerum scientia hauriri posset . . . Talis autor nobis hucusque fuit Justinus, tam quod stilum habeat non contemnendum, quam quod, si ex alio, ex illo certe principia historiae universalis haberi possint." 3) „Primo pueri, quos habeo, in tres ordines dispescuntur, ita ut quidam primum, alii medium, ultimum, qui noviter collocati sunt, locum occupent: quorum bini ex singulis lectionem, domi memoriae traditam, in scholam venientes uni, cui commissi sunt, ex maioribus recitant, cui rursus alius ex prioribus additur testis, ut is vicissim, auscultantibus iis duobus, lectionem suam huic recitet.“ 4) „Recitationem hanc sequitur eorumdem (sc. dictorum biblicorum) explicatio, quae quidem cadere in ipsorum animos potest, nonnunquam addito circulo, qui ad ex^r^nilftyj, memoriam et pronunciationes rite formandas ex praescripto legum nostrarum Mfbritum est necessarius.“ (°
